gardista97, jó partizánkodást! Jelszó "bújocska" éljen az ovi!  
"Ha oda kerül a sor, hogy kaszabolás lesz"..... füvet akarsz nyírni? Mivel? Tudod mióta hallom ezt? A gaz azóta is burjánzik!

Perje, félreértettelek, ne haragudj. Rémlátomás..... Harmadszorra sikerült!
Gerry, ne fenyegess, mert még egy üveg pálinkát meg kell innunk hippy szerelésben! s_6 
karikasostor, privin elérsz.

Caruso,te is tudhatnád,hogy arra gondoltam,amikor eljön az idõ a mocskok sem lesznek tétlenek,még akkor sem ha tudják,hogy végük és azokra mennek rá elsõnek akiket jobban ismernek.....,akár fényképõl stb.
Pont a szürkehomályban leplezõdõ alakok tehetnének majd a legnagyobb csapást.
Nem csak az eszköz lesz majd a lényeg,hogy valakinek fûnyirógép,valakinek meg kasza.....ez másodlagos.Ha 2006-ban a nyugdijas néni ki mert menni konyhakéssel a tüntetésre,akkor nem azon fogok aggódni,hogy mivel megyek.

 s_| 

gardista97! Nem számít a fényképp. Különben is egyszerre 2 helyen is tudok lenni, tehát a másik felem meg bosszul. s_h  " iker-hat-ás " s_1 

gardista97 - ma beszéltünk Carusoval és amikor elmondta nekem, hogy mit írt "szig.képet kirakni", azt válaszoltam neki, hogy engem (pl.) így ismertek meg sokan, hogy "GERRY", de a név mögött lévö embert a hozzászólásokból és reagálásokból illesztették hozzá a névhez. Ebböl az következik, hogy teljesen mindegy mi az igazi név, valahol a személyiség a fontos. A név választása persze lehet irányadó, de idövel összeolvad annak használójával és másodrangú szerepet játszik. Ettöl függetlenül, szinte senki se tud elbújni a kutató szemek elöl, ha azt olyan szinten teszi mint az itt megjelentek nagy százaléka: "Hú, milyen nevet írjak Nick névnek? Megvan!!!" és máris odaírta. Bárkit - kis kutakodással meg lehet találni az interneten, ha mégse, akkor a háttérhatalom más úton módon fogja kideríteni a szerinte szükséges adatokat a célszemélyröl.
Néhány itt író / olvasó személyröl - így rólam is - már régóta megvan minden adat ahhoz, hogy adott esetben megtaláljanak. Honnan tudom? Tudom. Az ok, amiért nem igazán érzem szükségesnek, hogy saját néven, arcképpel szerepeljek, a kényelem. Egyszerüen nincs kedvem ahhoz, hogy "jé téged láttalak ezen az oldalon ekkor és akkor, emlékszel rám, együtt öriztük a kecskéket a Rózsadombbon, neked olyan szép köralakú szemüveged volt én meg a mézeskalácsos fia vagyok..." ... nem.
Annak ellenére, hogy több ezer ismerösöm volt fiatalabb koromban, valamint olyan körökben mozogtam ahol figyelnek az emberek a másikra, ennyi év alatt (1996 óta napi 5...10 órát töltök az interneten - miután ez a munkámhoz tartozik és ebböl az idöböl jó nagy szeletet ki is kanyarítottam az engem érdeklö és egykor abban tevékenyen résztvevö magyar múlt-am-ra {na jó Budapest és környéke irányítottsággal}) és az azóta elmúlt években mindössze egyetlen ismerösöm került a szemem elé véletlenül. Néhányuk életútjáról értesültem, azok közül persze többet megtaláltam, de rákereséssel... Ebböl is látszik, hogy szinte lényegtelen, eredeti vagy Nick névvel mozogni az interneten... az esetleg nem kívánt ismerösök nem nagyon találnak ránk. A másik ok pedig az, hogy nem érzem szükségét fényképpel ellátott énem prezentálásának. A személyes ismeretség megint más. Nem bújkálok senki elöl de nem is akarom magamat senkire ráeröszakolni. Ezzel többnyire mindenki így van. Imrének szüksége van a nyitottságra, mert sokak szemében ezzel hitelesíti a mondanivalóját. Nem így van, de mégis elvárják töle.

Caruso - mint minden olyan ember akinek a munkájához fontos volt a személyes megjelenés/kisugárzás is - természetesnek veszi, hogy "mellszélességgel" áll ki bárki elé. (De azért nem azt kiabálva, hogy: "Ide löjjetek, én is Putyilov gyári vagyok!" Ez nem bátorság, nem is félelem, hanem karakter kérdése mindenkinél. A sok fiatal korombani verekedésnél amibe belekeveredtem (90%-ban belevittek a haverok), soha nem futottam el, pedig néha igen csak elszorult a torkom és meg voltam gyözödve arról, hogy ezt nem úszom meg élve), egyszer se léptem vissza, mert az szégyent hozott volna rám. Ez a "nem tehetem meg" adott ilyenkor eröt és konokságot, dühöt ami néha gyülöletté is érlelödött... nos ettöl a pillanattól kezdve már nincs (nem volt) helye érzelemnek. Rég volt - szép se volt mindig,- mára csak emlék és nem kívánok ilyen adrenalincsomagot feldolgozni a jelenemben. De azért bízom benne, ha valaha még szükség lesz rám, akkor a régmúltban megismert énecském valahogy még képes lesz átbukdácsoltatni egy ilyen helyzeten. Arcképpel, címmel és névvel, vagy nélküle, csak mint GERRY.


... valahogy csak lesz...s_| 

Gerry s_v s_1 Na aki ezt nem erti, az semmit nem ert.

Gerry s_y 

Aztán itt vagyunk egy páran, akik már nem eléggé foto-GÉNek ... s_6