Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Parázs az ugaron ; hungarista kiképzõtábor Bõnyben
Jól felépített zsidó-marketing. No ezért "tárgyaltak" az usa-zsidókkal, hogy a tmrsz kasztrálása után rámásszanak az MNA-ra. Kemény meccs lesz, de a díszeleteket már pakolják, hisz lesz itt "fegyver megtalálás", "orosz és hezbollah"-kapcsolat, meg miegyéb. Tán még puska is el fog sülni és bekasztniznak pár felsõbb szintû vezetõt. Reklámnak ez nem rossz!
Még a helyiek is alig tudnak valamit a Gyõr közelében, Bõnyben évente megrendezett szélsõjobboldali kiképzõtáborról. A Nemzeti Arcvonal a gyöngyöspatai Véderõtõl eltérõen nem szereti a hajcihõt, a csoport által szervezett paramilitáris táborok mintaként szolgáltak a legtöbb szélsõjobboldali társaság számára. Az Athena Intézet riportja Magyarország egyik legszervezettebb félkatonai gyûlöletcsoportjáról.
„A szkinhedtábort keresi? Oda tudom vinni az emberhez, aki az egészet csinálja” – igazít útba egy helybéli, amikor a Gyõrtõl 15 kilométerre fekvõ 2200 lelket számláló csendes községben, Bõnyben járunk.
A falu szinte összes pontjáról látni a határban magasló szélerõmûveket, forgalom alig. Az ember nem is gondolná, hogy a magyar szélsõjobboldali extrémizmus egyik központjában járunk. Igaz, a falu semmit nem érzékel a lényegét tekintve csak közigazgatásilag hozzá tartozó külterületen immár több mint egy évtizede rendszeresen megrendezett hungarista kiképzõtáborból.
Kinõtték a tábort
Gyõrkös István – a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) nevû, magát hungaristának, nemzeti szocialistának valló szervezet vezetõje – csak pár éve költözött Bõnybe, jóval az elsõ tábor megrendezése után. A helyiek a házról, amit megvásárolt, többet tudnak mesélni, mint magáról Gyõrkösrõl, akit még mindig kevesen ismernek a helyiek közül.
Jó állapotú, nagyméretû, kúriaszerû házhoz érkezünk, a homlokzaton kazettában egy Szûz Mária-szobor, gondozott kert. Hátul az udvarban lovakat szerszámoznak fel. Õsz hajú, bajszos, szemüveges férfi érkezik a névtábla és csengõ nélküli kapuhoz. Gyõrkös a bemutatkozást követõen azonnal jelzi, hogy soha nem nyilatkozik a sajtónak. Végül több mint egy órát töltünk a tûzõ napon a kapuban állva. Gyõrkös – mint mondja – csak „a félreértéseket szeretné eloszlatni”, ezért vállalja mégis a nyilatkozatot.
„Az idén Tapolcán van a tábor. Ott találtunk megfelelõ helyet, kinõttük az ittenit. Az utolsó évben nem is volt itt tábor csak a vezetõségnek, csak a központi mag jött össze, mert nem fértünk volna el. Egy-kétszáz fõ közötti résztvevõvel számolunk. Ezek újoncok” – mondja. Szerinte csak a médiának keltik a félelmet a táborral kapcsolatban. „Azt olvasni, hogy itt ilyen meg olyan halálfolyosók vannak és hogy megverik az embert. Ilyen nincsen. A tábor nem katonai jellegû, mert a katonai jellegû kiképzéssel már nem foglalkozunk. Eljutottunk arra a pontra, hogy már nem érdemes tovább mûvelni. Persze vannak ilyen elemei is, mert igénylik a résztvevõk: ebbe beleértendõ a céllövéstõl kezdve minden, ami ehhez hozzátartozik, de fõleg az alaki kiképzés” – közli Gyõrkös az interneten meghirdetett nyílt táborról.
„Itt nem volt se atrocitás, se masírozás”
A bõnyiek nem sokat tudnak arról, mi történik a kiképzõtábor területén, legfeljebb feltételezésekbe bocsátkoznak. Van, aki úgy véli, hogy semmiben nem különbözik egy „úttörõ vagy cserkésztábortól”, más szerint „katonásdit játszanak”, megint más szerint „komoly katonai kiképzés” folyik. Mint mondják, falubéli még nem vett részt egyetlen eseményen sem.
A bolt és az italmérés forgalmán sem érzõdik, hogy Bõny bizonyos értelemben egy sajátos idegenforgalmi célpont. A falu és a tábor élete oly mértékben elválik egymástól, mintha az MNA-rendezvények helyszíne egy különálló, ráadásul elszigetelt település lenne. „Néha itt szállnak buszra, bemennek a boltba, italmérésbe, de nem isznak, nem részegeskednek, csak bevásárolnak az útra, gondolom. Itt nem volt se atrocitás, se masírozás” – mondja az egyik helybéli, akinek rokonszenvesnek tûntek a táborba érkezõ "turisták".
A településtõl elkülönült tábor területén bevezetett szigorú rendszabályoknak nyilvánvalóan szerepük van abban, hogy az MNA immár több mint egy évtizede háborítatlanul, élénkebb rendõrségi vagy sajtóérdeklõdés nélkül tartja katonai kiképzéseit és terjeszti ideológiáját a táborba érkezõ fiatalok között. Csizmadiáné Kiss Ildikó bõnyi jegyzõ azt mondta, az eddigi hivatali ideje alatt az önkormányzatnak semmilyen tennivalója nem akadt a táborral vagy annak résztvevõivel.
„Buzik, cigányok, zsidók nem vehetnek részt”
A nyári nyílt tábor meghirdetett programjában „harcászati alapok elméleti és gyakorlati oktatása”, „lõfegyver-ismereti oktatás” és „légfegyveres lövészet”, „épületharcászati alapok elméleti és gyakorlati oktatása, városharcászat elméleti oktatása” szerepelnek. A meghívó megfogalmazása szerint „Buzik, cigányok, zsidók nem vehetnek részt a táborban” és követelmény „a cigány és zsidó életmód (bûnözés, kábítószer stb.) elutasítása”.
Fotó: Filep István
Maga Gyõrkös így nyilatkozik a követelményekrõl: „Miért is jöhetne? Azért, hogy gondja és baja legyen neki? Az arcvonal táborában ilyen eleve nem lehet, de a nyílt táborba se jöjjenek el, mert nem akarunk semmi gondot, meg problémát ebbõl. Ugyanúgy oda van írva az is, hogy ittasan senki ne jelenjen meg. Volt, aki ittasan jelent meg, mondtuk neki, hogy hátra arc és menjen szépen hazafelé. Még az úgynevezett radikális, nemzeti, szélsõjobboldali táborokban is – a jobbikosok vagy akár a szkinhedek – este már mindenki tökrészegen fetreng a földön. Ennél rosszabbat én el se tudok képzelni.”
„Nem mondom, hogy nem vagyunk mi antiszemiták. Nem szeretjük a zsidókat. Ez tény, õk se szeretnek minket. Miért szeressük õket és õk miért szeressenek minket?” – mondja a táborszervezõ, aki ennek ellenére tagadja, hogy antiszemita lenne. Szerinte „a nagy antiszemiták vagy antifasiszták esetleg antikommunisták”, az anti-felfogást képviselõk általában „unintelligens emberek, teljes erõbõl gyûlölködnek és nem látják meg az egészet. Nálunk, aki ezzel a kérdéssel foglalkozik az az óhéber nyelvet is beszéli. Mi pontosan látjuk a zsidóságnak a dolgait”.
Szálasi utódai
A Magyar Nemzeti Arcvonal Magyarország egyik legszervezettebb félkatonai gyûlöletcsoportja. A csaknem húsz éve tevékeny szervezet központi feladatot lát el más extrémista csoportok félkatonai kiképzésében. Célja a fegyveres harcokra való felkészülés, amit propagandája is jól érzékeltet: egy, a csoport által készített kisfilm amerikai katonák lemészárlását mutatja be és dicsõíti a gyilkosság elkövetõit. A szervezet alapítója állítása szerint Szálasi Ferenc – az államszocializmus évtizedeit emigrációban töltõ – személyes képviselõitõl kapott felkérést a hungarizmus magyarországi képviseletére.
Az 1990-es években a csoport több tagját õrizetbe vették, Gyõrköst magát államellenes izgatás miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Az MNA szervezte meg elõször a külföldi neonáci csoportokat azóta is évente hazánkba vonzó Becsület Napja névre keresztelt rendezvényt. A megemlékezést jelenleg a Vér és Becsület Kulturális Egyesületbõl alakult Pax Hungarica mozgalom rendezi. Gyõrkös „ortodox, fundamentalista hungaristáknak” nevezi a Pax Hungaricát, majd megjegyzi, hogy „amikor gyûlölködésrõl van szó, akkor ezen az oldalon nincsen határ”, az egyes szervezetek vetélkednek egymással.
A más szervezetek kiképzõtáborairól – hasonlót tervezett az azóta öngyilkosságot elkövetett Eszes Tamás vezette Véderõ Gyöngyöspatán – úgy nyilatkozik, hogy mindegyik "törvényszerûen fullad botrányba". „Ezt fõleg a szkinhedek csinálták egy jó darabig, õk koncertekkel kötötték össze a rendezvényeket” – mondja. Mint ismeretes az 1999-es Becsület Napján a Viking Klubban rendezett koncerten a résztvevõk verekedésbe kezdtek az igazoltatásukra kiszálló rendõrökkel. Az esetet követõen hat résztvevõt ítéltek el nyolc hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre.
Még "egyetemi tanárok is eljönnek"
Meg nem erõsített sajtóértesülések szerint feltételezhetõ, hogy a roma sorozatgyilkosságot elkövetõ „Halálbrigád” is együttmûködésre törekedett az MNA-val. K. Árpád, a cigánygyilkosságok perének elsõrendû vádlottja próbálta felvenni a kapcsolatot Gyõrkössel, Cs. István, a csoport másik tagja pedig – rendõrségi kihallgatások szerint – kapcsolatban állt az MNA debreceni tagjaival.
A csoport tagjainak száma ismeretlen, 30-tól akár pár száz fõig is terjedhet, függõen attól, hogy állandó tagsággal vagy az MNA-val személyesen is kapcsolatba lépõkkel – például a nyílt táborok visszatérõ résztvevõivel – számolunk-e. Az erõsen hierarchizált felépítésû szervezet több „beavatottsági” szinttel rendelkezik és maga Gyõrkös, csak a a legszûkebb kör tagjait nevezi „az arcvonalnak” és külön tartja nyilván az úgynevezett „Népi Akciócsoportok” tagságát.
„Akik a politikai vonalat viszik, õk írják a cikkeket az újságjainkba és õk tartják az elõadásokat. Még haditechnikai vonatkozásban is vannak elõadóink és egyetemi tanárok is eljönnek elõadást tartani.” Gyõrkös szerint haláláig eljárt a rendezvényeikre Kunszabó Ferenc (író, a Hunnia folyóirat volt fõszerkesztõje - a szerk.), ahogy Lajdi Péter (aki magát alternatív „õstörténésznek” nevezi - a szerk.) is részt szokott venni. Gyõrkös szerint „a mai fiatalság azt hiszem, hogy az vágyik az ilyesmire, vágyakozik az ilyen dolgokra, és ezt nem kapja meg sehol máshol”.
Az intézetrõl
Az Athena Intézet az extrémista csoportokat és ideológiákat kutatja, róluk gyûjt adatokat, készít tényfeltáró riportokat. Az intézet az angolszász világban elterjedt független kutatóintézetek hagyományaira támaszkodva, egy magánalapítvány keretei között mûködik, tevékenysége pártpolitika-semleges. Függetlenségének fenntartása érdekében az intézet a magyar állami költségvetésbõl származó forrásokra nem pályázik, illetve olyat nem fogad el. Az Athena Intézet riportjait újságírók készítik, így tárták fel 2010-ben a kuruc.info pénzszerzési módszereit is.
Forrás: Link
Még a helyiek is alig tudnak valamit a Gyõr közelében, Bõnyben évente megrendezett szélsõjobboldali kiképzõtáborról. A Nemzeti Arcvonal a gyöngyöspatai Véderõtõl eltérõen nem szereti a hajcihõt, a csoport által szervezett paramilitáris táborok mintaként szolgáltak a legtöbb szélsõjobboldali társaság számára. Az Athena Intézet riportja Magyarország egyik legszervezettebb félkatonai gyûlöletcsoportjáról.
„A szkinhedtábort keresi? Oda tudom vinni az emberhez, aki az egészet csinálja” – igazít útba egy helybéli, amikor a Gyõrtõl 15 kilométerre fekvõ 2200 lelket számláló csendes községben, Bõnyben járunk.
A falu szinte összes pontjáról látni a határban magasló szélerõmûveket, forgalom alig. Az ember nem is gondolná, hogy a magyar szélsõjobboldali extrémizmus egyik központjában járunk. Igaz, a falu semmit nem érzékel a lényegét tekintve csak közigazgatásilag hozzá tartozó külterületen immár több mint egy évtizede rendszeresen megrendezett hungarista kiképzõtáborból.
Kinõtték a tábort
Gyõrkös István – a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) nevû, magát hungaristának, nemzeti szocialistának valló szervezet vezetõje – csak pár éve költözött Bõnybe, jóval az elsõ tábor megrendezése után. A helyiek a házról, amit megvásárolt, többet tudnak mesélni, mint magáról Gyõrkösrõl, akit még mindig kevesen ismernek a helyiek közül.
Jó állapotú, nagyméretû, kúriaszerû házhoz érkezünk, a homlokzaton kazettában egy Szûz Mária-szobor, gondozott kert. Hátul az udvarban lovakat szerszámoznak fel. Õsz hajú, bajszos, szemüveges férfi érkezik a névtábla és csengõ nélküli kapuhoz. Gyõrkös a bemutatkozást követõen azonnal jelzi, hogy soha nem nyilatkozik a sajtónak. Végül több mint egy órát töltünk a tûzõ napon a kapuban állva. Gyõrkös – mint mondja – csak „a félreértéseket szeretné eloszlatni”, ezért vállalja mégis a nyilatkozatot.
„Az idén Tapolcán van a tábor. Ott találtunk megfelelõ helyet, kinõttük az ittenit. Az utolsó évben nem is volt itt tábor csak a vezetõségnek, csak a központi mag jött össze, mert nem fértünk volna el. Egy-kétszáz fõ közötti résztvevõvel számolunk. Ezek újoncok” – mondja. Szerinte csak a médiának keltik a félelmet a táborral kapcsolatban. „Azt olvasni, hogy itt ilyen meg olyan halálfolyosók vannak és hogy megverik az embert. Ilyen nincsen. A tábor nem katonai jellegû, mert a katonai jellegû kiképzéssel már nem foglalkozunk. Eljutottunk arra a pontra, hogy már nem érdemes tovább mûvelni. Persze vannak ilyen elemei is, mert igénylik a résztvevõk: ebbe beleértendõ a céllövéstõl kezdve minden, ami ehhez hozzátartozik, de fõleg az alaki kiképzés” – közli Gyõrkös az interneten meghirdetett nyílt táborról.
„Itt nem volt se atrocitás, se masírozás”
A bõnyiek nem sokat tudnak arról, mi történik a kiképzõtábor területén, legfeljebb feltételezésekbe bocsátkoznak. Van, aki úgy véli, hogy semmiben nem különbözik egy „úttörõ vagy cserkésztábortól”, más szerint „katonásdit játszanak”, megint más szerint „komoly katonai kiképzés” folyik. Mint mondják, falubéli még nem vett részt egyetlen eseményen sem.
A bolt és az italmérés forgalmán sem érzõdik, hogy Bõny bizonyos értelemben egy sajátos idegenforgalmi célpont. A falu és a tábor élete oly mértékben elválik egymástól, mintha az MNA-rendezvények helyszíne egy különálló, ráadásul elszigetelt település lenne. „Néha itt szállnak buszra, bemennek a boltba, italmérésbe, de nem isznak, nem részegeskednek, csak bevásárolnak az útra, gondolom. Itt nem volt se atrocitás, se masírozás” – mondja az egyik helybéli, akinek rokonszenvesnek tûntek a táborba érkezõ "turisták".
A településtõl elkülönült tábor területén bevezetett szigorú rendszabályoknak nyilvánvalóan szerepük van abban, hogy az MNA immár több mint egy évtizede háborítatlanul, élénkebb rendõrségi vagy sajtóérdeklõdés nélkül tartja katonai kiképzéseit és terjeszti ideológiáját a táborba érkezõ fiatalok között. Csizmadiáné Kiss Ildikó bõnyi jegyzõ azt mondta, az eddigi hivatali ideje alatt az önkormányzatnak semmilyen tennivalója nem akadt a táborral vagy annak résztvevõivel.
„Buzik, cigányok, zsidók nem vehetnek részt”
A nyári nyílt tábor meghirdetett programjában „harcászati alapok elméleti és gyakorlati oktatása”, „lõfegyver-ismereti oktatás” és „légfegyveres lövészet”, „épületharcászati alapok elméleti és gyakorlati oktatása, városharcászat elméleti oktatása” szerepelnek. A meghívó megfogalmazása szerint „Buzik, cigányok, zsidók nem vehetnek részt a táborban” és követelmény „a cigány és zsidó életmód (bûnözés, kábítószer stb.) elutasítása”.
Fotó: Filep István
Maga Gyõrkös így nyilatkozik a követelményekrõl: „Miért is jöhetne? Azért, hogy gondja és baja legyen neki? Az arcvonal táborában ilyen eleve nem lehet, de a nyílt táborba se jöjjenek el, mert nem akarunk semmi gondot, meg problémát ebbõl. Ugyanúgy oda van írva az is, hogy ittasan senki ne jelenjen meg. Volt, aki ittasan jelent meg, mondtuk neki, hogy hátra arc és menjen szépen hazafelé. Még az úgynevezett radikális, nemzeti, szélsõjobboldali táborokban is – a jobbikosok vagy akár a szkinhedek – este már mindenki tökrészegen fetreng a földön. Ennél rosszabbat én el se tudok képzelni.”
„Nem mondom, hogy nem vagyunk mi antiszemiták. Nem szeretjük a zsidókat. Ez tény, õk se szeretnek minket. Miért szeressük õket és õk miért szeressenek minket?” – mondja a táborszervezõ, aki ennek ellenére tagadja, hogy antiszemita lenne. Szerinte „a nagy antiszemiták vagy antifasiszták esetleg antikommunisták”, az anti-felfogást képviselõk általában „unintelligens emberek, teljes erõbõl gyûlölködnek és nem látják meg az egészet. Nálunk, aki ezzel a kérdéssel foglalkozik az az óhéber nyelvet is beszéli. Mi pontosan látjuk a zsidóságnak a dolgait”.
Szálasi utódai
A Magyar Nemzeti Arcvonal Magyarország egyik legszervezettebb félkatonai gyûlöletcsoportja. A csaknem húsz éve tevékeny szervezet központi feladatot lát el más extrémista csoportok félkatonai kiképzésében. Célja a fegyveres harcokra való felkészülés, amit propagandája is jól érzékeltet: egy, a csoport által készített kisfilm amerikai katonák lemészárlását mutatja be és dicsõíti a gyilkosság elkövetõit. A szervezet alapítója állítása szerint Szálasi Ferenc – az államszocializmus évtizedeit emigrációban töltõ – személyes képviselõitõl kapott felkérést a hungarizmus magyarországi képviseletére.
Az 1990-es években a csoport több tagját õrizetbe vették, Gyõrköst magát államellenes izgatás miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Az MNA szervezte meg elõször a külföldi neonáci csoportokat azóta is évente hazánkba vonzó Becsület Napja névre keresztelt rendezvényt. A megemlékezést jelenleg a Vér és Becsület Kulturális Egyesületbõl alakult Pax Hungarica mozgalom rendezi. Gyõrkös „ortodox, fundamentalista hungaristáknak” nevezi a Pax Hungaricát, majd megjegyzi, hogy „amikor gyûlölködésrõl van szó, akkor ezen az oldalon nincsen határ”, az egyes szervezetek vetélkednek egymással.
A más szervezetek kiképzõtáborairól – hasonlót tervezett az azóta öngyilkosságot elkövetett Eszes Tamás vezette Véderõ Gyöngyöspatán – úgy nyilatkozik, hogy mindegyik "törvényszerûen fullad botrányba". „Ezt fõleg a szkinhedek csinálták egy jó darabig, õk koncertekkel kötötték össze a rendezvényeket” – mondja. Mint ismeretes az 1999-es Becsület Napján a Viking Klubban rendezett koncerten a résztvevõk verekedésbe kezdtek az igazoltatásukra kiszálló rendõrökkel. Az esetet követõen hat résztvevõt ítéltek el nyolc hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre.
Még "egyetemi tanárok is eljönnek"
Meg nem erõsített sajtóértesülések szerint feltételezhetõ, hogy a roma sorozatgyilkosságot elkövetõ „Halálbrigád” is együttmûködésre törekedett az MNA-val. K. Árpád, a cigánygyilkosságok perének elsõrendû vádlottja próbálta felvenni a kapcsolatot Gyõrkössel, Cs. István, a csoport másik tagja pedig – rendõrségi kihallgatások szerint – kapcsolatban állt az MNA debreceni tagjaival.
A csoport tagjainak száma ismeretlen, 30-tól akár pár száz fõig is terjedhet, függõen attól, hogy állandó tagsággal vagy az MNA-val személyesen is kapcsolatba lépõkkel – például a nyílt táborok visszatérõ résztvevõivel – számolunk-e. Az erõsen hierarchizált felépítésû szervezet több „beavatottsági” szinttel rendelkezik és maga Gyõrkös, csak a a legszûkebb kör tagjait nevezi „az arcvonalnak” és külön tartja nyilván az úgynevezett „Népi Akciócsoportok” tagságát.
„Akik a politikai vonalat viszik, õk írják a cikkeket az újságjainkba és õk tartják az elõadásokat. Még haditechnikai vonatkozásban is vannak elõadóink és egyetemi tanárok is eljönnek elõadást tartani.” Gyõrkös szerint haláláig eljárt a rendezvényeikre Kunszabó Ferenc (író, a Hunnia folyóirat volt fõszerkesztõje - a szerk.), ahogy Lajdi Péter (aki magát alternatív „õstörténésznek” nevezi - a szerk.) is részt szokott venni. Gyõrkös szerint „a mai fiatalság azt hiszem, hogy az vágyik az ilyesmire, vágyakozik az ilyen dolgokra, és ezt nem kapja meg sehol máshol”.
Az intézetrõl
Az Athena Intézet az extrémista csoportokat és ideológiákat kutatja, róluk gyûjt adatokat, készít tényfeltáró riportokat. Az intézet az angolszász világban elterjedt független kutatóintézetek hagyományaira támaszkodva, egy magánalapítvány keretei között mûködik, tevékenysége pártpolitika-semleges. Függetlenségének fenntartása érdekében az intézet a magyar állami költségvetésbõl származó forrásokra nem pályázik, illetve olyat nem fogad el. Az Athena Intézet riportjait újságírók készítik, így tárták fel 2010-ben a kuruc.info pénzszerzési módszereit is.
Forrás: Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 3: 123
#11 |
repuloszonyeg
- 2012. July 24. 10:45:22
#12 |
nyilasfergeteg
- 2012. July 24. 10:54:00
#13 |
kincses
- 2012. July 24. 11:24:01
#14 |
jano
- 2012. July 24. 12:14:42
#15 |
kincses
- 2012. July 24. 12:17:30
#16 |
berlin44
- 2012. July 24. 12:59:28
#17 |
kukackac
- 2012. July 24. 13:07:26
#18 |
repuloszonyeg
- 2012. July 24. 14:01:26
#19 |
repuloszonyeg
- 2012. July 24. 14:07:03
#20 |
nyilasfergeteg
- 2012. July 24. 14:22:07
Oldal: 2 / 3: 123
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.