MĂĄr majdnem az, ami, de olvassĂĄtok vissza a Tunguzkamu naplĂłbejegyzĂŠsem: Link
ApropĂł, most olvasom, hogy 400 milliĂł ĂŠves mechanikus gĂŠpre leltek az oroszok. KĂŠpet is teszek be. ElsĂľ lĂĄtĂĄsra kagylĂłnak tĂťnik.

TĂśbb mint szĂĄz ĂŠvvel ezelĂľtt mĂĄs bolygĂłk lakĂłi megmentettĂŠk a FĂśldet a Tunguz meteorittĂłl. Ilyen hipotĂŠzist ĂĄllĂ­tott fel Jurij Lavbin szibĂŠriai tudĂłs. Amikor hatalmas ĂźstĂśkĂśs nagyon kĂśzel kerĂźlt bolygĂłnkhoz, egy idegen „Ăśngyilkos ĂťrhajĂł” nekirepĂźlt. Az ĂśsszeĂźtkĂśzĂŠs eredmĂŠnyekĂŠppen hatalmas robbanĂĄs tĂśrtĂŠnt, az ĂźstĂśkĂśs tĂśredĂŠkei szĂŠtrepĂźltek SzibĂŠriĂĄban, a legnagyobb szilĂĄnkot viszont a Tunguz meteori tnak neveztĂŠk el, mondja a tudĂłs.
MĂĄs bolygĂł lakĂłinak ilyen hĂľsies magatartĂĄsnak az okait egyelĂľre mĂŠg nem tudjuk. TalĂĄn Ă­gy prĂłbĂĄltĂĄk megmenteni bolygĂłnkat. Egy mĂĄsik verziĂł szerint, ez vĂŠletlen kĂśrĂźlmĂŠnyek vĂŠgzetes egybeesĂŠse volt. Jurij LavbintudĂłs, a Tunguszka JelensĂŠg kĂśzalapĂ­tvĂĄny vezetĂľje fejti ki vĂŠlemĂŠnyĂŠt errĂľl:

- Ez öngyilkos ûrhajó volt. Úgy tûnik, nem volt elég energiája, túl nagy volt a tömeg, és az ûrhajó direkt nekiment. Az üstökös szétesett. Töredékei egész Szibériában találhatók. A robbanás színhelye alatt, Krasznojarszk környékén (Kelet-Szibériában) egy 500 méteres átmérõjû és több kisebb, 100-150 méteres kráterre bukkantunk.

Ugyanott egy idegen Ýrhajó tÜredÊkeire bukkantak. Vegyi elemzÊs kimutatta, hogy az anyagot, amelybþl a tÜredÊkek ållnak (szilícium Ês vas speciålis ÜtvÜzete), nem lehetett fÜldi kÜrßlmÊnyek kÜzÜtt elþållítani. Jurij Lavbin így folytatja:

- 1908. jĂşnius 30-ĂĄn a szibĂŠriai tajga fĂślĂśtt 50 milliĂł tonna TNT erĂľssĂŠgĂť robbanĂĄs tĂśrtĂŠnt. Ereje egyenlĂľ volt a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş Ăśsszes robbanĂĄsĂŠval, 2-3-szor nagyobb, mint azoknak az amerikai bombĂĄknak, amelyeket HirosimĂĄra ĂŠs Nagaszakira dobtak. HasonlĂł robbanĂĄs volt a Novaja ZemljĂĄn (az Arktiszon), amikor a SzovjetuniĂł kiprĂłbĂĄlta a hidrogĂŠnbombĂĄt. A vilĂĄg minden szeizmogrĂĄfusa rĂśgzĂ­tette a robbanĂĄst. Az nem a fĂśldĂśn ĂŠs nem az Ăťrben tĂśrtĂŠnt, hanem valahol a lĂŠgkĂśrben.

A szibĂŠriai tudĂłs biztos benne, hogy a szĂĄz ĂŠv alatt felĂĄllĂ­tott Ăśsszes hipotĂŠzisbĂľl, csak egy helytĂĄllĂł van: hogy az esemĂŠnyben fĂśldĂśnkĂ­vĂźli civilizĂĄciĂłk vettek rĂŠszt.

- 99%-ra biztos, hogy fĂśldĂśnkĂ­vĂźliek vettek rĂŠszt benne. Hiszen a szeizmikus hullĂĄmmal egyidejĂťleg mĂĄgneses vihart is regisztrĂĄltĂĄk. Ez viszont csak akkor keletkezhet, ha a lĂŠgkĂśrben valamilyen technikai eszkĂśz robban fel.

Jurij Lavbin talĂĄlt mĂŠg egy bizonyĂ­tĂŠkot a fĂśldĂśnkĂ­vĂťli elmĂŠletĂŠnek. Ezek a bizonyĂ­tĂŠkok kis kĂśvek, amelyeken rombusz ĂŠs nĂŠgyzet kĂŠpek lĂĄthatĂłk.

- Ezek kvarc kristĂĄlyok. SzilĂĄrdsĂĄg tekintetĂŠben csak a gyĂŠmĂĄnt erĂľsebb nĂĄluk. Ahhoz, hogy ilyen kĂŠpeket rajzoljunk, kĂźlĂśnleges technolĂłgia szĂźksĂŠges. ElhatĂĄroztuk, hogy kiprĂłbĂĄljuk, mivel lehet ilyen kĂŠpet rajzolni az anyagon. Fizikai IntĂŠzethez fordultunk, ahol megvan a lĂŠzeres berendezĂŠs. De az csak egy kicsit megkarcolta a kristĂĄlyt, bĂĄr az acĂŠlt Ăşgy vĂĄgja, mint a vajat. Amikor megmutattuk a kristĂĄlyt geolĂłgusoknak, azt mondtĂĄk, hogy a kĂľ valamilyen mĂĄs bolygĂłrĂłl szĂĄrmazik.

Nem kizĂĄrt dolog, hogy ezek a kristĂĄlyok valamilyen informĂĄciĂłt hordoznak. A titokzatos rajzok megfejtĂŠse nemcsak a Tunguz meteorit titkait felfedhetnĂŠ, hanem sokat mondhatna a vilĂĄgegyetemrĂľl, ĂŠs ĂŠrtelmes lĂŠnyekrĂľl, akik ĂŠlnek benne.

Link