Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

'Ideje, hogy megtanuljunk szembenézni önmagunkkal'


Nagyon leegyszerûsítve a "zsidók" miatt és a "zsidókért" haltak, pusztultak és pusztítottak. Remélem a következõ menet már a valódi ellenség kibélelésérõl fog szólni! A doni áttörésnél elszenvedett áldozat tanulságul szolgál a nemzetnek – hangsúlyozta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton Budapesten, a doni áttörés 71. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.

Az államtitkár arról beszélt: az ország erõs és idegen hatalmak szorításában élt évszázadokon keresztül. „Ideje, hogy megtanuljunk kíméletlen õszinteséggel szembenézni önmagunkkal, hibáinkkal és mulasztásainkkal. Ideje, hogy nemzeti tragédiánkból tanulva kezünkbe vegyük népünk és nemzetünk sorsának alakítását, és ideje megvalósítanunk a nemzeti önrendelkezés princípiumát” – fogalmazott.
„Semmi keresnivalónk nem volt ebben a háborúban”

A 71 évvel ezelõtt történt tragikus eseményre emlékezve újra és újra felmerül a kérdés: miért? – mondta az államtitkár, azzal folytatva: miért küldte a magyar kormány az egész honvéd haderõ egyharmadát a harctérre? Kállay Miklós egykori miniszterelnök szavait idézve kiemelte: „az nem kétséges, hogy semmi keresnivalónk nem volt ebben a háborúban”.
Egy résztvevõ koszorúz a doni hõsök emléktáblájánál tartott megemlékezésen a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán 2014. január 11-én.
Egy résztvevõ koszorúz a doni hõsök emléktáblájánál tartott megemlékezésen a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán 2014. január 11-én.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI


Kifejtette: Ausztria, Csehszlovákia és Lengyelország német lerohanása után száguldva követték egymást az események, s már egyértelmûen német katonai fölénnyel zajlott a második világháború. Magyarországon is megkezdõdött a korosztályok tömeges bevonása, a hivatásos tiszti állomány bõvítése, ugyanakkor az akkori Honvéd Vezérkar kimondta: kerülni kell a háborúba lépést.

Magyarországnak még nem volt ütõképes, fegyelmezett véderõt jelentõ hadserege, amikor az ország hadiállapotba lépett a Szovjetunióval. 1943-ban a Don folyó kanyarulatnál magyar férfiak, katonák haltak hõsi halált, estek hadifogságba, fagytak meg a rettenetes orosz télben.
Hazájuk védelmében harcoltak

Az államtitkár arról beszélt, az elõzmények magyarázzák a közvetlen okokat: alkalmatlan ruházatban, sokszor nem mûködõ fegyverekkel, lõszerek és élelem hiányában sok tízezer magyar ember esett áldozatul a Donnál, de – mint kiemelte – nemcsak idegen érdekekért, hanem a hazájuk védelmében harcoltak és haltak hõsi halált magyar katonák a távoli orosz harcmezõkön.
Több mint százezer elesettre emlékezünk

A doni áttörés 71. évfordulója alkalmából országszerte tartanak megemlékezéseket a következõ napokban. A második világháború idején a Don-kanyarban napok alatt szinte teljesen megsemmisült a kétszázezres 2. magyar hadsereg.
Nem kímélték a magyar népet

A 99 éves Fejes László megjárta a Don-kanyart. Akkor még álmában sem gondolta volna, hogy egyszer majd a szovjetek Magyarország földjére lépnek. Pedig jöttek, és a Vörös Hadsereg nem kímélte a magyar népet. Több tízezer asszonyt és fiatal lányt nyomorítottak meg.



Családok ezreit érinti a Don-kanyar tragédiája. Szilfai József honvéd versben írta le drámai emlékeit.
Link

Hozzaszolasok


#11 | satu - 2014. January 12. 13:16:01
1929-es könyv is errõl közöl részleteket.:
..."A világháború.
A nagy világégést megelõzõ években szalonokban, társaskörökben, kávéházakban a
beszéd állandó tárgyául szolgált egy bekövetkezhetõ európai háború eshetõsége. Elõre
mérlegelték az erõk csoportosulását s a fejleményeket. Benne élt a köztudatban,
hogy egy háború kikerülhetetlen.
Bár az európai diplomácia titokban dolgozott s a közönséges halandónak alig sikerûit
bizonyosat megtudni a különbözõ hatalmak összekuszált véd- és dac szövetkezéseirõl,
mégis mindenki sejtette, a háborúnak el kell következnie.
A világháború okául sok mindent hoznak fel: az állandó forrongásban levõ Balkánt,
amelyre az érdekelt nagyhatalmak mindegyike ki akarta terjeszteni befolyását;
említik az orosz pánszlávizmust, valamint Anglia és Németország versengését a
hegemóniáért a világkereskedelemben s a régen fájó sebet, Elzászt.
Valóban mindez külön-külön is oka lehetett volna egy háborúnak. Mégis a
világháborúnak egyetlen és igazi oka az és azért kellett bekövetkeznie, mert
készültek rá. A szerajevói merénylet csak a szikra volt, amely a nemzetek különbözõ
érdekei és a mindenfelõl izzó sovinizmustól fûtött, régen üszkösödö gyúanyagra
hullva, lángra lobbant. Bár ezt a tüzet több jó akarattal még lokalizálni lehetett
volna. De nagy volt a harci kedv az egész vonalon s »eljött az ideje, számoljunk le«
jelszó alatt lángra lobbant az egész Európa.
A háborúnak be kellett következnie, mert a rivális nagyhatalmak hosszú éveken a
legesztelenebb tékozlással készültek rá. Minden állam évrõl-évre fokozatosan emelte
a hadügyi kiadásokat, amelyeknek súlya alatt az államoknak háború nélkül is össze
kellett volna már roskadniok.
Sokak meggyõzõdése, ha az európai háború ki nem tör 1914-ben, kitört volna esetleg
nehány évvel késõbb, mert a háborúra egyformán készült s fel volt készülve minden
nagyhatalom.
Felesleges a bûnbakkot keresni: a világtörténelem legnagyobb mészárlásában
egyformán bûnös minden résztvevõ.
A levonható tanúlság mindenesetre az, hogy az egymással háborúba keveredni
szándékozó nemzetek elõtt mint rémkép mindig az lebegjen, hogy a háborút el is
lehet veszteni, mert pl. az egész monarchiában nem volt egy fõ, amely tisztán látta
volna, vagy számolt volna azzal az eshetõséggel, hogy mik lesznek, mik lehetnek egy
elvesztett háború következményei!?..."
Már a falra beraktam, de ide is beteszem:
http://data.hu/get/7300342/Szekely_Gy...bol_-_.pdf
#12 | Perje - 2014. January 12. 16:17:25
Mirõl beszél ez az ember? Nemzeti önrendelkezésrõl a lisszaboni szerzõdés után, az Eu Egyesült Államok megszavazása küszöbén? De én benne vagyok.
Nézzünk szembe és aztán lépjünk ki nátóból!
Tükröt minden politikusnak!
#13 | Kormos - 2014. January 12. 18:36:45
Szép napot! Koszonom az infókat! A Vatikáni konyvtárba kéne még eljutni-de kijutni is. Mi mindent rejtegetnek el még elottunk. A piramisok eltitkolt titkai címu mubol arra kovetkeztetek, hogy az Egyiptomi papoktól átvett információkat is Vatikán orzi. CIONÉK voltak kozvetlen kapcsolatban Egyiptommal hanyatlásáig. Egyiptomi papok pedig a teremtotol=UFO=isten=sátán kitudja kitol kapta meg a tudást. Kész adathalmazt kaptak és visszaélnek vele. Ez nem passzol, ez nem lehet emberi génakarat ekkorát pusztítani. Nem ismerem az Egyiptomi írást se a kultúrát, tehát tobbet nem tudok errol okoskodni. Az se véletlen ,hogy megszálottan táncolnak CIONÉK mesztelenul bagolyszobor elott.
#14 | Perje - 2014. January 12. 22:50:17
A szerbek is szembenézetnek az I.Vh. kirobbnásának okával:
http://www.b92.net/eng/news/region.ph...v_id=88896
#15 | Balu - 2014. January 13. 08:18:50
"ideje megvalósítanunk a nemzeti önrendelkezés princípiumát"
Oké bammeg, akkor elsõ lépésként ki kell lépni:
a, az EU-ból
b, a NATO-ból

"az ország erõs és idegen hatalmak szorításában élt évszázadokon keresztül. "Ideje, hogy megtanuljunk kíméletlen õszinteséggel szembenézni önmagunkkal""
Nem lehetne néha mással is szembenézni - "kíméletlen õszinteséggel"? Pl. az "idegen hatalmakkal", és ha lehet, ne megint csak a szovjettel meg a némettel. Hanem mondjuk a NATO-val is, vagy akár "más" idegen hatalmakkal.

És milyen hallatlan pimaszság ez, hogy kihagyta a holokausztot?! Mint a magyar nemzet legeslegeslegnagyobb tragédiáját, amihez képest egy ilyen Don-kanyar kismiska.
#16 | Kameleon - 2014. January 13. 14:00:38
Persze, pont most hirtelen... 10 pontos kérdés következik! Mint láttok 0:18 perc-nél?

[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=ugw-aHIAgSI[/youtube]
#17 | Kore - 2014. January 13. 14:19:09
Emberfejnyi méretû máltaikereszt jelvényes/kitûzõs öreg emberpárt... ?
#18 | Kameleon - 2014. January 13. 14:28:48
Koré igen, részben. Egy mellék ág.
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/52/Lazarus_cross.svg/300px-Lazarus_cross.svg.png
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_L%C3%A1z%C3%A1r_Lovagrend

Tedd össze ami elõtte volt a hozzászolásoknál!
#19 | Kore - 2014. January 13. 15:12:54
Egyértelmûen cion játszma volt, amint eddig valamennyi!
A változatos jelvények ebben szinte mellékesek..
Az idei "nagy év" is természetesen a megbocsáthatatlan tevékenység elkendõzését szolgálja.
Nehogy a programozott farkasüvöltés egy pillanatra is leállhasson.
#20 | keepfargo - 2014. January 13. 23:02:06
"Ideje hogy megtanuljunk szembenézni önmagunkkal" - szólitanak fel, megint, és persze azzal a szándékkal, hogy ismerjünk meg, vagy ismerjünk be valamit, ami nem mi vagyunk, vagy nem mi követtünk el - szabad akaratunkból.

Mert mi is történik, ha szembenézünk önmagunkkal, "tükör által homályosan"? Az amit arcunk bal felének látunk, az tulajdonképpen a jobb oldali arc tükörképe (tehát csak virtuális), és amit jobb felének látunk: bal oldali, (igy az sem reális).
Tekintve, hogy senkinek nem teljesen azonos a két félarca, nem azt látjuk a tükörböl, akit az egész rajtunk kívül álló emberiség lát. Mit jelen(het) ez?

Számomra elösorban azt, hogy mindnyájan személyes illúzióink világában élünk, nem tudjuk önmagunkat kívülröl - tehát objektiven - látni, hanem azt hisszük, hogy a világ, s benne mi magunk, minden olyan, amilyennek mi látjuk. Vagyis szubjektivitás van, amit nyugodtan nevezhetünk hibásnak.

(Még hozzátenném, hogy a hangunkat sem hallja senki úgy, ahogy mi magunk. Mert tölünk eltávolodóban van a hangunk, mig másokhoz közelít. Ennek ellenörzését bárki megpróbálhatja, ha hangfelvételröl meghallgatja saját magát. Vigyázat: meg fogtok lepödni, és nem biztos hogy kellemesen!)

Majd aztán feltételeinktöl és vágyainktól, törekvéseinktöl függöen, esetleg eljuthatunk odáig, hogy idönként kívülröl is látjuk magunkat, egy semleges, magasabbrendünek mondható, megfigyelö szemével. (Egy-egy jó fénykép is segíthet.)

Igy eljuthatunk annak megértéséhez is, hogy milyen különbség van az egyéni(relatív) világlátás, és az egyéntöl (ego-tól) eltávolodott, objektiv világlátás között. Akkor pedig megérthetjük azt is, hogy emberek, egyének, nemzetek, érdekcsoportok mind-mind szubjektív, nem teljes világlátásról tesznek tanúbizonyságot, és relatív igazságokra hivatkozva ölik, tönkreteszik vagy lealázzák egymást, miközben mégiscsak van egy - elérhetetlennek tünö - abszolút igazság is, amely (mintegy kívülröl, objektíven felfogva) rendbetehetné közös dolgainkat. Jóllehet, csak akkor, ha megértenénk, hogy ennek alkalmazása az önzetlenség, egoizmus, csoportérdek és szubjektivitás lerázása után - közös érdekek és összemberi érdekek felismerése után - müködhet; kizárólagos jelleggel.

"Meg akarod ismerni önmagadat? -Kérdezösködj!"

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték