ZĂślddel Ăślel a kert, buja az ĂŠlet bĂşja s akĂĄc ontja a mannĂĄt, cseresznye ĂŠrik, rigĂłhad sorol, tengelic cikĂĄzik, a cicĂĄnk cickĂĄnyzik. A pulik nyĂ­rva didergĂľsen, mint a csutkĂĄk, dĂşs szemĂśldĂśkĂźk hĂ­jĂĄn bĂşsan vĂĄrjĂĄk a napot, a jutalomfalatot remegve. Én merengve orrontom a frissen esketett esĂľ szagĂĄt, hol nem friss Ăłzon, de klĂłros kĂłros ĂŠgi-sricc bĂťzlik: inkĂĄbb begyĂşjtok – hideg van -, a kĂĄlyha szĂĄja tĂťz-lik.
Ma rĂśvid leszek. KorĂŠhoz sietek, itt van a vĂĄrosban, a pite kĂśzepĂŠn a lekvĂĄrosban. Csak teĂĄzunk kicsit, ha mĂĄr hol esik, hol meg –esik, hogy a mĂĄr tĂťzĂśtt, korĂĄbban zuhĂŠ miatt halasztott osztĂĄly – napi fĂľzĂľcske megent el lett mosva, Ă­gy ma se tunkolunk a paprikĂĄs-szaftosba.
De nem is ezĂŠrt s-Ă­rok! Megosztom vĂŠletek tegnapi lelemĂŠnyem, ĂŠlmĂŠnyem, heveny gondolat-kelevĂŠnyem. PĂĄr napja mĂĄr este a Continuum sorozatot falja kedves felesĂŠgem, s odakupickodok ĂŠn is, hĂĄtha okulok a futurisztikus szerzemĂŠnyen. Lica ajĂĄnlotta a sorozatot ĂŠs ajĂĄnlom nĂŠktek is minden Ă­zĂŠben rĂśgvest, de most mĂŠg had ne mondjam miĂŠrt. Nem idĂľutazĂĄs, nem vilĂĄg-cĂŠg-hatalmak, nem is az emberisĂŠg-blamĂĄzs okĂĄn, mert az rĂĄĂŠr, hanem csak a trĂŠfĂĄĂŠr’!
Tegnap kerĂźlt sorra a 2. ĂŠvad kettedik rĂŠsze, s rĂŠszetekre veszem a 10. perctĂľl az utalĂĄst ĂŠszre, hol a rabruhĂĄs „forradalmĂĄr” kĂśnyvbe merĂźlve olvas, majd jĂśn az egyik „apokaliptikus lovas” ĂŠs szĂŠtver mindenkit rĂśgvest.
ElhangzĂł megĂĄllapĂ­tĂĄs a szĂłban forgĂł mĂťvel: Bulgakov? Kijev! FehĂŠr GĂĄrda!
Ki szervezett „forradalmat”, hol ĂŠs mikor, s fĂľleg hogyan? Nem semmi utalĂĄs, de tessĂŠk csak itt egy falĂĄs eszmefuttatĂĄs, mert biza ez „minket is ĂŠrint” ĂŠs nem csak nyalint, de biza odaba-szarint! 10. perctĂľl: Link
A wiki Ă­rja:
Mihail Afanaszjevics Bulgakov (oroszul Михаил Афанасьевич Булгаков, Kijev (Ukrajna) 1891. mĂĄjus 15. – Moszkva, 1940. mĂĄrcius 10.) orosz Ă­rĂł. Az orosz irodalom egyik legnagyobb szatirikus alkotĂłja.
Az orosz polgĂĄrhĂĄborĂş idejĂŠn, 1919 februĂĄrjĂĄban Bulgakovot mint orvost behĂ­vtĂĄk az UkrĂĄn NĂŠpkĂśztĂĄrsasĂĄg hadseregĂŠbe. RĂśvid idĂľ mĂşlva dezertĂĄlt, de sikerĂźlt ugyanezen a poszton bejutnia a VĂśrĂśs Hadseregbe, legvĂŠgĂźl pedig a dĂŠl-orosz FehĂŠr GĂĄrdĂĄhoz ment. Egy ideig CsecsenfĂśldĂśn volt a kozĂĄkoknĂĄl, majd Vlagyikavkazba kerĂźlt. 1921 oktĂłberĂŠnek vĂŠgĂŠn Bulgakov MoszkvĂĄba kĂśltĂśzĂśtt ĂŠs tĂśbb ĂşjsĂĄgnak (Gudok, Rabocsij) ĂŠs folyĂłiratnak (Rosszija, Vozrozsgyenyije) is dolgozott. Ekkoriban kezdett el egy-egy prĂłzadarabot publikĂĄlni egy Berlinben megjelenĂľ emigrĂĄns lap hasĂĄbjain. 1922 ĂŠs 1926 kĂśzĂśtt a Gudok tĂśbb mint 120 tudĂłsĂ­tĂĄsĂĄt ĂŠs esszĂŠjĂŠt kĂśzĂślte le. 1923-ban Bulgakov belĂŠpett az orosz Ă­rĂłszĂśvetsĂŠgbe.

De nĂĄlunk is vannak ĂĄm GĂĄrdĂĄk, mĂŠg fehĂŠrek is, csak kĂŠsĂľbb, bĂĄr most is, csak mĂŠg nem „fehĂŠr”, mert ĂŠppen „fekete.”
FehĂŠr GĂĄrda (MagyarorszĂĄg)

A WikipĂŠdiĂĄbĂłl, a szabad enciklopĂŠdiĂĄbĂłl
Ez a szĂłcikk a magyar FehĂŠr GĂĄrdĂĄrĂłl szĂłl, mĂĄs jelentĂŠseit lĂĄsd: FehĂŠr gĂĄrda
A FehĂŠr GĂĄrda fĂśldalatti antikommunista mozgalom volt 1949-ben ĂŠs 1950-ben a magyar AlfĂśldĂśn, amely kĂźlĂśnĂśsen a Viharsarokban, HĂłdmezĂľvĂĄsĂĄrhely ĂŠs OroshĂĄza kĂśzti pusztĂĄkon volt aktĂ­v. A kommunista hatalom a konspiratĂ­v mĂłdon mĂťkĂśdĂľ hĂĄlĂłzatot felgĂśngyĂślĂ­tette, vezetĂľit kivĂŠgeztĂŠk.
TĂśrtĂŠnete jĂłrĂŠszt feldolgozatlan.
ElĂľzmĂŠnyek
A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş lezĂĄrĂĄsa utĂĄn a Magyar Kommunista PĂĄrt ugyan nem nyerte meg az 1945-Ăśs orszĂĄggyĂťlĂŠsi vĂĄlasztĂĄsokat, de a megszĂĄllĂł szovjet hadseregre tĂĄmaszkodva mĂŠgis gyorsan nĂśvekvĂľ befolyĂĄsra tett szert ĂŠs az 1947-es vĂĄlasztĂĄsokat kĂśvetĂľen (amit szintĂŠn nem tudott egyedĂźl megnyerni a nagyarĂĄnyĂş csalĂĄsok ellenĂŠre sem) 1948-1949-ben teljes egĂŠszĂŠben kisajĂĄtĂ­totta magĂĄnak a hatalmat. VidĂŠken, a fĂśldmĂťvelĂŠsben mĂĄr korĂĄbban is egyre inkĂĄbb a kommunistĂĄk befolyĂĄsa ĂŠrvĂŠnyesĂźlt. A vidĂŠk elszegĂŠnyedĂŠse, kĂŠpviseleti pĂĄrtjainak mĂłdszeres szĂŠtverĂŠse, a beszolgĂĄltatĂĄsok, letartĂłztatĂĄsok ĂŠs az erĂľszakos kollektivizĂĄlĂĄs jelentĂľs elĂŠgedetlensĂŠghez vezetett a fĂśldbĂľl ĂŠlĂľk kĂśzĂśtt. Nem vĂŠletlen, hogy az egyetlen kiterjedt antikommunista mozgalom a terror idejĂŠn az AlfĂśldĂśn jĂśtt lĂŠtre.
A hĂĄlĂłzat
A FehĂŠr GĂĄrda elsĂľ sejtjei a HĂłdmezĂľvĂĄsĂĄrhely ĂŠs OroshĂĄza kĂśzti tanyavidĂŠken jĂśttek lĂŠtre, de alakultak vĂĄrosi sejtek, kĂźlĂśnĂśsen az emlĂ­tett kĂŠt vĂĄrosban, illetve BĂŠkĂŠscsabĂĄn, MakĂłn, MaroslelĂŠn.
A mozgalom arra kĂŠszĂźlt, hogy a kommunistaellenes elĂŠgedetlensĂŠg forradalomban fog kicsĂşcsosodni. A hĂĄlĂłzat egĂŠszĂŠrĂľl csak a vezetĂľknek volt kĂŠpe, a tagok egyĂŠbkĂŠnt csak kĂśzvetlen kapcsolataikat ismertĂŠk, az egyes sejtek idĂľnkĂŠnt talĂĄlkozĂłkon beszĂŠltĂŠk meg a fejlemĂŠnyeket. Egy ĂśsszekĂśtĂľ nĂŠgy emberrel tartotta a kapcsolatot.
MegtorlĂĄs
Besúgói segítsÊgÊvel az ÁllamvÊdelmi Hatósåg 1950 þszÊtþl felszåmolta a mozgalmat. Harmincan kerßltek bírósåg elÊ. HuszonkÊt embert a kistarcsai gyÝjtþtåborba internåltak. Blahó Jånost Ês a 24 Êves Kovåcs Istvånt, a mozgalom vezetþit halålra ítÊltÊk Ês 1951. mårcius 30-ån kivÊgeztÊk þket. Kovåcs Istvån a bírósågi tårgyalåson a hajåból kitÊpett szålakat adta emlÊkkÊnt Êdesanyjånak.[1]

Akkor most ki kezdte a "forradalmat" ĂŠs ki kezdi a "hĂĄborĂşt" ĂŠs egyĂĄltalĂĄn ki az a ki ĂŠs melyik oldalon, ha van egyĂĄltalĂĄn melyik ĂŠs oldal? Ja ĂŠs adĂłdik a kĂŠrdĂŠs, hogy MIKOR?