Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Az új kód: Atomvonal
A Rothschild-csoport Budapest és Brüsszel, egy német iparbáró pedig Orbán és Putyin között közvetített. Az oroszok útja Paksig.
A Roszatom óránként jött Budapestre, Orbán Viktor és Lázár János féltucatszor tárgyalt az EU energiabiztosával, Oettingerrel, a magyar miniszterelnök konzultált Barroso EB-elnökkel, a Rothschild-csoport és a német Hengeler Mueller iroda a tender nélküli konstrukcióra szerezte meg a brüsszeli pecsétet. Lázár János miniszterelnökségi államtitkár vezetésével egy kormányzati csúcsszerv vitte a szupertitkos projektet.
2007. március 28-án Budapesten, a Gellért Szállóban egy konferencián Orbán Viktor volt a szónok. A Fidesz elnöke arról beszélt: "a mi szerepünk nem abban van, hogy híd módjára összekössük az EU-t másokkal, hanem hogy súlyunknak és történelmi tudásunknak megfelelõen felelõsséget vállaljunk az unión belül a közös Európa-politika kialakításáért. Ezt a világos elkötelezettséget képviseli a Fidesz. Ezt kéri számon, és erre szeretné rávenni a mindenkori hatalmat gyakorló állami szerveket és a koalíciós pártokat, amikor azt kéri, hogy hagyjanak fel a különutas orosz energiapolitikával. Helyette inkább azon dolgozzunk, hogy Európának a függõséget enyhítõ, közös energiapolitikája legyen Oroszország vagy egy harmadik szereplõ irányába" - jelentette ki Orbán.
Zárószavai után a vendégek soraiban ülõ orosz nagykövet, Igor Szavolszkij lépett fel váratlanul a pulpitusra, és a diplomáciában szokatlan módon reagált az elhangzottakra. Kijelentette: az olaj- és földgáz-kérdés egy rendkívül érzékeny piaci dolog. Leszögezte: Oroszországból nem az állam, hanem a vállalkozók szállítják az energiahordozókat. A szállító odamegy, ahol van fogadókészség. Ahol nincs, attól meg kell szabadulni. Nem kell ebbõl politikát csinálni. "Az energiastratégia politikai ügy, de a piac az piac. Megértettük egymást?" - zárta mondandóját a nagykövet.
HIRDETÉS
Orbán Viktort mindez nem zavarta, fél évvel késõbb egy lakiteleki konferencián a következõket mondta, szintén Oroszország kapcsán: "Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Oroszország expanziója, újraerõsödése egy valóságos kihívást jelent a Nyugat számára. Olyan fenyegetést, olyan kihívást, amely Közép-Európából kiindulva elérheti az Európai Uniót, sõt elérheti a szövetségesek katonai erejét is. Európában bizony elszaporodtak Putyin pincsijei, és ezt most már mindenki kezdi veszedelmesnek látni". Kedden Moszkvában Orbán Viktor kormányfõ mégis államközi szerzõdést írt alá a paksi atomerõmû kapacitás-bõvítésérõl Putyin orosz elnökkel.
Az elmúlt negyven év legjobb üzletét köti a magyar kormány - állították munkatársunknak kormányzati források. Ami a korábbi, "nem leszünk a Gazprom legvidámabb barakkja" típusú megnyilvánulásokat és az Orbán Viktor által képviselt energia-diverzifikációt illeti, jelenleg az a válasz: nem lesz új függõség. "Nem jönnek be az amerikaiak, nem jönnek be a franciák, és nem szolgáltatjuk ki magunkat más nagyhatalomnak. Ráadásul ma is függünk az oroszoktól, ami a paksi atomerõmûvet illeti". Orbán Viktor szerint állítólag mindez csökkenti az ország kiszolgáltatottságát. A kabinet "szakmai" érvelése pedig úgy hangzik: amikor csúcsra jár az atomerõmû-kapacitás, csak 60 százalékát produkálja a hazani áramfogyasztásnak, a magyar energiaszükséglet negyven százalékát más energiaforrásból kell megszerezni.
A 2013-as találkozó Moszkvában
A Paks-sztori egy évvel ezelõtt, 2013 elején kezdõdött Moszkvában a 2009-es magyar parlamenti határozat alapján az Orbán-Putyin találkozón, a magyar-orosz konszolidációs folyamat eredményeképpen - mesélte a Népszabadságnak egy kormányközeli forrás. Ezt egy mai háttérbeszélgetésen Lázár János államtitkár is megerõsítette. Más forrásunk szerint ez fordulat volt, hiszen pár évvel azelõtt még "hidegrázó" volt a viszony Orbán Viktor és Putyin között, emlékeztetett arra az idõszakra, amikor az orosz elnök még Gyurcsány Ferenc miniszterelnök meghívására érkezett Budapestre.
Az események 2013 nyarán gyorsultak fel, akkor már lehetett látni, reális esély van rá, hogy a 2014-es választásokat megnyeri a Fidesz. Akkori kulcsszavaik: gazdasági versenyképesség, tartós gazdasági növekedés. Magyarország akkor áll talpra, ha négy éven keresztül minden évben legalább 4 százalékos lesz a gazdasági növekedés. A gazdasági növekedés versenyképességi kérdés, olcsó áram nélkül pedig nincs versenyképesség - hangzott a képlet.
Forrásaink szerint 2013 tavaszán-nyarán Orbán Viktor sokfelé, sok helyen kezdett el tájékozódni: elsõsorban a német gazdaság prominenseinél, hiszen Magyarországon nagyon erõs a német gazdaság hatása. Akkor folytatott olyan beszélgetéseket, melyek arra keresték a választ, hogy miként lehetne a német ipar és a magyar kormány viszonyát stabilizálni. E sorban folytak az RWE-vel és a Deutchse Telekommal a "konszolidációs megbeszélések", és megszületett a miniszterelnöki konklúzió: a legfontosabb kérdés a következõ húsz évben Európában, hogy a német iparnak ki tud olcsó energiát biztosítani. Ez egybeesett azzal, hogy az oroszok jelezték, készek "értelmes" ajánlatot tenni a paksi atomerõmû-kapacitás fenntartásával új blokkok építésére.
A kiszivárgott hírek szerint Orbán Viktor 2013 augusztusában találkozott Budapesten Szergej Kirijenkoval, a Roszatom elnökével, aki Putyin elnök megbízásából utazott Budapestre. A találkozón a megállapodás is körvonalazódott, mégpedig úgy, hogy a paksi üzlet "semmivel nem lesz összekötve, szó sincs gázszerzõdésrõl, a gázszállítási szerzõdések jövõjérõl" - állította munkatársunknak egy olyan politikus, akinek pontos információi vannak a tárgyalások ezen szakaszáról. Felhívta a figyelmet arra is: az oroszok azért voltak "flexibilisek", mert Oroszországnak érdeke, hogy Európában atomerõmûvet építsen. Ez kormányzati elemzõk szerint részben gazdasági expanzió az oroszok számára, hiszen 10-12 milliárd dolláros üzletet "vásárolnak" a Roszatomnak a paksi projekttel. És ami fontosabb, Magyarország az elsõ olyan uniós ország, melyben egy államközi megállapodás keretében atomerõmû-blokk megépítésére reálisan sor kerülhet. (A bolgár projektbõl visszavonult a Roszatom, a cseh és a szlovák projekt áll, Finnországban pedig üzleti alapú a konstrukció.) "Ez egy 10-12 milliárd dolláros beruházás, 10 ezer munkahelyet, jelentõs gazdasági növekedést jelent. A megállapodásban tudományos-oktatási-technológiai együttmûködés is szerepel, mint ahogyan a hatvanas években a nukleáris iparkutatás kapott egy lökést, ezt most hatvan évre itthon megkapja" - hívták fel a figyelmet. Az elmúlt negyven év legjobb üzletét köti a kormány. Míg a Roszatom Finnországban 5,7 milliárd euróért épít egy blokkot, a magyar olcsóbb lesz, messze 5 százalék alatti kamattal, 30 éves futamidõvel. Az üzleti konstrukció is jó - érvelnek a kormányoldalon.
Egy Orbán Viktorhoz közel álló forrásunk szerint a 2013-as Orbán-Putyin találkozón Moszkvában már konkrétan felvetõdött, hogy a paksi atomerõmû esetében a Magyarország ragaszkodik az állami beruházáshoz, azaz: az erõmû folyamatosan állami tulajdonban lesz. Az orosz fél tett ugyan olyan javaslatot, hogy üzemeltetik is az erõmûvet - ahogyan Törökországban is -, ez viszont elképzelhetetlen a magyar állam számára - szögezte le állítólag Orbán Viktor.
Ami a paksi projekt finanszírozását illeti: olyan hosszú lejáratú, több mint 30 éves futamidejû hitelt, amilyet az oroszok ajánlottak, piaci körülmények között nem lehet szerezni. Ráadásul, ha ez piaci hitel lenne, a beruházás összes kockázatát magának a paksi atomerõmûnek vagy az MVM-nek kellene viselnie. Üzleti projekt tehát nem jöhetett létre, államközi megállapodásra volt szükség. Az oroszok azt is vállalták: maximális biztonsági technológiával építik meg az erõmûvet, emellett biztosítják a teljes finanszírozást. Ezzel versenyzõ ajánlatot sem a franciák, sem a japánok, sem a koreaiak nem tettek - legalábbis a magyar kormány értékelése szerint.
"Fél évet gondolkodott a miniszterelnök. És aztán Orbán Viktor 2013 nyarán eldöntötte: az energiakérdés a versenyképesség fõ kérdése. 2013 augusztusában kezdõdtek el az érdemi tárgyalások a Roszatommal" - árulta el egy megbízható kormányközeli szereplõ.
Lázár János szerepe
Lázár János államtitkár augusztusban kapta a megbízást: neki kell vezetnie a miniszterelnök által a paksi projektre létrehozott szupertitkos kormányzati munkabizottságot. "Szeptember eleje óta a tárgyalások napi-heti rendszerességgel, nagy intenzitással folytak a Roszatom és a magyar kormány között. Novemberben az orosz pénzügyminisztérium is bekapcsolódott. Az érdemi tárgyalásokat Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Orbán Gábor NGM-államtitkár, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külpolitikai államtitkár vitte, de mindenekelõtt Lázár János szûk operatív "team"-je, valamint a paksi atomerûmû menedzsmentje. Az MVM, az NFM és a paksi menedzsment "technikailag" vett részt, a politikai döntéshozatal a legmagasabb szinten történt - mondták forrásaink, hozzátéve: a kormány csak 2013 decemberében kapott hivatalos tájékoztatást arról, hogy a tárgyalások már elõrehaladott fázisban vannak. Októberben már szerzõdéstervezet készült. Egy hónapig tárgyalták a kormányközi megállapodásnak a részleteit. Nagyrészt a pénzügyi konstrukció részleteit is kidolgozták, de Moszkvában még alku folyt az oroszok által ajánlott "nagyon kedvezõ" kamatról.
„Az olcsó áram Paksról jön”
Nem a rezsicsökkentés indukálta a megállapodást, sõt független attól. Az a nagy dobás benne, hogy ez az olcsó áram az ipar számára fontos. A megállapodás hátterében áll a német termelõ szektor kedvezményhez juttatása is. A magyar kormány hivatalosan tájékoztatta Brüsszelt és megszerezte az elõzetes hozzájárulást az orosz-magyar államközi megállapodáshoz. Így a projekt Brüsszel teljes jóváhagyását élvezi - állították egybehangzóan forrásaink, elárulva, hogy Orbán Viktor és Lázár János is tárgyalt Günther Oettingerrel az Európai Unió energiaügyi biztosával. Brüsszel arra is rábólintott, hogy Magyarországon az atomerû-kapacitás fenntartására vonatkozóan Orbán és Putyin - külön tender kiírása nélkül - szentesítse a magyar-orosz államközi megállapodást. Mindebben döntõ szerepe volt a Rothschild-csoportnak, melynek fõ profilja a globális pénzügyi tanácsadás. Számos kormányzat támaszkodott tanácsadói tevékenységére.
Orbán Viktor "valamikor" 2012-ben kötött megállapodást a Rothschild-csoporttal gazdasági tanácsadásra, és azóta számos alkalommal konzultált a csoport néhány vezetõjével, akik felhívták a figyelmét az energiaügy fontosságára. A pénzügyi tárgyalások hivatalosan a Rothschild-csoport "közremûködésével" zajlottak, zajlanak. Szintén a Rothschild-csoport tanácsára fogadott fel a magyar kormány egy német ügyvédi irodát, a Hengeler Mueller nemzetközi jogi tanácsadó céget, a leghíresebb nemzetközi ügyvédi irodák egyikét. E jogi tanácsadó cég "intézte el" a brüsszeli szentesítést. A kiszivárgott hírek szerint sikerült minden ajtót kinyitni Brüsszelben, a konstrukció megfelel az uniós jognak.
Orbán Viktor és Putyin elnök viszonya állítólag kifejezetten szívélyes. Ez részben egy rendkívül befolyásos német iparbárónak köszönhetõ, aki a paksi projektben végig közvetített Putyin és Orbán között - közölte végül egy jól értesült forrásunk, de a német mágnás nevét nem árulta el.
Lázár János államtitkár egy ma délutáni, újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen a cikkünkben közölt több információt is hivatalosan megerõsítette.
Link
A Roszatom óránként jött Budapestre, Orbán Viktor és Lázár János féltucatszor tárgyalt az EU energiabiztosával, Oettingerrel, a magyar miniszterelnök konzultált Barroso EB-elnökkel, a Rothschild-csoport és a német Hengeler Mueller iroda a tender nélküli konstrukcióra szerezte meg a brüsszeli pecsétet. Lázár János miniszterelnökségi államtitkár vezetésével egy kormányzati csúcsszerv vitte a szupertitkos projektet.
2007. március 28-án Budapesten, a Gellért Szállóban egy konferencián Orbán Viktor volt a szónok. A Fidesz elnöke arról beszélt: "a mi szerepünk nem abban van, hogy híd módjára összekössük az EU-t másokkal, hanem hogy súlyunknak és történelmi tudásunknak megfelelõen felelõsséget vállaljunk az unión belül a közös Európa-politika kialakításáért. Ezt a világos elkötelezettséget képviseli a Fidesz. Ezt kéri számon, és erre szeretné rávenni a mindenkori hatalmat gyakorló állami szerveket és a koalíciós pártokat, amikor azt kéri, hogy hagyjanak fel a különutas orosz energiapolitikával. Helyette inkább azon dolgozzunk, hogy Európának a függõséget enyhítõ, közös energiapolitikája legyen Oroszország vagy egy harmadik szereplõ irányába" - jelentette ki Orbán.
Zárószavai után a vendégek soraiban ülõ orosz nagykövet, Igor Szavolszkij lépett fel váratlanul a pulpitusra, és a diplomáciában szokatlan módon reagált az elhangzottakra. Kijelentette: az olaj- és földgáz-kérdés egy rendkívül érzékeny piaci dolog. Leszögezte: Oroszországból nem az állam, hanem a vállalkozók szállítják az energiahordozókat. A szállító odamegy, ahol van fogadókészség. Ahol nincs, attól meg kell szabadulni. Nem kell ebbõl politikát csinálni. "Az energiastratégia politikai ügy, de a piac az piac. Megértettük egymást?" - zárta mondandóját a nagykövet.
HIRDETÉS
Orbán Viktort mindez nem zavarta, fél évvel késõbb egy lakiteleki konferencián a következõket mondta, szintén Oroszország kapcsán: "Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Oroszország expanziója, újraerõsödése egy valóságos kihívást jelent a Nyugat számára. Olyan fenyegetést, olyan kihívást, amely Közép-Európából kiindulva elérheti az Európai Uniót, sõt elérheti a szövetségesek katonai erejét is. Európában bizony elszaporodtak Putyin pincsijei, és ezt most már mindenki kezdi veszedelmesnek látni". Kedden Moszkvában Orbán Viktor kormányfõ mégis államközi szerzõdést írt alá a paksi atomerõmû kapacitás-bõvítésérõl Putyin orosz elnökkel.
Az elmúlt negyven év legjobb üzletét köti a magyar kormány - állították munkatársunknak kormányzati források. Ami a korábbi, "nem leszünk a Gazprom legvidámabb barakkja" típusú megnyilvánulásokat és az Orbán Viktor által képviselt energia-diverzifikációt illeti, jelenleg az a válasz: nem lesz új függõség. "Nem jönnek be az amerikaiak, nem jönnek be a franciák, és nem szolgáltatjuk ki magunkat más nagyhatalomnak. Ráadásul ma is függünk az oroszoktól, ami a paksi atomerõmûvet illeti". Orbán Viktor szerint állítólag mindez csökkenti az ország kiszolgáltatottságát. A kabinet "szakmai" érvelése pedig úgy hangzik: amikor csúcsra jár az atomerõmû-kapacitás, csak 60 százalékát produkálja a hazani áramfogyasztásnak, a magyar energiaszükséglet negyven százalékát más energiaforrásból kell megszerezni.
A 2013-as találkozó Moszkvában
A Paks-sztori egy évvel ezelõtt, 2013 elején kezdõdött Moszkvában a 2009-es magyar parlamenti határozat alapján az Orbán-Putyin találkozón, a magyar-orosz konszolidációs folyamat eredményeképpen - mesélte a Népszabadságnak egy kormányközeli forrás. Ezt egy mai háttérbeszélgetésen Lázár János államtitkár is megerõsítette. Más forrásunk szerint ez fordulat volt, hiszen pár évvel azelõtt még "hidegrázó" volt a viszony Orbán Viktor és Putyin között, emlékeztetett arra az idõszakra, amikor az orosz elnök még Gyurcsány Ferenc miniszterelnök meghívására érkezett Budapestre.
Az események 2013 nyarán gyorsultak fel, akkor már lehetett látni, reális esély van rá, hogy a 2014-es választásokat megnyeri a Fidesz. Akkori kulcsszavaik: gazdasági versenyképesség, tartós gazdasági növekedés. Magyarország akkor áll talpra, ha négy éven keresztül minden évben legalább 4 százalékos lesz a gazdasági növekedés. A gazdasági növekedés versenyképességi kérdés, olcsó áram nélkül pedig nincs versenyképesség - hangzott a képlet.
Forrásaink szerint 2013 tavaszán-nyarán Orbán Viktor sokfelé, sok helyen kezdett el tájékozódni: elsõsorban a német gazdaság prominenseinél, hiszen Magyarországon nagyon erõs a német gazdaság hatása. Akkor folytatott olyan beszélgetéseket, melyek arra keresték a választ, hogy miként lehetne a német ipar és a magyar kormány viszonyát stabilizálni. E sorban folytak az RWE-vel és a Deutchse Telekommal a "konszolidációs megbeszélések", és megszületett a miniszterelnöki konklúzió: a legfontosabb kérdés a következõ húsz évben Európában, hogy a német iparnak ki tud olcsó energiát biztosítani. Ez egybeesett azzal, hogy az oroszok jelezték, készek "értelmes" ajánlatot tenni a paksi atomerõmû-kapacitás fenntartásával új blokkok építésére.
A kiszivárgott hírek szerint Orbán Viktor 2013 augusztusában találkozott Budapesten Szergej Kirijenkoval, a Roszatom elnökével, aki Putyin elnök megbízásából utazott Budapestre. A találkozón a megállapodás is körvonalazódott, mégpedig úgy, hogy a paksi üzlet "semmivel nem lesz összekötve, szó sincs gázszerzõdésrõl, a gázszállítási szerzõdések jövõjérõl" - állította munkatársunknak egy olyan politikus, akinek pontos információi vannak a tárgyalások ezen szakaszáról. Felhívta a figyelmet arra is: az oroszok azért voltak "flexibilisek", mert Oroszországnak érdeke, hogy Európában atomerõmûvet építsen. Ez kormányzati elemzõk szerint részben gazdasági expanzió az oroszok számára, hiszen 10-12 milliárd dolláros üzletet "vásárolnak" a Roszatomnak a paksi projekttel. És ami fontosabb, Magyarország az elsõ olyan uniós ország, melyben egy államközi megállapodás keretében atomerõmû-blokk megépítésére reálisan sor kerülhet. (A bolgár projektbõl visszavonult a Roszatom, a cseh és a szlovák projekt áll, Finnországban pedig üzleti alapú a konstrukció.) "Ez egy 10-12 milliárd dolláros beruházás, 10 ezer munkahelyet, jelentõs gazdasági növekedést jelent. A megállapodásban tudományos-oktatási-technológiai együttmûködés is szerepel, mint ahogyan a hatvanas években a nukleáris iparkutatás kapott egy lökést, ezt most hatvan évre itthon megkapja" - hívták fel a figyelmet. Az elmúlt negyven év legjobb üzletét köti a kormány. Míg a Roszatom Finnországban 5,7 milliárd euróért épít egy blokkot, a magyar olcsóbb lesz, messze 5 százalék alatti kamattal, 30 éves futamidõvel. Az üzleti konstrukció is jó - érvelnek a kormányoldalon.
Egy Orbán Viktorhoz közel álló forrásunk szerint a 2013-as Orbán-Putyin találkozón Moszkvában már konkrétan felvetõdött, hogy a paksi atomerõmû esetében a Magyarország ragaszkodik az állami beruházáshoz, azaz: az erõmû folyamatosan állami tulajdonban lesz. Az orosz fél tett ugyan olyan javaslatot, hogy üzemeltetik is az erõmûvet - ahogyan Törökországban is -, ez viszont elképzelhetetlen a magyar állam számára - szögezte le állítólag Orbán Viktor.
Ami a paksi projekt finanszírozását illeti: olyan hosszú lejáratú, több mint 30 éves futamidejû hitelt, amilyet az oroszok ajánlottak, piaci körülmények között nem lehet szerezni. Ráadásul, ha ez piaci hitel lenne, a beruházás összes kockázatát magának a paksi atomerõmûnek vagy az MVM-nek kellene viselnie. Üzleti projekt tehát nem jöhetett létre, államközi megállapodásra volt szükség. Az oroszok azt is vállalták: maximális biztonsági technológiával építik meg az erõmûvet, emellett biztosítják a teljes finanszírozást. Ezzel versenyzõ ajánlatot sem a franciák, sem a japánok, sem a koreaiak nem tettek - legalábbis a magyar kormány értékelése szerint.
"Fél évet gondolkodott a miniszterelnök. És aztán Orbán Viktor 2013 nyarán eldöntötte: az energiakérdés a versenyképesség fõ kérdése. 2013 augusztusában kezdõdtek el az érdemi tárgyalások a Roszatommal" - árulta el egy megbízható kormányközeli szereplõ.
Lázár János szerepe
Lázár János államtitkár augusztusban kapta a megbízást: neki kell vezetnie a miniszterelnök által a paksi projektre létrehozott szupertitkos kormányzati munkabizottságot. "Szeptember eleje óta a tárgyalások napi-heti rendszerességgel, nagy intenzitással folytak a Roszatom és a magyar kormány között. Novemberben az orosz pénzügyminisztérium is bekapcsolódott. Az érdemi tárgyalásokat Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Orbán Gábor NGM-államtitkár, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külpolitikai államtitkár vitte, de mindenekelõtt Lázár János szûk operatív "team"-je, valamint a paksi atomerûmû menedzsmentje. Az MVM, az NFM és a paksi menedzsment "technikailag" vett részt, a politikai döntéshozatal a legmagasabb szinten történt - mondták forrásaink, hozzátéve: a kormány csak 2013 decemberében kapott hivatalos tájékoztatást arról, hogy a tárgyalások már elõrehaladott fázisban vannak. Októberben már szerzõdéstervezet készült. Egy hónapig tárgyalták a kormányközi megállapodásnak a részleteit. Nagyrészt a pénzügyi konstrukció részleteit is kidolgozták, de Moszkvában még alku folyt az oroszok által ajánlott "nagyon kedvezõ" kamatról.
„Az olcsó áram Paksról jön”
Nem a rezsicsökkentés indukálta a megállapodást, sõt független attól. Az a nagy dobás benne, hogy ez az olcsó áram az ipar számára fontos. A megállapodás hátterében áll a német termelõ szektor kedvezményhez juttatása is. A magyar kormány hivatalosan tájékoztatta Brüsszelt és megszerezte az elõzetes hozzájárulást az orosz-magyar államközi megállapodáshoz. Így a projekt Brüsszel teljes jóváhagyását élvezi - állították egybehangzóan forrásaink, elárulva, hogy Orbán Viktor és Lázár János is tárgyalt Günther Oettingerrel az Európai Unió energiaügyi biztosával. Brüsszel arra is rábólintott, hogy Magyarországon az atomerû-kapacitás fenntartására vonatkozóan Orbán és Putyin - külön tender kiírása nélkül - szentesítse a magyar-orosz államközi megállapodást. Mindebben döntõ szerepe volt a Rothschild-csoportnak, melynek fõ profilja a globális pénzügyi tanácsadás. Számos kormányzat támaszkodott tanácsadói tevékenységére.
Orbán Viktor "valamikor" 2012-ben kötött megállapodást a Rothschild-csoporttal gazdasági tanácsadásra, és azóta számos alkalommal konzultált a csoport néhány vezetõjével, akik felhívták a figyelmét az energiaügy fontosságára. A pénzügyi tárgyalások hivatalosan a Rothschild-csoport "közremûködésével" zajlottak, zajlanak. Szintén a Rothschild-csoport tanácsára fogadott fel a magyar kormány egy német ügyvédi irodát, a Hengeler Mueller nemzetközi jogi tanácsadó céget, a leghíresebb nemzetközi ügyvédi irodák egyikét. E jogi tanácsadó cég "intézte el" a brüsszeli szentesítést. A kiszivárgott hírek szerint sikerült minden ajtót kinyitni Brüsszelben, a konstrukció megfelel az uniós jognak.
Orbán Viktor és Putyin elnök viszonya állítólag kifejezetten szívélyes. Ez részben egy rendkívül befolyásos német iparbárónak köszönhetõ, aki a paksi projektben végig közvetített Putyin és Orbán között - közölte végül egy jól értesült forrásunk, de a német mágnás nevét nem árulta el.
Lázár János államtitkár egy ma délutáni, újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen a cikkünkben közölt több információt is hivatalosan megerõsítette.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 3: 123
#11 |
Miki
- 2014. January 14. 20:29:00
#12 |
BUZOGANY
- 2014. January 14. 23:50:03
#13 |
mormota1968
- 2014. January 15. 03:16:15
#14 |
Kedvesi
- 2014. January 15. 09:04:18
#15 |
Perje
- 2014. January 15. 09:56:51
#16 |
Kameleon
- 2014. January 15. 10:11:51
#17 |
postaimre
- 2014. January 15. 10:19:04
#18 |
Perje
- 2014. January 15. 10:41:25
#19 |
Kedvesi
- 2014. January 15. 11:28:13
#20 |
kukackac
- 2014. January 15. 11:33:19
Oldal: 2 / 3: 123
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.