Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

SegítheTEK?


Nagyon sebesen kapjátok össze a maradék józan eszeTEK-et, és ha valamit nem fogtok fel, hajlandó vagyok azt elmagyarázni (bár nem hiszem, hogy ennyire idióták vagytok) néhány értelmesebb külsõsnek, aki képes a vezetõsegget megkerülve az állományt is elérve a hazaárulás és a zsidó-cigány nememberek magyar nemzet (és szélesebb körben a hun-szkyta kultúrkör) elleni puccskísérlet gyakorlatára felhívni a figyelmet. Nem kicsit globális a kérdés, de most csak „hazafelé” beszélek. NézzeTEK utána, a mostani parlamenti zsidócsürhének, mert ezek az õskommunista zsidók leszármazottjai, lázár janistól, vonástól, schifferestõl...!

Felfogni, hogy a cigány az zsidó és fordítva, de egyik sem az valójában, amirõl eddig tudtunk.

Megérteni, hogy ezek nemzetté válása a világbiztonságra nézve kulcskérdés, az emberiség már elcseszett jövõjének jelenleg is záloga. Izrael „állam” nem létezik, de az államiságot ott is jogtalanul, csalással, de faji kérdésként mûködtetve értek célt.

Ezért nem beszélnek szívesen a betelepülõk adatairól, létszámáról, megoszlásáról és persze a 2011 év vége óta húzódó népszámlálási adatokon is azért ülnek, mert az utolsó pillanatig egyeztetni kell a statisztikákat, hogy mit is hazudjanak, vagy hogyan közöljék az elborzasztó híreket a zsidó-cigány bagázsról. A holokauszt a trójai falovak egyike, amelyen benyargal más területére a bújtatott zsidó, a cigányt tolva maga elõtt, a másik a nyilvánvaló történelemhamisításuk, hazudozásuk és mindezt már rég hivatalosan oktatva, sõt elvárva minden ökörségük befogadását, ahogy a „menekült” státuszon ide érkezõ tetves bandát Izraelbõl, vagy a világ bármely pontjáról.

Kulcskérdés a NEMZET fogalma és az alkotmányosított csalás-sorozat, amelyhez fogható talán csak Perzsiában volt (mai Irán, s ugye milyen véletlen?), amikor szkyta Eszter neve alatt a királyi udvarba „becsalt” Hadassa zsidó kurva elérte, hogy polgárháború keretében állampuccsot hajtsanak végre és ez ca. 100 ezer perzsa életébe került. A mai napig ezt ünnepli ez a féreg banda, mint purim ünnepét. Nem kicsit hasonlatos a mi helyzetünk is, annyi különbséggel, hogy sokan tudjuk már, hogy mik ezek és mire készülnek, mire képesek.

A nemzet vérségi alapon szervezõdik és a magyar-hun-szkyta nemzettest vérségi kapcsolata olyan tény, amit egy csalaó, magát zsidónak nevezõ askenázi-kazár-rabbib@szott összeesküvés sem képes eltagadni!

A mostani alkotmányozási rabbi-ajvékolás közepette is az a cél, hogy beletekerjék a „nemzet” fogalmát a tórájukba és a csomagolásból már – úgy vélhetik-, hogy nem látszik ki annyira a patájuk.

Ehhez a tevékenységükhöz használják az EU-t, a NATO-t és a többi ilyen-olyan nemzetközinek mondott „jogvédõ” szarvezetüket és azok itteni zsidó-cigány ügynökseregét és megvásárolt magyar strómanóikat. A nemzetinek mondott szervezetek, Jobbik, Magyarok Világszövetsége ehhez asszisztál, ahogy a rendõrség, ügyészség és bíróság is, beépített szabadkõmûves-lovagrendes, hitgyülis, és scientológus bagázsával. A nevük nem számít, a tartalom minden esetben ugyanaz.

Lázár janira nagyon álljatok rá, egy közveszélyes figura és nem szeretném, ha végül nekem kellene demokratikusan kicsavarni a nyakát az álpinyóéval együtt. Takarítsátok el ezt a hulladékot a saját érdekeTEKben nagyon gyorsan!

Pár írásom, híreket összeszedtem sebtében, de tényleg csak alibibõl, mert ha nem látjátok, hogy mi van és ki ezek és mi felé haladnak, akkor – immár sokadjára igazoltan- hülyébbek vagytok a sok éves átlagnál.

A zsidónak mondott faj, amely provokál, világkóhn-gresszust szervez judapestre éppen most, és kóser lalival Debrecenben az Aranybikában nyalják egymás seggét, már mind a nyilvánvalóvá tétel része, s örömmel látom. A magyaroknak fogytán a türelmük, de túl tudatlanok ahhoz, hogy átlássák ezt a zsidó-mocskot és helyesen tegyenek azért, hogy ne törjön ki végül egy szimpla zsidó-gyilkolászás, amelyet a 2014-es „választásos” évre a zsidó rogánnal hirdettek holokauszt évnek. Köztünk szólva, már idén esedékes lenne, csak nincs hozzá felszerelésünk elég és tökös katonánk, hogy lerendezzük ezt a bandát és aki még a közhivatalokban a magyarok és így önnön ellenségévé vált, õket segíti azzal, ha bennünket támad. Nehéz menet lesz így, de hát a szeretet és egy-egy kézigránát és mesterlövész fegyver a diplomáciai elõkészítés után sok egyebet is megoldhat.

Na, cuppogjatok el az alulírottak-kohn, neveken és tényeken, bár jobban szeretném, ha törzsolvasókként hozzá tudnátok tenni valami értelmeset az eddigi képlethez, még a „kéksapkások” beérkezése elõtt és a kiprovokált államcsõd és annak a banki adósokra kenése a „káosz” kitörése elõtt.

Nyugi, ha jók lesztek és szót fogadtok, akkor egy erõs szûrés után nem lesz bántódástok, de ezt csak akkor ígérhetem, ha azt teszitek, amit mondok.

Álljatok készen a parlamenti bagázs „legjavának” letartóztatására, a feloszlatását követõ „interregnumra” és a zsidó szervezetek vezetõinek gyors lefogására...

A többit majd menet közben, ha látom, hogy értettétek az eddigieket.

Nem lehet nagy döccenõ és a kelleténél, a szükségesnél nagyobb öldöklés. Gyorsan és precízen kell cselekedni, nemzetközi szinten. Keressétek és építsétek a külsõ kapcsolatokat, mert a lépés az egész hun-szkyta kultúrterületre kiterjed. Ha így tesztek, nem lesz nagyobb baj, mint ami már jelenleg van. Még pattoghatnak kicsit, aztán rájuk kell verni a bilincset és mehetnek a „szemétégetõbe”, miután a rögtönítélõ bíróság úgy határozott.

Az eddigiekbõl is értenetek kellett már mindezt!

Munkára!

Posta Imre

Feladó: bubó doki
Dátum: 2013. március 22. 12:26
Tárgy: Zsidó-cigány állampuccs-kísérlet feljelentés-kiegészítés
Címzett: Police in Hungary , Ügyelet BRFK , Nemzetbiztonsági Szakszolgálat , Nemzetbiztonsági Hivatal , knbsz@knbsz.gov.hu, Központi Nyomozó Fõügyészség , Press in USA Embassy , rusemb@euroweb.hu, info@ih.gov.hu

Címzettek és címzetesek, a melléklet tartalma a már korábbiakkal, eddigiekkel együtt emészthetõ. Talán nem ártana lassan leülni egy értelmesebb, válogatott társasággal megbeszélni a "hogyan továbbot"! Remélem azért jó "magas" szinten magvas egyeztetések zajlanak a témakörben és nagyítóval van minden szereplõ vizslatva. Magam részérõl már nagyon unom ezt a helyzetet és ha az asszony és a gyerekek nem "tartóztatnának", már puszta kézzel kicsavartam volna egy-két féreg nyakát, persze demokratikusan. Remélem ezt megteszitek ti, a kezem másra lesz való. Sokkal jobban szeretnék "megnetámadási" szerzõdést aláírni vele, mint "taknyos zsidókkal" összekoszolni.

Még valami! Mostanában az oldal igen sok túlterheléses támadást kap. Nem bánom, ha lekapcsoltatjátok, legalább pihenhetek kicsit, mert sokat romlott a szemem a monitorozástól, de ez az örökös túlterheéses rágerjesztés nem nyerõ. Ha reklámot akartok csinálni neki, megértem és azt sem bánom, ha Szaniszlóval meghivatkoztatjátok, mint egyk releváns forrást, de a piti próbálkozások már nem kellene, hogy ezen a szinten bezavarjanak. Találjatok ki valami mást!

Posta Imre


A közmédia arculattervezõje: Egy forradalom közepén vagyunk

Magyar szimbólumtalanítás, illetve szimbólumcsere zsidó módra. Forradalom közepe? Agyonlõni mind egy szálig demokratikusan! Magyar médium? Hol? Ja, itt olvashatjátok. EZ ITT EGY MENÓRA? Nem is lehet más a "magyar" parlament. Mocskos zsidó banda.

http://magyarnemzetikormany.com/pi-klub/news.php?rowstart=231
Link

Nemzeti Média- és hírközlési hatóság, de ugyan melyik nemzeté? Zsidó mocsok ez, ahogy az a képrõl üvölt.
http://magyarnemzetikormany.com/pi-klub/news.php?readmore=3100#comments
Link

SZÉKELYFÖLDÉRT EGYÜTT A NEMZET!

György-Mózes Árpád, Izsák Balázs..., de hol vannak a székelyek, ha csak zsidók képviselik a nevüket?...no meg Cser-Palkovics zsidaj se semmi ám ebben az összeesküvésben.

http://magyarnemzetikormany.com/pi-klub/news.php?rowstart=147
Link

Zsidók judapesten, de tényleg...nincsenek!

A judapesti képek Árnyék kezemunkái!

http://magyarnemzetikormany.com/pi-klub/news.php?readmore=3019#comments
Link

"Lakópark Budapesten a "kiválasztottaknak"

http://ags.gns.co.il/cdn/DigitalCloud/Anchor/2012/06/Minisite/?Media=t
Link

A cigánykérdés, cigányállam, zsidó-tervek- újratöltve

Néha el kell távolodnunk tõlük ahhoz, hogy egészen közelrõl szemlélhessük az eseményeket. Megtörtént és most új benyomásokkal, néhány elemmel gazdagítva látom a teljes kirakóst, amelyet ellenségeink úgy próbálnak összeilleszteni, hogy mi azt észre sem se vehessük. Több elemét ennek a stratégiának már sikerült tetten érni, de most egészült ki olyan lényeges, a teles egész befogadáshoz szükséges elemekkel a képlet, amelyet már le merek írni a minden gondolkodó ember számára, rábízva döntést, hogy képes lesz-e mindezt ember módjára feldolgozni. Pontokba szedem a stratégiai lépéseket, majd pedig megindokolom azokat.

- Orbán feladata nem a rendszerváltás, hanem „egy új világrend” bevezetése. Ezt õ maga is elmondja. Mostani, okt. 23-i beszédében minderre egy kerek esztendõ idõkorlátot „engedélyezett”, nyitva hagyva a kérdést, „mi van akkor, ha nem sikerül addig mindezt megvalósítani?” Azért én ezt most megkérdezem, de a választ a végére tartogatom. Elmondja, hogy nincs olyan nemzetközi erõ, ami ezen változtathatna, jelezve ezzel a nyílt hadüzenetet az oroszok beavatkozási törekvéseire a „zsidó világcsászárság” felé vezetõ úton.
- Orbán (Orsós, Olstein) zsidó-cigány keverék, ahogyan Sárközy is, aki a cigány illegális táborok felszámolását kezdete el az EU ellenkezésére, majd pedig jóváhagyása mellett, amely tendenciához Merkel is csatlakozott az etnikai vezérfonal mentén.
- Orbán kijelenti, hogy „van terve” a cigánykérdés megoldására, amelyet még nyilvánosságra nem hozott, de az EU ezt is üdvözli.
- A cigány-kérdés felvetése és köztudatosítása a Jobbik és Gárda feladata volt, amit most a Jobbik felvetése alapján „szegregációval”, gettósítással kellene valahogy megoldani.
- A cigány-szaporítását, a falvak etnikai terrorját és a városok szétzüllesztését a zsidó kormányok propagálták és támogatták, a rendvédelmi erõket is felhasználva ehhez, hangulatot keltve, cigányfajvédve és az államalapító nemzet rovására, hogy a társadalmi igazságtalanság és a faji diszkrimináció lebegtetett kérdése hol úgy vetõdhessen fel, hogy a cigányok bûnözõk és velük le kell számolni, hol pedig úgy, hogy a „többségi társadalomnak” kell tûrni és toleránsan befogadni az integrálódni nem akaró hordákat. Ez egy mesterségesen használt kétélû kard, amely a valódi célról volt hivatott csapkodásával összezavarni az érteni vágyókat.
- A Jobbikot és a Gárdát ugyanaz a zsidó kéz hozta létre és irányította, használta fel mindvégig erre a célra, mint ami az MSZMP-t, MSZP-t, SZDSZ-t, MDF-et, FIDESZ-KDNP-t, LMP-t…és a gúnyhatárainkon túli pátokat is mozgatta, s a kezdetben nemzetinek induló szervezetek zömének irányítását is idõvel átvette. Így a Jobbik-zsidók (nem a tudatlan jószándékú szavazó-birkák) a Fidesz-zsidók (nem a tudatlan jószándékú szavazó-birkák) szócsöveként mûködik most is, elõkészítve a terepet a Nagy Terv megvalósításához. De mi is a terv?
- Köztudott, hogy az ország, a régió (Románia is!) zsidók általi megszállásáról beszélünk, de ennek HOGYAN-ja volt eddig a kérdéses.
- A TERV-ben Erdélynek és Romániának kulcsszerepet szántak a cionista zsidók, ahogyan a cigányoknak is, mint „elõretolt helyõrségnek”.
- A cigányoknak mind a saját önkormányzatot, mind pedig az önrendelkezésrõl felvetett gondolatait a zsidó „magyar” kormányzat biztosította, mint ahogy a létszámuk – és ezáltal a generált problémák mennyiségének – a felduzzasztását is. Ma minden második születõ gyermek az országban cigány, de Románia és Erdély is ettõl az etnikai biológiai fegyvertõl szenved, ahogyan Felvidék is. Ezek mind kulcsrégiók, mert most becsatlakozott Sárközy is aki „magyar”, de nem is régen BERlusconi is elkezdte a cigányok visszatoloncolását.
- Orbán terve – valójában Cion Bölcseinek, szabadkõmûves összeesküvõinek terve ez, csak vele akarják megvalósíttatni-, ÁLLAMFORMA VÁLTÁS! A nemesség, a vitézi rendek, társaságok mostani nyüzsgése, a SZENT KORONA emlegetése, az alkotmányozási „kényszer”, a földtulajdonlás kérdése, az állampolgárság és a trianoni diktátum revíziójának emlegetése mind azt irányozza elõ, hogy a „demokrácia” és a „köztársaság” helyébe nem egy új rendszer, hanem egy másik államforma lép a terveik szerint. Ez lehet királyság, amely a feudális rend egy modernkori változatával, a SZENT KORONA ALKOTMÁNYÁRA hivatkozva, de föderatív rendbe sorolná be az „önként csatlakozó” államokat, ugyanis történelmi jogfolytonosságra hivatkozva ehhez a szintén elzsidósított és gazdaságilag „letérdeltetett” nemzeteknek már nem lenne ellenvetése. Morvai, aki szintén zsidó-ügynök éppen most jelentette ki, hogy EURÓPAI EGYESÜLT ÁLLAMOK épülnek, s talán az sem véletlen (mert ilyesmi nincs), hogy Vona sem vonakodott nem a szavazói körében megünnepelni az 56’-os forradalom emléknapját, amit szintén a zsidók robbantottak ki, szintén a jelenlegi helyzetek is megfelelõ nemzetközi célzattal, Suez-Magyarország központi konfliktussal. Csakhogy Suez már itt van a nyíltan betelepült zsidók képében.
- Az államforma-váltást Boros is emlegeti és II. Andráshoz kezdik hasonlítani Orbánt, aki Aranybullával, a legelsõ, mindenki számára hiteles „alaptörvénnyel” támogatta meg az államiságunkat. Ugyan az izmaeliták és izraeliták tekintetében diszkriminált, de ilyen nincs is nálunk, hiszen a zsidók már magyarok, mert errõl törvény is van, de ha nem veszik ezt figyelembe, már akkor is bizonyítva van, hogy az askenázi (kazáriai) valójában nem is az, tehát minden posztot betölthet. Itt lehet még pár csavar a kérdésben, de most jön még csak a java.
- II. ANDRÁS, keresztes hadjárata alkalmával érdemelt ki: a mindenkori magyar király Jeruzsálem örökös királya! Az írottak szerint Jézus (akinek származása semmiképpen nem lehetett zsidó) éppen a magyarok szent városában feszíttették meg a zsidók.
.-.-.-.-.-.-.-.-.
Link
.-.-.-.-.-.-.-.-.
- Ennek értelmében a mindenkori magyar király Jeruzsálem felett is uralkodhat, lássunk csodát, de Schmitt Pál nemrég a Pápával egyeztet, majd a Pápa az angol királyi családdal tárgyal és össze is ül a rotschildi nemesség, hogy meghányják-vessék a világ jövõjét, miközben a zsidók Jeruzsálemben (URU SOLYMA) építkezési vágyukat hangoztatva tartják ébren a világ figyelmét a „szent várossal kapcsolatban”. Ma pedig két hírt olvasta. Izrael azt a döntést hozta Jeruzsálemmel kapcsolatban, hogy legfontosabb stratégiai központjuk marad, és ezzel egyidõben a Pápa is nyilatkozik, mégpedig Jeruzsálem, mint világvallási központ fenntartásának szükségességét emelve ki. Minden ott kell befejezõdjön, ahol elkezdõdött!
- Az államforma-váltással tehát egyetlen csapásra lesz Budapestbõl nyíltan Judapest és a magyar királyból a zsidók „királya” is, de ez már CSÁSZÁRSÁG. Ha jobban belegondolunk, akkor megérthetjük, hogy Izrael egyetlen pillantás alatt Magyarországgal kerül egy „karámba”, egy „birodalomba” úgy, hogy közben nincs magyar vezetés, mert azt már régen leváltották éppen ezek a „zsidók” akik mindezt kiagyalták. Ehhez asszisztálnak most a világhatalmi jujdejó-keresztény „vezetõk”, papok, rabbik, politikussok…, de ezzel még nincs vége, sõt!
- Az „új birodalom” magyarországi központtal épül ki, s egyáltalán nem biztos, hogy Orbánnak szánták a király, vagy császár szerepkörét, mert azt a személy, akit vérségi alapon erre a funkcióra tartogatnak, szerintem még titkolják, s csak kellõ pillanatban állnak vele elõ.
- A királysággal egyidejûleg a cigányok autonómiáját akarják megvalósítani Orbán neve alatt, éppen az alkotmányozási folyamat és a már általa nagyon egységesnek és forradalminak nevezett magyar „emberek” nevében, a parlament, mint” alkotmányozó nemzetgyûlés” felhasználásával éppen az EU-elnökségünk álcáját kihasználva.
- A cigány-autonómiát nagyon jól elõkészítették és ehhez használták fel a „nemzeti oldal”-nak mondott szervezõdéseket, az elcsatolt részekkel való kapcsolattartást bonyolító személyeket, mozgalmakat. Azon gondolkoztam el, hogy a MBSZ elnöke is „odaátról”, de Vona (Zazrivecz) asszony, Kiss Robi felesége és Toroczkai-Tóth-Tutshek arája is Erdély-hez köthetõ, de vannak más mátkák is, ahol a román származás és a secu-s beütés nyíltan megvitatható kérdésként jelentkezik. A Securitate, ugyanúgy, mint az NBH, CIA már lényegében Mossadot jelent. De miért is éppen Erdély?
- Korábban felröppent és az MSZ által is propagált hírek szerint a magyar területbõl 3 megyényit terveznek odaadni a cigányoknak, mint „autonóm terület. Most értettem meg, miközben láttam a gúnyhatáron túli területet és a majd 10 órás Székelyudvarhelyrõl hazafelé tartó úton mérhettem fel a romániai cigányok, oláhok és még megmarad csekély magyar közösség és természeti adottságok benyomásszerû helyzetét, hogy cionék nem feltétlenül a 93 ezer négyzetkilométerben, hanem a 64 vármegyében gondolkodhattak. Nos a határon túl olyan területek vannak, amelyeket nyugodtan „feláldozhatnak” a cigányok „országának” létrehozására. Több településen áthaladva feltûntek azok az ominózus, giccses cigány-paloták, amelyek feltehetõen az illegális cselekményekbõl származó jövedelmeikbõl épülgetnek azoknak, akik tudhatják, hogy hamarosan a környéken õk lesznek a „kiválasztott” elit. A románok elcigányosítása ebben az értelemben ugyanaz a tendencia, mint a miénk és érdekeik –bármilyen furcsa- a román nacionalistáknak megegyeznek ezen a ponton a nagy terv kiagyalóinak szándékával.
- Mi is akkor a terv? Egy cigány autonóm terület létrehozása Erdélyben, amely saját önkormányzattal, közigazgatással, rendfenntartással mûködik. Ennek elõzményeképen képeztek nálunk ki közigazgatási „szakembereket”, rendõröket, hogy késõbb a mostani tevékenységüket máshol folytathassák. A cigány „állam” a létrehozandó új államformában kiemelt szerepet játszana, hiszen már mindenki szívesen megszabadulna a cigányoktól a korábban felsoroltak közül, ezért deportálásuk érdekében katonai erõket is igénybe lehetne venni. Úgy képzeljétek ezt el, mint annak idején Izrael létrehozását Palesztina területén, csak most „Izrael területén” –amely valójában Magyarország – hoznának létre egy „Palesztinát”, amely létrejötte tömeges bevándorlásra késztetné (mindenféle segélyek, támogatások mellett) a cigányokat és zsidó kézben egy a „királyságon belüli” szabad VÁM-terület, idegenek számára nemkívánatos maffiaközpontként (fegyver, ember, szervkereskedelem, s amit még el tudtok képzelni, bármi) mûködhetnek a saját önkormányzatiságuknak nevezett keretek között, de lényegében a törvényen kívül.
- Ezt az új „államot” a székelyek és a magyarok közé illesztenék, így is távolítva bennünket. Schmitt Pali romániai kijelentése, amelyben a székelyek figyelmét felhívta arra, hogy „jó román adófizetõk, állampolgárok legyenek” lényegében erre utalt”.
- Természetesen a cigány kérdés mögött a zsidók állnak, amelyek rászabadították a cigányokat azokra, akik már mindent megadnának azért, hogy levegyék róluk ezt a terhet. Ezt most közfelkiáltásra meg is akarja ugyanaz a zsidó tenni, de közben a saját „államiságának” legalizálására és fegyveres bevonulásra is okot akar teremteni.
- A létrehozott cigány autonóm területre beözönlõ és oda erõszakkal deportált legalább 4-5 millió cigány elég nagy ûrt hagyna a már korábban általuk elfoglalt területeken. Gondoljunk bele, mennyi falu, de város egyes negyedei ürülnének ki, ha ez bekövetkezik, s helyükre nyilvánvalóan, a demográfiai krízis és a munkaerõ-hiány indokával már a sok birka által megtapsolt módon özönölhetne be az „újmagyar” zsidó. A korábban tervezett „cigány-magyar polgárháború” is azért volt szükséges, hogy az etnikai feszültségben a „nevetõ harmadik” és „megbölcsült” askenázi „békét teremtve” szétválassza azt, amit korábban éppen ebbõl a célból tenyésztett és kevert össze. A Fidesz-zsidók választási gyõzelmi politikai nyilatkozata: ,,Legyen béke, szabadság és egyetértés." –pontosan ezt a cion-tervet takarja. Politikainak mondja, de valójában etnikaira utal.
- A cigányok maguk is akarják lassan ezt az autonómiát, mert a korábban a korábban a bûnözésre rászoktatottak most mind eljárás alá kellene, hogy kerüljenek, s ha a segélyeket kicsit megszigorítják, akkor több pénz reményében bárhova elmenne a zöm, s nem véletlen az sem, hogy Strassburgba és most onnan is vissza, vagy éppen Kanadából is „haza” szállingóznak ezek az „üldözöttek”.
- Látszólag mindenki jól jár, hiszen a normálisan élni akarók megszabadulhatnak a cigánybûnözéstõl, s a cigányvajdák is maximális befolyást nyerhetnek a fajtájuk felett, miközben a zsidók piszkos üzleteit tovább intézhetik és közben természetesen egy már még nagyobb veszélyforrásként folyamatos fenyegetést jelentenének a „királyságon belül”, amit kezelni kell, s amire pénzt lehet költeni, humanitárius segítségnek feltüntetett tevékenységet folytatni…, de akármikor katonailag fel is lehet számolni õket, mint ahogy ezt Gázában is demonstrálta a zsidó. Ezzel a „cigányállammal” egy biológiai és igen hatékony közigazgatási fegyvert kaphatnának.
- A tervet jelenleg minden „épeszû” ember szívesen támogatná, s ez a félelmetes, mert a probléma látszatmegoldása még nagyobb bajt idéz elõ és valójában a zsidó hatalomátvételrõl terelné el a figyelmet, ugyanis azt a személyt, aki ezt a kérdést az EU számára megoldani képes, minimum félistenként emelnék a pajzsra maguk a buta, rövidlátó nemzetinek mondott személyek és szervezetek is, miközben Bözsi néninek senki nem lesz képes elmondani, hogy a zsidó azért szabadította rá ezt a mételyt, hogy aztán kiforgatva mindenébõl, õ maga álljon a helyére, de már nem szomszédjaként, hanem a gazdájaként, amíg ki nem hal õsei földjérõl.
- Orbán ezért is centralizál, s az EU elnökségre valóban a „nagy durranással” készül, mert a cigánykérdést tálalva, közben a Közel-Kelet háborús helyzetére és a mindenképpen kitörni „vágyott” háborúra gyúr. Szerintem kicsit megcsúsztak az idõzítéssel és már nagy a kapkodás, de mint azt korábban már sokszor elmondtam, a „végsõ csapásban” Jeruzsálemnek is el kell veszni, s föláldozása után a szent magyar város a magyar királyi fõváros lehet, amely Budapest.
- A terv ördögi, de tegnap kerecsennel volt idõnk az úton hazafelé végiggondolni, s a kirakóst így összeilleszteni. Nem állítom, hogy minden teljesen a helyén van, s nem nincs benne még több csavar, de itt megemlítek még néhány ide illõ következtetést. A ROMA szó a nyelvükön EMBER-t jelent! A TALMUD az EMBER fogalmát a zsidókra használja, nem pedig ránk, akiket GÓJ-nak nevez. A ROMA, ROMÁNIÁHOZ köthetõ fogalom, tehát a „roma onnan származik, s menjen oda, hisz ott van otthon” – szól a formális üzenete. Mostanság sem a nép, sem a nemzet fogalmát nem emlegeti egyetlen zsidó-szónok sem a FIDESZ-ben, helyette az EMBEREK kifejezéssel élnek, ami egyértelmûen arra utal, hogy CSAK a zsidók és a cigányokról esik itt szó.
- Másik részrõl, létezhet olyan nemzetközi megoldása is a közel-keleti kérdésnek, hogy a zsidóknak onnan kitelepülniük kell, amelynek kapcsán éppen a „saját királyságukon belül” szabad költözés okán jönnének a kiválasztott Nagy Magyarország területére. Mindez természetesen hatalmas diplomáciai munkát, nemzetközi egyeztetéseket igényel, amelyre Orbánnak egy évet adott a Tel-Aviv –New York-London-Párizs –Brüsszel- Berlin zsidó-tengely.
- A magyar nemzet, de a román nacionalisták és a székelyek egészére nézve mindez ugyanúgy a véget jelenti, de a cigánynak is hosszabb távon, ugyanakkor az Ázsiai Unió egyetlen pillanat alatt egy zsidó nagyhatalommal kerül szembe, amint a kesztyûbáb Orbán, vagy a még nyilvánosság elé nem tárt „kiválasztott” személyében, a SZENT KORONA oltalma alatt lenne egyesítve a teljes érdekszférájuk, bevonva a teljes arzenáljukat és a hirtelen-magyarrá tett idegenek összességét. Minden, amit eddig tudtam arról, mire is törekszenek a zsidók, most a HOGYAN-ban kerültek nagyjából a helyükre. Mindez természetesen HAZAÁRULÁS az össze közremûködõ részérõl és úgy a valódi zsidók, cigányok, szlovákok, románok elárulása, feláldozása is. Nem kell elfogadni azt amit most leírtam, de sajnos az események abba az irányba mutatnak, hogy egyelõre ezt a tervet akarják véghez vinni. Az államforma-váltás sem olyan nagy dolog, hiszen éppen most jelent meg a egy rövid hír, hogy Mianmar (Burma) államforma-elnevezést (köztársaság lett a szövetség mellett) és zászlót is váltott. Korábban katonai diktatúra volt. Talán nem véletlen, hogy Budapest zászlója is piros, sárga kék, ahogyan a román lobogó színelrendezése is az, , de ne feledjük, hogy a magyar fõváros egyesítése már a cionék nagy terveinek megvalósítása kellõs közepében történt. Tarlós éppen most beszélt róla, hogy meg kellene ezt is változtatni. És még ugyan mit? Azt pedig, hogy Romániában, Erdélyben és Magyarországon is a nemzetinek mondottak között sokan vannak családilag is elkötelezve a szeku-mossadnak, ma már nekem így teljesen kikerekedett kép, de a bizonyítékok begyûjtése folyamatos, hiszen „semmi nem az, aminek látszik”, s a most felvázolt képletet is meg lehet változtatni, ha ahhoz megfelelõen nyúlunk.
· postaimre - 2010 10 25 ¦ 11:00:50 · 143 hozzászólás · 47567 megnyitás ·
Link


Tárgy:2 millió cigány Magyarországon
Feltûnõen nagy érdeklõdés övezte a Magyarok Világszövetségének mai napon megtartott sajtóértekezletét, amelyen ismertették a Magyarok VIII. Világkongresszusa keretében megtartandó, Eltörött a hegedûm címû konferenciát, amelynek középpontjában a magyarországi cigányság
szerepel majd. Az eseményen megjelent több cigány vezetõ, a Fõvárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ igazgatója, valamint a Kõbányai Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, akik bejelentették, hogy véleményük szerint ma Magyarországon 2 millió cigány él.
A sajtóértekezlet házigazdája Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke volt, aki elmondta, hogy az augusztus 15-20. között sorra kerülõ Magyarok VIII. Világkongresszusának legfõbb feladata kidolgozni a magyar nemzet fogalmának új meghatározását, illetve megadni a nemzet fogalmának magyar meghatározását,
amelynek el kell térnie mind a frankofón, mind a germán szemlélettõl, és sajátosan magyarnak kell lennie. Ebben a nemzetfogalomban meg kell találni a magyar cigányok helyét is. Az MVSZ elnöke bejelentette, hogy léteznek olyan demográfiai számítások, amelyek szerint 8 év múlva Magyarországon a cigányok lélekszáma
meghaladja a magyarokét.

Az elnök bejelentette, hogy az Eltörött a hegedûm címû konferencia keretében 4 témakörben várnak elõadókat:
munkalehetõség teremtése a cigányság számára, népjóléti kérdések, a cigány-magyar együttélés (cigánybûnözés), és demográfia.
Az elnök utalt a cigány-magyar együttélés évszázadaira, külön kiemelve az Arany János által is A nagyidai cigányok címû költeményben leírtakat, és annak méltatott fõszereplõjét, Csóri vajdát.

Rácz Sándor,
az MVSZ tiszteletbeli elnöke, aki a cigányságnak szentelt konferencia javaslattevõje és címadója volt, nagyhatású felszólalásban
érzékeltette, hogy az évszázadokon keresztül békésen alakuló cigány-magyar viszonyt a politika, az ideológiák és a pártok rontották
meg. Álláspontja szerint a legsürgõsebb feladat a cigányság számára munkalehetõséget teremteni.

Az MVSZ elnökének meghívottjaként jelen volt Balogh Elemér, nyugalmazott müncheni újságíró is, aki egy igen érdekes, és a
konferencia címével teljesen összhangban lévõ javaslattal állt elõ. Balogh Elemér javasolta, hogy a kormány vessen ki jelentõs adót a gépzenére, és ezzel nyisson tág teret a vendéglátó egységekben a hungaricumnak számító cigányzenének, egyben több tízezer munkahelyet teremtve a cigányoknak ebben a számukra oly testhez illõ szakmában.

Kathy-Horváth Lajoshegedûmûvész és zeneszerzõ, egyetemi tanár, a Fõvárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ igazgatója köszönetet mondott a Magyarok Világszövetségének a cigányság irányába tett gesztusáért. Elmondta, hogy információjuk szerint ma Magyarországon 2 millió cigány él, és felajánlotta együttmûködését az Eltörött a hegedûm címû konferencia megszervezésében.

Hasonló hangnemben szólalt fel Fehér István, a Kõbányai Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, hegedûmûvész, aki
megerõsítette az elõtte szóló által is említett köszönetet és együttmûködési készségét. Elmondta, Budapest-Kõbányán 74.500 fõ lakik,
amelynek 30-35 %-a cigány.

MVSZ Sajtószolgálat
7426/120229
· postaimre - 2012 03 02 ¦ 19:07:42 · 20 hozzászólás · 3169 megnyitás ·

Link

Nemzet, nemzeti, tehát nem zsidó
Link

Olvassatok csak utána, hogy "változik" a definíció és megértitek mire is gondoltam, mikor a zsidó-cigány puccsról, alkotmnyozási taknyolásról értekezek. A nemzet faji alapon szervezõdött "törzsközösség", nem az a sz@rkupac, amire most hivatkozni akar a zsidaj

Nemzet

A nemzet szó eredete a középkorra tekint vissza, amikor a – többnyire a latin natio, nationes – kifejezéssel körülbelül az egy uralkodó alá tartozó, földbirtokkal rendelkezõ, fegyverfogásra jogosult, kollektív jogokkal rendelkezõ nemesemberek összességét jelentette. A szó azonban jelentett céhet és egyetemi közösséget is! Sajátos összetartozás-tudattal, többnyire közös eredetmítosszal stb. is rendelkeztek, egy etnikumhoz tartoztak, és azonos nyelvet beszéltek. Mindez alapvetõ feltétel. A Natio Hungarica (Magyar nemzet) jog szerinti tagja (Hungarus) volt például több itáliai, német (stb.) származású lovag, de szlávok, románok is akadtak közöttük. Másfelõl a nemzet fogalma nem foglalta magába a parasztságot és a városi polgárságot. (De ez alól is volt kivétel, Erdélyben például a középkorban elismert három nemzet egyike volt a szász városok polgársága. A másik kettõ a magyar és a székely volt: jellemzõ, hogy a magyar ajkú, de kollektív elõjogokkal rendelkezõ székelységet önálló nemzetnek tekintették.)


Nyugati és nem nyugati típusú nacionalizmus [szerkesztés]

Hans Kohn keleti és nyugati típusra osztotta a nemzetfogalmakat, illetve nacionalizmusokat. A nyugati nacionalizmus – Elbától nyugatra fekvõ nemzetek esetében – a felvilágosodás és racionalizmus talaján áll. Fõ letéteményese a burzsoázia. A pluralizmus, az emberi jogok és a demokrácia iránti törekvés e típus alapvetõ tulajdonsága, csakúgy mint a realizmus. A fõ célt az integráció és a racionalizáció jelenti. A nem nyugati nacionalizmus a tömegekre támaszkodó arisztokrácia irányítása alatt áll. A nacionalizmus nem jelent szabadságot, a fõ kötelesség az állam szolgálata. Az egykori dicsõ múlt mítosza és a távoli jövõbe vetett hit jelenti a fõ tematikát, nem a gyakorlati problémák. Éppen ezért hajlamos a keleti nacionalizmus a túlzott önbizalomra és agresszivitásra.[3]

Link


Nemzet

és nemzetiség. Mindkét fogalom népet jelent, de mindegyik a népet más-más szempontból tekintve. Nemzetiség a nép fajbeli jelleme szerint, melynek lényeges ismérve a nyelv. N. az államot alkotó, az államnak személyi és alanyi tényezõjét, szubjektiv erejét képezõ nép. Nemzeitség a nép természetrajzi, N. a nép politikai tekintetben. Ebbõl látható, hogy a N. több nemzetiségbõl állhat, hogy a N. egységének egyáltalán nem feltétele a nemzetiség egysége. Politikai tekintetben ez az egység igen kivánatos mozzant ugyan, mert az egységes államérdek mellett kizárja külön faji érdekek keletkezésének lehetõségét. A világtörténelem azonban az államokat a maga módja szerint s nem az elmélet kivánalmai alapján alkotta és rendezte, ugy hogy a menzetegység és a nemzetiségegység fogalmai egymást teljesen nem fedik. Viszonylag kedvezõ helyzetben vannak azok az államok és politikai népek (N.-ek), amelyekben a N.-et alkotó nemzetiségek egyikének fizikai v. pszichikai v. mindkét szempontból tulsúlyánál fogva sikerült a vezérszerepet magához ragadni, s az államra, állami intézményeire, politikai szervezetére reá sütni kiváló, hatalmas egyéniségének bélyegét. Az ily államot nevezzük nemzeti államnak, ellentéte a nemzetiségi állam, melyben a politikai N.-et alkotó különbözõ nemzetiségek az anyagi és szellemi erõegyenlõség viszonyában állanak egymáshoz. A nemzetiségi állam gyengéje az, hogy a külön faji érdekek tulsúlyra vergõdhetnek s a közös államérdeket veszélyeztetõ módon fejlõdhetnek: de e nélkül is az öntudatra ébredt faji érdekek oly koncessziókat igényelhetnek, amelyek csak a közös érdek, az államegység érdekének csorbításával nyerhetnek kielégítést; mig a nemzeti államban minden oly velleitások, amelyek a vezérnemzetiségtõl nyert államjelleg csorbítására v. elhalványulására vezethetnének, jogilag és tényleg a priori kizárvák. Jogilag kizárvák pedig azért, mert a nyelv önmagában még nem jogcím önálló államalkotásra, a világtörténelem pedig a különbözõ nyelveket beszélõ nemzetiségeket államilag ugy összekeverte, hogy nyelvhatárok alapján, vagyis akként államokat alkotni akarni, hogy a N.-egység s nemzetiségi egység azonos fogalmakká váljanak, egyenes képtelenség, nem tekintve a történelmi jogot, a befejezett tényeket, amelyeknek jogalkotó erejét kétségbe vonni nem lehet, amely abban áll, hogy a történet által szentesített tényleges állapot jogállapottá lesz. Tényleg kizárvák pedig a közös államérdeket veszélyezetethetõ velleitások azért, mert a vezérnemzetiség elég erõs és hatalmas arra, hogy azokat csirájukban elfojtsa. Kitünik az elmondottakból az is, hogy az állás, melyet a politikai N. körén belül az egyes nemzetiségek igényelhetnek, egészen más a nemzetiségi és egészen más a nemzeti államban. Csak a nemzetiségi államban lehet szó külön állásról, testületi jogokról, az egyes nemzetiségeknek mint ilyeneknek elismerésérõl s azoknak az államérdeknek természetesen alárendelt autonomiájáról és annál inkább, minél nagyobb mérvben igaz lesz az, hogy a N. az egyes nemzetiségek szövetkezésében áll. A nemzeti államban a nemzetiségek mint ilyenek önálló elismerést nem igényelhetnek, mert itt nem a nemzetiségek szövetkezése alkotja a N.-et, hanem N. a bár különbözõ nemzetiségekhez tartozó egyéneknek összessége, amely összesség nem az egyes nemzetiségeknek mozaikszerü, hanem a vezérnemzetiség egységes jellegével bir. Más szóval, a nemzetiségi államban a politikai N. testén belül többé-kevésbbé egyenjogu nemzetiségek állanak szemben egymással, mig a nemzeti államban csak különbözõ nemzetiségü állampolgárokról lehet szó. Erõs nemzeti állam: Magyarország. Az itt kifejtett elméleti álláspont valamint természetesen nem jelenti a vezérnemzetiséghez nem tartozó nemzetiségeknek elnyomását, hanem csak azt, hogy a nemzetiség, a nyelv az egyéni, inidvidualis jogokhoz tartozik, s mint ilyen a jogállamban feltétlenül tiszteletben tartandó, ugy másrészt nem zárja ki azt, hogy az egyes nemzetiségek viszonyai nem kizárólag az egyéni jogok alapján rendeztessenek, vagyis nemcsak az egyes nemzetiségekhez tartozó polgárok nemzetiségi jogai tiszteletben tartassanak, hanem magok a nemzetiségek mint ilyenek bizonyos jogokkal felruháztassanak. A viszony rendezése politikai kérdés. Vezéreszméje csak egy lehet: az államérdek (salus reipublicae) határain belül a teljes szabadság. L. még Nemzetiségi törvény.

Forrás: Pallas Nagylexikon


postaimre - 2013. március 21. 21:33 · 2 hozzászólás · 116 megnyitás · ·

A magyar nemzet új meghatározása

Írta: MVSZ

Betûméret Betûméret csökkentése Betûméret növelése

A Magyarok VIII. Világkongresszusa elfogadta a magyar nemzet új meghatározását. A magyar nemzet jövõjét megalapozni hivatott dokumentumot a Záró-konferencia tartózkodás nélkül, egyetlen ellenszavazattal fogadta el. Ezzel egyéves munka zárult le, amelynek a Magyarok VIII. Világkongresszusa Jövõ a Szent Korona jegyében címû, háromnapos nemzetstratégiai konferenciája a záró-mozzanata volt. E konferencia 35 idevágó dolgozatát építõen gazdagította a világkongresszus további 9 szakmai konferenciája keretében elhangzott, közel 90 elõadás. Alább és csatoltan közzétesszük A magyar nemzet címû dokumentumot, amely a Magyarok VIII. Világkongresszusa Záró-nyilatkozatának szerves része.

Az egy évvel korábban kezdõdõ munkához, amely elvezetett a magyar nemzet új meghatározásának elfogadásához, az alapszöveget Bottyán Zoltán, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei Térségének alelnöke dolgozta ki. A tervezetet a nemzetstratégiai konferencia elnöksége – Dr. Drábik János, Borsos Géza, Bottyán Zoltán, Patrubány Miklós – bõvítette, majd a világkongresszusi küldöttek egész napos vitája, valamint az elõadók zártkörû vitája véglegesítette. A végsõ szöveg kialakításába két hivatásos szerkesztõ – Zsigmond Emese és Pápai Szabó György – is bekapcsolódott.

Az egyetemes magyar népet képviselni hivatott Magyarok VIII. Világkongresszusa által elfogadott új nemzet-meghatározást magukénak vallják, úgy tekintenek rá, hogy a Magyarok VIII. Világkongresszusa keretében tartott elõadásukkal annak alakítóivá váltak, és ezen álláspontjukat a nyilvánosság elõtt is fenntartják – többek között – az alábbi személyiségek:

Dr. Aradi Éva egyetemi docens, Dr. Bajnok István, Bakk István, Dr. Balogh Sándor professzor emeritus, Bálint Béla iskolaigazgató, Dr. Bene Gábor jogász, Dr. Bogár László, Dr. Boór Ferenc tud. kutató, Botos László, a Magyarságtudományi Intézet elnöke, Dr. Cser Ferenc, az MTA doktora, Dr. Czeglédi Katalin kutató, Dabasi Tamás, a Fehér Kéményseprõk Szövetségének elnöke, Dr. Dávid Tamás természetgyógyász, rákkutató, Dr. Dömsödi János egyetemi docens, Farkas József történész, a történettudományok kandidátusa, Fetzer János matematika tanár, Fuksz Sándor, az MVSZ Petõfi Sándor Bizottságának koordinátora, Gazda József író, publicista, Dr. Gazdag László közgazdász, egyetemi docens, Dr. Grandpierre Atilla tud. kutató, Gyetvay György Gergely történész, Kiss Endre József, a sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárának igazgatója, Ft. Kozma Imre apostoli protonotárius, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, Dr. Kõrösi Mária egyetemi docens, Dr. Léh Tibor ügyvéd, Lévai László, Dr. Mandics György matematikus, mûvelõdéstörténész, Prof. Dr. Nagy Bálint ny. egyetemi tanár, Dr. Pusztaszeri László történész, író, Rácz Sándor, az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc élõ hõse, Szeremley Béla, a Hangya elnöke, Prof. Dr. Tanka Endre, az MTA doktora, tantárgyfelelõs, ny. egyetemi tanár, v. Tokay Rozália fafaragó mûvész, Varga István közgazdász, Dr. Varga Tibor jogász, Prof. Dr. Váralljai Csocsány Jenõ ny. egyetemi tanár.

A magyar nemzet

A magyar nemzet új meghatározása,

avagy a nemzet új magyar meghatározása

Elfogadta a Magyarok VIII. Világkongresszusának

Záró-konferenciája, 2012. augusztus 20-án, Budapesten

I.

Fogalmak

1.1. A nép történelmi sorsközösségben születõ és kibontakozó sajátos világ- és létértelmezõ szellemi és értékközösség. Ezen etnikai alapú közösség létrejöttének legfõbb feltétele és biztosítéka az anyanyelv és a terület kapcsolatteremtõ közössége, a bevett szokások otthon(osság)teremtõ rendje.

1.2. Nemzet az az 1.1. szerinti nép, amely fejlõdése során eljut önrendelkezési igényének megfogalmazásáig és kinyilatkoztatásáig.

1.3. Az állam a nemzet (nemzetek) által létrehozott jogi és politikai intézményrendszer, amely annak (azoknak) létérdekeit képviseli, és ezen létérdekeknek akár kényszerrel is érvényt szerez.

1.4. Nemzeti közösségek azok a népek vagy néprészek, amelyek nem természetes úton, a történelmi együttélés során, hanem katonai vagy politikai erõszak hatására kerültek (ideiglenesen) valamely állam fennhatósága alá.

1.5. A népcsoport (etnikai csoport) az államalkotó nemzettel, ennek államterületén történelmi sorsközösségben élõ más nyelvi és értékközösséghez (is) tartozó néprész.

1.6. Nemzeti kisebbség a valamely állam területére saját elhatározásából frissen betelepedett népcsoport (etnikai csoport), amely elfogadja az állam rendjét, és ennek fejében az egyetemes emberi jogokon túl kisebbségi jogokat élvez.

1.7. A nemzetiség fogalmát az elmúlt évtizedekben különbözõ államokban, mind a nemzeti közösség, mind a népcsoport, mind a nemzeti kisebbség fogalmának jelölésére használták. E jelentés-átfedés zavaró volta miatt jelen elõterjesztésben e fogalmat nem használjuk, és használatát nem ajánljuk.

II.

A magyar nép, a magyar nemzet, a Szent Korona országa

2.1. A magyarság az a rejtélyes módon megmaradt nép, amely õrzi egy, a görög-római civilizáció elõtti, jelentõs civilizáció nyelvét, kisebb mértékben kultúráját és még kisebb mértékben – a szerves mûveltség, a mitológia, az archaikus népmese által – a hitvilágát.

A magyar nép õsnép, amelynek jelenleg elismert történelme ugyan csupán az utolsó ezerszáz esztendõre tekint vissza, ám amelynek mûveltségteremtõ és államalapító ereje bizonyítottan kimutatható öt földrészen: Európában[1], Ázsiában[2], Afrikában[3], Észak-[4] és Dél-Amerikában[5].

A magyar nép olyan történelmi gyökerekkel rendelkezõ közösség, amelynek tagjai azonos módon viszonyulnak teremtõ, mindenható Istenükhöz és természeti környezetükhöz[6].

Miután a magyar nép európai õsiségét kétségbevonhatatlanul bizonyították a legfejlettebb tudományos módszerek[7]és [8], és miután békés, mindenkor alkotó (teremtõ) életvitelének valamint õsi nyelvének nyomai megõrzõdtek a Kárpát-medencétõl a Sárga-tengerig[9], Mezopotámiától a Nílus partjáig[10], nem kétséges, hogy a nemzetközi tudományos és a politikai közösségnek elõbb-utóbb el kell ismernie a magyarokat „mint a bronz- és vaskori Európa egyik legeredetibb és legjelentõsebb civilizációjának megalapítóit”.[11]


2.2. A magyar nép legnagyobb értéke, tudatának, lelkének kifejezõje, alakítója a magyar nyelv, amelyrõl a több mint száz nyelvet beszélõ Sir John Bowring (1792-1872), angol nyelvész és diplomata ekképp fogalmazott:

„A magyar nyelv a régmúltba vezet. Nagyon sajátos módon fejlõdött és szerkezete ama távoli idõkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Ez egy olyan nyelv, melynek logikája és matematikája, a feszített húr erejének kezelhetõségével és rugalmasságával bír. Az angol ember büszke lehet, hogy nyelve magán hordozza az emberiség történetét. Eredete kimutatható, láthatóvá tehetõk benne az idegen rétegek, melyek a különbözõ népekkel való érintkezés során rakódtak egybe. Ellenben a magyar nyelv olyan, mint a terméskõ, egy tömbbõl van, amin az idõ vihara egyetlen karcolást sem hagyott. Nem naptár ez, amely a korok változásához alkalmazkodik. E nyelv a legrégibb és legdicsõségesebb emlékmûve a nemzeti önállóságnak és szellemi függetlenségnek.”[12]

A magyar nyelvet gyökrendszere és ragozó természete különleges tömörséggel és idõbeni állandósággal vértezi fel, aminek következtében a XIII. századi magyar nyelvemlékek oly kevéssé különböznek a mai magyar szövegektõl.

A világot egységben látó logikája, amely az általánostól a sajátos felé, az összetettõl a részletek felé mutat, mélyen beépül e nyelvet beszélõk életébe, lelkiségük részévé válik, és alapvetõen összefüggésbe hozható a magyarság békés természetével, igazságközpontú életszemléletével, egyszóval a magyar néplélekkel.

A magyar nyelv fogalmi ereje kimagasló tudományos eredmények, képi ereje pedig páratlan mûvészi értékek forrása.


2.3. A magyar nép zenéje a pentaton hangzású dallamvilágra épül. Több mint 200.000 lejegyzett dalból álló népdalkincse ékes bizonyítéka õsiségének és jelzi a többi pentaton dallamkincset õrzõ néppel való rokonságát is.


2.4. A szkíták hitvilágában gyökerezõ egyistenhit egy szakrális királyság hitvilága. A világi és a szakrális hierarchia szükségszerûen egybeesett. A szakrális király táltoskirály volt[13].


2.5. A magyar nép alkotta közösségek legalapvetõbb értékei az igazság, a tisztesség és a méltányosság, amelyek akkor érvényesülnek, ha áthatja e közösségeket a szolidaritás, a szeretet és az életigenlés. E nélkül a magyar közösségek gyarapodása nem képzelhetõ el.[14]


2.6. A magyar nép az adott szó megmásíthatatlanságára építette emberi kapcsolatait, amelyeket sorsfordító pillanatokban vérszerzõdéssel pecsételtek meg.

A magyar nép büszkén õrzi a szkíta-hun-avar-magyar[15] õsiség legfényesebb alakjának, Atillának emlékét.

Népünk erényei mindenkor megtalálhatók az általa megteremtett államok berendezkedésében, amelyek közül a legutolsó a honvisszaszerzõ Árpád nagyfejedelem által Ópusztaszeren megszervezett, Kárpát-medencei magyar állam, amelyet Szent István király a kereszténység jegyében mindörökre felajánlott a Szûzanyának, a magyarok Boldogasszonyának[16].


2.7. A magyar társadalomban – régészeti adatokkal alátámaszthatóan – õsidõktõl fogva érvényesült a mellérendelõ szemlélet, és most a keményen alárendelõ környezetben is konokul ez a szemlélet uralja a magyar gondolkodást. A mellérendelõ szemlélet kimutatható a magyar nyelvben, a magyar népmesékben, az õsi magyar törvénykezésben[17].

2.8. A magyar néppel egymást kiegészítõ, mellérendelõ viszonyban él az ugyancsak magyar anyanyelvû, határõrzõ székely nép, amelynek tagjai születésüknél fogva nemességet élveztek[18].

3.1. A magyar nemzet a Szent Korona közjogi rendje szerinti államot megalkotó nép.


3.2. A világszórványban a nemzet tagjaiban, valamint a magyarságtudatot megtartó szervezetek és rendezvények révén él. Válságos történelmi idõszakokban a világszórványnak nemzetmentõ szerep jut[19].

4.1. A magyar állam a Szent Korona közjogi rendje szerint létrehozott és fenntartott igazságalapú joguralmi intézményrendszer, Werbõczy István alábbi meghatározása szerint:

„Az igazság, jog és jogtudomány pedig különbözik egymástól.
1§ Mert az igazság erény, tudniillik erkölcsi. A jog az erények végrehajtója. A jogtudomány ennek a jognak a tudása.
2§ Továbbá, az igazság az erények közt a legfõbb jó, a jog középrendû, a jogtudomány a legkisebb.
3§ Továbbá, az igazság mindenkinek megadja az övét; a jog meg elõsegíti; a jogtudomány pedig tanítja, hogyan történjék ez.” (Werbõczy: Tripartitum, Elõbeszéd, 5. czím)


4.2. A magyar királyságot, tekintettel alapítóinak õsiségére, egyetlen archiregnumként[20], azaz õskirályságként ismerte el a kor fõhatalma, a pápaság, és ugyancsak egyetlenként, egyedi jogállású, a pápasággal mellérendelõ viszonyban levõ, apostoli királyságként határozta meg.

Ez az az állam, amely immanens fejlõdése folytán jutott el a fõhatalomnak a Szent Koronára, mint az állam elsõ számú személyiségére, elsõ számú közjogi méltóságára való ruházásáig.

A magyar állam megalkotja és 1222-ben elfogadja a szárazföldi Európa elsõ alkotmányának tekintett Aranybullát. Ennek elõzménye a magyar alkotmányosságnak a magyar nemzet által ismert, követett, gyakorolt, vezetõitõl megkövetelt öt alapelve: a személy védelme; a joguralom elve; a függetlenség elve; a törvény elõtti egyenlõség; az önkormányzat[21].

4.3. A Szent Korona országa az elsõ és mindmáig az egyetlen olyan állam, amely a legmesszemenõbben épít az Isten arcmására teremtett, minden egyes embert megilletõ emberi méltóságra. A Szent Korona országa történelmileg egyedülálló biztosítékát nyújtja az élet teljességének és szentségének, az emberi méltóságnak, az osztott, ellenõrzött, mellérendelõ hatalomgyakorlásnak, a nyelvi sokféleségnek és nyelvközösségi önrendelkezésnek.

4.4. A Szent Korona országának tagja minden nép és népcsoport, mely a Szent Korona fõhatalma alá helyezi magát, történelmi létével hozzájárul értékrendje formálásához, megszilárdításához, vállalja és megvalósítja a Szent Korona-tagságból fakadó (azzal járó) sorsközösséget, megalkuvás nélkül védelmezi azt minden (külsõ vagy belsõ) ellenségével szemben.

4.5. A Szent Korona vendégjogát élvezi minden nép és népcsoport, mely annak fõhatalma alá helyezi magát, tudomásul veszi és tiszteletben tartja, ellenségeivel szemben védelembe veszi alkotmányos rendjét.

4.6. A Szent Korona országának ellensége az a személy vagy közösség, aki/amely szándékosan vagy a magyar nemzet törvényes vezetõinek figyelmeztetése ellenére alkotmányos rendjét bomlasztó vagy romboló tevékenységet fejt ki, illetve a Szent Korona ellen cselekszik.


4.7. A 4.3. és 4.4-bõl következõen a magyar nemzet nem ismeri el a trianoni és párizsi diktátumok általi jogtipró szétdarabolását.

5.1. Az államalapító magyar nemzet mellett az évszázadok során számos nép és népcsoport vált a Szent Korona országának tagjává.

E népek és népcsoportok számára területi autonómiát biztosított, míg a késõbb betelepülõ kisebbségeknek egyházi kulturális autonómia keretei között tette lehetõvé az anyanyelvû közösségépítést, a többetnikumú városokban az etnikai és vallási megoszlás szerinti arányosított önkormányzati rendszerben pedig a helyi nyelvek és vallásfelekezetek egyenrangú érdekérvényesítését biztosította, és a szubszidiaritás (székiség[22]) elve alapján a helyi közösségek kifejlõdését szavatolta[23].

E népek, népcsoportok – Szent István intelmeinek jegyében – szabadon gyarapodhattak, és ugyanakkor színesítették, erõsítették illetve erõsítik az országot.

5.2. Napjaink nemzetpolitikai kihívásai miatt, a magyar állam jelenlegi helyzetében két népcsoportról külön is szólnunk kell.

5.2.1. A magyarországi zsidó közösség a 20. században Izraelben államalkotóvá és világhatalmi tényezõvé vált zsidó népnek a történelem során Magyarországra, a Szent Korona védelme alatt betelepedett néprésze. Tagjai zsidó vagy magyar zsidó tudatúak. Fejér Lajos és Tábor Béla ajánlásának megfelelõen a magyar zsidóságnak úgy kell megtartania kettõs identitását, hogy erõsítse az országhoz való kötõdését, zsidó magyarrá válását.[24]

5.2.2. A cigány népcsoport a cigány népnek a történelem során Magyarországra, a magyar állam területére a Szent Korona védelme alatt betelepedett néprésze. Tagjai cigány vagy magyar cigány tudatúak. A cigányság kulturális felemelkedése és az ország fenntartásához való hozzájárulásuk jelentõs növelése a magyar nemzet megmaradásának egyik halasztást nem tûrõ, megoldást sürgetõ sorskérdése.

III.

A nemzet Trianon és Lisszabon után

6. A magyar nép képviselete és nemzeti egysége

Mivel az államhatalom a második világháború után a nemzet védelmezõjébõl valójában a nemzet árulójává vált, továbbá mivel a globalizációs és uniós erõtérben a magyar államhatalom napjainkban is nemzetközi (államközi) egyezmények alávetettségében mûködik, elengedhetetlen az erõhatalmi szétdaraboltságban élõ magyarság egyetemes képviseleti jogot és legitimitást bíró nemzeti szervezetének hatalmi rendszeren és vetélkedésen kívüli, államilag támogatott mûködtetése. A két világháború közötti magyar állam erre a célra hozta létre 1929-ben a MAGYAROK VILÁGKONGRESSZUSÁT, ennek 1938-as második tanácskozása pedig állandó ügyvivõ testületeként a MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉT.

7. Az Országgyûlés

7.1. Szerkezete, különös tekintettel a felsõházra

A kétkamarás országgyûlés értékelvû nemzeti képviselet.

7.2. Összetétele, különös tekintettel a külhoni magyarok képviseletére

A külhoni magyarok számára az Országgyûlés az állami széttagoltság keretei között a szuverén nemzeti jogok teljessége gyakorlásának, érvényre juttatásának intézménye.

A külhoni magyarok az Országgyûlés mindkét házában képviselettel bírnak.

8. Az állam felelõssége a nemzet létérdekeinek szavatolásában

8.1. A személyekkel (a nemzettel, a Szent Korona tagjaival és az államalkotó népekkel és népcsoportokkal) szemben

8.1.1. a magzati élettel szemben

8.1.2. a felnövekvõ nemzedékkel szemben

8.1.3. a nõkkel és a családokkal szemben

8.1.4. a cselekvõképes emberekkel szemben (többek között munkahely biztosítása számukra)

8.1.5. a földmûvesekkel szemben

8.1.6. a fogyatékkal élõkkel szemben

8.1.7. az idõsekkel szemben (többek között: „az állami nyugdíjnak arányban kell állnia a kitanított utódok számával”[25])

8.1.8. az egészségmegõrzéssel és a gyógyítással kapcsolatban

8.1.9. a tulajdon, a birtokjog és öröklési jog biztosításában

8.1.10. a személyes szabadság védelmében

8.1.11. a törvény elõtti egyenlõség biztosításában

8.1.12. a jogok és kötelességek egyensúlyának szavatolásában

8.1.13. a közbiztonság szavatolásában

8.1.14. az állam által okozott, a magánszemélyek által elháríthatatlan károk megtérítésében

8.1.15. Ius resistendi et contradicendi, avagy az ellentmondás és az ellenállás joga

8.1.16. A hon védelme állampolgári kötelesség

8.1.17. Az alkotmányos tudathoz való jog

8.1.18. A nemzet biológiai túlélésének szavatolása

8.1.19. A népek és népcsoportok közösségi jogainak garantálása

8.2. A nemzeti vagyon védelmének biztosításában (Sacra Corona radix omnium possessionum: a stratégiai termelõeszközök végsõ tulajdonosa csak és kizárólag a közösség, a Szent Korona lehet)

8.2.1. az anyaföld védelme[26]

8.2.2. a víz védelme

8.2.3. az altalaj kincseinek védelme

8.2.4. a hálózatok védelme

8.2.5. az atomenergia fölötti rendelkezés: létesítmények, eszközök, nukleáris anyagok védelme

8.2.6. a nemzeti mûvelõdés, nemzeti örökség (szellemi, anyagi) értékeinek védelme

8.2.7. a hûtlenség elvének kinyilatkoztatása


8.3. A Nemzeti Bank jogállása; a pénzügyi szuverenitás kérdése

8.3.1. A Nemzeti Bank a magyar nemzet intézménye

8.3.2. A Nemzeti Bank feladata a nemzet pénzügyi szuverenitásának biztosítása

8.3.3. A Nemzeti Bank alkotmányos mûködését azzal megbízott állami szerv ellenõrzi

8.3.4. A Nemzeti Bank vezetõ tisztségviselõi kizárólag magyar állampolgársággal rendelkezhetnek

8.4. A média alkotmányos mûködésének nemzeti felügyeletét erre a célra létrehozott intézmény látja el


8.5. Az alkotmány és a nemzetközi szerzõdések viszonya

8.5.1. Nemzetközi szerzõdés csak a magyar történeti alkotmány alapján köthetõ

8.5.2. A történeti alkotmánnyal összeegyeztethetetlen szerzõdések érvénytelenek

8.5.3. A trianoni és a párizsi diktátumok

8.5.3.1. az ENSZ közgyûlése által 1977-ben elfogadott, a népek önrendelkezési jogát

kimondó Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya,

továbbá a nemzetközi szerzõdések jogi alapjairól 1969. május 23-án

Bécsben aláírt Nemzetközi Egyezmény 52. cikkelye értelmében semmisek,

8.5.3.2. a 8.5.1. szerinti új egyezményekkel módosítandók.

8.5.4. A benesi dekrétumok alapvetõ emberi jogokat sértenek, semmisek. Az általuk okozott károk a nemzet felé bocsánatkéréssel, a sérelmet szenvedettekkel szemben az 8.1.14. mintájára enyhítendõk

8.6. Magyarország uniós és NATO-tagsága (értelemszerûen a lisszaboni szerzõdés is) a fenti 8.5.1. és 8.5.2. szerint újratárgyalandó.

8.7. Az alkotmány a történelmi sorsközösségben gyökerezõ összetartozás-tudat alapján szentesíti

8.7.1. a magyarság és a lengyel nemzet történelmi barátságáról szóló közös nyilatkozatot,

8.7.2. a horvát nemzettel történelmi államszövetségben megélt közös múlt jelentõségét

8.8. Az alkotmány kimondja, hogy a magyarság és Magyarország híd, összekötõ kapocs Európa és Ázsia között.


Zárszó

A magyar nemzet új meghatározásának középpontjában a nemzet által belülrõl megélten és kívülrõl elismerten megteremtett értékek állnak. Ezen értékek a történelmi idõk során, nemzeti tragédiák árán és életet nyitó gyõzelmek hozadékából születtek, nemzedékek vérével-verejtékével, építõ munkájuk, közjogi harcaik, honvédõ áldozatuk gyümölcseként, honvesztõ árulások és eltévelyedések ellenére. A magyar nemzet legkiemelkedõbb hozzájárulása az egyetemes emberiség felemelkedéséhez annak az államrendnek a kialakításában testesül meg, amely egyedülálló mértékben helyezi középpontba az ott élõ emberek nemére, fajára, nemzetiségére és vallására való különbségtétel nélkül az emberi méltóságot. Ezt az államot eleink a Szent Korona tanra alapozták, és a Szent Korona országának nevezzük. A magyarság által megteremtett államnak a legfõbb ismérve a földi hatalomnak az égiekkel való összekötése, az emberi esendõségtõl való mentesítése, legfõbb értéke az igazságalapú jog folyamatos uralma és legfõbb eszköze a jogfolytonosság.

Meghatározásunkat abban a meggyõzõdésben fogalmaztuk meg, hogy történeti alkotmányunkon kívül nincs és nem is lehet életképes magyar nemzet. Ezért történeti alkotmányunk jogfolytonosságának helyreállítása a legfõbb korparancs, a legelsõ nemzetstratégiai feladat. A jogfolytonosság helyreállításának pillanatában az ország államformája alapjogilag/de jure apostoli királyság, amelyrõl bármikor népszavazás tartható.

„Mégis örök igazság marad, hogy csak egyetlen valóságos alkotmánybiztosíték van: a nemzet ragaszkodása alkotmányához, s önfeláldozó elszántsága annak megvédelmezésére.

Ha ez megvan, ha a nemzet tagjai annyira magukénak tekintik alkotmányukat, hogy annak megvédése érdekében szenvedni, magukat feláldozni készek, akkor az alkotmány biztosítva van. Ha ez az önfeláldozó elszántság hiányzik, ha az én érdeke felette áll az alkotmány sérthetetlenségének, akkor a legszebben megfogalmazott alkotmánybiztosítékok is üresen kongó, tartalom- és érték nélküli hatálytalan papirosgaranciák.” (Molnár Kálmán: Alkotmánytörténeti illúzió-e a magyar alkotmányfejlõdés jellegzetes közjogi iránya? Pécs, 1931. 22-23. oldal

Isten óvja a Nemzetet!

Budapest, 2012. augusztus 20.

A Magyarok VIII. Világkongresszusa


Elfogadta a Magyarok VIII. Világkongresszusának Záró-konferenciája

A kiadmányt hitelesíti Patrubány Miklós István Ádám, a Magyarok Világszövetségének elnöke
_________________________________

[1] Magyar Adorján – Az õsmûveltség, Budapest, 1995, Magyar Adorján Baráti Kör

[2] Dr. Baráth Tibor – A magyar népek õstörténete, vol. I-III, Montreal, 1968, 1973, 1974

[3] Dr. Borbola János – Az egyiptomi õsmagyar nyelv, Budapest, 2012, 5-1016 o.

[4] Dr. Simon Péter – Aki õelõtte jár, Budapest, 2004, 3. bõv. kiadás, 69-77 o.

[5] Patrubány Miklós, in Botos László fõszerk. – Magyarságtudományi tanulmányok, HUN-idea Szellemi Hagyományõrzõ Mûhely, Budapest, 2008, 9-12 o.

[6] Molnár V. József – A magyar nép lelke és annak nemzetalakító szerepe, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

[7] Ornella Semino et. al., Science Magazine, 10 November 2000, 290 (5494), 1155-1159 o.

[8] Dr. Nagy Ákos – A vércsoportok jelentõsége a magyar õstörténet kutatásában, Sydney, 2006, A

Hozzaszolasok


#41 | postaimre - 2013. March 24. 11:08:53
Etnikai átrendezõdés Magyarországon
08/31/2012 jacks-corner

A cigány népesség száma egy 1941-ben készült népszámlálás szerint 27 ezer fõ volt. 1949-ben 37 ezer, 1960-ban pedig 56 ezer cigányt regisztráltak a népszámlálásokon. Ezeket a számokat több okból kifolyólag nem fogadhatjuk el hiteles adatnak, de ha mégis így teszünk, azt az összefüggést megállapíthatjuk, hogy a cigány lakosság 19 év alatt megduplázódott Magyarországon.

Ezek az arányok némi rálátást nyújtanak a cigányság szaporaságára, de a valós adatok soha nem látnak napvilágot, mivel azok nyilvánosságra jutása a mindenkori hatalom érdekeivel ellentétes. Az 1990-ben végzett népszámlálás eredményei alapján akkor 142 ezerre volt tehetõ a magyarországi cigány lakosság száma. A KSH 2001-es népszámlálásának eredményei is 190 ezres cigány lakosságot említenek.


...és egyre többen lesznek...

A cigánysággal foglalkozó szociológiai kutatások általában jóval nagyobb népességszámot közölnek, mint a hivatalos statisztika. A Kemény István által végzett kutatások alapján rengeteg becslést végeztek már, ezek többnyire 450 ezerre teszik a magyarországi cigány lakosság számát a 90'-es évek elején, ami 45%-os növekedés az 1971-ben mért 320 ezerhez képest. Az ekkor mért növekedés alapján szintén elmondható, hogy a cigány lakosság létszáma generációnként duplázódik. 1993 végén az Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer keretében végzet felméréseket követõen a KSH 393,715 fõben állapította meg a cigányság lélekszámát.

Az 1970-es évek óta elvégzett szociológiai kutatások többnyire 3,2-3,5 közé teszik a cigányság termékenységi rátáját, vagyis egy átlagos cigány család esetében a három gyermek az alsó határ, de minden második esetben négy gyermek van a családban. Ez alapján szintén kijelenthetjük, hogy a cigányság száma generációnként duplázódik, hiszen a cigányság esetében egy generáció rövidebb idõszakot jelent, mint a magyarság esetében. A magyar lakosság körében az elsõ gyermek vállalásakor jellemzõ átlagos életkor 29,3 év. A cigány lakosság gyermekvállalási hajlandóságáról nincsenek ilyen pontos adatok, de miközben a KSH az adatfelvétel során 15 éves cigányok kapcsán még gyermekrõl beszél, nem ritka a szülés 13-15 éves lányok esetében. Hogy a cigányság lélekszáma generációnként megduplázódik, az a gyakorlatban annyit jelent, hogy ami a magyarság számára egy generáció, mire egy magyar nõ egyáltalán elgondolkozik a gyermekvállaláson, annyi idõ alatt a cigány nõnek már 2 gyereke van.

A KSH utoljára 2001-ben kérdezhetett rá a származásra, azt követõen államilag letiltották a faji viszonyok alakulásának további figyelemmel kísérését. Ez annak tudható be, hogy a hatalom szembesült azzal az idõzített bombával, ami a Magyarországra betelepülõ zsidóság számára fennálló magyarkérdést minden külsõ beavatkozás nélkül megoldja. Az elmúlt tíz évben a cigány lakosság számáról aligha látott napvilágot hiteles adat, leszámítva azon cigány "értelmiségiek" mondatait, akik másfél-kétmilliós cigányságról beszélnek. Ha a cigány lakosság száma generációnként duplázódik, akkor pedig az 1990-es évek elején mért 450 ezres cigányság 2008 környékére átlépte az egymilliót.

A KSH 2001-es adatai alapján a cigányság és a magyarság korfája közt is éles eltérés mutatkozik. A magyarországi cigányság mintegy 85%-a biológiailag gyermekvállalásra alkalmas korú, a magyar lakosság esetében ez mindössze 66,7%. A rendszerváltás óta a magyar lakosság esetében a születések száma közel megfelezõdött, a cigányság esetében pedig megduplázódott.

Ez két dolgot jelenthet: vagy a cigány nõk dupla annyi gyermeket vállalnak, mint egy generációval ezelõtt, vagy azt, hogy egy generáció alatt a cigányság száma megduplázódott. Miközben az országban "dúl a rasszizmus", miközben két nagy gazdasági válság is volt, ami a cigányság termékenységi mutatójára láthatóan nem volt hatással. 2008-ra a cigányság lélekszáma átlépte az egymilliót, ami a szaporasági mutatók alapján a 2020-as évek elejére kétmilliós, a 2030-as évek végére négymilliós cigány lakosságot fog jelenteni Magyarországon.

A cigányság korfája 2001-ben olyan mértékû népességrobbanást vetített elõre, ami a hatalmat arra ösztökélte, hogy törvényileg tiltsa a faji viszonyok nyilvántartását és az ezzel kapcsolatos kutatásokat. A magyarság korfája azonban a lakosság gyors megfogyatkozását vetíti elõre.

A demográfiai elõrejelzések hazudnak, mikor azt állítják, hogy a népesség fogyását ellensúlyozza a bevándorlók tömege, és a cigányság szaporasága statisztikailag ellensúlyozza a magyarság megfogyatkozását, ami azt fogja eredményezni, hogy az összlakosság nem fog nagymértékben megfogyatkozni. Ugyanis azt, hogy egy népesség mennyire szapora, nem az összlakosság száma határozza meg, hanem a szülésre alkalmas nõk, a potenciális anyák összlakossághoz viszonyított aránya. A magyarság esetében jelenleg a 18 és 49 közötti nõk száma 2,201,459, de nem ez, ami meghatározó. A biológiai értelemben legtermékenyebb korban lévõ nõk (16-27) száma jelenleg mintegy 730 ezer. A most 6-17 éves lányok száma alapján ez tíz év múlva már csak 585 ezer, ami közel 20%-os csökkenés.

De a KSH a bevándorlási adatokat is hozzáadja az összlakosság korfájához, ami a probléma élét nagymértékben tompítja, arról nem is beszélve, hogy az összlakossághoz mérten a cigányság most 12,5%-os kisebbséget jelent. Az országban 2010-ben mintegy 200 ezer bevándorlót tartottak nyilván, azóta pedig újabb 200 ezer idegen kapott magyar állampolgárságot úgy, hogy az névváltoztatással járt, vagyis feltehetõleg nem külhoni magyarról van szó. A magyarországi zsidóság lélekszámát pedig 80-200 ezer közé tették a kettõs állampolgárság engedélyezése elõtt, ami valójában jóval több, de ez már más kérdés. Ez így összességében azt jelenti, hogy a 800 ezer potenciális anyából 150 ezer nem magyar.

Az 1990-es évek elején a születési adatok nyilvántartásából tudható volt, hogy az élveszületések felét cigányok tették ki. Alig néhány éve nagy vihart kavart, mikor nyilvánosságot kapott néhány becslés, miszerint az iskolarendszerbe belépõ diákok fele már cigány. Ezt az arányt a többség gondolkodás nélkül túlzásnak nevezi, pedig a számok önmagukért beszélnek. A magyarországi összlakosságon belül átlagosan 23% a gyermekvállalásra alkalmas korban lévõ nõk aránya. A cigányságnál ez meghaladja a 40%-ot, ami azt jelenti, hogy a cigány lakosságon belül most van közel 500 ezer potenciális anya. Miközben a magyar összlakosságnak négyszer ennyi, de ebbõl le kell vonni a félmillió cigány nõt, majd végiggondolni, hogy miközben a cigányságon belül csak harmadannyi termékeny korban lévõ nõ van, háromszor annyi gyermeket vállalnak, mint az átlag magyar. Máris ott tartunk, hogy a születések felét a cigányok teszik ki.
Csakhogy az összlakosság nem a magyar lakosságot jelenti, hanem a magyar lakosságot plusz a zsidókat és a bevándorlókat - vagyis a cigány lakosságon belül gyakorlatilag több potenciális anya van, mint amennyivel a magyarság bír.

A KSH adatai alapján tíz év múlva lesz ebben az országban 2,131,724 gyermekvállalásra alkalmas korban lévõ nõ. Ha a cigány lakosság száma az eddigi temben növekszik - és növekedni is fog - akkor 2030-ra minden második 50 alatti nõ cigány lesz, ami háromszor, négyszer akkora gyermekvállalási hajlandóságot és kedvet jelent, mint a magyarok esetében.

Molnár István
2012 augusztus 30.
#42 | postaimre - 2013. March 24. 16:02:57
Ezen is el tudtok igazodni? Nem kicsit sántít a patás és tolja a "nemzetiség" felé a mutatót, nehogy a nemzet, mint vérségi, nyelvi közösség lehessen eredeti állapotában megfogalmazni, pedig ez a lényeg.

Csak szabadon gondolkodva itt egy nekifutás.

[color=#990000]Nemzés, nemek közti szxuális kapcsolat, genetikai állomány átörökítése útján létrejövõ, vérségi kapcsolatra épülõ társadalmi-politikai viszonyrendszer. Nem-ezis!

Nép, az ép nemzetségek adott területen lokalizálható társadalmilag, szociálisan, politikailag meghatározott közege.
[/color]

MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet: KORSZERÛ MAGYAR NEMZETFOGALOM

A magyar nemzetfogalom alanyai a magyar állam területén élõ magyarok és kisebbségek éppúgy, mint az ország határain kívül élõ magyar közösségek. A külpolitika nemzetpolitikai céljait hosszú távon a Kárpát-medence területén osztozó államoknak és nemzeteknek – az Európai Unió keretei közt kialakítható és a – nyugat-európai típusú – regionális együttmûködésében, valamint az ily módon megújuló kapcsolatrendszerében kell megfogalmazni.

A magyar külpolitika a magyar nemzeti közösség nyelvi, kulturális, demográfiai, gazdasági bázisának és potenciáljának megõrzését, megerõsítését szolgálja. Az országon belül és kívül hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a magyar nemzetfogalom reális és választható közösségi kereteket jelentsen. Ez a magyarországi állampolgári közösségen belül és kívül, a magyarországi állami keretek mellett a magyarországi kisebbségek, és a kisebbségi magyarok számára egyaránt lehetõséget kínál a párhuzamos nemzetépítésre egy regionális nemzeti társulás keretében.

A külpolitika legfõbb jövõbeni nemzetpolitikai törekvését e regionális nemzeti társulás elõsegítése jelentheti. Az ehhez szükséges megegyezéses szomszédságpolitikai háttér biztosítása mellett olyan átfogó szerzõdéses rendszer kialakítása is szükséges, amely nagyobb migrációs mozgások nélkül a magyar anyanyelvû és identitású népesség minden regionális közössége számára biztosítani tudja a nyelvváltás és a kulturális értékvesztés megelõzését. A szomszéd országokkal való egyeztetések, és megállapodások rendszerével biztosítani kell az egyenlõ hozzáférést a magyar anyanyelvi, kulturális, oktatási, tájékoztatási javakhoz, a kisebbségi közösségek teljes jogú részvételét a magyar kulturális, oktatási, tudományos alrendszerekben. Szükséges az is, hogy a szomszéd országbeli magyarok a többségi nemzettel a politikai élet minden szintjén kiegyensúlyozott kapcsolatokat alakítsanak ki. A magyar külpolitikának a jövõben be kell építeni érvrendszerébe a magyarországi kisebbségeknek a magyar önkormányzati modell által kínált kooperációs lehetõségeket.

A kelet-közép-európai régió autonómia-törekvései kapcsán az érintett államok és kisebbségek kölcsönös belátására, vegyes modellek és mûködõképes jogi keretek kialakítására lesz szükség. Az EU keleti bõvítésének eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a kisebbségi autonómiaigények terén kedvezõ fordulatot az európai integráció csak közvetve segíthet elõ. Csak hosszabb távon oldódhatnak a fóbiák, mérséklõdhet az elutasítás, módosulhat a szeparatizmussal azonosított autonómiák elvi megítélése. Látnunk kell, hogy a kisebbségi népességgel rendelkezõ államok, köztük éppen a Magyarország szomszédságát képezõ új tagállamok egy része továbbra is az asszimiláló nemzetállami logika fenntartásában érdekelt és ellenzi a decentralizációt, a regionalizációt és az autonómia-törekvéseket.

Rövid és hosszú távon egyaránt meg kell vizsgálni, lehet-e az aktív migrációs politika eszközrendszerével szabályozhatóvá tenni a határon túli magyarok magyarországi, a magyarországi magyarok erdélyi, szlovákiai, stb. áttelepülésének munkavállalói szegmensét, miként lehet megkönnyíteni az ingázást, a határidõs szomszéd országbeli munkavégzést.

A kisebbségi magyar parlamenti politikai pártok magas szintû konzultációs, kritikai és kezdeményezõ szerepét feltétlenül érdemes lenne a mainál átütõbb módon is intézményesíteni, akár a parlament, akár a regionális együttmûködési formák keretei közt, bevonva a hazai kisebbségek képviseleteit is.

A nyugati magyar diaszpóra jelentõs kapcsolati, szellemi, gazdasági potenciálja megérdemelné, hogy a magyar külpolitika éppen a nemzetpolitika keretei közt az eddiginél sokkal erõteljesebben integrálja a nemzetpolitikai gondolkodásba és programokba. Itt gondolni kell az észak- és dél-amerikai, ausztráliai szervezetek mellett a németországi, skandináviai, izraeli, dél-afrikai magyar diaszpóra közösségek megújulási tendenciáira is.

Összefoglalóan tehát: a magyar külpolitika prioritásainak a korszerû nemzetfogalommal összhangban azokat a távlati célokat kell szolgálniuk, amelyek egyszerre erõsítik és teszik versenyképessé a magyar nemzeti közösség különbözõ regionális, etnikai, szociális és más csoportjait. Ugyanakkor a kétnyelvûség, a nemzetközi kapcsolatok támogatásával, átgondolt operatív programok beindításával, közös mûködtetésével a megújuló nemzetpolitikának a regionális fejlesztés eddig jórészt hiányzó tömeglélektani feltételeinek kialakításához is hozzá kell járulnia.
http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/...ogalom.htm
#43 | kincses - 2013. March 24. 17:31:15
"amelyek egyszerre erõsítik és teszik versenyképessé a magyar nemzeti közösség különbözõ regionális, etnikai, szociális és más csoportjait."- "hiányzó tömeglélektani feltételeinek" ---hm - létrehoznak tömeglélektani feltételeket, hogy versenyképes legyen a RÉGIÓKRA szabdalt TÁRS-adalom? KIVEL versenyezzen genetikailag? ez valami eszméletlen, ember alatti disznóság...
#44 | ijfeszito - 2013. March 24. 17:53:44
Olvasónk levele Londonból:
Sajnos bele vagyok kényszerülve, hogy Londonban, egy hotelben dolgozzak, állandó éjszakásként, távol a hazámtól, távol a régi jó barátoktól, családtól. Nem errõl a dologról szeretnék most azonban véleményt kifejteni, hanem arról, amit tegnap este tapasztaltam. Teljesen ledöbbentett.
Este 11-kor elkezdtem a munkát és pár percre rá betévedt egy kb. 50 év körüli férfi, kikérte az italát viszont nem távozott a pulttól, hanem leült ott és iszogatni kezdett. Én illendõen megkérdeztem tõle, hogy milyen napja volt, hogy érzi magát. Pár percig semmi különös dolog nem történt, aztán megkérdezte, hogy honnan származom, mire büszkén feleltem, hogy Magyarországról.
Ilyen esetekben az emberek általában felsorolnak olyanokat, hogy Puskás, gulyásleves, Budapest, pálinka, Balaton stb. Viszont õ angol nyelven (!) azt mondta nekem ezek után, hogy "én is magyar vagyok". Gondoltam, átváltok akkor én magyar nyelvre, üdvözöltem is magyarul: "Isten hozott!".
Mindez egyetlen reakciót váltott ki belõle, mégpedig azt, hogy értetlenül, kérdõen nézett rám! Itt kezdtem furcsállni a dolgot, majd visszaváltva angolra megkérdeztem, hogy miért mondta, hogy õ is magyar. Erre ezt a feleletet kaptam, mindezt angolul:
”Nos, alapvetõen Izraelben születtem és Amerikában élek, de az identitásom magyar, hiszen oda fogunk hazatérni a családommal pár éven belül.”
Teljesen összezavarodtam, vissza is kérdeztem, hogy jól hallottam-e a dolgokat, majd megkérdeztem tõle, hogy hogyan lehetséges, hogy Izraelben születettként, Amerikában élõként, magyarnak vallja magát? Megkaptam rá a következõ, nem kevésbé értelmetlen válaszát:
”Régen sokat meséltek nekem a szüleim és nagyszüleim Magyarországról, és én úgy döntöttem, magyar vagyok, attól függetlenül, hogy nem élek még ott.”
Szóhoz se jutottam hirtelen, és mivel a manager ekkor megbízott egy munkával, ott kellett hagyjam a beszélgetést, mire visszaértem, már nem volt ott az ember. Azóta is ezen kattog az agyam, hogy ez milyen gondolkodásmód, és miért, és hogyan? És ezernyi kérdés… Elég friss a sztori, elnézést, ha összekapkodva írtam le a sorokat, de mindenképp ki akartam valakinek panaszkodni magam!
(Olvasónktól)

További részletek: http://kuruc.info/r/20/109767/
#45 | kukackac - 2013. March 24. 17:59:28
4.bp.blogspot.com/-IhglvOhjxCk/UU4DyEZQkFI/AAAAAAABf_Q/24KhsNp0tQg/s1600/0222pod01.jpg

[youtube]http://youtu.be/LkQkr4U-o5A[/youtube]
#46 | Perje - 2013. March 24. 18:35:59
Ezt az Ensz bizottságot is feloszlatnám azonnal. Azt szeretné, ha a magyarok nem szaporodnának, de a cigány nõknek még több lehetõséget adnának. Bõvítenék a család fogalmát. Azon vannak, hogy az egynemûek házassága is lehetõvé váljon Mo-n.
http://hvg.hu/itthon/20130319_ENSZbiz...many_csala
#47 | postaimre - 2013. March 24. 18:49:38
Kincses, ugye érted, hogy a definíció szerint ezek az istentelen férgek, úgy hoztak létre "világnemzetet", hogy nem hoztak létre, csak a filozfiai-társadalomelméleti tudományos munkatársaik kerültek olyan szabadkõmûves átválogatásra, hogy a nemzetállamok tesén a furunkulusra rajzoltak egy vízfejet, valódi történelem, identitás és tartalom nélkül és a figyelmet erre tereve a sok idióta, az intelligenciát zsidó álmûveltséggel lecserélõ (mert ezt díjjazták és sulykolták) már bégetve integet ehhez!

Ugye érted, hogy a "magyar" nemzeti elit olyan idióta, amennyire csak a szó-kategória azt jelezni hivatott és még büszke is rá, mert minden egyes alkalommal a nemzetére hivatkozik és észre sem veszi, hogy a tartalom ki lett lopva és helyette a zsidótrágya-kakukk fészkelt bele.

Székely nemzeti tanács, jóbbik, hvim, msz, mvsz...és ilyen olyan faxom szervezetek, váraljasodottak és egyebek...szavam sincs ennyi marhára...és ez jelenleg a nemzet. Isten barmai.

Kérdezd meg, miért kellett akkor "nemzeti hitvallani" és ilyen szemmel olvasd azt újra!

A Nemzeti hitvallás szövege

Nemzeti hitvallás elnevezéssel tartalmaz preambulumot Magyarország hétfõn elfogadott új alaptörvénye, amely a Himnusz "Isten, áldd meg a magyart!" sorával kezdõdik.
Létrehozva: 2011. április 18., 15:23 | Utoljára frissítve: 2011. április 18., 15:34
nyomtat küld


A 2012. január elsejéig hatályos - rendszerváltáskor megalkotott és azóta számos alkalommal módosított - alkotmány bevezetõje úgy szólt, hogy a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elõsegítése érdekében állapítja meg Magyarország alkotmányának szövegét az Országgyûlés az új alkotmány elfogadásáig.

Az új alaptörvény bevezetõjéül szolgáló Nemzeti hitvallás megemlékezik arról, hogy Szent István király ezer évvel ezelõtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.

"Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdõ õseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerû szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit" - olvasható a szövegben.

A hitvallás értelmében a magyarok elismerik a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, becsülik országunk különbözõ vallási hagyományait, ígérik, hogy megõrzik az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzet szellemi és lelki egységét.

A velünk élõ nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezõk - rögzíti a hitvallás, amelyben az is szerepel: "vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk".

Felelõsséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erõforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövõ nemzedékek életfeltételeit - folytatódik a szöveg, amely szerint az emberi lét alapja az emberi méltóság.

A hitvallás szerint az egyéni szabadság csak másokkal együttmûködve bontakozhat ki, együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvetõ értékei a hûség, a hit és a szeretet, a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.

Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi - olvasható az új alkotmány bevezetõjében.

E szerint a magyarok tiszteletben tartják történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely
megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét; nem ismerik el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését, tagadják a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bûnök elévülését.

"Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét" - áll a szövegben, amely kinyilvánítja azt is: a magyarok egyetértenek az elsõ szabad Országgyûlés képviselõivel, akik elsõ határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.

Hazánk 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május 2-tól, az elsõ szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk, ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezetõ évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra - tartalmazza a hitvallás, amely úgy zárul: "Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttmûködésére alapítsuk".

A preambulumként szolgáló Nemzeti hitvallás válthatja az államigazgatási szervek, hivatalok, közintézmények falán a jelenleg kifüggesztett Nemzeti Együttmûködési Nyilatkozatot.
http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=1...ikk=161565

Ez is értelmet kap így, pedig ezt a református jóbbikos Hegedûs Lorántné is kézjelével látta el és megvan rovással is.



„»Legyen béke, szabadság és egyetértés.«

A XXI. század elsô évtizedének végén, negyvenhat év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét.

A magyar nemzet önrendelkezésért vívott küzdelme 1956-ban egy dicsôséges, de végül vérbe fojtott forradalommal kezdôdött. A küzdelem a rendszerváltás politikai paktumaival folytatódott, és végül szabadság helyett kiszolgáltatottságba, önállóság helyett eladósodásba, felemelkedés helyett szegénységbe, remény, bizakodás és testvériség helyett mély lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott. A magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyûjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez. Az Országgyûlés kinyilvánítja, hogy ezt az alkotmányos keretek között megvívott forradalmat elismeri és tiszteletben tartja.

Az Országgyûlés kinyilvánítja, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerzõdés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttmûködés Rendszerének megalapításáról döntöttek. A magyar nemzet e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló Országgyûlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a Nemzeti Együttmûködés Rendszerét.

Mi, a Magyar Országgyûlés képviselôi kinyilvánítjuk, hogy a demokratikus népakarat alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez és összekötik a sokszínû magyar nemzet tagjait. Munka, otthon, család, egészség és rend lesznek közös jövõnk tartóoszlopai.

A Nemzeti Együttmûködés Rendszere minden magyar számára nyitott, egyaránt
részesei a határon innen és túl élô magyarok. Lehetôség mindenki számára és elvárás mindenki felé, aki Magyarországon él, dolgozik és vállalkozik. Szilárd meggyõzõdésünk, hogy a Nemzeti Együttmûködés Rendszerében megtestesülô összefogással képesek leszünk megváltoztatni Magyarország jövõjét, erõssé és sikeressé tenni hazánkat. Ez a roppant erõket felszabadító összefogás minden magyar embert, legyen bármilyen korú, nemû, vallású, politikai nézetû, éljen bármely pontján a világnak, nagy reményekre
jogosít, és hosszú évtizedek után megadja a lehetôséget, hogy a magyarok végre megvalósíthassák saját céljaikat. Erre tesszük fel életünk most következõ éveit.”


Szép és jó terv és sajnos benne van MINDENKI, aki öntudatlan.
#48 | postaimre - 2013. March 24. 19:03:35
veres dávid már elhatárolódik..., ugye érthetõ?

http://www.facebook.com/photo.php?v=5...9064&t
#49 | kincses - 2013. March 24. 21:47:29
Imre,akkor jól tippeltem. Újra kell néznem "A nyolcadik utas a halál" c. filmet, különös tekintettel a kirobbanó szeretetre, amellyel elhagyják a lények a gazdatestet:|. Mert be van hálózva a magyar s az emberiség rendesen. DE VAN MEGOLDÁS. Elõ kell venni a szkíta utat, belül, hogy járni lehessen rajta, itt. Új világ kell? hát legyen. Új rend kell? Hát legyen. És remélem, nem lesz idejük csodálkozni.s_nyugi
#50 | bandee - 2013. March 24. 23:59:20
Ezaz, szkíta tudat elõ már..
Imre, a parasztsággal mi a baj? hogy nem jó, vagy hogy nem lesz?

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték