Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Hoppá! A németeknek bõvítjük Paksot?
Mint azt más helyütt már korábban kifejtettem, hosszú távon a paksi négy blokk pótlása és/vagy bõvítése bizonyosan szükséges, és miután ezeket orosz technológiával építettük, nem lenne célszerû melléjük német, francia, angol stb. technológiát illeszteni. Kis ország vagyunk, nem érdemes két, egymással rivalizáló szakembergárdát kinevelni, eltérõ szabályozási és biztonsági elveket kodifikálni. A tekintetben azonban én is, mások is bizonytalanok vagyunk, hogy olyan tendenciák mellett, amelyeket az európai gáz- és árampiacon tapasztalunk, szükséges-e bármilyen visszavonhatatlan vagy csak nehezen visszavonható szerzõdéses kötelezettséget vállalni. Mostanság nagyon úgy tûnik, hogy a sok-sok ezer milliárd forintért megépülõ új blokkok áramára Magyarországnak egyszerûen nem lesz szüksége, mert az import ennél olcsóbb lesz, s ugyanezen okok miatt külföldön sem fogunk vevõt találni a paksi többletáramra.
A most kiszivárogtatott hír, ha igaz, teljesen új megvilágításba helyezi a kedden aláírt Putyin-Orbán-szerzõdést. Ha valóban született háttérmegállapodás a német ipar óriásaival arról, hogy a fukusimai baleset miatt leállítandó német atomerõmûvek áramát évtizedeken át Paks I. és Paks II. fogja pótolni, és az Orbán szájába adott mondat szerint Magyarország tényleg vállalta, hogy a német iparnak fog olcsó áramot szállítani, akkor egészen más a helyzet.
Ám ha ez így van, akkor a magyar kormánynak kutya kötelessége ezeket a már megkötött államközi szerzõdéseket a nyilvánosság elé tárni. Feltéve, hogy vannak ilyenek. Arra gondolni is rossz lenne, hogy egyelõre nincsenek is ilyen megállapodások, s a magyar fél úgy vállalt kötelezettséget Oroszországgal szemben, hogy a projekt másik lába nem létezik, a német vételi szándékról nincs semmiféle komoly papír. Tíz-tizenkét milliárd euróval 30 évre eladósodunk, megépül az erõmû, és azután nyakunkon marad az áram. Ha viszont igaz a hír, akkor nemcsak versenyjogi probléma van, ami a magyar közvéleményt kiborította, hogy tudniillik a Roszatom pályázat nélkül nyerte el a megbízást, hanem az is, hogy a magyar és a német állam egymással olyan titkos üzleti megállapodást kötött, amely Németország európai versenytársait, Angliát és Franciaországot hozza hátrányos helyzetbe.
A szerzõdés aláírása kapcsán a rendszeresen feleslegesen kérkedõ-fecsegõ Lázár János azt is állította, hogy az egész projekt Brüsszel teljes jóváhagyását élvezi. Lehet, hogy ez igaz, de akkor meg ebben az a botrányos, hogy az éppen most lejáró mandátumának utolsó hónapjait töltõ brüsszeli apparátus miképpen bólinthatott rá egy ilyen megállapodás-sorozatra. Az minden esetre sokatmondó, hogy a brüsszeli bizottság szóvivõi tegnap már cáfolták, hogy Brüsszel rábólintott volna az oroszok pályázat nélküli kiválasztására. Sõt, a sajtóértekezletrõl készült eredeti videobeszámoló azt sugallja, hogy a Bizottság fõ- és energiaügyekben illetékes alszóvivõi kínos zavarban voltak, amikor az újságírók a Budapestrõl érkezõ hírekrõl faggatták õket. Az energiaügyi szóvivõ szavaiból pedig az tûnt ki, hogy a magyar kormány ismét megpróbálta átverni Brüsszelt. Csak arról adott tájékoztatást, hogy az orosz-magyar államközi szerzõdés békés célokat szolgál, tehát Magyarország nem akar atombombát építeni. Ezt persze Brüsszelben alighanem maguktól is sejtették.
Forrás
Az új kód: Atomvonal
A Rothschild-csoport Budapest és Brüsszel, egy német iparbáró pedig Orbán és Putyin között közvetített. Az oroszok útja Paksig.
Az új kód: Atomvonal
A most kiszivárogtatott hír, ha igaz, teljesen új megvilágításba helyezi a kedden aláírt Putyin-Orbán-szerzõdést. Ha valóban született háttérmegállapodás a német ipar óriásaival arról, hogy a fukusimai baleset miatt leállítandó német atomerõmûvek áramát évtizedeken át Paks I. és Paks II. fogja pótolni, és az Orbán szájába adott mondat szerint Magyarország tényleg vállalta, hogy a német iparnak fog olcsó áramot szállítani, akkor egészen más a helyzet.
Ám ha ez így van, akkor a magyar kormánynak kutya kötelessége ezeket a már megkötött államközi szerzõdéseket a nyilvánosság elé tárni. Feltéve, hogy vannak ilyenek. Arra gondolni is rossz lenne, hogy egyelõre nincsenek is ilyen megállapodások, s a magyar fél úgy vállalt kötelezettséget Oroszországgal szemben, hogy a projekt másik lába nem létezik, a német vételi szándékról nincs semmiféle komoly papír. Tíz-tizenkét milliárd euróval 30 évre eladósodunk, megépül az erõmû, és azután nyakunkon marad az áram. Ha viszont igaz a hír, akkor nemcsak versenyjogi probléma van, ami a magyar közvéleményt kiborította, hogy tudniillik a Roszatom pályázat nélkül nyerte el a megbízást, hanem az is, hogy a magyar és a német állam egymással olyan titkos üzleti megállapodást kötött, amely Németország európai versenytársait, Angliát és Franciaországot hozza hátrányos helyzetbe.
A szerzõdés aláírása kapcsán a rendszeresen feleslegesen kérkedõ-fecsegõ Lázár János azt is állította, hogy az egész projekt Brüsszel teljes jóváhagyását élvezi. Lehet, hogy ez igaz, de akkor meg ebben az a botrányos, hogy az éppen most lejáró mandátumának utolsó hónapjait töltõ brüsszeli apparátus miképpen bólinthatott rá egy ilyen megállapodás-sorozatra. Az minden esetre sokatmondó, hogy a brüsszeli bizottság szóvivõi tegnap már cáfolták, hogy Brüsszel rábólintott volna az oroszok pályázat nélküli kiválasztására. Sõt, a sajtóértekezletrõl készült eredeti videobeszámoló azt sugallja, hogy a Bizottság fõ- és energiaügyekben illetékes alszóvivõi kínos zavarban voltak, amikor az újságírók a Budapestrõl érkezõ hírekrõl faggatták õket. Az energiaügyi szóvivõ szavaiból pedig az tûnt ki, hogy a magyar kormány ismét megpróbálta átverni Brüsszelt. Csak arról adott tájékoztatást, hogy az orosz-magyar államközi szerzõdés békés célokat szolgál, tehát Magyarország nem akar atombombát építeni. Ezt persze Brüsszelben alighanem maguktól is sejtették.
Forrás
Az új kód: Atomvonal
A Rothschild-csoport Budapest és Brüsszel, egy német iparbáró pedig Orbán és Putyin között közvetített. Az oroszok útja Paksig.
Az új kód: Atomvonal
Hozzaszolasok
Oldal: 4 / 5: 12345
#31 |
postaimre
- 2014. January 19. 17:33:15
#32 |
postaimre
- 2014. January 19. 18:08:15
#33 |
TiDo
- 2014. January 19. 18:18:59
#34 |
kukackac
- 2014. January 19. 18:27:30
#35 |
hunvala
- 2014. January 19. 19:22:23
#36 |
postaimre
- 2014. January 19. 19:58:00
#37 |
hunvala
- 2014. January 19. 21:14:10
#38 |
jpi
- 2014. January 19. 21:58:02
#39 |
kontroll88
- 2014. January 20. 03:37:33
#40 |
gladiator07
- 2014. January 20. 05:22:55
Oldal: 4 / 5: 12345
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.