Miket nem Ă­rnak ezek a tudĂłsok. Valahol mĂĄr olvastamilyesmit. Hol is? Megvan! HĂĄt Posta ImrĂŠnĂŠl, mert ĂŠvek Ăłta errĂľl beszĂŠl, de a hajrĂĄjĂłbik ĂŠs hajrĂĄfidesz meg Szent Korona ĂŠs egyebek miatt nem nagyon veszik az adĂĄst azok a magnĂŠpe magyarok! Moszkva Ăşj politikai ĂŠs gazdasĂĄgi szĂśvetsĂŠget kĂśtne a volt szovjet tagĂĄllamokkal. Ennek fontos eleme Ukrajna - mondta az InfoRĂĄdiĂłnak Sz. BĂ­rĂł ZoltĂĄn tĂśrtĂŠnĂŠsz.

A tĂŠrsĂŠg szakĂŠrtĂľje szerint vaksĂĄg lenne nem lĂĄtni, hogy Putyin elnĂśk - ĂşjravĂĄlasztĂĄsa utĂĄn - Moszkva fĂľ cĂŠljĂĄvĂĄ tette egy olyan eurĂĄzsiai szĂśvetsĂŠg kialakĂ­tĂĄsĂĄt, amely az EU mintĂĄjĂĄra tartalmazna politikai, gazdasĂĄgi elemeket. „Nem okozhat senkinek meglepetĂŠst, hogy ebben a tĂśrtĂŠnetben Ukrajna megtartĂĄsa dĂśntĂľ jelentĂľsĂŠgĂť”. Ha Ukrajna elmegy, a szĂśvetsĂŠg fikciĂłvĂĄ vĂĄlik, ezĂŠrt mozgĂłsĂ­tanak minden politikai ĂŠs gazdasĂĄgi erĂľforrĂĄst. A tĂśrtĂŠnĂŠsz az uniĂłs szerzĂľdĂŠs alĂĄĂ­rĂĄsĂĄnak elmaradĂĄsĂĄval kapcsolatosan utalt arra, hogy UkrajnĂĄnak nagyon rĂśvid idĂľn belĂźl jelentĂľs hitelek – 15-20 milliĂĄrd dollĂĄr – kellenĂŠnek.
A pĂŠnz beszĂŠl

Kijev ezĂŠrt fordult az IMF-hez, de a valutaalap hĂĄrom fontos feltĂŠtelĂŠnek az ukrĂĄn vezetĂŠs lĂĄthatĂłan nem akart eleget tenni, rĂĄadĂĄsul az IMF csak 3 milliĂĄrdot folyĂłsĂ­tott volna. „Úgy tĂťnik, hogy MoszkvĂĄban a nyomĂĄsgyakorlĂĄs mellett valamifĂŠle Ă­gĂŠrvĂŠny is elhangozhatott a Janukovics-Putyin talĂĄlkozĂłkon. ErrĂľl a nyilvĂĄnossĂĄg semmit nem tud bizonyosan, kĂźlĂśnbĂśzĂľ feltĂŠtelezĂŠsek vannak. NyilvĂĄnvalĂłan valamifĂŠle anyagi kompenzĂĄciĂłt ajĂĄnlott Putyin Janukovicsnak, s miutĂĄn pillanatnyilag nagyon rossz helyzetben van az ukrĂĄn gazdasĂĄg, erre ĂŠgetĂľen szĂźksĂŠg van. Ehhez kĂŠpest a kĂśzĂŠp-vagy hosszabb tĂĄvon megmutatkozĂł elĂľnyĂśk most mĂĄsodlagosnak tĂťntek" – mondta Sz. BĂ­rĂł ZoltĂĄn.
Lebegyev cĂĄfolta a rendkĂ­vĂźli ĂĄllapotot

Az ukrĂĄn vĂŠdelmi miniszter, Pavel Lebegyev egy tĂŠvĂŠinterjĂşban cĂĄfolta, hogy harckocsik tartanĂĄnak Kijev felĂŠ azzal a cĂŠllal, hogy rendkĂ­vĂźli ĂĄllapotot vezessenek be. ElĂľzĂľleg reggel kĂśrĂźlzĂĄrta az ukrĂĄn kormĂĄny ĂŠpĂźletĂŠt nĂŠhĂĄny ezer, az orszĂĄg uniĂłs tĂĄrsulĂĄsĂĄt tĂĄmogatĂł tĂźntetĂľ. A tiltakozĂłk a kabinet tĂĄvozĂĄsĂĄt kĂśveteltĂŠk az ĂŠpĂźletben lĂŠvĂľ hivatalnokoknak pedig azt tanĂĄcsoltĂĄk, hogy "menjenek haza". ElĂľzĂľ nap az ellenzĂŠk felhĂ­vĂĄsĂĄra tĂśbb szĂĄzezren gyĂťltek Ăśssze Kijev kĂśzpontjĂĄban, a FĂźggetlensĂŠg terĂŠn, hogy Viktor Janukovics elnĂśk ĂŠs Mikola Azarov kormĂĄnyĂĄnak tĂĄvozĂĄsĂĄt kĂśveteljĂŠk, tiltakozzanak a diĂĄkok kijevi demonstrĂĄciĂłjĂĄnak szombat hajnali erĂľszakos feloszlatĂĄsa miatt.
Újságíróverés élõben

VasĂĄrnap nĂŠhĂĄny szĂĄz aktivista megrohamozta az elnĂśki hivatal ĂŠpĂźletĂŠt. A rohamrendĂľrĂśk kĂśnnygĂĄzzal ĂŠs gumibotokkal szorĂ­tottĂĄk vissza a tĂĄmadĂłkat, akik kĂśvekkel dobĂĄltĂĄk Ăľket. Az ellenzĂŠk szerint az ĂśsszecsapĂĄs provokĂĄciĂł volt. Az incidensben csaknem 90-en sĂŠrĂźltek meg, kĂśztĂźk a kĂźlfĂśldi ĂŠs az ukrĂĄn mĂŠdia tĂśbb munkatĂĄrsa. RohamrendĂľrĂśk tĂĄmadtak a Euronews stĂĄbjĂĄra is. Angelina Karjakina riporter ĂŠs Roman Kuprjanov operatĂľr a vasĂĄrnap dĂŠlutĂĄn kezdĂľdĂśtt ĂśsszecsapĂĄsokat dolgozta fel, amikor a rohamrendĂľrĂśk rĂĄjuk tĂĄmadtak - szĂĄmolt be az esetrĂľl a tĂŠvĂŠcsatorna. Roman Kuprjanov nem vesztette el lĂŠlekjelenlĂŠtĂŠt, akkor is forgatott, amikor a megvadult tucatnyi rohamrendĂľr tonfĂĄval ĂźtĂśtte a fejĂŠt. Akkor sem hagytĂĄk abba a verĂŠst ĂŠs a rugdosĂĄst, amikor az operatĂľr mĂĄr a fĂśldĂśn fekĂźdt.
Mi is az az EurĂĄzsiai UniĂł?

Putyin álma 1995-ben született, azóta próbálja meg ez egykori KGB-s elnök összehozni a volt szovjet tagállamok nemzetek fölötti föderációját. Putyint nagyon fájdalmasan érintette a Szovjetunió 1991-es megszûnése, 2011-ben Medvegyevvel együtt nosztalgiáztak a szovjet birodalom értékei kapcsán. Tény, rengeteg orosz bánja a Szovjetunió, és az viszonylagos jólét és stabil életszínvonal megszûnését - a 90-es évek Oroszországa a rabló, korrupt privatizációval és a beköszöntõ szegénységgel sokaknak volt rémálom. Putyin célja egy szoros, gazdasági-politikai unió Oroszország, Kazahsztán, Belarusz és Ukrajna részvételével, utóbbi mint az orosz kultúra bölcsõje, és nem mellesleg 43 milliós piac elengedhetetlen a szövetségbõl. A hivatalos megfogalmazás szerint az Eurázsiai Unió Kína, az USA és az EU riválisa akar lenni, kérdés persze, hogy milyen erõk és elvek tartják össze. Tudjuk, Putyinnak a demokrácia semmit nem jelent, s bár tagadja, szakértõk szerint most is gazdasági szankciók fenyegetésével és olcsó gázzal hatott Janukovics ukrán elnökre, aki aztán nem írta alá az EU-s társulási szerzõdést. Nyilván nem véletlen, hogy az eddig csatlakozó kazah és belarusz rezsim sem a demokrácia két védõbástyája - konkrétan diktatúrák. Támogató még Kirgizisztán Örményország pedig az Azerbajdzsán elleni régóta tartó konfliktus miatt csatlakozna a szövetséghez, de Grúzia, Moldova húzódozik. Õk nem is számítanak, most igazából Ukrajna a lényeg. Putyin 2015-re szeretné felállítani a 165 milliós népességû szuperhatalmat - és most dõl el, hogy az EU (és Ukrajna nyugatos része) képes-e feltartóztatni az orosz nyomulást.
Link