Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Románia elvesztette 'jogát' Erdélyre


Néccsak, meglesz az a ótónómia, még ha cigány-zsidók potyognak az égbül, akkor is! Miután 1918. május 7-én az ország különbékét kötött, érvénytelenné vált az antant ajánlata, miszerint Románia a gyõztes háború után bekebelezheti Erdélyt.

A Román Királyság 1916. augusztus 17-én, egy titkos szerzõdéssel csatlakozott az antanthoz. Vállalta, hogy megtámadja az Osztrák-Magyar Monarchiát, cserébe ígéretet kapott, hogy a gyõzelem kivívása után határait a Tiszáig tolhatja elõre Magyarország rovására. Az antant hadianyaggal és katonákkal támogatta az országot, egyetlen kitételük volt, hogy Románia nem köthet különbékét a központi hatalmakkal – olvasható a Rubicon.hu-n.

Még augusztus végén a 650 ezer fõs román hadsereg benyomult Erdélybe, elfoglalta Brassót, Csíkszeredát majd Nagyszebent. Csakhogy rövidesen megindult az ellentámadás, Románia október 23-a után már saját területén volt kénytelen védekezni, december 6-án elesett a fõváros, Bukarest is.

A királyi udvar és I. Ferdinánd Moldvába menekült, 1916 végére a teljes Havasalföld és Dobrudzsa a központi hatalmak kezére került. Az orosz támogatás elvesztése után a román kormány 1917. december 9-én fegyverszünetet kért, a végleges békét 1918. május 7-én kötötték meg Bukarestben. Ennek értelmében Románia lemondott Dobrudzsa egy részérõl Bulgária javára, az Osztrák–Magyar Monarchiával közös határa pedig a Kárpátok déli és keleti lábaihoz került.

Románia a különbékével megszegte a bukaresti titkos szerzõdést, vagyis elvileg „elveszítette jogát" a magyar területekre, ám ez a háború után már senkit nem érdekelt. A harcok végsõ szakaszában, november 26-án újra beléphetett a világháborúba, késõbb pedig megszerezte Erdélyt, Máramarost, a Bánát egy részét, sõt Dél-Dobrudzsát és Besszarábiát is.
Link

Hozzaszolasok


#21 | spartakusz - 2014. May 08. 16:09:22
#22 | lapaj55 - 2014. május 08. 14:40:43
@Spari: Azért mérsékeld magad, ne személyeskedj ennyire...."

Ne haragudj - de nem szabad úgy beszélni. Például nem értik, mert még mindig alkalmazzák a CSONKA megnevezést drága szeretet hazámra MAGYARORSZÁGRA - amikor leírtam, hogy minden szónak jelentése és hatása van - leírtam nekik, amit csonkolunk az nem nõ ki - tehát rossz a sugallat és elfog-adatása - a SZARAKODÁS is az, és hogy ne maradjak ki belõle idézek én is egyet:" ezek a mocskok arra az asztalra szarnak ahol enni kapnak..."
Szóval a két írás is amit ide linkeltél - megdumál - de tudd a gigantikus birodalmakat nem lehet erõszakkal éltetni csak tudással - és egy birodalomban egy nyelv a hivatalos - például Kínában több mint 90 nemzetiség él - a nyelve Kínai - de nem mindeni az - Nagymamám mondta még nekem, hogy a Magyarok birodalmát három tenger mosta - ma már tudom azt is , hogy melyik... az Atlanti - a Csendes és az indai - bizony - bizony - és ebben a birodalomban nem 90 nemzetiség élt - és él ma is - benne vannak a homokozok - akiket a pénzhatalmával alkalmaznak céljaiknak egyenlõre...
A világkormány köszi szépen jól van él és virul - benne a homokozó birodalomnak hitt homózókkal egyetemben..

spari...
ui. A TUDÁS HATALOM!
#22 | keepfargo - 2014. May 08. 16:39:53
Az egész vita abból adódhat, hogy a székely - okkal-e vagy nem, azt a továbbiakban elemezni próbálom - külömbnek érzi magát a csonkaországi magyarnál, söt idönként a többi erdélyi magyarnál is.
Ennek egyik oka az lehet, hogy a székelynek mindíg nehezebb volt a megélhetés, mint a legtöbb magyarajkúnak. Elsösorban a soványabb föld és a hegyvidék keményebb klímája miatt. Paprika, paradicsom, és a legtöbb gyümölcs, ami megédesíthetné a mindennapok étkezését, nem terem náluk. Ha be kell rúgni, bor nemigen van hozzá, muszáj pálinkát használjon. Keményebb az élet azért is, mert ahogy elhagyta a szülöföldjét (Székelyföldet) már idegenek közt van.
Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, keményebbnek formálta az élet a székelyt, és ezt ö maga is észreveszi, ha szembekerül a többi emberrel, legyen az magyar vagy román. A müvelödésre is kevesebb ideje lévén, könnyen bunkónak nézik öt magukat modernebbnek és tájékozottabnak tartó emberek. A székely önmagáról tud többet, mint a magyar, nem a széles (és hamis) külvilágról. Ez a tudás, önismeret, ad neki önbizalmat. A székely tudja, hogy az ö magyar nyelve jobban megmaradt ösi mivoltában, és nem "modernizálódott", nem lett nevetségesen idöszerü, inkább idötlenül maradt gazdagabb.
Mielött bárki berzenkedni kezdene fenti állításaim miatt, és dicshimnusz-kategóriát kezdene emlegetni, hozzáteszem, hogy mindezen tények nem csupán a székelység saját jóvoltából vannak így; sokkal inkább a körülmények alakították igy.
A magyarnak(székelynek) megmaradás talán könnyebb volt nekik, mert ha akarták, ha nem, az ellenséges román propaganda naponta eszükbe juttatta, hogy kik ök. Akár úgy, hogy "le-bozgor-ozták" (bozgor: jöttment, hazátlan, oláhul), akár úgy, hogy magyarajkú lévén nem kapott olyan munkát amilyent szeretett volna.
A legújabbkori adalékok a magyarok kontra székelyek ellentéthez abból (is) adódnak, hogy a csonka-hazai tájékozottság csökkent, a médiabefolyás nem használt, csak ártott a viszonynak és az állampolgárságról szóló népszavazás kimondottan sértö és lealázó volt a székelyek számára (is). Ugyanígy sértö és elfogadhatatlan, amikor átjöve csonkaországba, lerománozzák öket. Ettöl senki nem lesz se különb, se okosabb - bármit higyjen is magáról.

Az sem véletlen, hogy székely reakció volt az, amikor azt mondták: "Másfél millió szavazott az állampolgárság megadásáért, mi vagyunk itt Erdélyben talán egy millióan, a többi lecsonkolt részen félmillió magyar ha van - na, evvel a három millióval lehet majd kezdeni valamit."
Egy szó mint száz (volt már szó erröl korábban is), nem szabad egymásnak ugrani, még akkor sem, ha a székely lenézöen nyilatkozna vagy viselkedne. Inkább azt kell megnézni, hogy mi készteti erre. A sértést pedig csak az fogja magára venni, aki keveset tud róluk. Aki eleget tud, az megérti, miért olyanok, amilyenek.
#23 | lapaj55 - 2014. May 08. 18:06:23
@Spari: Akkor békepipa! s_*_csin , illetve béke-söröcske vagy micsoda. Kissé elragadott Téged az indulat, nem teszem azt aranyserpenyôre .
Különben, mint keepfaragó is ecsetelte, a székely (tehát az "igazi" székely) az életkörülmények folytán, meg a környezô természet keményebb volta miatt is bizonyára keményebb kötésü emberré fejlôdött.
Ahogy ezt egy másik mondás leírja (most nyughatsz, Spari, ez nem "sértô" ) , a "székely megél a jég hátán is"; ez több pozitív jellemvonását is egyszerre sejttet.

De mindamellett a fentebb belinkelt egyik cikkem nem csak arra a bizonyos mondatra tér ki, hanem egy tényleg rossz tulajdonságra is, amely sajnos mérgezi és mérgezte régebben is az együttélést magyarok és székelyek között. Hol a "lerománozás", vagy régebben a "lebesenyôzés" stb. folyt, még egy kis súlyosbító "disznó" vagy "kutya" vagy "fattya" stb ráakasztásával. Valóban egy buta és nagyon káros csúfolódás! Talán ehhez passzol az a nem éppen elôkelô tulajdonsága sok "magyarnak", amit emígy szoktak jellemezni: Ahol van 2 magyar, ott 3 párt van.
#24 | 1 hazafele - 2014. May 08. 20:31:32
lapaj55
Huh de jol esett olvasni http://home.hu.in.../simon.htm
-mert elfogytunk.....tenni.Csak bujkálunk a láposba az idö szalad ki alolunk ,nem bizunk senkiben, egymásban gyanakvás, irigység család megosztottság,a hit hiánya,
csömörlött keserüség,..ez a magyar ma.A Kárpáti Piroskák Sajo Sándorok Wass Albertek irmagja sincs.
Csak mi tántorgunk a zászlo alatt azt se tudván ki huzta fel, s miért.
#25 | spartakusz - 2014. May 09. 00:44:44
Szevasztok!

Kedves 1 hazafele!

Látod ez az a kishitûség - amivel sugallod azt, hogy nem lehet semmit csinálni - igen is vannak nagyjaink most is, csak nem ismerik fel õket - igen is tudjuk, hogy ki húzta fel a zászlót - a muszáj, ami nagy úr! Igen is már bátran nem tántorogva és céltudatosan tesszük a dolgainkat - a türelem annak szól, hogy mi nem vagyunk gyilkosok - de mindig megvédjük magunkat - tudás által vezérelve, és bizony volt amikor a vér is folyt, sajnos sok ártatlan is... Ezt elkerülvén most az irányítókat és azokat akik ahhoz asszisztálnak, hogy a már tudva levõ nem mûködöt akarják mûködtetni, kell a pokolfenekére küldeni - ez a FÜGGETLENSÉGI HARCUNK - Kossuth tervét megvalósítva - mert nem mai keletû dolog az unnió már írtam róla -. tudjátok jó felé mennek a dolgok - csak még kevesekhez jut el a jó hír, mert a KÁRTÉKONYAK URALJÁK A KÖZTÉVÉKET MEG STB. HÍR FORRÁSOKAT - DE EZEN IS LEHET VÁLTOZTATNI -
YYYYYTTT
Ha gondot okozok magamnak akkor azon gondolkodom - de elképzelem és képezem a jövõt ezzel-azzal - ez a teremtõ erõ, ezért TEREMTÕ ELKÉPZELÉSEIDET VETÍTSD KI - AZAZ MOND ÉS ÍRD!

Tehát elképzelhetõ az is, hogy tudatosan vásárolták fel a nyugati tõke elõl a földeket? NE TUDOM - MÉG NEM - DE MEGTUDOM ÉS KÖZLÖM AZT IS NEKTEK!

spari...
#26 | baktria - 2014. May 09. 01:41:34
Fiúk, nem akarok "ünneprontó" lenni, de mi a rossebet bírtok olvasni attól a förtelmesen undorító zsidószopó perverz vadállat spermafrodita transzvesztita gennyzsák fidesznyik kuuuuulturrrhális minisztergnómtól, fiatalságot katolikus egyetemen végleg megrontó "tanártól"!? Egyenesen a tanácsköztársaság ámokfutásából termett a gyalázatos mába!

Ezt idézgetitek? GOLYÓÉRETT!
Na jó éjszakát!
#27 | jano - 2014. May 09. 05:39:46
A székely szarta az anját,esetleg. Furkalodos egy rühes népség vagytok. Belterjes buzik. Egy kanyi grandot ide nem hoztatok, kismagyarorszagtol csak kaptatok, árvizkor templomrestauráláskor stb. Mocskos egy fajta vagytok, ahol megjelentek elkezdôdik a furkalodas jobbantudas meg az ugatás.
Maradjatok a hegyi kecske baszasnal.
#28 | postaimre - 2014. May 09. 06:11:38
Janó, ne a patrubany-féléket vedd alapul. Aki "odakinn" belekeveredett a "politikába", azt le is lehet húzni a klotyón. Pont úgy, ahogy a "mieinket". A többirõl meg már esett itt szó. Valóban sokan "panaszkodnak" egy ilyen vonásról, ami egyfajta "felsõbbrendûséget" sugall, de ez általában csak túlkompenzációja annak, amit az ottani helyzet elõidézett a zsidó ormányzat meg rá is játszott már erre is régtõl. Egy székelyt is helyre lehet ám tenni azonnal, hogy tudja merrõl is fúj a szél. Ma már nem azt a "kort" éljük, ahol a születési hely determinálja emberi értékét is az embernek, aki oda lett pottyantva.
#29 | 1 hazafele - 2014. May 09. 12:03:06
Ábrányi Emil
Él a magyar

Fessétek bár sötétre a jövõt,
Mondjátok, hogy már torkunkon a kés,
Beszéljetek közelgõ, hosszú gyászról,
Mély sûlyedésrõl, biztos pusztulásról:
Engem nem ejt meg gyáva csüggedés!
Szentûl hiszem, akármit mondjatok,
Hogy a magyar nem vész el s élni fog!

Többet ki küzdött és ki szenvedett?
Hiszen vértenger, temetõ a mult!
Vetettek rá halálos szolgaságot,
Irtották szörnyen... ámde a levágott
Törzsek helyén még szebb erdõ virult.
Ezért hiszem, akármit mondjatok,
Hogy a magyar nem vész el s élni fog!

Ki a saját pártos dühét kiállta,
Annak nem árthat többé idegen!
Hányszor harsogták kárörömmel: Vége!
S csak arra szolgált m inden veresége,
Hogy még kitartóbb, még nagyobb legyen.
Ezért hiszem, akármit mondjatok,
Hogy a magyar nem vész el s élni fog!

Szükség van arra nemzetem, hogy élj!
Mert bár hibád sok s bûnöd sorja nagy,
Van egy erényed, mely fényt vet te rád,
S melyért az Isten mindent megbocsát -
Hogy a szabadság leghûbb véde vagy!
Ezért hiszem, akármit mondjatok,
Hogy a magyar nem vész el s élni fog!

Ha minden nemzet fásultan lemond,
S a szent rajongás mindenütt kiég,
S a büszke jognak minden vára megdõl:
A te szabads ág-szeretõ szivedtõl
Új lángra gyúlad Európa még!
Ezért hiszem, akármit mondjatok,
Hogy a magyar örökre élni fog!

Bízom s hiszek, míg Isten lesz fölöttünk,
Ki trónusán bírói széket ûl!
És hogyha minden búra, bajra válik,
Romok között is hirdetem halálig,
Erõs, nagy hittel, rendületlenûl:
Legyen bár sorsunk még oly mostoha,
Él a magyar s nem veszhet el soha!
#30 | postaimre - 2014. May 09. 12:06:20
Hazafelé!

Petõfi Sándor
A farkasok dala

Süvölt a zivatar
A felhõs ég alatt,
A tél iker fia,
Esõ és hó szakad.

Kietlen pusztaság
Ez, amelyben lakunk;
Nincs egy bokor se', hol
Meghúzhatnók magunk.

Itt kívül a hideg,
Az éhség ott belül,
E kettõs üldözõnk
Kinoz kegyetlenül;

S amott a harmadik:
A töltött fegyverek.
A fehér hóra le
Piros vérünk csepeg.

Fázunk és éhezünk
S átlõve oldalunk,
Részünk minden nyomor...
De szabadok vagyunk!

Pest, 1847. január

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték