Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Holokauszt - Ma hajtanak fejet a magyar áldozatok elõtt
A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP), a XII. kerület polgármestere, az emléknap kezdeményezõje elhelyezi az emlékezés köveit és mécsest gyújt szerdán Budapesten, a Cipõk a Duna-parton emlékmûnél.
Ezen a napon a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsett emléktáblát avat a gyermekáldozatok és gyermekmentõ tanárok emlékére. Az emléktáblát Páva Zsolt (Fidesz) polgármester leplezi le.
Makón ebbõl az alkalomból a József Attila Gimnáziumban felavatják a gyermekáldozatok és gyermekmentõ tanárok emléktábláját. Beszédet mond Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára.
Kaposváron is tartanak ezen a napon megemlékezést, beszédet mond Szita Károly (Fidesz-KDNP) polgármester.
A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban emlékfákat ültetnek az áldozatok emlékére, majd mécseseket gyújtanak az áldozatok emlékfalánál, illetve kiállítást nyitnak meg.
Az Országgyûlés 2000. évi döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdõdött a hazai zsidóság gettóba zárása. A kezdeményezés Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter nevéhez fûzõdik, aki a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról. A magyar holokauszt hetvenedik évfordulója tiszteletére 2014-ben holokauszt-emlékévet rendeznek Magyarországon.
Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után a Sztójay-bábkormány sorra hozta a zsidóellenes rendeleteket a sárga csillag viselésétõl a kerékpárok beszolgáltatásán és a zsidók lakásának igénybevételén át a zsidó emberek gettókba, Budapesten úgynevezett zsidóházakba költöztetéséig. 1944. április 16-tól datálható a magyarországi zsidók elkülönítése, vidéken 1944 tavaszán gettókba zsúfolták a zsidóságot, majd általában valamilyen ipari létesítménybõl kialakított gyûjtõtáborokba vitték, ezután pedig rövidesen deportálták õket az ausztriai, németországi és lengyelországi koncentrációs (megsemmisítõ) táborokba.
A tömeges deportálások 1944. május 15-én kezdõdtek, elõször a keleti országrészekben, a visszacsatolt Kárpátalján és a Felvidéken, majd az egész országban. Az Adolf Eichmann által irányított német stáb a magyar közigazgatás és csendõrség apparátusának közremûködésével hajtotta végre néhány hónap alatt 437 ezer magyar állampolgár bevagonírozását. Auschwitzba napi négy szerelvény, összesen 147 vonat indult.
Budapest zsidóságának elhurcolását a nemzetközi tiltakozás hatására Horthy Miklós kormányzó július 6-án leállította.
Az 1941-es népszámlálás alapján - a revíziós lépések után megnövekedett területû országban - 725 ezer izraelita élt. Kétharmaduk meghalt a munkaszolgálat, a deportálások, a tudatos népirtás nyomán. A vidéki zsidóság gyakorlatilag megsemmisült, a Budapesten élõk közül mintegy 100 ezren menekültek meg.
Link
Ezen a napon a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsett emléktáblát avat a gyermekáldozatok és gyermekmentõ tanárok emlékére. Az emléktáblát Páva Zsolt (Fidesz) polgármester leplezi le.
Makón ebbõl az alkalomból a József Attila Gimnáziumban felavatják a gyermekáldozatok és gyermekmentõ tanárok emléktábláját. Beszédet mond Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára.
Kaposváron is tartanak ezen a napon megemlékezést, beszédet mond Szita Károly (Fidesz-KDNP) polgármester.
A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban emlékfákat ültetnek az áldozatok emlékére, majd mécseseket gyújtanak az áldozatok emlékfalánál, illetve kiállítást nyitnak meg.
Az Országgyûlés 2000. évi döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdõdött a hazai zsidóság gettóba zárása. A kezdeményezés Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter nevéhez fûzõdik, aki a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról. A magyar holokauszt hetvenedik évfordulója tiszteletére 2014-ben holokauszt-emlékévet rendeznek Magyarországon.
Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után a Sztójay-bábkormány sorra hozta a zsidóellenes rendeleteket a sárga csillag viselésétõl a kerékpárok beszolgáltatásán és a zsidók lakásának igénybevételén át a zsidó emberek gettókba, Budapesten úgynevezett zsidóházakba költöztetéséig. 1944. április 16-tól datálható a magyarországi zsidók elkülönítése, vidéken 1944 tavaszán gettókba zsúfolták a zsidóságot, majd általában valamilyen ipari létesítménybõl kialakított gyûjtõtáborokba vitték, ezután pedig rövidesen deportálták õket az ausztriai, németországi és lengyelországi koncentrációs (megsemmisítõ) táborokba.
A tömeges deportálások 1944. május 15-én kezdõdtek, elõször a keleti országrészekben, a visszacsatolt Kárpátalján és a Felvidéken, majd az egész országban. Az Adolf Eichmann által irányított német stáb a magyar közigazgatás és csendõrség apparátusának közremûködésével hajtotta végre néhány hónap alatt 437 ezer magyar állampolgár bevagonírozását. Auschwitzba napi négy szerelvény, összesen 147 vonat indult.
Budapest zsidóságának elhurcolását a nemzetközi tiltakozás hatására Horthy Miklós kormányzó július 6-án leállította.
Az 1941-es népszámlálás alapján - a revíziós lépések után megnövekedett területû országban - 725 ezer izraelita élt. Kétharmaduk meghalt a munkaszolgálat, a deportálások, a tudatos népirtás nyomán. A vidéki zsidóság gyakorlatilag megsemmisült, a Budapesten élõk közül mintegy 100 ezren menekültek meg.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 3: 123
#11 |
postaimre
- 2014. April 16. 11:22:35
#12 |
enid
- 2014. April 16. 12:19:33
#13 |
Kedvesi
- 2014. April 16. 12:54:57
#14 |
kissferenc
- 2014. April 16. 14:49:27
#15 |
sooska
- 2014. April 16. 15:16:25
#16 |
tiszazugi
- 2014. April 16. 16:10:08
#17 |
tiszazugi
- 2014. April 16. 16:19:23
#18 |
Perje
- 2014. April 16. 16:23:43
#19 |
postaimre
- 2014. April 16. 18:11:14
#20 |
Vacak
- 2014. April 16. 20:01:09
Oldal: 2 / 3: 123
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.