Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Víz a Holdon és a Marson is?
A csillagászok egymás után jelentették be, hogy égi kísérõnknél és vörös szomszédunknál is vízre utaló jelekre bukkantak.
A Holdon a Déli-sark egy õsi kráterének fenekérõl feltételezik, hogy olyan szokatlanul fényes, hogy akár az ötöde is vízjégbõl lehet - igaz, csupán egy mikrométer vastagságú rétegrõl van szó. Azonban a felszínt tanulmányozó kutatók bevallása szerint elképzelhetõ egy másik magyarázat, mivel a kráter nem éppen szokványos.
Elõfordulhat, hogy a fenék a fényes felszínt annak köszönheti, hogy (helyzetébõl kifolyólag) kevéssé érintette az ûridõjárás hatása. A 3,2 kilométer mély, 20 kilométer széles (a földi déli sark kutatójáról elnevezett) Shackleton ugyanis szinte pontosan a Hold déli sarkánál található - emiatt a folyamatosan jéghideg völgyet egyrészrõl alig éri napfény, másrészrõl nagyjából olyan állapotban van, mint keletkezésének idején, hárommilliárd éve.
A Mars "nedvessége" még ennél is komplikáltabb. Bár a kutatók szerint a bolygó kérgének vízkoncentrációja a Földéhez lehet hasonló, erre csupán közvetett bizonyítékok állnak rendelkezésükre. Nem magát a bolygót vizsgálták ugyanis, hanem a Mars anyagából álló, 2,5 millió éve keletkezett meteoritokat.
Eredményeik arra engednek következtetni, hogy a vörös bolygó kõzetei 70-300 ppm (részecske a millióban) vízkoncentrációval bírnak - összehasonlításképp a Földön ez 50-300 ppm. Amennyiben ez igaz, a vörös bolygó egykor képes lehetett az élet fenntartására.
Link
A Holdon a Déli-sark egy õsi kráterének fenekérõl feltételezik, hogy olyan szokatlanul fényes, hogy akár az ötöde is vízjégbõl lehet - igaz, csupán egy mikrométer vastagságú rétegrõl van szó. Azonban a felszínt tanulmányozó kutatók bevallása szerint elképzelhetõ egy másik magyarázat, mivel a kráter nem éppen szokványos.
Elõfordulhat, hogy a fenék a fényes felszínt annak köszönheti, hogy (helyzetébõl kifolyólag) kevéssé érintette az ûridõjárás hatása. A 3,2 kilométer mély, 20 kilométer széles (a földi déli sark kutatójáról elnevezett) Shackleton ugyanis szinte pontosan a Hold déli sarkánál található - emiatt a folyamatosan jéghideg völgyet egyrészrõl alig éri napfény, másrészrõl nagyjából olyan állapotban van, mint keletkezésének idején, hárommilliárd éve.
A Mars "nedvessége" még ennél is komplikáltabb. Bár a kutatók szerint a bolygó kérgének vízkoncentrációja a Földéhez lehet hasonló, erre csupán közvetett bizonyítékok állnak rendelkezésükre. Nem magát a bolygót vizsgálták ugyanis, hanem a Mars anyagából álló, 2,5 millió éve keletkezett meteoritokat.
Eredményeik arra engednek következtetni, hogy a vörös bolygó kõzetei 70-300 ppm (részecske a millióban) vízkoncentrációval bírnak - összehasonlításképp a Földön ez 50-300 ppm. Amennyiben ez igaz, a vörös bolygó egykor képes lehetett az élet fenntartására.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 3 / 4: 1234
#21 |
kincses
- 2012. June 23. 09:43:14
#22 |
Huliganthropus
- 2012. June 23. 14:01:37
#23 |
GERRY
- 2012. June 23. 19:58:45
#24 |
naiv
- 2012. June 23. 23:09:58
#25 |
naiv
- 2012. June 23. 23:15:34
#26 |
gladiator07
- 2012. June 24. 09:19:00
#27 |
postaimre
- 2012. June 24. 14:47:25
#28 |
naiv
- 2012. June 25. 15:24:39
#29 |
kincses
- 2012. June 25. 21:58:28
#30 |
Kore
- 2012. June 25. 22:22:19
Oldal: 3 / 4: 1234
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.