Persze a fehĂŠret nem szĂł szerint ĂŠrtettem hogy felĂźl, mert nincs is mire, csak arra cĂŠloztam hogy sokan mĂĄr ĂĄthelyeztĂŠk a nĂŠzĂľpontjukat az ĂŠlet ezen oldalĂĄra. MĂĄr ez is fejlĂľdĂŠs ha Ăşgy tetszik, de azĂŠrt arra mĂŠg legalĂĄbb kĂŠt tucatnyi szĂĄz ĂŠvet kell vĂĄrni, mire mindenki egysĂŠgesen a kĂśzĂŠppontbĂłl fog szemlĂŠlni. Ami a szĂźlĂľ gyermek kapcsolatokat illeti, nem csak fiĂş tanul az apĂĄtĂłl, hanem ennek a fordĂ­tottja is igaz, ĂŠs mĂ­g az idĂľsebb generĂĄciĂł ezt nem tudja feldolgozni ĂŠs befogadni addig fejlĂľdĂŠsre nem is szĂĄmĂ­thatunk, Ă­gy a generĂĄciĂłs kĂźlĂśnbsĂŠgek lekĂźzdĂŠsĂŠre sem. LĂĄtszik az is hogy merre megy mĂŠg mindig a terelĂŠs de, tĂŠnyleg sokaknak mĂĄr kezd leesni a tantusz, ĂŠs erre Ă­rtam hogy egyre tĂśbb rendes ember van. Az, hogy nagymamĂĄinkban tĂśbb vĂŠr csorog az nem is kĂŠrdĂŠses. AzĂŠrt kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş megedzi az embert.

Miki, ahogy most is meg fogja edzeni! Ez mĂĄr most is hĂĄborĂş, de ĂŠppen az "ĂĄtlag" miatt kell, hogy legyen egy valĂłdi is. Nincs erre 100 ĂŠvĂźnk, mĂŠg 5 degenerĂĄciĂł. MĂĄr Ă­gy is kettĂľ-hĂĄrommal mĂ­nuszban vagyunk, ha csak a szĂťkebb hĂźlyesĂŠget vesszĂźk.

Tudod Miki, jĂłl nĂŠzĂźnk mi ki, ha csak most kell rĂĄjĂśnnĂźnk, hogy az apa tanul a fiĂĄtĂłl. Ezt eleink pontosan tudtĂĄk. Az idĂľsebb okĂ­t, a fiatal tan itt. EzĂŠrt is vĂĄrtĂĄk ajĂĄndĂŠkkĂŠnt a leszĂźletĂľt ĂŠs vĂĄrtĂĄk az "Ăşjat". Ez az egyensĂşly ĂŠs ezĂŠrt legalĂĄbb annyira "baj" a mĂşltbamerengĂŠs tĂşlsĂşlya ĂŠs a "jĂśvĂľ" ajnĂĄrozĂĄsa is.

TANTUSZ? Igen az egy egysĂŠg. TAN, ami TUSZ-ul ejt.

Vagy: TAN, ami TUSZ-kol.

Lehet, hogy ĂŠn gondolkodom rosszul, de engem csak az zavar igazĂĄn, hogy ez hĂ­r lett... Mert "ne tudja a te bal kezed, hogy mit cselekszik a jobb". Egyfajta farizeus magatartĂĄs ez is, mondom ezt Ăşgy, hogy becsĂźlendĂľ a lĂĄny cselekedete, de miĂŠrt kell ezzel a "sajtĂłban" megjelenni? KislĂĄny! Adj, ha jĂłl esik, ĂśnzetlenĂźl! De ne vĂĄrj ĂŠrte semmit!
Valamelyik nap is az idĂľs szomszĂŠdnak segĂ­tettem, ĂŠs a hĂĄttĂŠrben pedig bĂśmbĂśl a tĂŠnyek c. hĂ­rmĂťsor, amiben egy mentĂľsofĂľr gyerek magyarĂĄzza, hogy egy vegyesbolt elĂľtt hogyan ĂŠlesztett Ăşjra egy embert. Csak annyit kĂŠrdeztem volna tĂľle, hogy mondd, Ăśreg! MiĂŠrt futottĂĄl ezzel a hĂ­rrel a tv2-hĂśz?
Elvben csak a munkĂĄdat vĂŠgezted...
Most ĂŠn is hĂ­vjam ki a tv-t mert segĂ­tettem a szomszĂŠd nĂŠninek a vĂ­zcsap megjavĂ­tĂĄsĂĄban?
Na ne!
Beteg a vilĂĄg...

ElsĂľ kĂŠrdĂŠs a kislĂĄny kinek a kije (noha a cikk szerint nevelĂľotthonbĂłl kerĂźlt ki) ha czikk lett belĂľle valaki profitĂĄl...
olyan jĂł olvasni "szĂ­vmelengetĂľ czikkeket, hogy aztĂĄn majd a kibelezte,agyonĂźtĂśtte,megerĂľszakolta kĂśnnyebben emĂŠszthetĂľ legyen.
Ameddig a hĂ­rkĂśzlĂľ eszkĂśzĂśk patkĂĄnykĂŠzben van, csak egy szĂĄmĂ­t. pĂŠnz pĂŠnz pĂŠnz.
Minden esetre legyen pĂŠlda, legfĂľkĂŠpp azoknak a lelketlen sz@roknak akik idejuttattĂĄk az embereket. Na jĂł ez az utĂł-pia......

Ez is egy szempontbĂłl ĂŠrdekes, ki fogja segĂ­teni a szĂźleit, ha szĂźksĂŠge lesz rĂĄ?

A facĂŠrĂłl hoztam!

„Kedves ĂŠdes anyĂĄm,

Elköltöztem. A határon túlra. Az Óperenciás tengeren és az Üveghegyen is túlra. Új-Zélandra. Sokáig érlelõdött bennem a gondolat. Napról napra erõsödött a veríték csípése Magyarországon. Ahogy a mindennapokban próbáltam helyt állni, minden óra a nehézségek által generált frusztráció leküzdésével telt. Egyre csak az éreztem, nem lehet, hogy ennyi munka és odaadás csak ennyi eredményt és megbecsülést szüljön. Kell, hogy legyen értelme a mindennapok kínkeserves gyaloglásának.

AztĂĄn eszembe jutott, hogy mit tanĂ­tottĂĄl. Szorgalmasan, csendesen helytĂĄllni bĂĄrhol. Mindenhol. Hogy fontos, mit mondanak rĂłlam. De az mĂŠg fontosabb, hogy ĂŠn mit gondolok magamrĂłl. Meg hogy tanuljak, mert azt nem vehetik el tĂľlem. Igazad volt.

Mindezt elhoztam magammal, ahogy elhoztam felesĂŠgem ĂŠs kĂŠt kislĂĄnyom is. Az unokĂĄidat. Akik a sok szenvedĂŠs ĂŠs lemondĂĄs utĂĄn ĂśrĂśmmel tĂślthettĂŠk volna fel napjaidat. Akik kicsi kezĂźkkel megfoghattĂĄk volna a szoknyĂĄd szĂŠlĂŠt ĂŠs vezethettek volna a kertedben. Akik segĂ­thettek volna az ĂŠdes paprikĂĄt szedni. Akik csevegĂŠsĂźkkel mosolyt csaltak volna elgyĂśtĂśrt ĂŠs rĂĄncoktĂłl szabdalt arcodra.

Elvettem Ăľket tĂľled. Elvettem az egymĂĄs mellett tĂśltĂśtt ĂłrĂĄk ĂśrĂśmĂŠt ĂŠs a csendes vagy nĂŠha nĂŠma beszĂŠlgetĂŠseket. A kĂĄlyha mellett ĂźlĂŠst ĂŠs a diĂł tĂśrĂŠsĂŠt. A kĂśzĂśs szĂľlĂľszedĂŠst ĂŠs a tĂŠli hĂłlapĂĄtolĂĄsokat. De ennĂŠl mĂŠg tĂśbbet. A nevetĂŠseket.

El kellett indulnunk, mert Ăşgy ĂŠreztĂźk megfulladunk. MegĂśl bennĂźnket a frusztrĂĄciĂł. A tehetetlensĂŠg. Hogy a szorgalom ĂŠs a csendesen helytĂĄllĂĄs nem elĂŠg. Hogy a tudĂĄst is elvehetik tĂľlĂźnk, ha nem ĂŠrtĂŠkelik, amit ĂĄltala alkotunk.

Elindultunk. FĂŠltĂźnk. Sokszor vissza akartunk fordulni. De inkĂĄbb megkĂźzdĂśttĂźnk az ismeretlennel ĂŠs alkalmazkodtunk nap mint nap, minthogy naprĂłl napra lemorzsoljanak a szĂ­vĂźnkbĂľl. Mert itt naprĂłl napra elĂľre lĂŠptĂźnk. Tanultunk ĂŠs alkalmazkodunk. De legalĂĄbb egyenes irĂĄnyban elĂľre. Itt ĂŠrtĂŠkelik a csendes szorgalmat. Itt a sokszĂ­nĂťsĂŠg ĂŠrtĂŠk. Itt meg tudtunk kapaszkodni. Nem pedig kapaszkodva lecsĂşszni.

De a szĂ­vĂźnkbĂľl egy jĂłkora darab Otthon maradt. Mert az szĂźlĂľhazĂĄnk tovĂĄbbra is MagyarorszĂĄg. A csodĂĄlatos orszĂĄg, amelyik eltĂŠkozolja mindazt a jĂłt, amiĂŠrt a vilĂĄg tĂśbbi rĂŠsze vĂĄgyakozik. Amit kĂ­vĂźlrĂľl szĂ­nes, kreatĂ­v ĂŠs ĂŠletvidĂĄm emberek hazĂĄjĂĄnak gondolnak. VĂĄgyunk haza.

De maradunk. Maradunk mindaddig, amĂ­g odahaza nem ĂŠrtĂŠkelik az alĂĄzatos munkĂĄt. AmĂ­g biztonsĂĄgban ĂŠs tisztessĂŠgben nevelhetjĂźk majd a gyermekeinket. AmĂ­g a jĂĄtszĂłtereken ĂŠs parkokban odahaza is hagyhatjuk Ăľket mezĂ­tlĂĄb szaladgĂĄlni. AmĂ­g ha megtakarĂ­tunk, elĂľre jutunk.

De addig maradunk. Fájó szívvel. Haza vágyakozva. Utánatok és mindazért a jóért, amit nekünk a szülõhazánk, Magyarország jelent. Tudva, hogy nekünk ugyanígy fájni fog, ha a gyermekeink fogják magunkat, és elutaznak az Óperencián Túlra. Nélkülünk.

Mert a mi gyermekeink is keresni fogják a megbecsülést, szeretet és biztonságot. Szeretném, ha mindez addigra Magyarország lenne. Akkor boldogan visszük haza mindazt a jót és értéket, amit itt összegyûjtöttünk. Hogy az Édes Otthonunk javára váljon. Majd akkor.

De a tĂĄvolsĂĄg ellenĂŠre egy dolog vĂĄltozatlan marad.

SzeretĂźnk TĂŠged.

Fantasztikus sorok egy MagyartĂłl, aki elhagyta a hazĂĄjĂĄt , a mindenkori Magyar kormĂĄnyok kapzsisĂĄga, hozzĂĄ nem ĂŠrtĂŠse, akik minden felelĂľssĂŠgre vonĂĄs nĂŠlkĂźl kormĂĄnyoznak ĂŠs hazudoznak, hitegetnek!
Ez a post tĂŠnyleg egy HATALAMS LIKE-t ĂŠs megosztĂĄst ĂŠrdemel ĂŠs remĂŠljĂźk, hogy a nagymama hamarosan lĂĄthatja a kicsi unokĂĄit!

forrĂĄs: http://hu60.webnode.hu/

Tido!
"ElsĂľ kĂŠrdĂŠs a kislĂĄny kinek a kije, ha czikk lett belĂľle, valaki profitĂĄl..."

JĂł ĂŠszrevĂŠtel. Ugyanis, mindenki valaki valakije!

Persze, mindenki valaki valakije. TalĂĄn az "egy"- az "elsĂľ" nem mondhatja ezt magĂĄrĂłl.
De ĂŠn arra gondoltam, kell valami sajtĂłs ismerĂľs, hogy eljusson egy ilyen hĂ­r, hogy azutĂĄn a jĂł bari megossza rezegve-szeretve-bĂŠgetve.
SzĂĄmtalan ilyen "csoda" tĂśrtĂŠnik mĂŠgis nem ezzel van tele a sajtĂł. A sok ganĂŠ kĂśzĂŠ kis csokimĂĄz.
Most itt az a lĂŠnyeg, hogy ennek nem volna szabad sajtĂłhĂ­rnek lenni. Meg az a sok szĂ­vmelengetĂľ tĂśrtĂŠnet....
Amit HER citzĂĄlt. Ez egy magĂĄnlevĂŠlnek elmegy, 2 ember kĂśzĂśtt.
Ne legyen mĂĄr Magyar attĂłl valaki, hogy a szemĂŠtdomb tetejĂŠrĂľl hazaĂ­r az anyjĂĄnak ide le a fekĂĄlia aljĂĄra, hogy jaj beh sajnĂĄlja, hogy itt hagyta. Ha mĂĄr itt megdĂśglĂśtt jĂłpĂĄr haza-fi, azĂŠrt, hogy vĂŠget vessen a nyomorĂşsĂĄgnak, Ăľkelme haza jĂśn ĂĄm! AztĂĄn ha mĂŠg akkor is lesz fĂŠszbukk majd posztolja, hogy neki milyen rossz volt onnan messzirĂľl lĂĄtni mi folyik itthon, lĂĄjkoljĂĄk majd jĂł sokan... Na nemĂĄĂĄĂĄ!
Beteg vilĂĄg....

természetesen, értettelek. Még jobb, hogy kifejtetted, így biztos, mindenki érti. Szóval, tetszett, hogy felfigyeltél erre az eshetõségre. Én átsiklottam rajta. Valszeg, megint megy a félrevezetése a jóhiszemû magyarságnak ezzel a hírrel. A HER híre már túl durva. Ott már nagyon kilóg a lóláb.

Ez a hĂ­r nem vĂŠletlenĂźl lett hĂ­r . Aki meg itt azt Ă­rta, hogy ki lenne aki haza vinne egy hajlĂŠktalant, annak
mondom Te vidd haza. Én az utcáról EMBERT vinnék
haza, ha Ăşgy adĂłdna, de csak emberszerĂť hulladĂŠkot
talĂĄlok. Budapest elĂŠg nagy vĂĄros, hogy talĂĄljak egyet, akit "haza lehet vinni". Nem sikerĂźlt, pedig hiszitek vagy nem, megprĂłbĂĄltam. Az a genetikai hulla
dĂŠk ami itt hĂśmpĂślyĂśg, nem dobott ki egyetlen egyet
sem maga kĂśzĂźl aki ĂŠrdemes lett volna a "megmentĂŠs
re ". Én nem fotelbõl pofázok "kicsinyeim", én olyan
villamoson utazom ahol jĂł a nyitott bicska, de nem biz
tos védelem. Én úgy megyek vásárolni, vagy bárhová
hogy szolid dugĂłhĂşzĂł van a kezemben, hogy adott al
kalom szĂźksĂŠgszerĂťsĂŠge kapcsĂĄn kinyissam a prĂłba
néger ütõerét. Csak mert két hét alatt rendet csinálunk ! És még ez sem biztos, mert erejét vesztett vén **** vagyok, és igen szeretnék az ide író
GiayJoe -knak Ăźzenni, menjetek be a belvĂĄrosba Pestre, ĂŠs kolbĂĄsz tĂśltelĂŠk lesz belĂľletek kĂŠt mĂĄsodperc alatt, ha nem gondolkodtok. Vannak az oldalon elegen, akik azt hiszik, hogy ha a vasĂĄrnapi
csirkĂŠt le tudjĂĄk Ăślni, mindenkivel kĂŠpesek szembe
szĂĄllni ! FĂśldre okosok, fĂśldre, jelenleg a talajszint a
mĂŠrce, de hĂĄt ĂŠn csak egy "panelcshovnyik" bunkĂł vagyok , elnĂŠzĂŠst, hogy megszĂźlettem !