"RomĂĄniĂĄban, LengyelorszĂĄgban ĂŠs az UkrajnĂĄval hatĂĄros egyĂŠb orszĂĄgokban katonai kapacitĂĄsokat kell fenntartani a NATO a tĂŠrsĂŠgben folytatott operatĂ­v tevĂŠkenysĂŠgĂŠnek biztosĂ­tĂĄsa ĂŠrdekĂŠben" - hangoztatta Dusa. A miniszter szavai szerint a vonatkozĂł javaslatot be fogja terjeszteni a NATO soros talĂĄlkozĂłjĂĄn, amely szeptemberben esedĂŠkes Nagy-BritanniĂĄban.

Dusa megerĂľsĂ­tette, hogy az USA rakĂŠtavĂŠdelmi pajzsĂĄnak alkotĂłelemeit RomĂĄnĂĄba fogjĂĄk telepĂ­teni 2015-re, amint az elĂľ van irĂĄnyozva. A miniszter azonkĂ­vĂźl "az ukrajnai vĂĄlsĂĄg miatt" HĂĄt persze! sĂźrgette a 48 db F-16-os amerikai vadĂĄszgĂŠp beszerzĂŠsĂŠt Bukarest ĂĄltal.



Traian Basescu romĂĄn ĂĄllamfĂľ a hĂĄgai kĂŠtnapos nukleĂĄris csĂşcstalĂĄlkozĂłt megelĂľzĂľen bejelentette, hogy ott tovĂĄbbi NATO-csapatokat fog hĂ­vni az orszĂĄgba. Basescu azt mondta, "tĂĄjĂŠkoztatja a hĂĄgai csĂşcson rĂŠsztvevĂľ ĂĄllami vezetĂľket a tĂŠrsĂŠgben kialakult helyzetrĂľl". Ezzel azt a lĂĄtszatot kelti, hogy RomĂĄnia hĂ­vja be a NATO csapatokat az orszĂĄgba. A tĂŠnyek azonban ennek ellent mondanak. ValĂłjĂĄban a romĂĄn ĂĄllamfĂľt ĂĄllĂ­tottĂĄk kĂŠsz tĂŠnyek elĂŠ: Philip Breedlove amerikai tĂĄbornok, az EurĂłpĂĄban ĂĄllomĂĄsozĂł amerikai erĂľk fĂľparancsnoka vasĂĄrnap szĂźksĂŠgesnek nevezte az amerikai katonai erĂľ ĂĄtcsoportosĂ­tĂĄsĂĄt RomĂĄniĂĄba.

Szerinte a NATO-nak fel kell kĂŠszĂźlnie egy olyan helyzetre, amiben az orosz csapatok bevonulnak MoldovĂĄba ĂŠs az amerikai hadseregnek erre gyors reakciĂłt kell adnia. LĂĄthatĂł: a romĂĄn ĂĄllamfĂľnek nincs beleszĂłlĂĄsa abba, ami az Ăľ orszĂĄgĂĄban zajlik. Az amerikai csapatok bevonulnak, mert az amerikaiak Ăşgy dĂśntĂśttek. Basescu pedig csak annyit tehet, hogy az esemĂŠnyeket megprĂłbĂĄlja sajĂĄt kĂŠrĂŠsekĂŠnt tĂĄlalni, hogy a politikai cselekvĂŠs lĂĄtszatĂĄt fenntartsa.

LengyelorszĂĄgban szintĂŠn ez a helyzet. A NATO megszĂĄllĂĄs alatt tartja a kelet-eurĂłpai ĂĄllamokat. Ezekben az orszĂĄgokban nem az ĂĄllamvezetĂŠs diktĂĄl, hanem az amerikaiak. Az ĂĄllamvezetĂŠs legfelsĂľbb szintje is csak kiszolgĂĄlja az amerikaiak katonai ĂŠrdekeit. Az ĂŠszak-atlanti szĂśvetsĂŠg katonai fenyegetĂŠst jelent OroszorszĂĄg szĂĄmĂĄra, Kelet-EurĂłpa orszĂĄgai szĂĄmĂĄra pedig megszĂĄllĂł erĂľt, amit le kell rĂĄzni magunkrĂłl.

Jelenleg zajlĂł NATO-hadgyakorlatok EurĂłpĂĄban

A NATO jelenleg minden kelet-eurĂłpai orszĂĄgban ĂŠs a balti ĂĄllamokban is "hadgyakorlatot" tart, amely valĂłjĂĄban az amerikai haderĂľ ĂśsszpontosĂ­tĂĄsa az orosz hatĂĄr mentĂŠn, ĂŠs a csapatok harckĂŠszĂźltsĂŠgben tartĂĄsa. A romĂĄn bĂĄbĂĄllamfĂľ kijelentĂŠse szerint pedig mĂŠg tĂśbben ĂŠrkeznek ĂŠs hĂĄborĂşs provokĂĄciĂłra kĂŠszĂźlnek MoldovĂĄban is.


Stephen Mull lengyel amerikai nagykÜvet sajtókÜzlemÊnyt adott ki, miszerint az Egyesßlt Államok nagyszabåsú hadgyakorlatra kÊszßl Lengyelorszågban, amelyen a Visegrådi NÊgyek (így hazånk is), valamint Romånia, Bulgåria Ês a balti ållamok is rÊszt vesznek. A hadgyakorlatra a kÜzÊp-lengyelorszågi Lask tåmaszponton kerßl sor. Ez csak egyike azoknak a nagyszabåsú åtcsoportosítåsoknak, melyeket az amerikaiak Kelet-Európåban Ês a balti ållamokban folytatnak.

HazĂĄnkban szintĂŠn kezdetĂŠt vette a "VĂĄrpalota Challenge 2014" nevĂť hadgyakorlat, melyre csak a nyilvĂĄnos informĂĄciĂłk szerint tĂśbb mint 500 holland lĂĄnctalpas ĂŠrkezett. A hadgyakorlat ĂźrĂźgyĂŠn tĂśbb mint egy hĂłnapon ĂĄt tartĂłzkodik nagyszĂĄmĂş NATO haderĂľ az orszĂĄgban, ahogy LengyelorszĂĄgban ĂŠs a balti ĂĄllamokban is.

RomĂĄniĂĄban a mĂşlt hĂŠten vette kezdetĂŠt egy amerikai-romĂĄn hadgyakorlat a Fekete-tengeren, melyben BulgĂĄria is rĂŠszt vesz.

LĂĄthatĂł, - ezek nem szokvĂĄnyos hadgyakorlatok, hanem hĂĄborĂşs kĂŠszĂźlĂľdĂŠs. Mint a tĂŠrkĂŠp is mutatja, a NATO nagyarĂĄnyĂş ĂĄtcsoportosĂ­tĂĄsokat vĂŠgez ĂŠs felsorakozik az orosz hatĂĄr mentĂŠn. KorĂĄbban az OroszorszĂĄg Hangja bejelentette, hogy mivel a gazdasĂĄgi szankciĂłk nem hatĂĄsosak, a NATO a nyĂ­lt katonai betĂśrĂŠst kĂŠszĂ­ti elĂľ OroszorszĂĄgba.



Éveken át hangoztattuk azon meglátásunkat, miszerint a NATO hadmûveletei Oroszország módszeres bekerítését szolgálják, és a nyugatiak végsõ célja Oroszország természeti kincseinek megszerzése. Az orosz katonai vezetés mindezeket eddig is tényként kezelte, mostanra azonban a politikai vezetés is nyíltan beszél róla.

A kijevi helytartókormåny bejelentette, hogy Ukrajna kilÊp a Fßggetlen Államok KÜzÜssÊgÊbþl. Az orszåg (megmaradt rÊsze) mostantól hivatalosan is a nyugattól fßgg. Emellett felszólítottåk az ENSZ-t, hogy nyilvånítsåk demilitarizålt zónåvå a Krím-fÊlszigetet.

Tekintve, hogy a Krím-félsziget már az Oroszországi Föderáció része, a kijevi bábkormány ezzel azt jelentette be, hogy demilitarizált zónává akarja nyilvánítani Oroszország egy részét. Mivel emellett a NATO-hoz és az Európai Unióhoz csatlakozás szándékát is bejelentették, ez egy újabb nyílt háborús provokáció, ami nem maradhat válasz nélkül. Ilyen demilitarizált zónák a mai napig léteznek Koszovó és Szerbia közt, Észak- és Dél-Korea közt, valamint az Izrael körüli területeken. Mindegyik ilyen zóna létrehozása a NATO nyílt terjeszkedését elõzte meg.

Vlagyimir Putyin orosz elnĂśk tegnap a kĂśzgyĂťlĂŠshez szĂłlva a korĂĄbbiaknĂĄl ĂŠlesebb megfogalmazĂĄsban volt kĂŠnytelen beszĂŠlni a NATO jelentette a katonai fenyegetĂŠsrĂľl. "A nyugati orszĂĄgok ĂĄtlĂŠptĂŠk a hatĂĄrvonalat, amit nem lett volna szabad [...] Mennyire el kellett veszteniĂźk politikai ĂŠrzĂŠkĂźket ĂŠs mĂŠrtĂŠket, hogy ne lĂĄssĂĄk elĂľre lĂŠpĂŠseik minden kĂśvetkezmĂŠnyĂŠt. OroszorszĂĄg egy olyan hatĂĄrvonalhoz ĂŠrt, amelytĂľl mĂĄr nem hĂĄtrĂĄlhat”.

Putyin nyilatkozata egyÊrtelmÝvÊ teszi, hogy innen nincs visszaút, a håború elkerßlhetetlen. Az ållamfþ mÊg a jelenlegi helyzetben is tÜrekszik a helyzet diplomatikus kezelÊsÊre, de Oroszorszåg Hangja a szankciók kapcsån ennÊl egyÊrtelmÝben fogalmazott: "Mint kiderßlt, Oroszorszågot nem lehet megfÊlemlíteni gazdasågilag, mert Európa ezt mÊg inkåbb megszenvednÊ. KÜvetkezÊskÊpp, a nyílt katonai betÜrÊs feltÊteleit kÊszítik elþ." Az Oroszorszåg hangja emellett azt is bejelentette, hogy az amerikaiak azÊrt telepítenek újabb rakÊtarendszert, valamint nukleåris fegyvereket Európåba, mert az Egyesßlt Államok håborúra kÊszßl Oroszorszåg ellen.

MoszkvĂĄnak a NATO agresszĂ­v terjeszkedĂŠse miatt fel kell kĂŠszĂźlnie egy Ăşjabb honvĂŠdĂľ hĂĄborĂşra. EnnĂŠl nagyobb felelĂľssĂŠg van azonban KĂśzĂŠp- ĂŠs Kelet-EurĂłpa orszĂĄgain. Nem hagyhatjuk, hogy a nyugat eszkĂśzkĂŠnt hasznĂĄlja fel hazĂĄnkat a dekadencia terjesztĂŠsĂŠre. MagyarorszĂĄgra csak az elmĂşlt napokban tĂśbb mint 500 egysĂŠgbĂľl ĂĄllĂł holland pĂĄncĂŠlos haderĂľ ĂŠrkezett egy nemzetkĂśzi hadgyakorlatra hivatkozva. Ez azonban csak egy kis rĂŠsze a NATO folyamatban lĂŠvĂľ ĂĄtcsoportosĂ­tĂĄsainak. A nyugati haderĂľ mozgĂĄsba lendĂźlt ĂŠs hazĂĄnkat egyszerĂť logisztikai eszkĂśzkĂŠnt hasznĂĄlva vonulnak ĂĄt rajtunk a legkĂźlĂśnbĂśzĂľbb nyugati haditechnikĂĄk. Ez Ukrajna nyĂ­lt katonai megszĂĄllĂĄsĂĄt kĂŠszĂ­ti elĂľ ĂŠs az OroszorszĂĄg ellen kĂŠszĂźlĂľ nagy hadmĂťveletet.

Egy ilyen helyzetben hazĂĄnk politikai elitjĂŠnek kĂśtelessĂŠge, hogy vĂŠgrehajtsa a kiugrĂĄst az ĂŠszak-atlanti katonai szĂśvetsĂŠgbĂľl. Ha a NATO fenyegeti hazĂĄnkat ĂŠs nincs mĂĄs lehetĂľsĂŠg, akkor MoszkvĂĄhoz kell fordulni segĂ­tsĂŠgĂŠrt a nyugati agressziĂłval szemben. Belorusszia pĂŠldĂĄja is mutatja, hogy Moszkva erĂľs szĂśvetsĂŠges mind a nyugati felforgatĂĄssal mind pedig a NATO katonai fenyegetĂŠsĂŠvel szemben. Az EurĂłpĂĄban fĂźggetlenedĂľ orszĂĄgok (SkĂłcia, KatalĂłnia, Velencei KĂśztĂĄrsasĂĄg) mind a NATO-bĂłl kilĂŠpĂŠs mellett dĂśntĂśttek, ĂŠs nem szabad hagynunk, hogy ebben az Ăşjabb nagy hĂĄborĂşban hazĂĄnknak a politikai elit ĂĄrulĂĄsĂĄbĂłl kifolyĂłlag ismĂŠt az utolsĂł csatlĂłs szerepe jusson.

Putyin nyilatkozatai afelĂŠ mutatnak, hogy a hĂĄborĂş elkerĂźlhetetlen. Mi azt mondjuk, a hĂĄborĂş elkerĂźlhetĂľ. Ha KĂśzĂŠp- ĂŠs Kelet-EurĂłpa orszĂĄgai, a balti ĂĄllamok ĂŠs az EurĂłpai UniĂłbĂłl fĂźggetlenedĂľ orszĂĄgok mind felismerik az Ăşjabb vilĂĄgĂŠgĂŠs fenyegetĂľ kĂśzelsĂŠgĂŠt ĂŠs nem mĂťkĂśdnek egyĂźtt a nyugati imperializmus kiszolgĂĄlĂłival, a nyugat nem rendelkezik akkora erĂľvel, hogy ennyi kiszakadĂł terĂźletet, fĂźggetlenedĂľ orszĂĄgot mind megszĂĄllva tartson ĂŠs emellett mĂŠg OroszorszĂĄg ellen is hĂĄborĂşt vĂ­vjon. A felelĂľssĂŠg a politikusokĂŠ, a pĂĄrtokĂŠ, a civil szervezetekĂŠ, akik fel kell ismerjĂŠk, hogy se a magyarsĂĄgnak, se EurĂłpa mĂĄs nĂŠpeinek nem ĂŠrdeke egy Ăşjabb nagy hĂĄborĂş.