Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

A macska rúgja meg!


Elég mozgalmas „uborkaszezon” van...emelkedõ élelmiszerárakkal, földrengésekkel, vulkanikus tevékenységgel és minden szinten zajló társadalmi mocorgással, politikai-gazdasági átrendezõdésekkel. Panta rei, Sie vis pacem, para bellum és persze Ultima Ratio Regum! De nyaraljatok és élvezzétek a „valami közeledtét”, mert nagy a tét, de ez tétlenségre köt el ez. Csak sémi kötöttség!

Persze sokakban nyüzsög – mint a zsizsik- az aktivitás, de gondoljátok meg „proletárok”, mire tanít bennünket és hallgatunk-e a jó szóra? Mikor más ordít, hallgass a dobbanó szívedre!

Bemelegítésnek egy igen elkoptatott és meg nem becsült példázat elõtt néhány kép-letet adok!

Ugye beszéltünk a lepkékrõ, melyek azért lehetnek tarkák is, mint ez a tarka lepke, amely Marci kezén talált leszállópályára. Többször került egy kört, de visszatért a karjára, mint a sólyom, csak sokkal kecsesebben. Ugye szép? Nagyon tetszett neki is!



Aztán itt van egy kaporszár a kertbõl, amelyen egy fecskefarkú lepke hernyója legelészett. Nehéz elképzelni, hogy egy csoda lesz belõle, ha megéli!



Aztán a klímaváltozásra mutatok egy példát. Már 3 éve itt talált otthonra ez a növény. Nem bántottam, mert láttam, hogy valami különlegesség, de nem tudtam mi ez. Aztán most derült ki, hogy amerikai karmazsinbogyó a neve és borfestõnek használják. Nagyon elszaporodott, a madarak szeretik. Eredetileg trópusi növény és állítólag októberre érnek be a bogyói. Most július közepe után már igencsak kezd szépséges lenni. Nagyon jól érzi magát „nálunk”. Link



Most pedig lazuljatok el és olvassátok át párszor az alábbi már korábban is emlegetett történetet. Magyarázatot nem fûznék hozzá, mert olyan fölösleges.

A patkányfogó macska
Egyszer egy mester házában termetes patkány jelent meg. Sem a ház, sem a környék macskái nem tudták elkapni, így nyugodtan garázdálkodott. Ám a mester egyszer hallott egy rendívül ügyes macskáról, és elküldte a szolgáját, hogy kérje azt kölcsön a gazdájától. A mester egy izmos, energetikus és vadállatra számított, de a szolga csupán egy sovány példánnyal tért vissza. Amikor letették az ajtóba, letargikusan körülnézett és inkább alváshoz keresett helyet, mintsem vadászni kezdett volna, de amikor a patkány megjelent és meglátta az ásító macskát, pánik fogta el és kétségbeesetten menekülni kezdett. Fejvesztve futkosott ide-oda biztonságos helyet keresve a közömbösnek mutatkozó macska el? Azután mintegy véletlen esetnek tûnne, a macska egy lusta mozdulattal átharapta a patkány nyakát. Azon az éjjelen, a mester álmában, összegyûltek a környék macskái, hogy megvitassák a történteket. Amikor valamennyi macska eljött, az egyikük elõlépett és a következõt kérte a patkány elpusztítójától: "Te biztosan a legjobb patkányfogó vagy a világon. Kérlek mond el nekünk, hogy jutottál ehhez a képességhez?"
A rendkívüli macska, álmosságát lerázva, csendesen így válaszolt: "Egyedüli képességem abban van, hogy az Utat követem." A többi macska kiábrándulva hallgatta, mert mindegyik úgy gondolta, már érti az Utat. Egy nagy fekete macska szólalt meg: "Ismerem az Utat, magamévá téve gyakorlom szüntelen a technikáimat. Megtanultam egyetlen csapással ölni, pontosan eltalálni a rágcsáló minden gyenge pontját. Kitûnõ akrobata lettem, magas falakra mászok, átugrom a tetõn hogy lehetõleg sose veszítsem el a zsákmányt. A mûvészetem páratlan, de ez a patkány nem adott lehetõséget arra, hogy használhassam. Minden stratégia nélkül támadott, puszta erõvel kellett szembenéznem vele és o gyõzött."
"Nem értetted meg az Utat" - válaszolta a rendkívüli macska. "Csak a technikát tanultad meg. Ezeknek a módszereknek a célja egy terv, amivel jobban felfoghatod az Utat, de te ezekbe belezavarodtál. Megtanulni a technikákat és a megfelelõ pillanatban alkalmazni õket jó dolog a gyakorlásnál. Ez a test célja és az Út fontos részének lehet tekinteni, de te teljesen a technikára hagyatkoztál, amikor a patkánnyal küzdöttél. Igyekeztél kiismerni a taktikáját, de közben nem tudtál természetes módon reagálni, ezért vereséget szenvedtél."
Most egy tigriscsíkos macska lépett elõ. "Megértettem a szavaidat a természetes cselekvésre vonatkozóan. Én egész életemben a szellemet ápoltam, így egyetlen mozdulatom sem mesterkélt. A Qi-m betölt mindent és föld között, és nem volt ellenfél, aki ezzel versenyre kelhetett volna. A patkányvadászatnál az a módszerem, hogy a Qi-t egyenesen felé küldöm. A szellemi erõm elkerülhetetlenül szétzúzza a védelmét és ellenállás nélkül gyõzök. Ez a patkány azonban nem vett tudomást ez erõmrõl, vadul nekem ugrott, túltéve magát a Qi-m erején."
A rendkívüli macska ismét megrázta a fejét. "A világon sokféle szellemi erõ van, amit mindenféle trükköknél lehet alkalmazni. Ezek az erõk a koncentrált energia kitörésének tekinthetõk. Néha hasznosak, de gyakran szórakoztatásra jók csupán. Csak egy igazi Qi van, és ez olyan, mint a hatalmas folyó; mennyiségében és folyása erejében soha nem változik. A szellemi erõ, amit megszereztél, nem az igazi Qi és nem tartozik az Úthoz. A tied inkább hasonlít a hirtelen áradó folyóhoz, megindul nagy erõvel, szabályozatlanul, majd hamarosan kimerítve önmagát. A patkány megvárta, amíg kiadod az energiádat, majd akkor támadott, amikor már nem volt benned semmi."
Ekkor egy idõs szürke macska kezdett beszélni. "Szavaid az Útról pontosak. Mint mondtad, a harc közben ostobaság csupán a technikában vagy csupán a Qi-ben bízni. Ehelyett én úgy hiszem, hogy az igazi Út az idõzítéssel való összhangban található. Várni a megfelelõ pillanatig, könnyed lágysággal elkerülni a támadást, s így erõt tudunk adni az ellentámadásba. Ezzel az utánaengedõ magatartással álltam szembe az ellenféllel, mígnem az erejét elvezette. Lágyan kifordultam a patkány harapásai elõl, ügyesen hátráltam a leghevesebb támadásainál, a patkánnyal szemben mégis miért volt használhatatlan a módszerem?"
"Mert a te módszered ellentétben áll a természettel, és nem az Út része" - válaszolta a rendkívüli macska. "Te egyfajta válaszreakcióra határoztad el magad, amit a helyzettõl függetlenül alkalmaztál. Idõnként a lágy utánaengedés szükséged, idõnként hibás ez a mód. Szerencsétlenségedre a patkány ellenedre tudta fordítani egyoldalúságodat, felõrölve téged, mint ahogy a sebes folyó koptatja egyre jobban a lágy követ, míg az végül semmivé lesz."
"Megtudtuk, hogy módszerünk és stratégiánk hibás. Hogy van, hogy a tiéd oly tökéletes?" A kérdés egy fiatal, tudásra éhes macskától jött, aki meglepõdött, amikor a figyelemre méltó macska nevetni kezdett.
"Ellenkezõleg. Távolról sem értem tökéletesen az Utat. Sok macska jár ebben elõttem. Különösen egyre emlékszem jól. Még fiatal macska voltam, akárcsak te, és az Út minden titkát meg akartam tanulni, ezért egy olyan macskához fordultam, akinek ebbéli jártassága elismert volt. Ez a macska többször is belefogott a válaszba, de valahogy mindig elakadt, nem találva szavakat. Hamarosan világossá vált elõttem, hogy tudatállapota nélkülözött minden tudatosságot. Ezalatt persze nem azt értem, hogy nem volt a dolgok tudatában. Ellenkezõleg. Mindenrõl tudott, mivel a tudata nem volt megterhelve a technika és a stratégia gondolataival. Soha nem lehetett látni patkány fogni, de a házban mégsem volt patkány. O volt a példa a Wuxin-re (üres tudat) a patkányfogás mûvészetében, egy mûvészetben, amit oly tökélyre vitt, hogy már nem is kellett gondolnia rá."
"Az emlékeid nagyon érdekesek, de hogyan érhetjük el ezt a Wuxin-t" - szakította félbe türelmetlenül a fiatal macska. A figyelemre méltó macska kicsit elidõzött a kérdésnél, aztán így válaszolt: "Állandó figyelmet szentelve a szellemnek. Szakadatlan gyakorlással próbálva megszabadulni minden tudatot zavaró dologtól és vágytól. Ne foglalkozz a gyõzelemmel vagy vereséggel, élettel vagy halállal. csak arra koncentrál, hogy életed minden pillanatában képességeid legjavát adjad. Egy homokszem nem nagy dolog, nem hatnak ránk, de ha szellemünket elérik, megnövekednek, s egész magatartásunkat áthatják. Ha a tudat tiszta marad, a Wuxin-t kezdi tükrözni és minden tett olyan lesz, ahogy a Yi-jing írja: "amikor elindul, a világ minden dolgán keresztül árad."
A mester álma itt hirtelen véget ért, de élete jól példázta, hogy o is elsajátította a Wuxin-t.

Hozzaszolasok


#21 | talpi - 2013. July 24. 22:54:48
AdjIsten!
Szép és tanulságos, s nem is mese. Amint olvaslak benneteket, azongondolkodom, "mennyi-mennyi" gyerekes gondolat szaladgál még a fejetekben. Nem mindõtökében, de azért futkos. Nem baj, így jó, mert kel a "fantázia", hiszen, ha nem volna, akkor sajnálatos lenne, ennek a mesének, nem volna mondanivalója számotokra-számunkra.
Igaz, s követendõ, az a féle megközelítés,"hogy maga az élet egy folyamatos harc" nem a túlélésért, nem az életért, a "tanulásért" a Tanításért". Hiszen, mint olvassátok, a macskák is megkeresik a"macskát" árulja el a"titkot" s közben, maguk elmesélik"saját"titkaikat". Kitárulkoznak. Igaz, ennek a macskának el merik mesélni, mert"tudni akarják a Titkát". De a cicmarek okosabb, mintsem elmondja, viszont, rávilágít a többiek, úgymond hibáira, amit ugye õk, elõtte a "tutinak" gondoltak, s lehet azzal kérkedtek is a másik állatok elõtt. Nos itt, valahogy alul maradtak, mert találkoztak egy olyan "kollegával" aki többet "tudott ?" náluk, gondolták õk. Egy biztos, többet nem tudott, viszont tisztában volt azzal, hogy mint "macska" mire hivatott és azt viszont jól csinálta. Nem használt föl több energiát, mint ami a feladathoz kellett, nem kérkedett, csak tette, csendben a dolgát, és valahogy így volt"sikeres". Nos, kérdem én, közöttünk, hány és hány macska van/?/, ki csak úgy teszi a dolgát,, s mennyi olyan, aki úgy gondolja, "az Õ módszere a tuti". Látjuk hol tart a Nemzet, az ország, tudjuk, vannak "macskák" akik tudják a tutit, õket körbe veszik a "kisebb macskák" és együtt "nyávognak, a "patkányok pedig híznak, és jót röhögnek.
Keressük már meg, vagy ismerjük fel azokat a "macskákat" akik, látszólag csendben, de mégis képesek patkányt "fogni" vagy legalább felismerni, hiszen, az elõbbi "mircik" látják a patkányt, kiabálnak is egyet-egyet rájuk, de "megfogni" na azt nem, Nem, mert akkor elvész a "játékban vetett hittük reménysége és az, hogy majd körbe veszik õket a többi ájtatosan nyávogó kórus tagjai és akkor oda a macskabecsület, oda a dorombolók hada, oda, az ízes falatok sokasága és a besímulgató hízelgések özöne.
Szóval, fel "cicmarekok és legyünk tisztában önmagunkkal, a gyengeségeinkkel és erényeinkkel, s ne hagyjuk magunkat meggyõzni arról, hogy a "másik macska" okosabb. Nem okosabb, csak jobban tudja kihasználni a számára felkínálkozó lehetõséget, ha hagyjuk-hagyjátok. Képesek vagyunk-vagytok "patkányt fogni,amikor csak akartok, csak ismejétek föl és ne tartsatok tõle, hogy legyõz benneteket. Nem képes rá, mert"patkány" Ti pedig jó idõben tudjátok a karmaitokat kinyújtani, de nem kell elõre nyávogni és a levegõbe csapkodni, fõleg nem úgy, hogy közben egy másik"macskát" sebzetek meg, ki épp vadászni indult.
#22 | rozsola - 2013. July 25. 05:00:14
Gutai , talán nem ártana komolyabban elmélyülni a témában. Bár a " nyugati " krónikák sokmindent elmondanak , ne vedd komolyan. Az átlaghun vagyis hogy jobban megértsd " köznép " nem volt sem nemes , sem független. Minden törzsnek , nemzetségnek , népnek voltak vezérei. Ezek a vezérek vagy más néven Kánok ugyanolyan hatalommal birtak mint a királyok.
Úgy látom te összekevered a " hun " fogalmat a " magyar " fogalommal. Egy hun mindig hûséges szüleihez , nagyszüleihez , õseihez , szülõföldjéhez , nemzetéhez és vezéréhez. Ha a családja , szülõföldje , nemzete vészes idõket élt át , nem tétovázott harcba vonulni. Mivel az õsök tisztelete nagyon fontos volt , a hetedik egekben továbbélõ õsök közé csak a harctéren elkövetett dicsõ tettek utján lehetett térni. Egy érdekes példa : Gyûrûk Ura cimû filmben " Rohan " ( milyen érdekes nemde ? ) királya halála elõtt megnyugvást talált mert harctéri tettei feljogosították az dicsõ õsök " csarnokába " történõ belépéshez. Érdekes , hogy még ebben a valamiben is szittya-hun elemek találhatóak. Persze van még Fehér Város is ( hmmm - melyik nemzetség országában van még Fehérvár ? ) . Ráadásul a csatába indulás elõtt , a király elküldi katonáit , hogy harcba hívja a fennhatósága alatt áló népek lovasait.
Persze a " magyar " az más. A magyarnak már szentnek tartott koronája és apostolkiráya van.
#23 | rozsola - 2013. July 25. 05:17:18
Bandee. az én fejemben nincs semmi különös. Csupán neveltetésembõl eredõen " elmélkedem ".
Szerintem pontosan ez a mai magyar nagy gondja. Elfelejtette szülei , nagyszülei , dédszülei tanításait. A magyar nem kínai , inkább kutya mint macska. A kutya miután " szagot fog " nem vár a patkányra. Körbeszimatol , keres , kapar és amint megtalálta mindent elkövet , hogy megölje a patkányt. Nem gondolkodik , nem mérlegel. Vagyis a magyar nem elmélkedik a problémán , hanem igyekszik megoldani. " A magyar nem siránkozik ha akadály áll elõtte , nem sajnáltatja magát , nem koldul és nem könyörög. Ha éhes élelmet keres vagy termel magának. Ha fázik fát gyüjt és tüzet rak. " stb. - ilyen neveltetés mellett nem tudok " másképpen gondolkodni ".
Számomra alaptétel : Minden aktuális problémát azonnal meg kell oldani. Nem elmélkedem , hogy hogyan oldjam meg vagy van e értelme. Nekilátok és menet közben " feltalálom magam ". Eredmény ? Az majd kiderül késõbb.
#24 | postaimre - 2013. July 25. 06:05:16
Szamuráj, elször Musasit akartam "idézni", nem macskázni, de aztán maradt a Csizmás Kandúr, nem a "legyõzhetetlen" kardvívó. Állítólag egyszer legyõzte egy botvívõ szerzetes, akit korábban õ gyõzött le, de meghagyta az életét.

Talpi, jól összeszedted, de néhány pöttyöt kipontozva hagytál. A tanító itt szellemi vezetgetó és esze ágában sincs a "társadalmi rendelenség és egyenlõtlenség" megváltoztatásán "politikai" gyékényen portékát és ÁRULNI! Milyen kifejezõ ki-fejezés. ÁRULNI!
A portéka itt nem is a tudás, hisz szóba sem fogható, hogyan kell ezt csinálni, hisz ez nem egy módszer, hanem egy "lelki állapot". Semmi köze semmihez, sem helyhez, sem térhez, sem idõhöz, mert az állpot az, ami meghatározza mindezt. Korábban ezt középpontnak is neveztük, természetes egyszerûséggel.

Apropó, a magyar vitézek tanításáról nem sok mindent ismerünk, pedig nem ártana odafigyelmezi és nem csak Zrínyire.

Turi Györgyre emlékeztek-e még? Biztosan nem volt egyedül a "mûvészetével". Ha igaz, akkor vagy 600 párviadalban gyõzött és messze Ázsiából is jöttek kihívói, de legyõzõje nem akadt. A mondák szerint végül a török csapdába csalta és egyenlõtlen küzdelemben a sokasággal gyûrte le, miután a lovát kilõtték alóla.

Nem ártana tanulmányozni azt a lelkületet, amit egy fokossal képviselni lehet és egy karikással, karddal csak megerõsíthetünk.

Rozsola, ne legyetek hamariak! Egyértelmû a másfajta beállítódás a szemléletmótban, ahogy közelíted a "problémát".

Ebben a helyzetben a "megoldások" zöme csak magát a "problémát" erõsítette eddig is. Amit az ellenség jól ismer, mert felismer, azt megragadhatja és meg is ragadja, mint a aikidoban és "ellenünk" fordítja saját aktivitásunkat. Ezt láthatod nap, mint nap és az eredmény magáért üvölt.

Cion Bölcseinek Jegyzõkönyvei szerint: "Nincs nagyobb veszély, mint az egyéni kezdeményezés, ha tehetséggel párosul."

Mindenben a minõség a meghatározó és ahol mi-nõség nincs, ott férfiasságról sem eshetik szó.
#25 | magyarnabob - 2013. July 25. 10:38:07
Roszola : az eredmény évezredek óta látható.

A problémákat nem lehet prompt ( reaktív) tettekkel megoldani, vagyis minnél több automatizmussal reagálsz, annál jobban romlik a helyzet.

A probléma lényegében szándék és ellenszándék ütközése.

A probléma megoldása a konfrontálás, nem a szembenállás és ütközés értelemben, hanem az eléállás és szembenézés értelmében.

Szembenézni és érzékelni a szándék - ellenszándékot, szigorúan csak ott lenni és érzékelni a helyzet összetevõit, nem pedig elmenekülni, elfordulni, visszahúzódni, elkerülni.

A gondolkodás érzékelés helyett valóban megöli a tetteket, de a pontos és alapos érzékelés nélküli tettek egészen biztosan megölik a sikert.

Mind a gondolkodás (filózás) mind pedig a reaktív tettek valójában a problémától való menekülési módok.

A helyzet pontos érzékelése vezet a megoldáshoz.
#26 | enid - 2013. July 25. 10:49:26
Barmilyen problemat csak egy magasabb szintrol/sikrol lehet megoldani. Nem ugyanazon, ahol a problema jelen van.
#27 | mezesmozes - 2013. July 25. 11:24:08
Hallottál errõl, Imre? A szlovákok bunker építésbe fogtak a magyar határnál.. csak nem arra készülnek, hogy létrejön hamarosan Roma-isztán a velük határos magyar területen? mert ha igen, a helyükben én is megerõsíteném a határt hehe..
#28 | WRider - 2013. July 25. 12:31:48
Imre .

Ahogy írod : Thury György kemény legény volt, avagy nem senki lánya ; A várból történõ
portyázásokkal "untatta" a környéket megszálló törököt s egy ilyen zaklatásnál sikeredett
Orosztony mellett kelepcébe csalni - A portyázás 20 és 30 km-es térségben történt .
De ha már itt tartunk -persze minden tiszteletem az egri csillagoké-, akkor lenne egy kér -
désem. Melyik -hol- volt az a végvár, ami bevehetetlen volt a töröknek és emiatt a Habs -
burg természetesen stratégiai okokból késõbb le is rombolta ? ( Az általános iskolai térké -
pen is úgy van, illetve volt régen jelölve, mint be nem vett végvár )
#29 | postaimre - 2013. July 25. 12:58:57
Nabob, a helyzet megértése sokszor maga a megoldás.

Mózi a földalattiság tudatosítása megy már pár éve. Újra felfedezik a védvonalakat, bunkereket és be is mutatják...és tedd hozzá, hogy most atomot emlegetnek Judapesnek! A békés átnenet nem lesz annyira békés, ez sejthetõ, de valahogy csak rá kell venni a kétkedõket is, hogy gondolkozzanak, ezzel csökkentve a potenciálisan likvidálandók létszámát. Ez a psziho része a hadviselésnek.

Rider!

Bevehetetlen bástyák, vitézi erõdök - Idõutazás a Közép-Dunántúlon
http://www.vjm.hu/itthon/bevehetetlen...ulon/4174/
#30 | mezesmozes - 2013. July 25. 13:11:09
Nem hinném, hogy atomgomba tenyésztésre készülnének ezek a szlovák bunkerek. Nem férnek egy modern hadviseleti határvédõ tervbe sem. Akkor hát marad a luxusterepjárós nem-hiába-született fegyveres bûnhordák beszirvágása-elleni védelem.. amolyan biofegyver-elleni védelem, amely biofegyvert Hajráhajrá-isztánból irányítanák vöröspajzsék Szlovákiára?..

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték