Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Hoppá! A németeknek bõvítjük Paksot?


Mint azt más helyütt már korábban kifejtettem, hosszú távon a paksi négy blokk pótlása és/vagy bõvítése bizonyosan szükséges, és miután ezeket orosz technológiával építettük, nem lenne célszerû melléjük német, francia, angol stb. technológiát illeszteni. Kis ország vagyunk, nem érdemes két, egymással rivalizáló szakembergárdát kinevelni, eltérõ szabályozási és biztonsági elveket kodifikálni. A tekintetben azonban én is, mások is bizonytalanok vagyunk, hogy olyan tendenciák mellett, amelyeket az európai gáz- és árampiacon tapasztalunk, szükséges-e bármilyen visszavonhatatlan vagy csak nehezen visszavonható szerzõdéses kötelezettséget vállalni. Mostanság nagyon úgy tûnik, hogy a sok-sok ezer milliárd forintért megépülõ új blokkok áramára Magyarországnak egyszerûen nem lesz szüksége, mert az import ennél olcsóbb lesz, s ugyanezen okok miatt külföldön sem fogunk vevõt találni a paksi többletáramra.

A most kiszivárogtatott hír, ha igaz, teljesen új megvilágításba helyezi a kedden aláírt Putyin-Orbán-szerzõdést. Ha valóban született háttérmegállapodás a német ipar óriásaival arról, hogy a fukusimai baleset miatt leállítandó német atomerõmûvek áramát évtizedeken át Paks I. és Paks II. fogja pótolni, és az Orbán szájába adott mondat szerint Magyarország tényleg vállalta, hogy a német iparnak fog olcsó áramot szállítani, akkor egészen más a helyzet.

Ám ha ez így van, akkor a magyar kormánynak kutya kötelessége ezeket a már megkötött államközi szerzõdéseket a nyilvánosság elé tárni. Feltéve, hogy vannak ilyenek. Arra gondolni is rossz lenne, hogy egyelõre nincsenek is ilyen megállapodások, s a magyar fél úgy vállalt kötelezettséget Oroszországgal szemben, hogy a projekt másik lába nem létezik, a német vételi szándékról nincs semmiféle komoly papír. Tíz-tizenkét milliárd euróval 30 évre eladósodunk, megépül az erõmû, és azután nyakunkon marad az áram. Ha viszont igaz a hír, akkor nemcsak versenyjogi probléma van, ami a magyar közvéleményt kiborította, hogy tudniillik a Roszatom pályázat nélkül nyerte el a megbízást, hanem az is, hogy a magyar és a német állam egymással olyan titkos üzleti megállapodást kötött, amely Németország európai versenytársait, Angliát és Franciaországot hozza hátrányos helyzetbe.

A szerzõdés aláírása kapcsán a rendszeresen feleslegesen kérkedõ-fecsegõ Lázár János azt is állította, hogy az egész projekt Brüsszel teljes jóváhagyását élvezi. Lehet, hogy ez igaz, de akkor meg ebben az a botrányos, hogy az éppen most lejáró mandátumának utolsó hónapjait töltõ brüsszeli apparátus miképpen bólinthatott rá egy ilyen megállapodás-sorozatra. Az minden esetre sokatmondó, hogy a brüsszeli bizottság szóvivõi tegnap már cáfolták, hogy Brüsszel rábólintott volna az oroszok pályázat nélküli kiválasztására. Sõt, a sajtóértekezletrõl készült eredeti videobeszámoló azt sugallja, hogy a Bizottság fõ- és energiaügyekben illetékes alszóvivõi kínos zavarban voltak, amikor az újságírók a Budapestrõl érkezõ hírekrõl faggatták õket. Az energiaügyi szóvivõ szavaiból pedig az tûnt ki, hogy a magyar kormány ismét megpróbálta átverni Brüsszelt. Csak arról adott tájékoztatást, hogy az orosz-magyar államközi szerzõdés békés célokat szolgál, tehát Magyarország nem akar atombombát építeni. Ezt persze Brüsszelben alighanem maguktól is sejtették.


Forrás

Az új kód: Atomvonal

A Rothschild-csoport Budapest és Brüsszel, egy német iparbáró pedig Orbán és Putyin között közvetített. Az oroszok útja Paksig.

Az új kód: Atomvonal

Hozzaszolasok


#21 | gladiator07 - 2014. January 19. 10:55:59
Fajok ( szellemiségek )) háborúja.., már több száz, ezer éve.
jpi. Kérlek folytasd.
#22 | kukackac - 2014. January 19. 11:15:57

jpi, jó tollad van, írj!


Igen! s_*_grat
#23 | Bernard - 2014. January 19. 11:20:53
A magyar Tesla: Csefkó Pál Tamás
[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=rVKvFy4veok[/youtube]
#24 | postaimre - 2014. January 19. 11:59:51
No, lesz ebbõl még metrókocsi is, no meg villamos és sok-sok T-90-es, T-95-ös és S-500-as.

Paks mentheti meg a Dunaferrt

Lapértesülés szerint, ha beindul az erõmû építése, a vasmû lehet a legnagyobb beszállító. Ráadásul az állam újra vásárlóként érdeklõdik.

Visszakerült az ISD Dunaferr megvásárlásának ügye a kormány asztalára – tudta meg a Népszabadság Online. A portál arra volt kíváncsi, igaz volt-e Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmû-szabályozási Hivatal elnökének csütörtöki kijelentése, mely szerint a kabinet még mindig nem adta fel a tervét, hogy megvásárolja a vasmûvet.

Dorkota állítását részben megerõsítette a lapnak Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár. Õ jelezte, hogy Orbán Viktor kedden Vlagyimir Putyinnal áttekintette a magyar-orosz gazdasági együttmûködés számos elemét, és szóba került a Dunaferr is, amelynek a orosz állami Vnyesekonombank a fõ tulajdonosa.

Szijjártó elmondta: a magyar fél megerõsítette eddigi álláspontját, amely szerint az országnak az az érdeke, hogy biztosított legyen a dunaújvárosi vasmû hosszú távú mûködése. Az államtitkár arra nem tért ki, hogy ez az állam szerepvállalása révén, vagy a jelenlegi tulajdonosok irányításával valósul-e meg.

Borbély Zoltán, a Dunaferr központi üzemi tanácsának elnöke egyelõre nem tudja, mennyi valóságalapja lehet a kijelentéseknek. Ami biztos, hogy megkezdõdhet a beígért 400 fõs leépítés hátralevõ része a vasmûnél. Ha a paksi építkezés beindul, az megmentheti a vállalatot, hiszen a Dunaferr az egyik legnagyobb beszállító lenne szakmai körök szerint – írja a nol.hu.
http://fn.hir24.hu/gazdasag/2014/01/1...rt/?beuszo
#25 | jpi - 2014. January 19. 13:48:36
Pár információt még hozzáfüznék:

Imre, igen, csak most regisztráltam, de pár hónapja már érintôlegesen követtem a WEB - site -odat.
Elég karakán és határozott képem van a világ dolgairól, azon belül is a Magyar fejleményekrôl és
elsôsorban a gazdasági / pénzügyi / tudományos történésekrôl.

Mint jó sportember utálok veszíteni, de azért korán megtanultam feldolgozni a pofonokat, ha azt
jobbaktól kellett elszenvednem, s egyben sokat segítettek is a továbbiakban, amikor egy következô
szint elérését tüztem ki magam elé a fejlôdési folyamatban.

Bernanrd:
Jó, volt a videó, mert elgondolkodtatott.
Persze tudom, mi is az, amit ma a magyar és a nemzetközi oktatásból valahogy kihagynak, legyen az középiskolai, fôiskolai, egyetemi, vagy éppen doktori szintû oktatás.

Az elméletet tekintve a villamossságtan megalkotójának Maxwell számít.
De pl az általa megalkotott rendszer, amely kb 20 törvény / egyenlet / differenciál egyenlet halmaza
nem kerül a teljességében csak hiányosan és kis súlyponteltolással az oktatási rendszerbe.

Akik akarnak, viszont a net segítségével kicsit tovább juthatnak.

Vannak (laikusok) akik azt hiszik, képzelik, hogy igen az internet egy iszonyúan nagy rendszer, és
az emberiség ismereteinek jelenlegi állapota mind ott van, elérhetô, megszerezhetô.

Ez egy viszonylag alap szintig igaz, de minél magasabb szintre megyünk a tudományos, elméleti gondolkodásban, akkor máris falakba ütközünk.
A legfontosabb dolgok, amelyek tényleg stratégiai fontosságúak vagy szigorúan titkosak azok vagy nincsenek a neten, vagy nem elérhetôk, esetleg csak egy nagyon szük réteg számára elérhetôek, vagy csak egyszerüen fizetôsek, és egy magyar számára ez azt jelenti, hogy a fizetése kevés lenne, hogy mindent elérjen ezen információk közül, amit szeretne.

Ez alól kivétel az a sok anyag, amiket azok tettek a netre, akik ezen a dolgon változtatni szeretnének, nevezetesen azon, hogy a világ polgárait egy rendesen megszürt, ellenôrzött csatornán keresztül tömlyük az információval.

Visszatérve még egy gondolat erelyéig a paksi atomerômû bôvítéssel kapcsolatos érvelésben nem óhajtottam egyik irányben sem billenteni a mérleget, ez volt a képem róla.

El tudok képzelni olyan világgazdasági helyzetet, amikor egy ilyen konstrukció Magyarországnak még jó, de legalábbis bevállalható lehet. Különösen annak ismeretében, hogy a jövôbeli építendô atomerômû biztonságossága még jóval a ma meglévô paksi atomerômû biztonságossága fölött lesz.

De mégis itt nem piskótára megy a játék, és a kockázat egy ilyen kis kiterjedésû ország esetében nem csak pár ezer ember számára jelentôs, hanem egy egész nemzet fennmaradása szempontjából is.
Ezért én inkább hajlandó lennék 5 - 10 - 20 Ft - al többet fizetni az áramért (1 KWó) (Legrosszabb esetben) ha ezzel teljesen bizonyosra vehetem, hogy a Magyar Nemzet ebbôl kifólyólag bizonyosan nem szenved majd.

Viszont nem egy elszigetelt világban élünk, és emiatt nem csak Paks, hanem bármleyik közeli atomerômû, (Egy esetlegesen megépülô Szlovák atomerômü is) hasonlóan katasztrofális is lehetne a Magyar nemzet sorsára, ha az a pici valószínûség elôáll...

Még egy kis komment ide:
Lehet, hogy sokan hallottatok már arról a hatalmas tervrôl, miszerint az Afrikai szaharát telepakolnák
hatalmas naperômûvekkel, majd a megtermelt villamos energiát több nagyfeszültségû rendszeren keresztül vezetnék Európába.

A megtermelt energia iszonyú sok lenne magyar szemmel, a teljes magyar energietermelés több, mint 10 szerese.
A legnagyobb Európai multik álltak össze a projekt tervezéséhez...
Természetesen az egyik legnagyobb, a SIEMENS is benne volt ebben a konzorciumban.

Azután, relytélyes oknál fogva, az egyik legfontosabb tag, a SIEMENS több, mint 2 éve kiszállt ebbôl a buliból.
Mit gondoltok, ezt ok nélkül tette?
A németeknek sem atom, sem naperômûvel elôállított villamos energia (Komolyabb mennyiségben) nem lesz 2030 táján.
Mit gondoltok mivel fogják ellátni azt a hatalmas ipari országot? Azt ugye nem gondoljátok, hogy olyan balekok lennének, akik azt hiszik, hogy majd imával megoldják az ország energia ellátását.

Csak olvasni kell a sorok között.
Nyilán a SIEMENS (is) tudja már (jó ideje) hogy mi (mik) lesz / lesznek a következô évtizedek energia megoldásai.
Csak még egy darabig az asztal alatt kell tartani a titkot, mert nem jött el az ideje a bili kiborítására.
#26 | von Dorlatosch - 2014. January 19. 14:35:55
Nagy valószínûséggel a találmányokat nem söprik az asztal alá, hanem használják. Ha az elektromos áram elõállítható ingyen is, akkor azt gondoljátok, hogy nem így állítják elõ? Ki szarakodna költséges kitermeléssel, átalakítással? Az erõmûvek jó része látszatnak épült, hogy el lehessen hitetni, hogy léteznek és fizetni kell az onnan származó elektromos áramért. A vezetékerdõt senki sem bogozza ki, hogy mi, honnnan, merre megy vagy jön. Ma már az atomerõmûvek teljesen más célból épülnek, ott teljesen más "termékek" készülnek.
#27 | gladiator07 - 2014. January 19. 14:36:50
jpi.
Én nem értek hozzá, de kardinális kérdések sora merül fel bennem.
1. Ha a német erõmûveket leállítják.., ha egyáltalán le, lehet.., csak úgy gomb nyomásra, mert én úgy tudom.., hogy az kizárt. Hogy tudniillik amíg benne van a fûtõ elem, és ki nem merül.., nincs leállás?

2.Ez egy hatalmas menyiségû kw, egység ami kiesik, az gazdaságból. Mivel tudják pótolni, mivel lehet? Ha nem elektromos árammal mûködik tovább az ország, hanem valami mással, ami még titok, ebben az esetben ki kell cserélni minden fogyasztót, - A - más , fajta infra struktúrára.

3. Ha a német így godolkodik, ebben az esetben mi, vagyazusa, és a többiek.., miért nem.

4. Mit tehetnek a "-- leállított szerkezettel, ami még évszázadokig veszélyes lehet?

5. Ha a Siemens, tudja a --"holnap, energia forrását.., az orosz, miért nem?

6. Aszt már tudja minden -"ép eszû, akár politikus is hogy ha' elindul egy bomba, az akár a föld teljes megsemmisítéséhez vezethet.

7. A magyar miniszter elnõk és holdudvara, olyan -"pál - i, fordulataot tett, ami rögeszmésen, meglepõ, ergó. valamit megsúg6tak nekik az oroszok, , ami még nekik is meglepõen - ÚJ. Tehát megy a - " páholy - on, béli titkolózás. ami tudjuk jól elõbb, v. utóbb háborúhoz vezet.

8. Vagy csak simán palira vettek bennünket megint, és sokadjára, de hát enyire azért hûlyék, és idióták nem lehetnek a zsidó - cigány politiksok, v. mégis??!!

9. Mi lehet az új kiváltó energia - forrás?

T: BL.
#28 | kontroll88 - 2014. January 19. 15:45:30
Aki még nem olvasta, meg azért is, hogy terjedjen egyre jobban:
Környezetbarát atomenergia-elõállítás, és mindez Németországban, német szabadalom alapján? Avagy aminek nem szabad lennie, az nem is lehet?
Van Németországban egy közpénzekbõl és magánadományokból támogatott alapítvány, amely évente díjaz elegáns és újszerû környezetvédelmi projekteket, találmányokat. A díj neve: GreenTec-Awards. A díjakat óriási médiafelhajtás mellett adják át egy TV-gálamûsor keretében. A szabályok úgy rendelkeznek, hogy két díjazottról a zsûri, egyrõl pedig a közönségszavazatok döntenek. A szervezõk komoly dilemma elé kerültek, amikor ez év június 7-én szembesültek a közönség akaratával. Eszerint a díjazottak közé került a Berlini Szilárdtest-Magfizika Intézet szabadalmaztatott találmánya, a Dual-fluid Reaktor (DFR). A feltalálók szerint evvel a szabadalommal évmilliókra megoldódna nemcsak Németország, hanem az egész világ olcsó atomenergia-elõállítása. Ennél a reaktortípusnál nincsenek radioaktív fûtõelemek. A nukleáris energiát megolvasztott plutóniumklorid és uránklorid sók adják, így eleve ki van zárva egy Csernobil vagy Fukushima típusú nukleáris katasztrófa lehetõsége. A reaktornál az eddigi reaktortípusokkal ellentétben el van különítve a hûtés, és energiatermelés. Ez többszörösére emeli a reaktor hatásfokát, 1 eurocent/kWh alatti áramtermelést tesz lehetõvé. A szabadalom további elõnyei:
- Fel tudja használni energiatermelésre az eddigi atomerõmûvek hulladékát.
- Nem termel évezredeken keresztül sugárzó hulladékot. A reaktor végtermékei 300 év múlva veszélytelenné válnak, nincs szükség szuperbiztos végleges lerakókra.
- Urán mellett tóriumot is tud használni.
- Mellékesen lehetõvé teszi benzint helyettesítõ mesterséges folyékony üzemanyagok gazdaságos gyártását.
- És mindezt plusz széndioxid-termelés nélkül teszi.
Természetesen egy ilyen szabadalomnak nemcsak egyszerûen gazdaságossági, hanem nemzetbiztonsági jelentõsége is van. A projekt katonapolitikai vonzata: az eddigi reaktortípusok melléktermékként olyan uránt és plutóniumot termelnek, amelyek felhasználhatók atombomba gyártásához. Ez a reaktortípus ilyen mellékterméket nem termel. Elképzelhetõ, hogy az Atlanti-óceán túlsó partján bizonyos körök aggódva figyelik a németek újabb húzását, amely veszélyezteti a dollár-olaj monopóliumra felépített hegemóniájukat, megnehezíti továbbá újabb atombombák építését. Magától értetõdõ, hogy nem tilthatják meg nyíltan legnagyobb és leghûségesebb európai szövetségesüknek, hogy evvel a projekttel foglalkozzanak. A színfalak mögött azonban nyilván lázasan keresik annak lehetõségét, hogy azt elgáncsolják.

Itt egy kis kitérõ következik. Aki kételkedik abban, hogy Amerika féltékenyen figyeli bárkinek, még szövetségeseinek is energiapolitikai lépéseit, és ha érdekei úgy diktálják, burkoltan beavatkozik, az emlékezzen a németországi hecckampányra az elmúlt század nyolcvanas éveibõl. A nyugatnémet politika egy új típusú atomreaktort, az ún. "gyors szaporítót" kívánt energiatermelésre üzembe állítani, amely nemcsak U235 izotópot, hanem a jóval gyakoribb elõfordulású U238-at is fel tudja használni energiatermelésre. Az erõmû 1985-re készült el Kalkarban, a holland határ közelében és óriási mértékben függetlenítette volna Németországot a külföldi energiaimporttól. Ekkorra azonban a Zöldek, és a nézeteiknek készségesen teret adó sajtó már olyan mértékben ellenséges hangulatot teremtettek a reaktortípus ellen, hogy a politika több éves habozás után 1991-ben véglegesen döntött, hogy az elkészült atomerõmûvet nem helyezik üzembe. Kalkarban a nyolcvanas években napirenden voltak a tüntetések a civilek, Zöldek, alternatív szervezetek (a "hasznos idióták";) részérõl, a rendõrségnek óriási erõket kellett összevonnia az objektum védelmére. A beruházás a német történelem legnagyobb gazdasági fiaskója volt. Hétmilliárd márkát emésztett fel, éves fenntartási költsége ezután is 100 millió DM-et tett ki.
Több mint 10 évnek kellett eltelnie, míg a német közvélemény megtudhatta, hogy Amerikából diszkréten befolyásolták nem csak a német belpolitikát, de a szólamok szintén élesen Amerika-ellenes Zöldeket is. A párt kulcsfigurája, Joschka Fischer is kapott rendszeres apanázst a tengerentúlról.
Térjünk vissza 2013-hoz és a Dual-fluid Reaktorhoz. A helyzet megértéséhez tudni kell, hogy Fukushima ürügyén a Merkel-kormány célul tûzte ki az atomenergia-termelés teljes leépítését. Ez megint csak egy olyan lépés, hogy az USA, Franciaország, Nagy-Britannia, Japán, Kína röhögnek a markukba. A sajtó ehhez muníciót szolgáltatva tovább szítja az atomenergia-ellenes közhangulatot.
A GreenTec-Awards ezek után ahelyett, hogy tapsikolt volna egy ilyen környezetbarát atomenergia-termelõ projekt láttán, igen furcsa lépésre szánta el magát. Utólagosan megváltoztatta a kiírási szabályokat, és arra hivatkozva, hogy végsõ soron mindenrõl a zsûri dönt, törölte a Dual-Fluid Reaktort a díjazottak közül. A projekt benevezõi, a Szilárdtest-Magfizika Intézet munkatársai az alapítványnak ezt a döntését bíróságon támadták meg. Az illetékes berlini bíróság az intézetnek adott igazat, és kötelezte az alapítványt, hogy engedje a DFR-projektet az eredeti kiírásnak megfelelõen az augusztus 31-i gálamûsorban szerepelni. A GreenTec-Awardsnak az utolsó pillanatban mégiscsak sikerült egy feljebbviteli bíróságon ezt a döntést megtorpedóznia. Az intézet természetesen ez ellen is fellebbezett, de a döntésre már nem kerülhetett sor augusztus 31-e elõtt.
Ám mindevvel a GreenTec-Awards illetékesei, illetve a háttérbõl irányító erõk óriási öngólt lõttek. Míg korábban szakmai berkeken kívül senki nem tudott a DFR-projektrõl, a furcsa bánásmód miatt egy csapásra közismertté lett. A fõáramú sajtó is több esetben foglalkozott úgy a technológiával, mint a nevében környezetbarát, tetteiben evvel ellentétes módon cselekvõ alapítvánnyal. Töredezni látszik továbbá a korábban egységes atomenergia-ellenes konszenzus is, fõleg mûszaki, gazdasági szempontok miatt kérdõjelezik meg a Merkel-kormány döntésének helyességét.
#29 | jpi - 2014. January 19. 16:53:14
von Dorlatosch, galdiator07:

Nem eszik olyan forrón a kását.
Elég sok magyar erômûben jártam és ismerem.
Nincs semmi csoda, a lignit, gáz / olaj / szén elégetésével vagy éppen az Urán reakciójából felszabaduló hôenergiát hasznosítjuk.

Az erômûvek nem is különböznek annyira, mint a laikus gondolná, mert:

Mindenhol a keletkezô hôenergiából nagy hômérsékletû és nyomású gôzt állítanak elô.
Ezt vezetik a gôzturbinára, majd a gôzturniba meghajtja a szinkron generátort, ami elôállítja
az 50 HZ frekvenciájú elektromos áramot.

Ezt kis átalakítás után még feltranszformálják, a nagyfeszültségû hálózatrendszeren keresztül elszállítják a fogyasztó
közelébe (Pl városok közelébe..) majd ott letranszformálják és betáplálják az un hurkolt rendszerü kisfeszültségû, vagy
elôbb még helyenként a középfeszültségû hálózatba.
(De pl az olyan nagy fogyasztási igényû gyárhoz, mint egy cementgyár, alumínium olvasztó, fémfeldogozó... közvetlenül elviszik
a nagyfeszültségen a hatalmas teljesítményt.)

Nem is arról beszéltem, hogy nem lesz eletromos hálózat egyáltalán, csupán arról, hogy az energia elôállítására használt módszer, amivel az elektromos energiához jutunk, az megváltozik majd, és nem fogunk égetni ennyi természeti kincset ahhoz, hogy legyen áram a lakásunkban.

Persze az is lehet, hogy vagy a a ksifeszültségû hálózat, vagy a nagyfeszültségû hálózat egy nem kis része eltûnik, illetve értelmetlenné válhat. (Bizonyos spec esetekben, hosszú távon, ha mindenki átállna az új, házon belül elôállított villamosenergie megoldására.)

Az atomerômûben az elôállított energia nagysága azért bizonyos határok között szabályozható (Szintúgy minden erômûben)
De azt gondolhatod, hogy ha egy erômûvi blokk 500 MW - os teljesítményû, az azt is jelenti egyben, hogy ennek a teljesítménynek a közelében a legjobb a hatásfoka, és pl 50 MW elôállítására már nem elônyös ugyanezt használni.


Az atomerômûvi folyamat is elég gyorsan leállítható krízis esetén, hiszen csupán a reakcióhoz szükséges paraméterek
meglétét kell magváltoztatni. De ezeket az un fütô elemeket nagyon macerás ki - be pakolni a rendszerbe, ezért ezt nem is teszik, egy- egy füfôelem hosszú hónapokig (Nem emlékszem pontosan, de talán 1 - 2 évig Pakson)
benn maradnak a helyükön. Esetleg idônként átrendezik ôket, mert valójában egy "kiégett": fûtôelembôl is nyerhetô még
elég jelentôs energia...

Nem a szerkezet veszélyes évszázadokig, hanem az Uránium sugárzása lehet az. De miután kiszedték a reaktorból, azt olyan helyen tárolják, ahol nem veszélyes az emberre. (Talán több száz m-el a föld alatt...)
Vannak olyan maffiózók pl Olaszországban, akik abból gazdultak meg cefetül, hogy kiégett fûtôelemek tárolásáról gondoskodtak.
Ez egy elég komoly környezetvédelmi kérdés, és hasonlóan iszonyú sokba kerül a megoldás.

Természetesen az Orosz is tudja, hogy mi a bôgés.
De nézz körül, milyen berendezések vannak jelenleg a lakásodban, és milyen rendszerek vannak ma a magyar villamosenergia rendszerben.
Orosz cuccot nemigen találsz (Kivéve Paksot), viszont pl SIEMENS az van dögivel.
Ez a cég masszívan része és egyik irányítója az energia lobbinak.

Talán arról is hallottál, hogy számos politikust, döntési helyzetben lévô emberkét lefizettek az egész világon, hogy a rendszereiket eladhassák.
Persze aki ismeri a témát, az tudja, hogy itt nem csak a egy apró cucc eladásáról van szó, hanem hatalmas milliárdokról, stratégiai függés kialakításáról, amit pár ember egy - tízmilliós lefizetésével (dollárban / Euroban) elérhettek.

Igen valószínû, hogy Magyarországon is az elmúlt 60 évben a megfelelô, döntési helyzetben lévô emberkék megkapták a millióikat a SIEMENS ügynökeiktôl. Ebbôl a lefizetésekbôl pár éve a németeknél hatalmas korrupciós botrány volt, akkor azt hittem, hogy magyar nevek is elôbukkannak a listában, de ez valahogy akkor nem történt meg. Ügyesek voltak a magyarok...(?)

Hogy mi lesz / lehet a nyerô befutó energiaforrás, arról nincs értelme sokat filózgatni, mert nem mi irányítjuk a történéseket.

De ha már a SIEMENS - nél tartunk az azért hozzáteszem, hogy pár éve a SIEMENS hozzájutott ahhoz a technológiához,
amit én az egyik nagy esélyesnek tartok. De azt ne kérdezd, honnan tudom, hogy hozzájutott, és hogy miért gondolom, hogy az lehet az egyik nyerô. Sôt, azt is gyanítom, hogy ennek a technológiának az elég alapos ismerete vezetett odáig, hogy felmondja a konzorciumi paktumot a Szaharai naperômûvi rendszerek építésével kapcsolatosan.

Szét kell majd választani a pici, kicsi, közepes, nagy és hatalmas energia szükségleteket és a különbözô nagyságrendi igényeket más más technológiával is kielégíthetik, bár ez sem szükségszerû.

Egy háztartást tekintve pl elegendô lenne 5 - 10 - 20 - 30 - 40 - 50 - 75 KW teljesítmény lakástól, családi ház nagyságától függôen.
Ebben minden benne van, a világítás, fôzés, sütés, fûtés , hûtés, elektromos autó(k) feltöltése (ha szükséges), és minden, ami a szórakozáshoz, kikapcsolódáshoz kell.
Ennyivel egy 1000 nm -es palotát ki lehet füteni! (Legalábbis 75 KW - al)

Gondoljatok bele.
Ha az energia FEGYVER, mint ahogyan azt Imre is gondolja, akkor nyilván azt használják is ilyen céllal.
Vagyis kialakítani egy meglévô struktúrában egy függési és értékrendszert, és fenntartani azt elég sokáig ahhoz, hogy egy változás esetén már ne is legyen célja az elbutított egyénnek saját kezébe venni az élete irányítását, ha egyáltalán eljutna odáig, hogy maga oldja meg a problémát. Ez csak egyik fegyver a sok közül, nyilván önmagában
még nem lenne elég hatásos.
#30 | kukackac - 2014. January 19. 17:13:47
Megoldás a német áramtermelésre:
Az összes leállított és új szénerõmûvek beindítása. s_*_help
kb. 2-3 hete olvastam valahol, amit persze most nem találok.
Mondtam is röhögve: megyek bányásznak! :D

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték