Nem ismerem srácot akinek a blogjáról kiemeltem ezt a cikket, de írtam neki, ha úgy gondolja - a magam részéröl azt hiszem - itt is helye lenne az új PI-UVB tagok között. Írni és gondolkozni tud. Ami a többit illeti majd meglátjuk... Ha mégsem jelentkezik akkor is megér egy misét az alábbi írása.


Elõre bocsátom, hogy amit leírok, elsõre tök meredeknek hat majd, de, aztán ha valóban végigolvasod, akkor talán – hangsúlyozom: talán, érthetõvé válnak azok az érvek és indokok, amiket felsorolok az elképzelés mellé.

Ezt a kérések miatt vetem papírra, eddig ezzel nem foglalkoztam komolyabban, csak ötlet szintjén volt pár elképzelésem. Több alternatíva is van, ez számomra a legszimpatikusabb.


1. Mielõtt belemennék az ötletbe, szeretnék rámutatni egy folyamatra, ami elmeséli, miért érzem és éreztem, hogy ez egy kormányzati gumicsont is, nemcsak egy gigantikus feladat. Azaz mi az összefüggés a gumicsont és a feladat között.

a.A kormány (Fidesz) idejében megkapta a nemzetközi jelentéseket. Pontosan és adatszerûen tudta mire lehet számítani, ennek milyen bel, és külpolitikai következményei lesznek és lehetnek. (Egy átlagos elemzõ is képes erre nézve hat, nyolc forgatókönyvet kreálni, egy hét alatt.)

b.A kormány ismerve a lehetõségeket nem az országot érintõ hatások elemzéseire tette a hangsúlyt, hanem azokat a forgatókönyveket helyezte elõtérbe és alkalmazta, amelyek a brókerbotrány kapcsán felszínre kerülõ, kormányzati érintettséget, elfedhetik. (Mint közismert, a rendelkezésre álló információk szerint az MNB, Szijjártó, és Orbán is érintettek lehetnek. Ez persze felvetés, jelen esetben sem vádként, csak a rendelkezésre álló médiainformációkként említem meg.)

c.A megoldási alternatívák komplex kidolgozását nem elõzte meg szakmai felderítés. (Erre nézve késõbb kitérek, mit kellett volna tenni). Lehet, hogy volt hírszerzési háttér, de a kapott információkat alapvetõen elterelésként használva, nem migrációról, hanem bevándorlásról kommunikáltak, holott ez a két fogalom alapvetõen eltérõ. Eleve hamis az a kép, hogy valaki, Afrikából, és a közel keletrõl, valaki Magyarországot szemeli ki úti-célnak bevándorlási céllal, a közismertebb és elérhetõbb és számukra ismertebb Görög, Török, Macedón, Bolgár, vagy a gazdaságilag erõs épp ezért közismert Francia, Német, Holland, Belga, Olasz, Angol területeket. Még kevésbé elfogadható és értelmezhetõ józan gondolkodással, hogy egy kevéssé ismert országba milliók akarnak letelepedni. A kormány pontosan tudta és ma is tudja, hogy a migrációt tekintve, hazánk tranzit ország, azaz rajtunk „csak” áthalad a menekülthullám.

d.A kormány – mint minden egyéb esetben is, nem azt a megoldást kereste, ami stabilitási, gazdasági, geopolitikai szempontokból ésszerû, hanem egy olyat, ami egyfelõl elfedi az ügyeiket, másfelõl relatíve gyorsan, kis befektetés mentén, gyors pénzmozgást generál, fenntartva annak látszatát a mind szûkülõ támogatói és szélsõséges köröknek, hogy a helyzetet szigorúan és gyakorlatiasan, ellenségesnek tekintik. Így rövid idõ alatt három erõs kampányt tudtak lefolytatni – konzultáció, plakátkampány a migráció ellen, plakátkampány a gazdasági stabilitás mellett – ezzel egyfelõl potenciálisan elterelve a figyelmet a brókerbotrányról, új ellenségképet kreálva a menekültekbõl, azokat bevándorlónak beállítva, és ezen felül az ellenségképet gazdasági pozícióerõsítésre.

e.Magyarország az elmúlt évek kiélezett hatalmi harcai, és az állandó ellenségkreálás okán, nyitottá vált bárkit potenciálisan ellenségnek tekinteni. A kormány-hû emberek bárkit készek és képesek gyûlölni, megvetni, megalázni, akik a médiakampányokban elhitetett gazdasági eredményeket, csak a legcsekélyebb mértékben is kétségbe vonja. A gazdasági sikerkampánynak, és a kormány agymosásának be nem „dõlõ” rétegekre pedig a nemzetközi terrorizmus és a migránsok személye közé feszített médiapárhuzamok tették meg a hatásukat. Így kialakult egy jelentõs, amúgy kormányellenes kör, akik készek és képesek voltak a médiában látott, erõszakoskodó, idegenek viselkedését, valamint a mûemlékeket leromboló, embereket lefejezõ terroristák személyét összemosni, és azt a teljes menekülttársadalomra, mint általános viselkedési modellt elfogadni.

f.A kormány felismerve ennek a modellnek a hasznát, erre tett fel mindent, és elindított egy jól kommunikálható, a félelemre épített beruházást, ami sokba kerül, felveti egy csomó gyanús esemény lehetõségét, azaz kész és képes egymaga olyan médiafigyelmet lekötni, hogy a magyar társadalom majd egésze, pro és kontra véleményformálóként lépjen fel. Ezzel a Brókerbotrány illetve az azt megelõzõ kitiltási, áfa, stb botrányok teljesen és tökéletesen feledésbe merültek. Ugyanakkor, mert a kormány pontosan tudja, hogy nem vagyunk bevándorlási célpont, azaz csak át akarnak rajtunk haladni a menekültek, nem kell ennek igazi akadályt teremteni! Azaz a kormány megépített egy olyan elterelést, ami pénzt hoz, nem akadályozza meg a menekülteket, ugyanakkor gyûlöletet kelt a teljes magyar társadalomban, a legkülönbözõbb társadalmi csoportokban a téma, és a menekültekkel szemben a jelenség miatt.


2. Konklúzió

a.El van fedve rengeteg botrányos Fidesz ügy.
b.A társadalom teljesen megosztott, és a gyûlölet határozza meg.
c.Megérkeztek a migránsok és nem rendelkezünk kidolgozott, és hatékony tranzitmódszerrel.
d.Pénz folyik be folyamatosan a pártkasszába.
e.A menekültek könnyedén átléphetik a határt.
f.a civilek végzik azt a munkát, amit a kormányzatnak kellett volna, azaz a civilek nem tudnak a kormány ellen szervezkedni.
g.Az ellenzék ismeri a teljes eljárást és asszisztál hozzá.
h.A szélsõséges indulatok a magyar társadalom egészében megjelentek.
i.A magyar társadalom megfeledkezett megint pár-százmilliárdról. Sokadik alkalommal.


3. Mit kellett volna tenni, ha nem lett volna elfedni való probléma.

3.1.Nemzetközi kapcsolat

a.Az útvonalon érintett országokkal átfogó szakmai rendszerben elõszûrni a menekülteket. Így lehet felkészülni, milyen társadalmi, szociális, vallási, stb közösségek képezik a migrációs hullámokat, így azokra készülni lehet.

b.Nyelveket beszélõ kísérõket (Információs ember) a terepen mozgatni. Ezen személyekrõl a menekülteket tájékoztatni kell olyan módon, hogy tudják, mi a személyek feladata. Így közvetlen közelrõl a csoportokon belül lehet hatékonyan felkészíteni a menekülteket arra, hogy mire számítsanak, mire kell, készüljenek, és mit kell majd tenniük, merre kell haladniuk, illetve milyen eltérõ kulturális, vallási, szociális különbözõségekre kell, felkészüljenek. Ezek az emberek kifejezetten mozgó információs központok, a vonatkozó háttérrel: Gépkocsi, mûholdas telefon, tolmácsok, Internet…

c.Papírtájékoztatás. Egyszerû, kép információk, térképek, alapvetõ szavak, szokások, elvárások. Módja hasonló a repülõgépek utas tájékoztató rendszeréhez. Igény szerint komplex írásos anyagok elérhetõsége, kiszórva, vagy kihelyezve, esetleg az Információs egységeken keresztül.

d.Online platform, multimédiás appokkal, nyelvi környezetben, térkép, és egyéb alkalmazásokkal. Komplex és nyelvi környezetû szolgáltatásfelület, amit mobiltelefonon is el lehet érni.

e.Kiemelési eljárás, halmozottan hátrányos, beteg, sebesült, egyedüli, kiskorú, stb személyeknek, akik élete veszélyben van, vagy mások életére nézve veszélyforrások – pl: betegséghordozó. Mobil Eü egységekkel. Mobil orvosi egységek, és szûrõállomások használata. Módszer a b. pontban felvezetett módon, csak Eü szempontrendszerek mentén.

f.Titkosszolgálati módszerekkel, beépített személyek, és alakulatok mozgatása a tömegben, átfogó hírszerzési céllal. Megfigyelés, adatgyûjtés, kapcsolatrendszer vizsgálat, fegyver, stb viselet felderítés, adott személyek felderítése, szemmel tartása, követése, kapcsolatrendszereik felderítése, stb.

4. Határ közeli, határ menti kapcsolat

4.1.Vizsgálati rendszerek a határátkelõhelyeken.

a.Jelzõrendszerek kihelyezése, nemzetközi jelzésekkel. Eligazítási pontok, útvonal információk, állandó tolmácsállomások.
b.Tábori korház egységek.
c.Tábori rendõrségek, vám és pénzügyõrségek.
d.Elhárítás és titkosszolgálati egységek
e.Nemzetközi kapcsolatok kirendelt, fedett bázisai. Itt kifejezetten a hazánkba delegált követségek tábori kirendeltségeirõl beszélek
f.Kijelölt határátkelõhelyek és átkelési pontok, pihenõkkel, elkülönítõvel, vizsgálókkal.
g.Tábori börtön.
h.Tábori imahely, minden ismert vallásnak.

4.2.Határátlépés.

- Teljes körû adatrögzítés. Fénykép, újlenyomat, ha vannak papírok azok másolatai.
- Átmeneti dokumentumok azonnali kiadása. A személyazonosság bizonylatolása biztonságot nyújt.
- Általános orvosi felülvizsgálat és kezelés.
- Tranzit elhelyezés azonos vallási, etnikai közösségekben. Ezen közösségeket külön, de egymás közötti átjárhatósággal kezelve.
- Élelmezési rendszerbe illesztés.
- Komplex és teljes körû célelemzés, azaz hova tart, mit szeretne, mit keres, mik a céljai, mi a képzettsége (azt miként tudja igazolni?) milyen nyelveket beszél, kik az ismerõsei Európában (kapcsolatfelvétel biztosítása). Ha a kapcsolat él, a már közismert eljárásban státuszt kaphat.

Általános megjegyzés:
A menekülteknek mire a határra érnek már ismerniük kell, mire számíthatnak. Például aki nem átkel a határon, hanem engedély nélkül lép be, az, büntetést von maga után. Aki belép az, részt vesz a komplex és átfogó segítségnyújtásban.

4.3.Szállítás a határról a körletig.

Busz – célra használt, ellenõrzött útvonalon, védett (fedélzeten és követetve)

Vonat – Akár a busz. Megközelítése Busszal, illetve elhagyását követõen Busszal.

Honvédségi jármû – teherautó, teher, és bizonytalan eredetû tételek, veszélyes, vagy annak tekintett tárgyak.

Légi-szállítás – orvosi, kiemelt személy, vészhelyzeti esemény.

Vegyes, tervezett és szervezett módon.


5. Körlet - Feladatzóna

Na ha eddig eljutottál, akkor egyfelõl látod, miért tette a kormány azt, amit tett, és mi az, amit nem tett meg, pedig lehetõsége és eszközei megvoltak.
A körlet nem más, mint mag az, az ötlet, ami úgy vélem az európai menekültkérdés egyik kulcsmegoldását biztosíthatja, és jelentõs gazdasági, politikai potenciál rejtezik benne, amihez minden nemzetközi szakmai, erkölcsi, szociális, politikai, és ami a legfontosabb anyagi támogatást megkaphatnánk.

A nemzetközi menekülttáborokkal az a probléma, hogy céljaikat tekintve nincs jövõképük. Azaz olyan, mint egy állatmenhely. Étel, víz, szállás. Egy emberi lénynek ez nem elég. Emiatt néznek ki a nemzetközi menekülttáborok úgy, ahogy és nem úgy, mint egy egyetemváros.
Egy XXI. századi menekülttábor szerkezetének olyannak kéne lenni, mint egy egyetemnek.

5.1.Célok.

A menekülteknek érteniük kell, hogy Európa nem zárt. Csak vannak feltételek, aminek meg kell felelni. A jelen rendszerekben a menekülteket ki akarják vonni a rendszerbõl, holott már benne vannak. Képzeljük el, hogy elõrehaladottan rákosok vagyunk, de nem veszünk errõl tudomást. A probléma orvoslása nélkül biztos a halál. Épp ezért a feladatzóna elsõ lépése: Legyen céljuk. A cél nem a jobb élet, a sok pénz, a létbiztonság, mert ezek nem járnak, ezek elérhetõek. Teljesítményhez kell párosítani õket.

A cél lehet a nyelvismeret, kulturális felzárkózás, szociális rendszerek megismerése, technikai felzárkózás, azaz
ISMERETANYAG MEGSZERZÉSE, ÉS ERRÕL TANUBIZONYSÁG TÉTELE. A MIGRÁNSOKAT NEM CSAK BEFOGADNI KELL, HANEM TANÍTANI, ÉS A FELTÉTELEKHEZ VALÓ ALKALMAZKODÁSRA FELKÉSZÍTENI.

Ha úgy tekintünk rájuk, mint potenciális európai állampolgárra, aki ezért tenni akar, akkor ez egyfajta oktatási programként funkcionálhat, azaz a menekülteket szó szerint át kell képezni európai emberré.
Ez ma Európa egyik elsõdleges prioritást élvezõ programja lehet, amire hazánk egymaga talán nem is képes, így vélelmezhetõen határon átnyúló programként, mintegy tízéves feladatként kell tekinteni erre.

5.2.Eszközök.

Bár a mendemondák arról beszélnek, hogy a menekültek gazdagok, fogadjuk el, hogy nincs meg minden eszköz a cél eléréséhez. Biztosítani kell azt, amit egy tanuló is megkap, ha kollégiumban él. Minta legyen az egyetemi tanuló, aki szállást kap, alkalmasint élelmezést, és ha elõmenetele engedi, ösztöndíjat. Módja van munkát keresni, és abból keresményre szert tenni. (késõbb rátérek, hogyan lehet kétmillió embernek munkát adni.)
Az eszközök egyszerûek. Nem kell mindent alanyi jogon adni, csak azt, ami létfontosságú. Egyszerû ruházat, étel, ital, szállás, tananyag. (vallás, felekezeti, etnikai szokások figyelembevételével).
Fontos rámutatni, hogy az európai normák milyen viselkedést követelnek meg. Aki ezt nem tartja be, az repül. (Kollégiumi, egyetemi norma).

5.3.Mit tanul.

Alapképzésként a célzóna és a helyi nyelvet. Ezen túlmenõen a saját szakismeretét nyelvi szinten. Ha nincs képzettsége, akkor választott szakmát.
A tanulás olyan rendszert ad, ami kitölti az idõt, és meghatározza a lehetõségeket. Mivel egy felnõtt ember gyakran nem tud úgy tanulni, mint egy gyerek, elsõsorban gyakorlati képzést kell adni.
A gyakorlati képzésért levonva a fenntartási költségeit, pénzhez jut, melyet úgy kezel, ahogy kezelni akar.

5.4.Mibõl él.

A tanulás idejét önmaga határozza meg. Épp ezért a menekültekre ipart és gazdasági potenciált lehet építeni, hiszen olcsó, könnyen elérhetõ, részmunkaidõs, betanítható, futószalag munkások, akár millióiról van szó, ami jelenleg az egyetlen versenytársa lehetne az Ázsia olcsó munkaerõnek. Az európai gyártókapacitások ilyen munkaerõ paritások mentén, strukturális alapokon szervezhetik önmagukat át, így a menekültek rövid négy-hat éves idõintervallum alatt, gazdasági alapon képesek önmaguk fenntartására, olyan módon, hogy az, hazánknak minimum 3%-os GDP növekedést okoz.
Ne feledjük, hogy a képzési rendszer és a gazdasági fejlesztés generálta beruházási tömeg (építõ, szakipar, energetika, stb.) potenciálja itt csapódik elsõdlegesen.

5.5.Mennyien és miként.

Hogy világos legyen miért nem, kell tartani akár ötmillió letelepedõtõl, azt egyszerûen világítom meg. Hollandiában, fele ekkora területen, másfélszer ennyien élnek, kétszer ilyen jól.
A magyar mezõgazdasági potenciál újraértelmezésével, az olcsó, egyszerûen alkalmazható, munkaerõvel, alapvetõ agrárrendszereket lehet újrastrukturálni.
Hazánk agráradottságai kiemelkedõk. Ha a jelenlegi agrárstratégiát felülvizsgálva, új irányokat veszünk célba, újabb fejlõdési alternatíva áll elõttünk.

5.6.Miért Jó ez a hazai munkavállalóknak

Több oka is van, csak párat emelek ki.
A közalkalmazotti szféra az adminisztráció miatt növekedni kénytelen. A gazdasági potenciál növekedése miatt ezen állások bérnövekményre tehetnek szert.
Új szakmai kihívások, az oktatás, átképzés, átszervezés, logisztika, várostervezés (élniük kell valahol) városépítés, infrastruktúraépítés, ellátórendszer, kereskedelem, élelmiszerellátás, kiskereskedelem, szállítmányozás… BÁRMI terén, lévén itt vagyunk. Ez, versenyelõny.
A többletforrások hatást gyakorolnak az egészségügyi és szociális rendszerekre, az oktatásra…

5.7.Biztonság.

Oda megy, úgy megy, ahogy akar, az ország közigazgatási határán belül. Olyan státusza van, mint egy magyar állampolgárnak, csak nincs véglegesítve, nincs szavazati joga. Ez egy tartózkodási engedély. Utazhat, nyaralhat, illetve ha képesítése engedi, munkát vállalhat, ha azt a NAV jóváhagyta, bejelentett. Egyéb esetben kitoloncolás.
Ha úgy távozik az „egyetemvárosból”, hogy lakhelye, tartózkodási helye, munkája nem azonosítható: kitoloncolás.
Nem kötelezõ tanulni, de beilleszkedni bárkinek van módja. Most is van honosítási eljárás.

6. Összegezve.
Két óra alatt ennyire jutottam.

Vajon két hónap és egy professzionális csapat mire lenne képes?

Forrás: Link