pedigrĂŠ, paranoia, extrapolĂĄl, "az Imre"

Arma, ĂŠn megĂ­tĂŠlek neked egy Spartakusz dĂ­jat. Sok ĂŠrtĂŠkes hozzĂĄszĂłlĂĄsod volt mostanĂĄban, de mi is volt a mondanivalĂłja? (jĂł, tudom, egyĂŠbkĂŠnt)

Hello arma-gedeon. MĂĄr az elsĂś vĂĄlaszod "megnyugtatott". PedigrĂŠt nem kĂŠrek ĂŠs ami a paranoiĂĄt illeti, nem hordok ilyen mellĂŠnyt, de sajnos nĂŠhĂĄnyan mĂĄr megjelentek olyanok akik rĂśvid idĂśn belĂźl "borĂ­tottĂĄk a bilit". Nem kĂŠpzeltem rĂłlad semmit, csak ez a dolgom... Ha olvasod az ĂźzenĂśfalat, akkor Athos mai szereplĂŠsĂŠt is olvastad. Biztos vagyok benne, hogy jĂł srĂĄc, de mai (le)szereplĂŠse nem volt valami ĂŠpĂźletes lĂĄtvĂĄny. BĂ­zom benne, hogy ĂĄtmeneti ĂĄllapot. Veled - szemĂŠly szerint - semmi bajom. Ha lesz akkor szĂłlni fogok. Addig meg DrĂşzsba! Amint lĂĄtom van mit tanulnom tĂśled is, Ă­gy ne add fel ĂŠs ne rettenj vissza nĂŠhĂĄny disszonĂĄns hangtĂłl. Ez itt eleve egy macskazenekar! Imre a karmester, de nĂŠha csak legyint felĂŠnk

GERRY! ElnÊzÊst az athos-al való beszÊlgetÊsem stílusåÊrt, de idþnkÊnt szeretem kiugrasztani a nyulat a bokorból. s_h 

arma-gedeon Ott a pont..

jó estÊt. megjÜttem! elmondanå nekem is valaki a lÊnyeget? megvan az ÊpítkezÊsi engedÊlyem!s_6 

Kincses, gratulĂĄlok az engedĂŠlyedhez! Akkor hajrĂĄ!
s_x 

Arma! Én értelek de szerintem lesz itt még probléma a megnemértésedbõl. Bárcsak ne úgy lenne. Mondod nem a káoszt kell növelni. Egyetértek! Viszont ha már olvasol minket egy jó ideje akkor azt is tudnod kell, hogy itt lesz megint csetepaté. Annak örülök ha nem megrendezett volt a dolog. Mindenesetre érdekes fordulatok vannak.

arma - miÊrt nem a csirkefogó nick nevet vålasztottad? s_h 

...azĂŠr' lĂĄtni, hogy tĂśbb patak is csordogĂĄl, de egyikbe se szabad fejest ugrani.

Kedves Arma-gedeon!

A hibĂĄk mindig elhomĂĄlyosĂ­tsĂĄk a fĂŠnylĂľ dicsĂŠretet - az ArisztotelĂŠszi tĂŠvedĂŠs hibĂĄinak szintje az ĂĄltalad felsoroltak -
bizony tĂŠvedtek - vagy tudatosan tettek - nem mind egy!
Bizony aki nem tud annak a matek könyvet az elejétõl kell megtanulnia - csak egy feltétel van - JÓ KÖNYVET TUDNIA KELL KIVÁLASZTANIA - MERT NEM MIND EGY!

szer-e-tettel:
spari...
ui: ez a kĂśnyv a Magyar - ok - ban VAN!

Arma Gedeon !!

Mit értessz az alatt, hogy az alapoknál kellene kezdeni?? De hát ez nem egy ezüstkalászos gazdatanfolyam !!! Vagy egy népfõiskola !!! az oldalon commentelõk 50-70 % ának valóban nincsenek meg az alapok, csak valamilyen belsõ érzés vagy intuíció alapján szól hozzá a dolgokhoz !! És lehet, hogy õk járnak közelebb a hegycsúcshoz ( leglábbis idõnként ) Jó lenne ha valóban minél több klub tag elsajátitaná az alapokat, de a PI Club nem erre van predesztinálva !!!
Épp tegnap kaptam meg ajándékba az Einstein könyvet !! 863 oldal !!!!
Én pont azt értékelem a kutatók által kezdeményezett kommunikáción, hogy nem magyaráznak meg az alapoktól dolgokat, hanem egy kurta mondatban, vagy szóban beböknek egy dolgot, amirõl elkezd filózni a commoló közönség. Még az is, akinek foggalma sincs, hogy mi az a húr elmélet, meg a relativitás elmélet stb stb
na de tegyĂźnk egy prĂłbĂĄt :
beteszem ide egy 12 évvel ezelõtti "réz" karcomat, ami valamilyen módon kapcsolódik a fõ témához, és fogadjunk, hogy nem sok embernek lesz ehez hozzáfûzni valója !!! De akadt egy, aki vette egybõl a lapot !!! És máris pü ben levelezünk. EZ TURÁN
Ez pont elÊg !! nemde ?? Talån igy jutunk egyre feljebb Ês feljebb a hegycsúcs felÊ- egymås seggÊt tologatva s_u 
Ime a rÊzkarc : ( lehet hasznålni az egeret !!!s_n )



BUBORÉK
INTELLIGENS SZÁMÍTÓGÉP

ValĂłsĂĄg ĂŠs modell
A rendszerelmĂŠlet ĂśsszefĂźggĂŠseket keres a vilĂĄgban ĂŠszlelt jelenĂŠsek kĂśzĂśtt. Ezeket az ĂśsszefĂźggĂŠseket az emberi gondolkodĂĄs magyarĂĄzatakĂŠnt ĂŠrtelmezi. IlyenformĂĄn a hit , a filozĂłfia ĂŠs a rendszerelmĂŠlet is ĂĄltalĂĄnosĂ­tĂĄsokra tĂśrekszik, annak Ăśsszes az ismeretelmĂŠletben feltĂĄrt kĂŠrdĂľjelĂŠvel. A filozĂłfia felismerte, hogy ezek az ĂśsszefĂźggĂŠsek az emberi gondolkodĂĄsban tĂźkrĂśzĂľdĂľ lekĂŠpezĂŠsek..
A rendszerelmĂŠlet az ĂśsszefĂźggĂŠsek ĂĄltalĂĄnos formĂĄban valĂł megfogalmazĂĄsa sorĂĄn a matematikĂĄt vette segĂ­tsĂŠgĂźl,- ami az emberi gondolkodĂĄs ĂĄltalĂĄnosĂ­tĂł tĂśrekvĂŠseibĂľl egy szintĂŠn lepĂĄrolt rendszer. A rendszerelmĂŠlet kemĂŠnyebb terĂźletei tehĂĄt igyekeztek az egyes jelensĂŠgeket matematikai modellekkĂŠ tĂśmĂśrĂ­teni. A szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpek elterjedĂŠsĂŠvel a matematikai modell a rendszerkĂŠp szĂĄmĂ­thatĂł mĂĄsĂĄvĂĄ vĂĄlt. Igy a modellen vĂŠgezhettek kisĂŠrleteket ĂŠs szĂĄmĂ­tĂĄsokat, amelyek rĂŠvĂŠn hitelesĂ­tettĂŠk a modellt., tehĂĄt megmutattĂĄk azt, hogy a valĂłsĂĄg ĂŠpp ugy viselkedik, mint a modell. ,sĂľt jĂłslĂĄsokat adhat olyan bekĂśvetkezĂľ esemĂŠnyekrĂľl amelyeket a valĂłsĂĄgban idĂľbeli korlĂĄtok vagy mĂĄs fizikai nehĂŠzsĂŠgek miatt mĂŠg nem lehetett kimutatni.
Egyre erĂľsebbĂŠ vĂĄlt az a remĂŠny, hogy a vilĂĄgot igazgatĂł nĂŠhĂĄny alaptĂśrvĂŠny megismerĂŠsĂŠvel ĂŠs azok alkalmazĂĄsĂĄval minden jĂśvĂľbeli esemĂŠny szĂĄmĂ­thatĂł lessz , a vilĂĄg az ember szĂĄmĂĄra teljesen racionĂĄlissĂĄ, ĂĄttekinthetĂľvĂŠ vĂĄlik.Ez a remĂŠny ĂŠs tĂśrekvĂŠs jellemezte a tudomĂĄnyos kutatĂĄs fĂľ vonulatĂĄt egĂŠszen szĂĄzadunk kĂśzepĂŠig.A korlĂĄtot nem is annyira a felismert alapĂśsszefĂźggĂŠsek hiĂĄnyĂĄban, hanem az egyre bonyolultabbĂĄ vĂĄlĂł nagy rendszereket szĂĄmitĂł szĂĄmĂ­tĂĄstechnikai lehetĂľsĂŠgekben lĂĄttĂĄk. A szĂĄmĂ­tĂĄstechnikai lehetĂľsĂŠgek azonban az elmĂşlt nĂŠhĂĄny ĂŠvtizedben ĂłriĂĄsi mĂŠrtĂŠkben -3-5 ĂŠvente nagysĂĄgrendekkel nĂľttek. igy hatalmas lehetĂľsĂŠgek adĂłdtak a nagy rendszerekkel foglalkozok kĂśrĂŠben. Egyes elkĂŠpzelĂŠsek szerint az emberi agymechanizmus nĂŠhĂĄny neuron-, tehĂĄt alapelemtipus mĂťkĂśdĂŠsĂŠnek modellezĂŠsĂŠvel ĂŠs sokszorozĂĄsĂĄval megvilĂĄgosodik, igy egy kĂśzponti szĂĄmitĂłgĂŠp segĂ­tsĂŠgĂŠvel irĂĄnyĂ­thatovĂĄ, kezelhetĂľvĂŠ vĂĄlhatnak. a nagy rendszerek.
A matematikai modell azonban egy egzakt megfogalmazása a valoságnak, hiszen a számitógép csak valamilyen egzaktan feladott problémát tud megoldani. Éppen ez az a kérdés , amivel az un . mesterséges intelligenciával foglalkozok már jó két évtizede bajlodnak. A rendszermodellezés másik oldala, tehát a valóság jelenségeibõl a matematikai modell elkészítése, ami egyáltalán nem ilyen egzakt folyamat. A filozófiai ismeretelmélet például már hosszú idõ óta feszegeti, hogy a modell gondolkodásbeli leképezés, a valóságtól való elszakadás, lényegesnek vélt jelenségek kiemelése és lényegtelennek gondolt , vagy észre sem vett jelenségek elhanyagolása : sohasem teljes és sohasem örök érvényû.
A szĂĄmithatĂł matematikai modell, azĂĄltal hogy eredmĂŠnyeit a valĂłsĂĄgon ujra ellenĂľrizhetjĂźk esetleg erĂľsebb megkĂśzelitĂŠsi eszkĂśz,mint minden eddigi hitbĂŠli vagy tudomĂĄnyos ĂĄltalĂĄnositĂł tĂśrekvĂŠs.
Ezeknek azonban megvannak a korlĂĄtai is.

A nagy rendszerek szĂĄmĂ­thatĂłsĂĄgĂĄnak ĂŠs irĂĄnyĂ­thatĂłsĂĄgĂĄnak korlĂĄtai
A korlĂĄtok felismerĂŠse nem uj dolog. MĂĄr a nagy gondolkodok ĂŠs a nagy termĂŠszettudĂłsok is utaltak ezekre.
A formalizĂĄlhatĂł logika korlĂĄtaira mĂĄr Neumann is gondolt , amikor feltĂŠtelezhetĂľnek tartotta, hogy az emberi lĂĄtĂĄs megĂŠrtĂŠsi mechanizmusa nem irhatĂł le egyszerĂťbb modellel, mint ahogy a termĂŠszetben megvalĂłsult.
A nagy rendszerek ĂśsszefĂźggĂŠseinek szĂĄmĂ­tĂĄsĂĄnĂĄl a szĂĄmĂ­tĂĄsi szĂźksĂŠglet robbanĂĄsĂĄnak----kombinatorikai robbanĂĄs-nĂŠgy ĂśsszetevĂľjĂŠt kĂźlĂśnbĂśztetjĂźk meg:
1.Maga a kombinatorikai robbanĂĄs
pĂŠldakĂŠnt ehez: kĂŠt-hĂĄrom ,majd szĂĄz, utĂĄnna ezer gyerek kĂśzĂśtt hĂĄnyfĂŠlekĂŠppen lehet labdĂĄt dobni ĂŠrzĂŠkelteti a kombinatorikai robbanĂĄs lĂŠnyegĂŠt. Vagy pĂŠldĂĄul hiĂĄba hasznĂĄlunk ma mĂĄr tizszer, vagy szĂĄzszor gyorsabb szĂĄmitĂłgĂŠpet, ha a kĂśvetkezĂľ szĂĄmitandĂł, belĂŠpĂľ elem(gyerek ,hĂĄz vagy bĂĄrmi) sorszĂĄma 1000, vagy mĂŠg ennĂŠl is sokszorosan nagyobb
2.A szĂĄmithatĂłsĂĄgi robbanĂĄs mĂĄsodik ĂśsszetevĂľje az egyes elemekbĂľl felĂŠpĂ­tett rĂŠszrendszerek viselkedĂŠsĂŠbĂľl adĂłdik.
Viszonylag egyszerĂť ĂśsszetevĂľkbĂľl kĂŠpzett kisebb nagyobb csoportok szĂĄmos uj tulajdonsĂĄgot mutatnak, amelyek az egyedekben nem voltak fellelhetĂľk.
PĂŠldĂĄul nĂŠhĂĄny egyszerĂť hangot ĂĄbrĂĄzolĂł betĂźbĂľl: ABCD re vĂĄltogatva 25-35-bĂ´l az ĂŠrtelmes szavak tizezreit lehet kĂŠpezni. Ezek jelentĂŠstartalma egĂŠszen mĂĄs, mint amit a betĂťk eredete, az egyszerĂť hangok,az ĂŠlĂľlĂŠnyek ĂŠrintkezĂŠsĂŠnek legprimitĂ­vebb formĂĄi kifejezhetnek.A szavakbĂłl kĂŠpzett mondatok mĂĄr gyakorlatilag vĂŠgtelen szĂĄmĂş ĂŠs mĂŠlysĂŠgĂť ĂśsszefĂźggĂŠst, tartalmat nyĂşjthatnak.
Hofstadter szellemesen utal arra, hogy az egyes hangyĂĄk viszonylag egyszerĂź mozgĂĄsai jĂĄtĂŠkszabĂĄlyaibĂłl hogyan alakul ki egy nagybonyolĂşltsĂĄgĂş ĂŠs a kĂźlsĂľ szemlĂŠlĂľ szĂĄmĂĄra ĂŠrtelmesnek tĂźnĂľ hangyatĂĄrsadalom kĂŠpe. Az also ĂŠs felsĂľ szintek, a kĂźlĂśnbĂśzĂľ tartalommĂŠlysĂŠgek egymĂĄshoz nem ĂśsszerendelhetĂ´ modon rendezĂľdnek.
IdĂľnkĂŠnt lehet ugyan pĂĄrhuzamot vonni a kb azonos bonyolultsĂĄgi fokok szintjeinek viselkedĂŠse kĂśzĂśtt, de az egy egy ĂŠrtelmĂť megfeleltetĂŠs, ami a szĂĄmĂ­thatĂłsĂĄgnak vagy legalĂĄbbis a transzformĂĄciĂłnak, az egyszerĂťbb ĂĄttekinthetĂľbb alakra ĂĄtalakĂ­tĂĄsnak a feltĂŠtele lenne, rendszerint elĂŠrhetetlen:, ezek a szintek autonĂłm mĂłdon, igen sajĂĄtosan alakulnak. PĂŠldĂĄul az egyĂźtt gondolkodĂł,, egyĂźtt ĂŠlĂľ emberek egymĂĄs kĂśzti szĂłbeli megĂŠrtĂŠsben is milyen nehĂŠzsĂŠgek lehetnek, a szavaknak, a kifejezĂŠseknek a hatĂĄsa alkattĂłl, hangulattĂłl, alkalomtĂłl, rengeteg mĂĄs tĂŠnyezĂľtĂľl is fĂźgg.Vagy a forditĂĄs nehĂŠzsĂŠgeit emlitve: a kĂźlĂśnbĂśzĂľ nyelvekben mĂŠg az egyes szavak jelentĂŠstartalma sem feleltethetĂľ meg egymĂĄsnak : mindegyiknek meg van a maga ĂĄtfordithatatlan sajĂĄtos hangulata. A kĂźlĂśnbĂśzĂľ szintek problĂŠmĂĄja tehĂĄt az egyszerĂź kombinatorikai robbanĂĄsra rĂĄrakodĂł ĂŠs azt megsokszorozĂł Ăşjabb robbanĂĄshoz vezet.
Edward Lorenz 1960 ban szĂĄmitĂłgĂŠpes idĂľjĂĄrĂĄsi elĂľrejelzĂŠseket vĂŠgzett,ĂŠs megprobĂĄlta matamatikai eszkĂśzĂśkkel modellezve megoldani a problĂŠmĂĄt. KisĂŠrletei sorĂĄn lĂĄtta, hogy jĂłllehet szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpes idĂľjĂĄrĂĄsa kĂśzelitĂľleg ugyan abbĂłl a pontbĂłl indul ki, egymĂĄstĂłl egyre jobban , ĂŠs jobban eltĂŠrĂ´ mintĂĄzatokat hoz lĂŠtre, mignem a hasonlĂłsĂĄg teljesen eltĂźnik. (Lorenz attraktor) Az idĂľjĂĄrĂĄs- elĂľrejelzĂŠs az elsĂľ, de korĂĄntsem az utĂłlsĂł eset volt, amikor a szĂĄmitĂłgĂŠpeket bonyolult rendszerek modellezĂŠsĂŠre hasznĂĄltĂĄk fel. Sok fizikus, ĂŠs tĂĄrsadalomtudĂłs is ehez a mĂłdszerhez fordult (lineĂĄris modellezĂŠs), azt remĂŠlve, hogy ez uton mindent megjĂłsolhatnak, a lĂŠg- ĂŠs hajocsavar tervezĂľket foglalkoztatĂł mikromĂŠretĂź folyadĂŠkĂĄramlĂĄsoktĂłl kezdve a kĂśzgazdĂĄszokat izgatĂł nagy gazdasĂĄgi ĂĄramlatokig. S a hetvenes nyolcvanas ĂŠvekre a szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpes gazdasĂĄgi elĂľrejelzĂŠs mĂĄr csakugyan hasonlĂ­tott a globĂĄlis idĂľjĂĄrĂĄsi elĂľrejelzĂŠsekhez. Csakhogy ezek az elĂľrejelzĂŠsek szinte sosem vĂĄltak be, mivel a vĂĄltozok igen magas szĂĄma, valamint egyĂŠbb befolyĂĄsolĂł tĂŠnyezĂľk miatt a rendszer nem kĂśvette a modellt.
3.A harmadik tĂŠnyezĂľ az idĂľbeli viselkedĂŠsĂŠ.
Ha az elĂľzĂľ kĂŠt tĂŠnyezĂľ nem volna, akkor is csak olyan feltĂŠtelek kĂśzĂśtt lehetne a nagy modelleket elĂľre szĂĄmĂ­tani, ha az egyes , idĂľben vĂĄltozĂł tĂŠnyezĂľk viselkedĂŠse elĂľre leirhatĂł lenne. A determinisztikus, tehĂĄt idĂľben egyedenkĂŠnt meghatĂĄrozottan leirhatĂł viselkedĂŠsek pĂŠldĂĄja a szabadesĂŠs modellje. A bonyolultabb fizikai jelensĂŠgek statisztikus, valĂłszĂ­nĂťsĂŠgi tĂśrvĂŠnyszerĂťsĂŠgeket kĂśvetnek. Ezek a tĂśrvĂŠnyszerĂťsĂŠgek csak azok kĂśzĂśtt a korlĂĄtok kĂśzĂśtt vizsgĂĄlhatĂłk, amelyek az un. ergodikus feltĂŠtelt kielĂŠgĂ­tik, azaz akkor, ha nagyon nagy szĂĄmu egyeden vĂŠgzĂźnk vizsgĂĄlatot., es abbĂłl kĂśvetkeztetĂŠseket vonunk le., ĂŠs elĂľre tudhatjuk, hogy ezek az egyedek a kĂśvetkezĂľ idĂľszak bĂĄrmelyikĂŠben is hasonlĂł statisztikai tĂśrvĂŠnyeknek fognak engedelmeskedni. A hĂľtani folyamatok ilyen mĂłdon jĂłl leĂ­rhatĂłk voltak, de egyre tĂśbb olyan jelensĂŠggel kellet talĂĄlkozni, amelyeknek a statisztikus tĂśrvĂŠnyszerĂťsĂŠgei is vĂĄltoznak az idĂľben, igy elĂľre nem jĂłsolhatĂłk, vagy olyan hosszĂş idĂľbe tellne a megfigyelĂŠseket vĂŠgezni ĂŠs olyan nagyszĂĄmĂş egyeden,amire ahoz, hogy a kĂśvetkezĂľ idĂľszak esemĂŠnyeit megjĂłsoljuk nincs lehetĂľsĂŠg.
A kaotikus dinamikĂĄt tanulmĂĄnyozĂłk felismertĂŠk, hogy az egyszerĂť rendszerek (pl az inga) rendezetlen viselkedĂŠse teremtĂľ folymatkĂŠnt mĂźkĂśdik. KomplexitĂĄst hoz lĂŠtre:gazdagon szervezett mintĂĄzatokat, idĂľnkĂŠnt stabilakat, mĂĄskor instabilakat, egyszer vĂŠgeseket, mĂĄskor vĂŠgteleneket, de mindig az ĂŠlĂľ dolgok elevensĂŠgĂŠvel
EzĂŠrt leltĂŠk kedvĂźket a tudĂłsok mindenfĂŠle jĂĄtĂŠkban.(pl a gĂśmbi inga )A kĂśzgazdasĂĄgtan jelensĂŠgei azonban sokkal kemĂŠnyebb nehĂŠzsĂŠget mutattak. Mint minden dinamikus vĂĄltozĂĄs, a gazdasĂĄg is ciklusokat mutat. Egyre vilĂĄgosabb azonban, hogy sokfajta ciklus rakĂłdik egymĂĄsra, ĂŠs mĂ­g egy egy ciklus viselkedĂŠsĂŠt vizsgĂĄljĂĄk, a kĂśrĂźlmĂŠnyek alapvetĂľen megvĂĄltoznak, megvĂĄltoznak a termelĂŠs ĂśsszetevĂľi is, es Ă­gy a ciklusokra vonatkozĂł kĂśvetkeztetĂŠsek rendkivĂźl bizonytalanok.
Az ide vĂĄgĂł a tudomĂĄnyĂĄgba tartozĂł elmĂŠletek pĂŠldĂĄul a BĂ´hm-Bawerk fĂŠle termelĂŠsi ĂĄtlagperiĂłdus,az indukĂĄlt technikai haladĂĄs elmĂŠlete vagy a monopolium ĂŠs a tiszta verseny Robinzoni elmĂŠlete, a keinesi ĂŠs a neoklasszikus kamatelmĂŠlet,vagy a Kaldor nĂ´vekedĂŠs elmĂŠlete, vagy Soros tĂ´zsdei visszahatĂĄs elmĂŠlete ,( Soros GyĂ´rgy nem vĂŠletlenĂźl vonult ki napjainkban a tĂľzsdĂŠkrĂľl! megĂŠrez valamit ?) de ezt a sort lehetne hosszan sorolni,hiszen a modern kĂśzgazdasĂĄgtudomĂĄny tele van linearitĂĄsra, ciklikussĂĄgra alapozott elĂľre jĂłsolhatatlan elmĂŠletekkel.
E vĂĄltozĂĄsok jĂłslĂĄsĂĄnak gyengesĂŠgeit a mostani idĂľszak kĂźlĂśnĂśs erĂľvel mutatja.
A kombinatorikai robbanĂĄs negyedik egymĂĄsra halmozĂłdĂł Ă´sszetevĂ´je: a
nemlinearitĂĄsok Ă´sszetevĂ´je.
A jelensĂŠg nem lineĂĄris, ha kĂźlsĂ´ hatĂĄsokra a vĂĄlasz nem arĂĄnyos
Az egyik viselkedĂŠsformĂĄbĂłl a mĂĄsikra valĂł hirtelen es vĂĄratlan ĂĄttĂŠrĂŠst a legjobban a hiszterikus, gyenge idegrendszerĂť embereknĂŠl figyelhetjĂźk meg., akiknĂŠl egy ideig teljesen normĂĄlis, vĂĄrhatĂł, ĂŠsszerĂťnek tĂťnĂ´ vĂĄlaszjelensĂŠgeket kapunk, majd esetleg egy egĂŠszen kis, szĂĄmukra ĂŠszrevehetetlen hatĂĄs kĂśvetkeztĂŠben ĂĄtvĂĄltanak megmagyarĂĄzhatatlan, vĂŠgletes ĂŠs furcsa lefolyĂĄsĂş viselkedĂŠsre . EklatĂĄns pĂŠldĂĄja ennek a viselkedĂŠsnek az epilepszia betegsĂŠge, amikor teljesen vĂĄratlanĂşl varamilyen kĂźlsĂ´, vagy belsĂľ hatĂĄsra a beteg gĂśrcsbe rĂĄndul, elveszti az eszmĂŠletĂŠt, majd egy idĂľ utĂĄn teljesen normĂĄlis ĂĄllapotba kerĂźl,ĂŠs emlĂŠkezetkihagyĂĄssal, de folytatja tovĂĄbb a tevĂŠkenysĂŠgĂŠt, mint ha semmi sem tĂśrtĂŠnt volna. Az orvostudomĂĄny nem tud vĂĄlasz adni a kĂŠrdĂŠsre, hanem csak gyĂłgyszeres kezelĂŠssel az agytevĂŠkenysĂŠg bĂŠnĂ­tĂĄsĂĄval tĂźnetmentessĂŠ tehetĂľ a betegsĂŠg; termĂŠszetesen szellemi, ĂŠs egyĂŠb kĂĄrosodĂĄsok mellĂŠkhatĂĄsĂĄval.
Az utĂłbbi idĂľszak fizikĂĄja ĂŠs matematikĂĄja kimutatta, hogy viszonylag egyszerĂź nemlineĂĄris elemek, fizikai rendszerek is hasonlĂł mĂłdon viselkednek, ĂŠs annak ellenĂŠre, hogy tĂśrvĂŠnyszerĂťsĂŠgeiket pontosan ĂŠs viszonylag egyszerĂťen Ă­rhatjuk le, a hatĂĄs
kaotikus,
Ăśssze vissza jellegĂť, ahogy igen kicsi, esetleg alig mĂŠrhetĂľ, ĂŠs vĂĄltozĂł irĂĄnyu billentĂŠsre ĂĄtvĂĄltanak egyik viselkedĂŠs formĂĄrĂłl a mĂĄsikra.
Ezeket a kßlÜnÜs attraktoroknak nevezett jelleggÜrbe våltozåsokat szåmos jelensÊgnÊl megfigyeltÊk. Ma mår egy uj tudomånyåg van kialakulóban ezeknek a jelensÊgeknek a vizsgålatåra, mÊgpedig a KÁOSZ elmÊletre alapozott tudomåny.,Ês igen nagy irodalma van a kaotikus viselkedÊs leíråsånak.
NĂŠhĂĄny ide kivĂĄnkozĂł pĂŠlda:A Smale fĂŠle stabilitĂĄs elmĂŠlet alapjĂĄn a differenciĂĄlegyenletek leirjĂĄk, hogyan vĂĄltoznak a rendszerek folyamatosan az idĂ´ben. Ezeket a mĂŠrnĂśkĂśk, fizikusok lokĂĄlisan vizsgĂĄltĂĄk, azaz egyszerre csak egy lehetĂľsĂŠghalmazt vettek tekintetbe.
A dinamikai rendszereket leirĂł egyenletrendszerek lehetĂľsĂŠget hagynak arra, hogy indulĂĄsnĂĄl tetszĂŠsĂźnk szerint ĂĄllitsuk be a vĂĄltozĂłk, paramĂŠterek ĂŠrtĂŠkeit.Ha nagyok a kĂźlĂśnbsĂŠgek a paramĂŠterekben,-az nagy kĂźlĂśnbsĂŠgekkel jĂĄrhat egyĂźtt a rendszerben-pĂŠldĂĄul az egyik esetben a rendszer nyugalomba jut, a mĂĄsikban periĂłdikusan rezeg.A topolĂłgiai ĂŠs dinamikai rendszerek Ă´sszekapcsolĂĄsa rĂŠvĂŠn ĂĄbrĂĄkkal szemlĂŠltethetjĂźk a rendszer viselkedĂŠsĂŠnek egĂŠsz tartomĂĄnyĂĄt.
Smale megfigyelte, hogy egy rendszer viselkedhet szabĂĄlytalanul, de a viselkedĂŠs nem lehet stabil.
Az ĂśkolĂłgusok a populĂĄciĂł biolĂłgiĂĄban a nĂśvekedĂŠsfĂźggvĂŠnyt vizsgĂĄltĂĄk-klasszikus Malthus-fĂŠle sĂŠma alapjĂĄn-lineĂĄris nĂśvekedĂŠsi fĂźggvĂŠnnyel, ĂŠs rĂĄjĂśttek, hogy a termĂŠszet mĂĄskĂŠnt cselekszik.
James Yorke megĂŠrtette pĂŠldĂĄul, hogy a termĂŠszet lĂŠnyegileg nem lineĂĄris.
FelfedeztĂŠk a rend ablakait a kĂĄoszban, a bifurkĂĄciĂłs ĂĄbrĂĄban.
A biolĂłgiĂĄban a tĂźdĂľ szerkezetĂŠnek a modellezĂŠsĂŠvel, a szĂ­v, az ĂŠrrendszer vizsgĂĄlatĂĄval, az agykutatĂĄssal, a madĂĄr tollĂĄnak modellezĂŠsĂŠvel, a termĂŠszet bonyolult szerkezeteinek kutatĂĄsĂĄval mind mind a kĂĄosz kutatĂĄsĂĄnak elmĂŠleti alapjait alapoztĂĄk meg
David Ruelle a turbulens ĂĄramlĂĄs tanulmĂĄnyozĂĄsĂĄval, Lorenz attraktoraival, az ĂŠgitestek kaotikus mozgĂĄsĂĄn keresztĂźl, a gĂŠntechnolĂłgiĂĄig az ĂŠlet szinte minden terĂźlete a kĂĄosz elmĂŠletre ĂŠpĂ­tett tudomĂĄnyĂĄgra alapozik napjainkban.
Ha a Lorenz fĂŠle egyszerĂť nemlineĂĄris elemmel, vagy Gumowski, ĂŠs Mira francia matematikusok kaotikus nonfiguratĂ­v kĂŠpeket rajzoltak egyszerĂť, meghatĂĄrozott, determinisztikus nemlineĂĄris differenciĂĄlegyenlet vĂĄlaszakĂŠnt, akkor elkĂŠpzelhetjĂźk, hogy ha egyetlen nem lineĂĄris elem Ă­gy viselkedhet, milyen mĂłdon vĂĄlik szĂĄmĂ­thatatlan mĂŠretĂťvĂŠ nagyszĂĄmĂş, a kombinatorikai robbanĂĄshoz vezetĂľ nemlineĂĄris elemnek az ĂśsszekapcsolĂĄsa.
A tĂśmeghisztĂŠria, a pĂĄnik egyĂŠbkĂŠnt tipikus jelensĂŠge ennek a kapcsolĂłdĂł viselkedĂŠsformĂĄnak. A szĂĄmĂ­tĂĄstechnikĂĄban a rendszerek, a pĂŠnzvilĂĄgban a pĂŠnzĂźgyi rendszerek ĂśsszeomlĂĄsa, a bankpĂĄnik, a tĂľzsdekrach stb, mind mind kaotikus jelensĂŠgeket tĂźkrĂśz.
Leo Kadanoff, ĂŠs Mihael Fisher a fĂĄzisĂĄtalakulĂĄs tanulmĂĄnyozĂĄsa sorĂĄn matematikai tekintetben erĂľsen nemlineĂĄris tulajdonsĂĄgokkal tĂťntek ki. Feigenbaum az elmĂŠleti fizika eszkĂśztĂĄrĂĄval prĂłbĂĄlta megmagyarĂĄzni a termĂŠszet jelensĂŠgeit, az agy ĂŠrzĂŠkelĂŠsi mechanizmusĂĄt, az informĂĄciĂł tĂĄrolĂĄsĂĄnak mĂłdjĂĄt, a kĂŠpzetek fantasztikus elegyĂ­tĂŠsĂŠt, ĂŠs egyik kĂŠpzetbĂľl a mĂĄsikra ugrĂĄst. ,hogyan igazodik el az emberi tudat az ĂŠrzĂŠkelĂŠs kĂĄoszĂĄban stb.
May, majd Feigenbaum mivel lehetetlennek talĂĄltĂĄk a nemlineĂĄris differenciĂĄlegyenlet rendszerek megoldĂĄsĂĄt, Ă­gy egy egyszerĂť egyenletet alkalmazva,ĂŠs az eredmĂŠnyt visszacsatolva vĂŠg nĂŠlkĂźl folytattĂĄk a szĂĄmĂ­tĂĄst: az ĂŠppen elvĂŠgzett szĂĄmĂ­tĂĄs kimenĂľ adata lett a kĂśvetkezĂľ szĂĄmĂ­tĂĄsi ciklus bemenĂľ adata. A szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpen az analitikus algebrĂĄt. ĂŠs a numerikus kutatĂĄs mĂłdszerĂŠt alkalmazva felfedezte a kĂĄoszhoz vezetĂľ Ăşton, hogy egymĂĄst kĂśvettĂŠk a periĂłdus kettĂľzĂľdĂŠsek , a kettĂľs ciklusok nĂŠgyesekkĂŠ hasadtak fel, a nĂŠgyesek nyolcasokkĂĄ, ĂŠs Ă­gy tovĂĄbb. Felfedezte a geometriai konvergenciĂĄt, a skĂĄlĂĄzĂĄst. Egy lĂĄtszĂłlag szabĂĄlytalan rendszerben a skĂĄlĂĄzĂĄs azt jelenti, hogy valamilyen tulajdonsĂĄg megĂľrzĂľdik, ha kĂśzben minden egyĂŠb megvĂĄltozik is.
Feigenbaum felfedezte az univerzalitĂĄs egyenletĂŠt. Felismerte, hogy a fĂźggvĂŠnyekben valaminek Ăşjra ĂŠs Ăşjra visszatĂŠrĂľnek (rekurzĂ­vnak) kell lenni, ĂśnmagĂĄra hivatkozĂłnak, amelynek a viselkedĂŠsĂŠt egy mĂĄsik irĂĄnyĂ­tja. A skĂĄlĂĄzĂĄs rĂŠvĂŠn kezelhetĂľ mennyisĂŠgekkĂŠ alakĂ­totta a vĂŠgtelent.
A mai szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpes szimulĂĄciĂłk korĂĄban, amikor a sugĂĄrhajtĂłmĂťvektĂľl kezdve a szĂ­vbillentyĂťkig minden ĂĄramlĂĄst szuperszĂĄmĂ­tĂłgĂŠpen modelleznek kĂśnnyen zavarba hozhatja a termĂŠszet a kĂ­sĂŠrletezĂľt.
TehĂĄt a nĂŠgy egymĂĄsra rakĂłdĂł kombinatorikai robbanĂĄs eggyike is elegendĂľ lenne ahhoz, hogy kellĂľen nagy rendszer esetĂŠben az elkĂŠpzelhetĂľ jĂśvĂľbeli, ĂŠs jelenlegi gondolkodĂĄs mĂłdĂş legnagyobb analĂłg szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpen a fizikai megvalĂłsĂ­thatĂłsĂĄg hatĂĄrain tĂşl se lehessen a vĂĄrhatĂł jelensĂŠgeket kiszĂĄmĂ­tani. PĂŠlda erre az abszolĂşt sakk problĂŠma, a valamennyi lehetsĂŠges vĂĄltozat kiszĂĄmĂ­tĂĄsa, fizikailag nem valĂłsĂ­thatĂł meg-ez rĂŠgen ismert igazsĂĄg-ĂŠs a legnagyobb matematikai ĂŠs sakktudĂĄsi felkĂŠszĂźltsĂŠggel Ă­rt szĂĄmĂ­tĂłgĂŠp programok is elmaradnak a nagymesterek szintjĂŠtĂľl.(pedig egy viszonylag egyszerĂť rendszerrĂľl van szĂł szabĂĄlyos korlĂĄtok kĂśzĂŠ szorĂ­tva.)


Nem a jellegzetesen nagy intelligenciĂĄt kivĂĄnĂł feladatok gĂŠpi megoldĂĄsa a nehĂŠz, hanem egy ĂĄllat ĂĄltal is vĂŠgezhetĂľkĂŠ.
A bonyolultsĂĄgok elhelyezkedĂŠse kĂźlĂśnĂśs dolog, valahol ott rejlik, hogy mennyi, ĂŠs hĂĄnyfĂŠle informĂĄciĂł feldolgozĂĄsa szĂźksĂŠges hozzĂĄ, igy egy mozgĂł, vĂĄltozĂł kĂśrnyezet sok elemĂŠnek felismerĂŠse ĂŠs kĂśvetĂŠse.
TĂşlsĂĄgosan nagy rendszerek tehĂĄt nem szĂĄmĂ­thatĂłk a jelenlegi analĂłg szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpeken,es ennek kĂśvetkeztĂŠben nem irĂĄnyĂ­thatĂłk jelenlegi ismereteink szerint .Az irĂĄnyĂ­thatĂłsĂĄg alatt azt ĂŠrtem , hogy egy meghatĂĄrozott helyzetbĂľl megfelelĂľ beavatkozĂĄsokkal ĂĄtvisszĂźk a rendszert egy kĂ­vĂĄnt mĂĄsik ĂĄllapotba.
A vilĂĄg egyre bonyolultabb nagy rendszereket alkot. Igy lĂĄtjuk a FĂśldĂśn az ĂŠlet fejlĂľdĂŠsĂŠt, egyre nagyobb rendszerekbe szervezĂľdnek gazdasĂĄgok(globalizĂĄciĂł), tĂĄrsadalmak (EURO), a mĂťszaki alkotĂĄsok egyre tĂśbb elemet foglalnak magukba, egyre tĂśbb funkciĂłt szolgĂĄltatĂĄst biztosĂ­tanak a bonyolultsĂĄguk nĂśvekedĂŠse ĂĄrĂĄn.
Ezeknek az ellentmondĂĄsoknak a kikĂźszĂśbĂślĂŠsĂŠre, vagy rĂŠszbeni megoldĂĄsĂĄra nyĂşjtottam be jelen szabadalmi bejelentĂŠsemet , amely a kooperatĂ­v rendszerelvbĂľl indul ki.
A kooperativ rendszerek alakulĂĄsa:
1. SzĂĄmos vonatkozĂĄsban elĂŠrtĂźk a kĂźlĂśnbĂśzĂľ feladatok megoldĂĄsĂĄhoz szĂźksĂŠges nagy rendszereknek azt a mĂŠretĂŠt, amelyben a szĂĄmĂ­thatatlansĂĄg ĂŠs irĂĄnyĂ­thatatlansĂĄg mĂĄr kaotikus helyzetet teremt.
2.Az informĂĄciĂłtechnika fejlĂľdĂŠsĂŠvel lehetĂľsĂŠg van a rendszerszervezĂŠsi mĂłdszerek elĂŠg jelentĂľs vĂĄltoztatĂĄsĂĄra, amely a megoldĂĄst segĂ­ti.
A kĂśzvetlen irĂĄnyĂ­tĂĄsĂş centralizĂĄlt rendszerek olyanok, amelyekben egy kĂśzponti irĂĄnyĂ­tĂł szervezet minden bevett informĂĄciĂłt kezel, minden vĂĄltoztatĂĄst ĂŠszlel, ĂŠs valamennyi, ezekre a vĂĄltozĂĄsokra adandĂł vĂĄlasz a kĂśzponti irĂĄnyĂ­tĂł szervtĂľl ĂŠrkezik a vĂŠgrehajtĂłhoz.
A kĂśvetkezĂľ fejlĂľdĂŠsi lĂŠpcsĂľ a hierarchikus irĂĄnyĂ­tĂĄs volt, amely a kĂśzpontosĂ­tĂĄsnak egy lĂŠpcsĂľzetes vĂĄltozata, tehĂĄt a kĂźlĂśnfĂŠle helyi szervezetek, rendszerek egy kĂśzponti rendszerrel csak olyan mĂŠrtĂŠkben ĂŠrintkeztek, amennyire az a kĂśzponti cĂŠlok megvalĂłsĂ­tĂĄsa ĂŠrdekĂŠben szĂźksĂŠg volt. A decentralizĂĄlt , de hierarchikusan szervezett rendszer elve nagyon rĂŠgi, a tĂśrtĂŠnelem szĂĄmos tudatos alkalmazĂĄsĂĄt ismeri nem mĂťszaki terĂźleteken.
De szintĂŠn a tĂśrtĂŠnelem sorĂĄn, tehĂĄt a dolgok termĂŠszetes mozgĂĄsĂĄbĂłl , valĂłdi szĂźksĂŠgletekbĂľl ĂŠs lehetĂľsĂŠgekbĂľl leszĂĄrmaztatva kialakult egy mĂĄsfajta rendszerelv is : olyan, egymĂĄssal szabad, tehĂĄt nem alĂĄ ĂŠs fĂślĂŠrendelt viszonyba lĂŠpĂľ rendszerelemek egyĂźttmĂťkĂśdĂŠse, kapcsolat, amelyek a cĂŠlok ĂŠrdekĂŠben, adott idĂľszakra ĂŠs vĂĄltozĂł mĂŠrtĂŠkben valĂłsulnak meg,, oszlanak fel, rendezĂľdnek ĂĄt; a kapcsolatokat azonban jĂłl meghatĂĄrozott, vilĂĄgosan kĂśrvonalazott elvek irĂĄnyĂ­tjĂĄk.
Ezek a kooperativ rendszerek
Ilyen kooperatĂ­v rendszerek a kĂśzlekedĂŠsi hĂĄlĂłzatok, a piaci mechanizmus, a postai hĂĄlĂłzat kooperatĂ­v megoldĂĄsa, a nemzetkĂśzi elektromos energia egyĂźttmĂťkĂśdĂŠs , a szĂĄmĂ­tĂĄstechnikĂĄban a hĂĄlĂłzatok, az Internet, vagy a neuropsziholĂłgusok ĂĄltal heterarchnikusnak nevezett idegrendszeri elosztott szervezĂľdĂŠsek. Ahogy a szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpek valĂłdi problĂŠmĂĄvĂĄ tettĂŠk a kiszĂĄmĂ­thatĂłsĂĄg 2-3 ĂŠvtizeddel korĂĄbban elmĂŠletileg feltett kĂŠrdĂŠsĂŠt, Ăşgy szĂĄmos filozĂłfus , Ă­gy PolĂĄnyi,Dreyfus ĂŠs mĂĄsok szintĂŠzist igyekeztek lĂŠtrehozni a filozĂłfia, a szĂĄmĂ­tĂĄstudomĂĄny a matematika,ĂŠs a psziholĂłgia kĂśzĂśtt.
A szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpek programozĂĄsi nehĂŠzsĂŠgei is elĂľtĂŠrbe ĂĄllĂ­tottĂĄk a hierarchikusan tervezett rendszerek hĂĄtrĂĄnyait : a szĂĄmĂ­tĂłgĂŠp programok egyre bonyolultabbakkĂĄ , egyre ĂĄttekinthetetlenebbekkĂŠ vĂĄltak, a hibĂĄk gyorsan halmozĂłdtak, ĂŠs a szĂĄmitĂłgĂŠpek ĂśnadminisztrĂĄciĂłja kezdte elfoglalni azt a nĂśvekvĂľ kapacitĂĄst , amit a szĂĄmĂ­tĂĄstechnika technolĂłgiai fejlĂľdĂŠse nyĂşjtott. A MIT (Massachusetts Institute of TechnolĂłgy) mestersĂŠges intelligencia- ĂŠs szĂĄmĂ­tĂĄstudomĂĄnyi kutatĂłi mĂĄr a hatvanas ĂŠvekben rĂĄmutattak a heterarchikus programszervezĂŠs elĂľnyeire a hierarchikussal szemben.
A mestersĂŠges intelligencia kutatĂĄs a hetvenes ĂŠvek vĂŠgĂŠre egy tovĂĄbbi lĂŠnyeges lĂŠpĂŠssel haladt elĂľre : rĂĄjĂśttek arra, hogy olyan feladatok megoldĂĄsĂĄnĂĄl , amelyeknĂŠl sokfajta informĂĄciĂłt, ĂŠrtĂŠkelĂŠst kell feldolgozni,a kĂśzpontilag, vagy hierarchikusan szervezett dĂśntĂŠsi folyamat nem cĂŠlszerĂť , hanem egymĂĄs melletti; az Ăľ szavukkal ĂŠlve kooperativ dĂśntĂŠsi csomĂłpontokat kell kialakĂ­tani, ĂŠs ezeket kell megegyezĂŠsre juttatni. Igy ezt az elvet alkalmazva sikerĂźlt jelentĂľs elĂľbbrelĂŠpĂŠst tenni a beszĂŠdfelismerĂŠsben, ahol a felismerĂŠshez szĂźksĂŠges informĂĄciĂł, Ă­gy az egyes hangok sajĂĄt ĂŠrtĂŠkĂŠnek, a hangok egymĂĄsra kĂśvetkezĂŠsĂŠnek, a szavak ĂŠrtelmezĂŠsĂŠnek a dĂśntĂŠsi centrumait hoztĂĄk azonos szintre, ĂŠs az eredmĂŠnyeket mintegy latolgatva ĂŠrtĂŠkeltĂŠk.
A kooperatĂ­v szĂłt hasznĂĄljĂĄk az adatbĂĄzis kezelĂľ rendszerek Ăşjabb irĂĄnyainĂĄl is, mint pĂŠldĂĄul a nemzetkĂśzi helyfoglalĂĄsi rendszerben.
Ilyen kooperativitĂĄs felĂŠ mutat, a szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpekkel segĂ­tett tervezĂŠs ĂŠs gyĂĄrtĂĄs , a rugalmas gyĂĄrtĂłrendszerek kialakulĂĄsa is.
Az olcsĂłn elĂŠrhetĂľ szĂĄmĂ­tĂĄstechnikai alkatrĂŠszek bonyolultsĂĄga egyre nĂľ : Pentium processzorok, CD, DVD scanner, nagy kapacitĂĄsĂş tĂĄrolĂłk utĂĄn ma mĂĄr az ĂŠrzĂŠkelĂľk ontjĂĄk hatalmas mennyisĂŠgĂť feldolgozatlan adataikat. PĂŠldĂĄul a Hubble ĂźrtĂĄvcsĂľ naponta 86 gigabyte-nyi mĂŠrĂŠsi adatot szolgĂĄltat, ezt a rengeteg adatot valĂłs idĂľben fel kellene dolgozni. A „hagyomĂĄnyos” szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpek azonban gyakorlatilag elĂŠrtĂŠk mĂťkĂśdĂŠsi korlĂĄtaikat , ennek ellenĂŠre mĂŠgsem kĂŠpesek olyan egyszerĂťnek tĂźnĂľ feladatok megoldĂĄsĂĄra, amire a primitiv ĂŠlĂľlĂŠnyek igen.
Egy Ăşj szĂĄmĂ­tĂłgĂŠp elvre van szĂźksĂŠg!
Ilyen az analogikai cellulĂĄris szĂĄmĂ­tĂłgĂŠp , mellyel jelenleg folynak igen intenzĂ­v kutatĂĄsok.
A mai elektronikai - szĂĄmĂ­tĂĄstechnikai - informĂĄciĂłtechnikai vilĂĄgban a „harmadik technologiai hullĂĄm” indul el.
Az elsĂľ a nyolcvanas ĂŠvekben az olcsĂł mikroprocesszorok teremtette PC ipar volt, majd az olcsĂł lĂŠzer teremtette internetipar (kilencvenes ĂŠvek) Most a mikroĂŠrzĂŠkelĂľk ,ĂŠs a mikrobeavatkozĂłk forradalma zajlik.. Ezek Ăşj ipart teremtenek, amelyben Ăşjfajta ĂŠrzĂŠkelĂľ „gondolkodĂł ,dĂśntĂľ”, beavatkozĂł szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpre van szĂźksĂŠg
Az egyik ilyen Ă­gĂŠretes irĂĄnyzat, az analogikai vizuĂĄlis mikroprocesszor (analogikai cellulĂĄris szĂĄmĂ­tĂłgĂŠp egy chipen)
Ez az eszkĂśz kĂŠpes tĂśbb fajta ĂŠrzĂŠkelĂľjĂŠnek jeleit kombinĂĄlni, pĂŠldĂĄul normĂĄl, rĂśntgen ĂŠs infravĂśrĂśs kamera kĂŠpeit feldolgozni, ĂŠs egyesĂ­teni.
1960 ĂŠs 2000 kĂśzĂśtt az egy mikroprocesszorban lĂŠvĂľ tranzisztorok szĂĄma 1 rĂľl kĂśzel egy milliĂĄrdra vĂĄltozott. Ez alatt az egy ĂŠvtized alatt egyre komplexebb lapkĂĄk jelentek meg kĂśzel azonos ĂĄron. A chipek szervezĂľdĂŠsi ĂŠs mĂťkĂśdĂŠsi elve azonban nem vĂĄltozott, mĂĄig a Neumann JĂĄnos alkotta tĂĄrolt programĂş, digitĂĄlis szerkezeti modellt kĂśvetik.
A mai CMOS alapĂş elektronikai technolĂłgia azonban lassan elĂŠri mĂťkĂśdĂŠsi korlĂĄtait, ezĂŠrt ma mĂĄr Ăşjfajta szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpek konstrukciĂłjĂĄval foglalkoznak a kutatok ĂŠs mĂŠrnĂśkĂśk. Egy ilyen Ăşjfajta eszkĂśz a mĂĄr emlĂ­tett analogikai vizuĂĄlis mikroprocesszor (rĂśvidĂ­tve CNN-UM)
A processzor mĂťkĂśdtetĂŠse a hagyomĂĄnyos flexibilis tĂĄrolt programvezĂŠrlĂŠssel tĂśrtĂŠnik, azonban a mĂťveletek jĂł rĂŠsze folytonos, analĂłg jelek tĂŠrkĂŠpszerĂť seregein folyik.. Ezeket gyakran a fizika vĂŠgzi el pĂŠldĂĄul az ĂśsszeadĂĄst Kirchhoff elsĂľ (csomoponti )tĂśrvĂŠnye
Az ĂŠlĂľlĂŠnyek pĂĄratlan kĂŠp hang, tapintĂĄs, illat felismerĂŠsi kĂŠpessĂŠgeinek reprodukĂĄlĂĄsa a jelenlegi eszkĂśzĂśkkel nagy szĂĄmĂ­tĂĄsigĂŠnyĂť, nehĂŠz feladatok, amelyekben az ĂłriĂĄsgĂŠpek is gyengĂŠk-vagy legalĂĄbbis arĂĄnytalanul nagy
mĂŠretĂťek ĂŠs tĂşl sok elektromos energiĂĄt fogyasztanak - az ĂŠlĂľ szervezetek szĂĄmĂĄra egyszerĂť feladatok megoldĂĄsĂĄra.
Ugyanakkor nĂŠhĂĄny ezer lassĂş egyszerĂť idegsejt, vagy molekula csodĂĄkra kĂŠpes, mint szĂĄmĂ­tĂłgĂŠp.
A termĂŠszetben a jelek nem diszkrĂŠtek , ezek a „szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpek” folytonos jelek seregeivel dolgoznak..A vĂ­zcsapbĂłl folyĂł vĂ­zsugĂĄr turbulenciĂĄjĂĄnak kiszĂĄmĂ­tĂĄsa, vagy egy egyszerĂť hullĂĄmjelensĂŠg szimulĂĄciĂłja eddig komoly szĂĄmĂ­tĂĄsi teljesĂ­tmĂŠnyt jelentett.
Érdekes hullámszerû jelenségek zajlanak le például az interneten, sokszor a használok és tervezõk akarata és kedve ellenére.
Az analogikai vizuĂĄlis mikroprocesszor alapja a cellulĂĄr-neurĂĄlis hĂĄlĂłzat , vagy rĂ´viden CNN.Ez egy csatolt, analog dinamikus, nemlineĂĄris processzortĂśmb, amely alapĂŠrtelmezĂŠsben egy nĂŠgyzetrĂĄcson elhelyezkedĂľ, lokĂĄlisan ĂśsszekĂśtĂśtt cellarendszert alkot. A nĂŠgyzetrĂĄcs minden csucspontjĂĄban egy processzor (cella, dinamikus rendszer) van.
Ezen cellĂĄk csak egy vĂŠges (r sugarĂş ) lokĂĄlis kĂśrnyezetben vannak kapcsolatban a kĂśrnyezĂľ cellĂĄkkal. A jelenlegi chipeken tĂśbb tĂ­zezer cella mĂťkĂśdik pĂĄrhuzamosan Ăşgy hogy egy 3x3 as terĂźlet van kĂśzvetlenĂźl Ăśsszekapcsolva. TehĂĄt a kapcsolĂĄs geometriĂĄja a hĂĄromszĂśg.
A szomszĂŠdsĂĄgon belĂźl a cellĂĄk kĂśzĂśtti interakciĂłt ĂĄltalĂĄnos esetben egy csatolt differenciĂĄlegyenlet rendszer Ă­rja le. Az interakciĂłk (csatolĂĄsok) erĂľssĂŠgĂŠt kĂŠt mĂĄtrix adja meg.: az elĂľrecsatolĂł ĂŠs a visszacsatolĂł mĂĄtrix, valamint a (z ) ĂŠrtĂŠk amely egy kĂźszĂśbĂŠrtĂŠket beĂĄllĂ­tĂł tĂŠnyezĂľ. Minden cellĂĄnak kĂŠt olyan kezdeti jele van, amelyeken a dinamika mĂťkĂśdik: a bemenet u, ĂŠs a kezdeti ĂĄllapot x(0). A nĂŠgyzetrĂĄcsban elhelyezkedĂľ cellĂĄk viselkedĂŠsĂŠt ĂśsszessĂŠgĂźkben tehĂĄt a kezdeti jelĂŠrtĂŠk ĂŠs a csatolĂĄsi mĂĄtrixok (A B z ) hatĂĄrozzĂĄk meg.Ezeket a csatolĂĄsi mĂĄtrixokat templatĂŠnak nevezzĂźk. A cellĂĄk (x )ĂĄllapotĂĄbĂłl (y) kimenetĂźk egy nemlineĂĄris fĂźggvĂŠny kiszĂĄmĂ­tĂĄsĂĄval adĂłdik.
A processzorhoz szĂźksĂŠges egy kiszolgĂĄlĂł szoftver egyĂźttes is , egy magas szintĂť programozĂĄsi nyelv is ( ez az Alpha nyelv), egy fordĂ­tĂł, amely a leirt algoritmust gĂŠpi utasĂ­tĂĄsokkĂĄ alakĂ­tja (un AMC kĂłddĂĄ) valamint egy „CNN operĂĄcios rendszer” a COS .Ezeket a komponenseket tartalmazza a MTA SZTAKI - ban kidolgozott CNN Chip Prototyping System (CCPS)
E szåmítógÊp architektúråra Êpítve szßlettek meg Európåban, Japånban, Ês az Egyesßlt Államokban az elsþ kísÊrleti chipek illetve Chip set implementåciók.
Ezen implementĂĄciĂłk lĂŠnyege: trilliĂł mĂťvelet, tĂĄrolt programozottan mĂĄsodpercenkĂŠnt. Ez a szĂĄmĂ­tĂĄsi teljesĂ­tmĂŠny mintegy kĂŠt nagysĂĄgrenddel mĂşlja felĂźl a mai standard architektĂşrĂĄkat. HozzĂĄ kell azonban tenni kisĂŠrleti pĂŠldĂĄnyokrĂłl van szĂł.
1993 ĂľszĂŠn Roska TamĂĄs Professzor kollegĂĄjĂĄval, a kaliforniai Berkeley Egyetem tanĂĄrĂĄval Leon O Chua professzorral ismertette az egĂŠszen Ăşj elveken mĂťkĂśdĂľ analogikai CNN szĂĄmĂ­tĂłgĂŠp elvĂŠt .A SevillĂĄban mĂťkĂśdĂľ mikroelektronikai kĂśzpont csatlakozĂĄsĂĄval 1995- ben mutattĂĄk be az elsĂľ korlĂĄtozott kĂŠpessĂŠgekkel rendelkezĂľ CNN univerzĂĄlis chipet.1999 ben elkĂŠszĂźlt a 64x64 cellĂĄs analĂłg be ĂŠs kimenetĂť analogikai vizuĂĄlis mikroprocesszor.
A fent ismertetett architektĂşra nem tett le a sĂ­kban (kĂŠt dimenziĂłban ) elhelyezett hĂĄlĂłzati elvrĂľl.
De mit kezdjĂźnk a nehĂŠz problĂŠmĂĄkkal?
ElmĂŠleti kutatĂłk serege keresi a vĂĄlaszt az un NP problĂŠmĂĄkra.
A legmerĂŠszebb Ăśtlet az, hogy olyan szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpet kell talĂĄlni, amely megvalĂłsĂ­thatĂł, ĂŠs annak modelljĂŠn mĂĄr el lehet vĂŠgezni az NP teljes problĂŠmĂĄk megoldĂĄsĂĄt
Ilyen elkĂŠpzelĂŠs a Kvantum szĂĄmitĂłgĂŠp.Elve a kvantummechanika tĂśrvĂŠnyein alapszik
Eddig csak egy nagyon primitĂ­v vĂĄltozatot sikerĂźlt megĂŠpĂ­teni, ami hĂĄrom bittel tud „szĂĄmolni”
Sokan hisznek benne, hogy megĂŠpĂ­thetĂľ, mĂŠg tĂśbben nem hisznek
ebben. Matematikai modelljĂŠt ( sokkal bonyolultabb , mint a Turing gĂŠp.) is sikerĂźlt megalkotni, ami nagyon jĂłl mĂźkĂśdik: sikerĂźlt vele polinom idĂľben eldĂśnteni, hogy egy szĂĄm prĂ­m- e, vagy sem.
A mĂĄsik remĂŠny a biologiai szĂĄmĂ­tĂłgĂŠp,. MĂźkĂśdĂŠse a Hamilton kĂśr problĂŠmĂĄjĂĄn alapszik. Ismeretes, hogy vannak olyan molekulĂĄk, amelyek „karjai” szĂ­vesen kapcsolĂłdnak bizonyos mĂĄs molekulĂĄk „karjaihoz” Ehez hasonlĂłk vannak pĂŠldĂĄul az orrunkban lĂŠvĂľ szaglĂł sejtekben., bizonyosak csapdĂĄba ejtik a szagokat okozĂł molekulĂĄkat, a sejt jelez, elkezdjĂźk ĂŠrezni a szagot. Ezt az elvet prĂłbĂĄljĂĄk hasznĂĄlni az ilyen irĂĄnyĂş kĂ­sĂŠrletekben.

A nemlineĂĄris egyenletek megoldĂĄsĂĄnak tanulmĂĄnyozĂĄsa, valamint a kĂĄoszelmĂŠlet jelenkori eredmĂŠnyeinek, a szĂĄmĂ­tĂĄstechnika fejlĂľdĂŠsĂŠnek kĂśvetkeztĂŠben felismertem azt az igĂŠnyt, hogy egy teljesen uj elveken alapulĂł szĂĄmĂ­tĂłgĂŠppel lehet csak a kĂŠsĂľbbiek sorĂĄn az ĂŠlet ĂĄltal felvetett problĂŠmĂĄkat megoldani, a szĂĄmĂ­tĂłgĂŠp adta lehetĂľsĂŠgeket kihasznĂĄlni.
A nagy kĂśzponti szĂĄmitĂł rendszerek helyĂŠbe egyre inkĂĄbb elosztott szĂĄmĂ­tĂłkapacitĂĄsok, sĂľt elosztott adatbĂĄzisok is kerĂźlnek, amelyek hĂĄlĂłzaton (INTERNET) mĂťkĂśdnek egyĂźtt meghatĂĄrozott egyĂźttmĂťkĂśdĂŠsi feltĂŠtelekkel, -protokollokkal. E kooperatĂ­v rendszerekben kĂśzponti irĂĄnyĂ­tĂĄs nincsen. A hĂĄlĂłzatra az kapcsolĂłdik, aki a szabvĂĄnyokat betartva arra szĂźksĂŠgletet ĂŠrez, ĂŠs ĂŠs olyan tĂĄrsat, erĂľforrĂĄst vesz igĂŠnybe, ami a pillanatnyi szĂźksĂŠgletĂŠt kielĂŠgĂ­ti.




A buborĂŠk szĂĄmitĂłgĂŠp a kooperativ rendszerelvre ĂŠpit. Valamennyi rendszerelem egy vezĂŠrelvet kĂśvet, amely a magasrendĂť operĂĄciĂłs rendszer gondolkodĂĄsmĂłdjĂĄban tĂźkrĂśzĂľdik.
Ez a mĂťkĂśdĂŠsi elv inkĂĄbb kooperatĂ­v autonĂłmiakĂŠnt irhatĂł le., mintsem egyszerĂť autonĂłmiakĂŠnt.
NagyfokĂş autonĂłmia (a hĂĄlĂłzatra kĂśtĂśtt chipek) valamennyi rendszerelem kĂśzĂśtt elengedhetetlen, hogy elĂŠrjĂźk azokat az elĂľnyĂśket, amelyet a rendszer biztosĂ­that.
A szĂĄmĂ­tĂłgĂŠp mĂťkĂśdĂŠsĂŠt az 1. szĂĄmĂş ĂĄbra szemlĂŠlteti.

A rendszer mĂźkĂśdĂŠsi jellemzĂľi, ĂŠs rendszerelem kapcsolatok:

1.Olyan ĂĄltalĂĄnos cĂŠlu chipek sokasĂĄga, amelyeket dinamikus mĂłdon egyedi feladatokhoz lehet rendelni A chipek azonos jellege nem lĂŠnyeges kĂśvetelmĂŠny.

2. Ezeknek a rendszerelemeknek a fizikai eloszlĂĄsa - a buborĂŠk felĂźletĂŠn- ĂŠs egyĂźttmĂťkĂśdĂŠse a hĂĄlĂłzaton keresztĂźl. ( a hĂĄlĂłzat chipek vagy rĂŠsztvevĂľk kĂśzĂśtt kĂŠt rĂŠsztvevĂľs egyĂźttmĂťkĂśdĂŠsi protokollt hasznĂĄl arra, hogy az informĂĄciĂł ĂĄtvitelt irĂĄnyĂ­tsa.)

3. Magas szinvonalĂş operĂĄciĂłs rendszer, amely egyesĂ­ti ĂŠs integrĂĄlja az elosztott rendszerelemek irĂĄnyĂ­tĂĄsĂĄt (chipeket, memĂłriĂĄkat, stb ) Az egyes chipeknek elemeknek sajĂĄt operĂĄciĂłs rendszerĂźk lehet, ĂŠs ezeknek nem kell egysĂŠgeseknek lenniĂźk.

4. A rendszer informĂĄciĂłcsere alapjĂĄn mĂźkĂ´dik.

5. Úgy mûködik, hogy a rendszer egészérõl sehol sincs teljes információ.

6.Szabad a rendszer abban az ĂŠrtelemben, hogy kiterjedĂŠse, rendszerelemeinek a szĂĄma szabadon nĂśvekedhet ,ĂŠs csĂśkkenhet, sĂľt az igĂŠnyeknek megfelelĂ´en akĂĄr fel is oszolhat, ĂĄtszervezĂľdhet.
7. A kooperĂĄciĂłban rĂŠsztvevĂľ chipek maguk hatĂĄrozzĂĄk meg szabadon a rĂŠsztvevĂľ (dolgozĂł) chipek szĂĄmĂĄt. Ha a kooperĂĄciĂł lĂŠtrejĂśtt, abban annak tartamĂĄra, ĂŠs tartalmĂĄra nĂŠzve az egyĂźttmĂťkĂśdĂŠs tĂśrvĂŠnyeinek engedelmeskedni kell.
8.A kooperĂĄciĂłs rendszer gyakorlatilag vĂŠgtelen , tehĂĄt az egyes rendszerelemek (chipek, memĂłria ) a rendszer nagysĂĄga miatt nem ĂŠrzĂŠkelik a rendszerben rĂŠsztvevĂľk szĂĄmĂĄt
TehĂĄt egy informĂĄciĂłs input pontbĂłl elindĂ­tva a programot, a chipek ĂśnĂĄllĂłan oldanak meg rĂŠszfeladatokat, az eredmĂŠnyt tovĂĄbb adjĂĄk a rendszeren keresztĂźl egy mĂĄsik chipnek, ĂŠs igy tovĂĄbb, ĂŠs igy tovĂĄbb-- esetleg tĂśbbszĂśr kĂśrbe futva a buborĂŠk felĂźletĂŠn, ĂŠs az eredmĂŠny a kooperĂĄciĂłban rĂŠsztvevĂľ chipek rĂŠszmunkĂĄjĂĄnak kĂśszĂśnhetĂľen realizĂĄlĂłdik.
Az informĂĄciĂłcsere nem egyoldalĂş, hanem tĂśbb oldalĂş.

Ha a rendszert grafikusan ĂĄbrĂĄzoljuk, az a hĂĄlĂłzat jellegĂť mĂťkĂśdĂŠs miatt tĂŠrbeli hĂĄlĂłkĂŠpet (gĂśmb hĂĄlĂłt) ad.
A hĂĄlĂł csomĂłpontjai a forrĂĄsok ĂŠs a nyelĂľk (chip--memĂłria). Az ĂĄramlĂĄs (informĂĄciĂł) a hĂĄlĂł ĂĄgain tĂśrtĂŠnik. Ez az informĂĄciĂł alapvetĂľen kĂźlĂśnbĂśzik attĂłl az informĂĄciĂłtĂłl, amit a kooperĂĄciĂł a sajĂĄt maga ĂźgyvitelĂŠre, szervezĂŠsĂŠre hasznĂĄl fel, annak ellenĂŠre, hogy ez a kĂŠtfajta informĂĄciĂł esetleg Ăśsszekapcsolt, kevert jellegĂť.
A memĂłria pontok a hĂĄlĂłban nyelĂľkĂŠnt, ĂŠs forrĂĄskĂŠnt is szerepelnek.
Az informĂĄciĂł tovĂĄbbĂ­tĂĄsĂĄra szolgĂĄlĂł ĂĄgak feladatĂĄt ellĂĄthatjĂĄk a sugĂĄrzĂł informĂĄciĂłt biztosito lehetĂľsĂŠgek is, amikor az informĂĄciĂł viszonylag szabadon ĂĄramlik ĂŠppen abbĂłl a cĂŠlbĂłl, hogy a csomĂłpontok kĂśzĂśtt a pillanatnyilag megfelelĂľ partnert keresse ki, a szĂźksĂŠgletnek ĂŠs a kĂŠszsĂŠgnek megfelelĂľen. (rĂĄdiĂłfrekvenciĂĄs chip)
A hĂĄlĂłba valĂł kapcsolĂĄs geometriĂĄja lehet hĂĄromszĂśg, nĂŠgyszĂśg, hatszĂśg, stb figyelemmel a chipek kapcsolĂĄstechnikai jellemzĂľire is.


Fiser Tivadar