A jövõben az alkalmazások megváltoztatják a társadalmat, a saját testünk lesz az új jelszavunk, és mindenhol érzékelõk lesznek – csak néhány a hosszú távú változások közül, amelyekre az emberiség számíthat. Az Ericsson ConsumerLab kutatása felmérte 2014 és az azt követõ idõszak legfontosabb fogyasztói trendjeit.

A 2013-as év végének közeledtével az Ericsson ConsumerLab kutatása azonosította 2014 és az azt követõ idõszak legfontosabb fogyasztói trendjeit. A ConsumerLab elõrejelzése több mint 15 év kutatási tapasztalataira épít, és a felhasználók értékpreferenciáit, viselkedését vizsgálja, illetve azt, miként is használják az infokommunikációs termékeket, szolgáltatásokat. A globális kutatási program több mint 40 országban, és 15 metropoliszban, több mint 100 000 személlyel készített éves interjún alapszik.

„Az általunk azonosított legfontosabb trend az alkalmazások és szolgáltatások iránti tömeges kereslet minden gazdasági szektorban és társadalmi csoportban – ez képes lehet alapvetõen megváltoztatni a mindennapi életünket” – mondta el Michael Björn, a ConsumerLab kutatási vezetõje.

Forrás: Ericsson

1. Az alkalmazások megváltoztatják a társadalmat

Az okostelefonok gyors, globális terjedése gyökeresen átalakította a kommunikációt és az internethasználatot. Most a gyorsan változó okostelefon-használatnak egy új szakaszába lépünk be, és az emberek a társadalom minden rétegében az alkalmazásokat keresik. Ez mindenre igaz, a vásárlástól és a napköziotthonos gondozástól kezdve, a hatóságokkal folytatott kommunikációig és a közlekedésig. Az alkalmazások fontosabbá válnak, mint maga a telefon márkája vagy típusa.

ujjlenyomat 1211242. A testünk lesz az új jelszavunk

A weboldalak egyre hosszabb jelszavakat követelnek meg: számok, betûk és szimbólumok keverékével, amelyeket szinte lehetetlen megjegyezni. Éppen ezért egyre nagyobb a biometriai alternatívák iránti érdeklõdés.

A felmérés azt találta, hogy az okostelefon-használók 52 %-a inkább az ujjlenyomatát szeretné használni a jelszavak helyett, és 48 %-ukat érdekelné a képernyõ zárolásának feloldásához használt retinafelismerés. Összesen 74 % véli úgy, hogy 2014 során a biometriai azonosítókat használó okostelefonok elterjedtté válnak majd.

3. A számokban meghatározott „én”

Vérnyomás, pulzus és a megtett lépések száma – csak néhány példa arra, hogyan szeretnénk „megmérni” magunkat a mobilkészülékekkel, személyesen elõállított adatok használatával. Mindössze el kell indítani egy alkalmazást, hogy nyomon kövessük a tevékenységeinket és jobban megismerjük magunkat. Az okostelefon-használók összesen 40 %-a szeretné a telefonját arra használni, hogy az valamennyi fizikai tevékenységét naplózza, és 56 % szeretné nyomon követni a vérnyomását és pulzusát egy gyûrû használatával.

4. Az Internet mindenhol alapelvárás.

Az internet-élmény minõsége elmarad a hangátviteli élmény mögött, és az okostelefon-használók felismerték, hogy a telefonon megjelenõ jelerõsség-oszlopok már nem adnak megfelelõ útmutatást, mivel a hangátvitelhez megfelelõ jelerõsség lehet, hogy nem elég jó az internetes szolgáltatásokhoz. A felmérés azt mutatja, hogy a felhasználók a metrón tapasztalható internetminõséggel elégedettek a legkevésbé.

okostelefon 1301115. Az okostelefonok csökkentik a digitális szakadékot

Az internet-hozzáférés globális szinten továbbra sem megfelelõen és nem egyenlõen oszlik el, így létrejön az úgynevezett digitális szakadék. Az olcsóbb okostelefonok megjelenése révén a fogyasztóknak a jövõben nincs szükségük költséges számítástechnikai eszközökre az internetes szolgáltatások eléréséhez. Globális szinten a fogyasztók 51 %-a úgy véli, hogy a mobiltelefonjuk a legfontosabb technológiai eszköz, és sokak számára a mobiltelefon lesz az internethasználat elsõdleges eszköze.

6. Az online elõnyök nagyobb súllyal esnek latba, mint az aggályok

Ahogy az internet a mindennapjaink szerves részévé válik, a csatlakoztatással kapcsolatos kockázatok egyre egyértelmûbbek. Az internetet naponta használók 56 %-ának vannak az adatvédelemmel kapcsolatos aggályai. Azonban mindössze 4 % nyilatkozott úgy, hogy emiatt ténylegesen kevesebbet használja az internetet. Ehelyett a fogyasztók inkább különbözõ stratégiákat alkalmaznak a kockázatok csökkentésére, például óvatosabbak a rendelkezésre bocsátott személyes adatok típusát illetõen.

7. Videó-megtekintés „utasításra”

Annak ellenére, hogy szélesebb a médiaválaszték, úgy tûnik, hogy kevésbé mi választjuk meg, hogy mit nézünk meg. Valójában a barátaink nagy szerepet játszanak abban, milyen videó-anyagokat tekintünk meg. A válaszadók 38 %-a hetente többször is megtekint olyan videó-klipeket, amelyeket a barátaik javasoltak. A barátaink legalább ekkora hatással vannak a blogolvasási és zenehallgatási szokásainkra is.

felho_technologia_1301218. Az adatok láthatóvá tétele

A fogyasztók összesen 48 %-a használ alkalmazásokat az adatfogyasztása jobb megismerésére. Míg 41 % csak arra kíváncsi, hogy mennyi adatot használ, 33 % azt is tudni szeretné, hogy megfelelõen számlázzák-e ki számára az adatátvitelt, 31 % pedig nem szeretné túllépni a szolgáltató által meghatározott felsõ határt. A felmérés azt is felfedte, hogy az okostelefon-felhasználók 37 %-a rendszeresen használ alkalmazásokat a kapcsolati sebesség tesztelésére.

9. Érzékelõk mindennapi helyeken

Ahogy az interaktív szolgáltatások mostanra általánossá váltak, a fogyasztók egyre inkább elvárják a fizikai környezettõl, hogy képes legyen az együttmûködésre. Az okostelefon-tulajdonosok 60 %-a úgy véli, hogy 2016 végére mindenben lesznek érzékelõk, az egészségügytõl és a tömegközlekedéstõl kezdve, az autókig, otthonainkig és munkahelyeinkig.

10. Lejátszás, szüneteltetés, folytatás – valahol máshol

Mivel az összes igénybevett adatfolyam TV- és videóidõ 19%-át telefonokon és tableteken veszik igénybe a fogyasztók egyre inkább úgy váltogatják a TV-nézési helyeket, hogy az megfeleljen a mindennapi életüknek. Például elõfordulhat, hogy elkezdik egy tartalom megtekintését otthon, majd folytatják azt miközben a munkába utaznak. A helyszínek váltogatásakor érdemes lehet az eszközöket is váltogatni.
Link