Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Rózsi ingyen koncert


Most jövök az ingyen Rózsi koncertrõl, a második számtól kezdve elmenekültem. Mint afféle szociológiai tanulmány, érdemes volt oda menni, és látni egybe gyûlve azt az egetverõ söpredéket ami ott volt. Az elsõ szám után rámtehénkedett két késõbb érkezõ undorító konzum tehén, biztos tudatában, hogy én állok majd odébb nem õk. Az a tipikus nõstény bálna volt akit több liter alkohol után is csak elkerül az ember, ne hogy rákerüljön, pláne alá ! De a második szám kezdete beadta a kulcsot, mert az a gyomorszájba vágó ütés, amit tudatlanok basszusnak neveznek elüldözött a koncertrõl. Elképesztõen dilettáns hangosítás, és hihetetlen létszámú golyóérett tömeg. Nincs fényképezõgépem, de most nagyon sajnálom. Amit ott eszenciálisan láttam, az újból és végleg kiábrándított a világból, ennek sürgõsen el kell pusztulnia, érdemesebb egyedek biztosan túlélik, ezt azért leszûrtem. Vagyok ennyire önbizalommal ! Egyetlen egy lényt nem láttam, akivel szívesen kezet fogtam volna, vagy beszédbe elegyedtem volna. Biztosan volt egy, kettõ, de elveszett a tömegben. Nincs apelláta, irtani kell. Kezdem belátni, hogy a Bill Gatesnek és társainak igaza van ! De hát õk tenyésztették ki, saját használatra !

Hozzaszolasok


#51 | NKG - 2015. June 29. 12:51:43
Kedves Detonator és Gutai Zub.
Elbeszélünk egymás mellett.
Mondandómat tekintsétek tárgytalannak, itt se voltam.
Isten áldása rátok!
#52 | magyarember - 2015. June 29. 13:20:57
Tudja valaki, hogy halt meg ez a Gidai Erzsébet?
#53 | kozak - 2015. June 29. 13:24:57
"magyarember "ez így egy kicsit durva . Több tiszteletet !
http://weborvos.hu/adat/egsz/2008szep...pt/2-3.pdf
#54 | magyarember - 2015. June 29. 13:41:13
kozák!
Ne durvázz!
Ha nem tudsz válaszolni a kérdésemre és nem értetted meg miért tettem fel hát kérlek ne szólits meg.
Baromian tele vagyok már az itt honoló nagyarcokkal.
Otthon oszdd a felszólításokat.
Nem vagyok az ilyenekre kíváncsi!
#55 | kozak - 2015. June 29. 13:48:57
Tudsz olvasni "magyarember" ?
Az istentelenekre azonban mindvégig könyörtelen harag nehezedett. Elõre ismerte ugyanis jövõbeli magatartásukat is, nevezetesen, hogy bár maguk sürgették kivonulásukat és sebbel-lobbal elengedték õket hamarosan mást gondolnak, és üldözõbe veszik õket. Amikor még gyászukkal voltak elfoglalva és még jajgattak a halottak sírjánál, máris más, balga elhatározásra jutottak, és mint szökevényeket, üldözõbe vették azokat, akiket kérve-könyörögve elküldtek. A megérdemelt végzet hajtotta õket efelé a vég felé, és feledtette velük a történteket, hogy teljessé tegyék a csapásaikból még hiányzó büntetést, és hogy néped csodálatosan kivonuljon, õk meg szokatlan halált leljenek. Az egész teremtés újjáalakult ugyanis természetében, hogy egészen különös parancsnoknak engedelmeskedjék, hogy gyermekeid sértetlenül megmaradjanak. Felhõ jelent meg, és árnyékával beborította táborukat, és szárazföld bukkant elõ, ahol azelõtt víz volt nyitott út a Vörös-tengerbõl és zöldellõ mezõ az örvénylõ áradatból. Ezen vonultak át az egész néppel azok, akiket kezed oltalmazott, és bámulatos csodákat láttak. Legelésztek, mint a paripák, és szökelltek, mint a bárányok, és dicsõítettek téged, Uram, aki megmentetted õket.
#56 | kozak - 2015. June 29. 14:30:00
"magyarember" ?
Már ha otthonomat vetted szádra
nálatok így van csak titkolod .
kidculture.files.wordpress.com/2011/12/4193683385_f17c0cf436.jpg
#57 | spartakusz - 2015. June 29. 14:56:12
Kedves Magyarember!

Ennyit tudok - egyenlõre:

Gidai Erzsébet lesz.

Teleki Pállal együtt vallotta:

„Az Úristen nehéz helyre rendelt bennünket – de megálltuk helyünket és megálljuk most is. De hogy továbbra is megállhassuk helyünket, nem elég azt csak hirdetni, hanem dolgoznunk is kell.”

Prof. Dr. Gidai Erzsébet temetése - Prof. Dr. Faragó Sándor rektor



Tisztelt Gyászoló Család, hozzátartozók, barátok, munkatársak, tanítványok!



Fájdalmas üzenettel lengeti a szél a fekete zászlókat Sopronban a Nyugat-magyarországi Egyetem fõépületén, és a Közgazdaság-tudományi Kar Erzsébet utcai campusának homlokzatán. Elment, ismét elment egy kiváló professzor, itt hagyott bennünket egy kiváló ember: 2008. augusztus 19-én délután elhunyt Gidai Erzsébet Professzor Asszony, a Közgazdaságtudományi Kar alapító dékánja, a Kar „Széchenyi István” Doktori Iskolájának vezetõje.

Megrendülten állok, állunk a ravatal mellett, nehéz elfogadni a megmásíthatatlant. Különösen fájdalmas a búcsú, mert egy iskolateremtõ, iskolaalapító kiváló oktatótól, hazai és nemzetközi tudományos körökben elismert kutatótól, elhivatott, elkötelezett, Jó Embertõl kell végsõ búcsút vennünk.



Gidai Erzsébet 1940. május 22.-én Budapesten született, de gyermek és fiatalkorát már a Fejér megyei Kulcson töltötte. Általános iskolai tanulmányait ott, középiskolai tanulmányait Dunaújvárosban folytatta. 1962-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Pénzügy Szakán, okleveles közgazdaként, majd 1969-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán okleveles pszichológussá avatták. Elsõ munkahelye a Magyar Nemzeti Bank volt, ahol hitelügyi elõadóként dolgozott. 1963-ban egyetemi oktatói kinevezést nyert a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre, ahonnan 1983-ban egyetemi docensként került át a Társadalomtudományi Intézetbe tudományos osztályvezetõnek. 1989 és 1991 között a Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézetének igazgatója, majd 1991-tõl a Társadalomkutató és Elõrejelzõ Intézet igazgatója volt.

1996. július 1-jével egyetemi tanári kinevezést nyert a Soproni Egyetem Közgazdasági Intézetébe. 1996-tól a Közgazdasági Intézet, 1999 szeptemberétõl a Gazdálkodási Szak, majd az újonnan alakult Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója lett. 2000-2006 között – két ciklusban – a Közgazdaságtudományi Kar alapító dékánja volt. A Közgazdaságtudományi Kar Széchenyi István Doktori Iskoláját – amelyet a MAB 2001-ben akkreditált – haláláig vezette. Mindeközben 1966-ban Budapesten egyetemi doktori, 1975-ben, Berlinben kandidátusi tudományos fokozatot szerzett. 1988-ban a közgazdaságtudomány akadémiai doktora lett. 1996-ban habilitált doktori címet érdemelt ki. Kevesen tudják, hogy 1994-ben ajánlották akadémiai levelezõ tagságra is.

Szakmai munkásságát és közéleti tevékenységét több kitüntetéssel ismerték el. 1972-ben Akadémiai Díjat kapott. 1979-ben és 1986-ban a Felsõoktatás Kiváló Dolgozója lett, 1983-ban a Munkaérdemrend arany fokozatát, 1986-ban a Társasági Munkáért arany fokozata elismerést vehette át. 1994-ben a Magyar Szellemi Védegylet „Rendületlenül” oklevél kitüntetésben részesítette. 2005-ben a Nyugat-magyarországi Egyetem Kiváló Oktatója lett, a Miskolci Egyetemtõl megkapta a „Signum Aureum Universitatis” elismerést, arany fokozatú „Mestertanár” volt, megkapta a Nyugat-magyarországi Egyetem emlékérmét és a Széchenyi István emlékérmet.



Lexikoni tömörséggel ennyi Gidai Erzsébet szakmai-tudományos munkásságának esszenciája. Mi, akik ismertük, elismertük és szerettük Õt, tudjuk, hogy mindezek fontos, a külvilág számára látható, láttatni szükséges élettörténeti adatok, de korántsem tárják fel a mögötte élõ, alkotó, gondolkodó, érzõ ember egóját.



Gidai Erzsébet nagy tisztelõje volt a legnagyobb magyarnak – nem véletlenül nevezte el az akadémia-alapító, nagycenki-soproni kötõdésû grófról doktori iskoláját – ezért Széchenyi egyik naplóbejegyzésébõl merítve kísérelem meg az Õ világképét megfogalmazni.



„Mindenható Isten, hallgasd meg mindennapi imádságomat. Töltsd el szívemet angyali tisztaságú szeretettel embertársaim iránt, hazám iránt és honfitársaim iránt! Világosítsd meg egy kerub szellemével és gondolkodó erejével; engedd a jövendõbe pillantanom; a jó magot a rossztól megkülönböztetnem. Sugalld nekem, mit és hogyan kell kezdenem, hogy egykoron a tõkével, melyet reám bíztál, elszámolni tudjak. Gondolkodni és dolgozni akarok, éjjel nappal, éltem fogytáig. Gyarapítsd, ami jó – tipord el születésekor, ami netán rossz gyümölcsöt teremne. Segíts nekem, hogy minden szenvedelmet elfojthassak magamban. Engedd, hogy a világon mindent lelkem igaz alázatával szemlélhessek, és kezdhessek – és engedd, hogy az angyal, ki engem megvilágosít, békességben és csendes boldogságban éljen.

Ez imádságom ne mondassék, hanem szüntelen cselekvés által küldessék az égbe.”



Szeretet, jövõbelátás, gondolkodás és munka, szüntelen cselekvés – ezek hatották át életét.



Szeretetét mindenekelõtt családja tapasztalhatta. Férje Dr. Selyem Zsombor Erdély, Gyergyó szülötte volt, akit fájdalmasan korán elvesztett, így szívének minden szeretetét szüleire és gyermekeire irányította. Soha nem felejtem azokat az aggódó szavakat, amelyekkel idõs, betegeskedõ édesapjának utolsó éveit, hónapjait illette, s gondoskodását, amellyel – tengernyi dolga-gondja mellett – bearanyozta azokat a napokat. Szeretettel teljes családi légkörben nevelte fel gyermekeit, rajongva szerette Õket, igyekezett mindent megadni nekik. Lánya Réka, aki édesapja foglalkozását választotta, orvos; fia, Zsombor, mérnök-informatikus lett. Mivel mindkettejüknek rendkívül bensõséges viszonyuk volt édesanyjukkal, mindannyiunk közül, a legnagyobb az Õ fájdalmuk. Tudniuk kell, hogy ebben a fájdalomban nagyon sokan osztozunk Velük. Édesanyjuk iránt megnyilvánuló elismerés, szeretet adjon erõt számukra hiánya elviseléséhez, a lelki megnyugváshoz.

Szeretetét bõséggel szórta hallgatói irányába is. Kiemelt figyelmet fordított diákjai ügyes-bajos gondjainak megoldására, sõt tanácsok nyújtására is maradt energiája. Ajtaja hallgatói elõtt mindig nyitva állt, bizton számíthattak rá, hogy idejével nem fukarkodik. Nagy gonddal, kitüntetett figyelemmel kísérte a határon túlról érkezõ magyar hallgatókat, pályafutásukat az egyetem elvégzése után is nyomon követte.

S végül szeretete a haza és honfitársai iránt! E fogalmak belsõ jelentését számára is kitágította házassága, hiszen Selyem Zsombor erdélyi gyökerei Gidai Erzsébet gondolkodását, érzelmeit, nemzettudatát alapjaiban változtatták meg, hogy azután egész életében meghatározzák. A népi származás és a mély nemzettudat formálták politikai gondolkodásmódját. A tenni akarás és a tehetetlenség gyakorlata közti redundancia felismerése diktálta számára a politikai szerepvállalást. Aktívan részt vett a Magyarok Világszövetségének munkájában, 1998 és 2002 között parlamenti képviselõ volt. Ezen idõ alatt a parlament Gazdasági Bizottságában, az Európai Integrációs Bizottságban és az Interparlamentáris Unióban folytatott meghatározó tevékenységet. Elvei mellett mindig kiállt, nemzeti elkötelezettségének mindig hangot adott, a szociális problémák iránti különleges érzékenység jellemezte. A radikalizálódó politikai környezettõl maga sem tudta, s többnyire nem is akarta tevékenységét elvonatkoztatni. Ebben is erõs asszony volt. Ebbéli érzelmeit elmélyítették szeretett férje halála körüli gyanús körülmények. Ezen idõszakban érte Õt a legtöbb támadás, amelynek megélése keserûséggel töltötte el, hiszen Õ a meggyõzõdése szerinti legjobbat, a legigazabbat akarta. A nagypolitika mégsem az Õ világa volt. Csalatkozásaikor volt igazán szüksége a Széchenyi-féle könyörgésre: Uram! „Segíts nekem, hogy minden szenvedelmet elfojthassak magamban”. S a segítséget megkapta... Meghozta a bölcs döntést és visszavonult közvetlen politizálástól. Az Õ terepe, életének igazi színpada ugyanis az oktatás, a tanítás, a nevelés volt. Ebben alkotott – intézményünk számára is – maradandót.

Gondolkodni, dolgozni, szüntelenül alkotni – ez volt hivatása, s ez ma – földi létének befejeztével – életének üzenete. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a Nyugat-magyarországi Egyetemen a közgazdász képzés indításában, a Közgazdaságtudományi Kar alapításában, valamint a Kar Széchenyi István Doktori Iskolájának megteremtésében. Ez az Õ igazi, kétségbevonhatatlan életmûve. Amíg közgazdászképzés lesz Sopronban, addig a kezdet, a viszonyítási pont Gidai Erzsébet lesz.

Teleki Pállal együtt vallotta:

„Az Úristen nehéz helyre rendelt bennünket – de megálltuk helyünket és megálljuk most is. De hogy továbbra is megállhassuk helyünket, nem elég azt csak hirdetni, hanem dolgoznunk is kell.”

Ezen gondolatok tekinthetjük az Õ szellemi testamentumának. Dolgozni másért, dolgozni a közért, dolgozni közös jövõnk letéteményeseiért, a magyar ifjúságért. Mindig csak adni és adni....



Az élettõl, tetterõtõl duzzadó Asszony életében villámként csapott a betegség diagnosztizálása. Õ olyan életet élt, hogy ez mindenkivel elõfordulhatott – gondolhattuk – csak Õvele nem. Eltökéltsége és optimizmusa csaknem 3 évig határtalan volt. „Gyõzni fogsz, meg fogsz gyógyulni!” mondtam Neki minden találkozásunkkor. És Õ mindenáron élni, gyõzni is akart! Élni gyermekeiért, családjáért, hallgatóiért, az általa alapított karért, az egyeteméért.



A doktori felvételik elbírálásakor találkoztunk utoljára.

„Hogy vagy?” - volt – mint mindig – elsõ kérdésem. Nem felelt... „Meg kell gyógyulnod” – mondtam Neki, de igenlõ válasza közben szeme már máshogyan csillogott, mint korábban. Ma már tudom, azok a fények egy elmenni készülõ ember transzcendens boldogságának fényei voltak.



S mikor völgyünkre tört az áradat

s már hegy se volt, mely mentõ csúccsal intsen,

egyetlen egy kõszikla megmaradt,

egyetlen tornyos sziklaszál: az Isten.



A hívõ ember egyetlen, de biztos reménysugara – Teremtõjével és szeretteivel való végsõ találkozás beteljesülésének esélye.



Ugyanez a hit – az Õ örökített hite – ad most gyermekeinek erõt és a jövõben megnyugvást, a szeretõ Anya elvesztésének elviseléséhez! Halála nem távollét, hanem a jelenlétnek egy más, egy új formája. Nekünk bizonyosan!



Az ûrt – ami távozásával keletkezett – az Egyetem, a Kar is mély fájdalommal éli meg. Emléke örökké él szívünkben.



Tisztelt Professzor Asszony, Kedves Erzsike, nyugodj békében!



Budapest, 2008. augusztus 29.

Prof. Dr. Faragó Sándor

innen:
http://www.nyme.hu/index.php?id=12479&L=1&id=12479

jegyzem 2015 június 29-én hétfõn 16:55 óra kor soha nem felejtünk el magyarok! id. Kiss László
#58 | kozak - 2015. June 29. 15:10:58
Most úgy õszintén így viselkedik egy akár magyarember néven írogató ?
Szánalmas !
#59 | Gutai Zub - 2015. June 29. 15:42:09
Kedves NKG,

Nem beszéltünk el egymás mellett.

Hallottam és tiszteletben tartom véleményedet.

Hihetetlen összetett és örökkön változó a valóság, mint az a gyerekek által használt prizma játék, belenézünk, megrázzuk, és teljesen más lesz.

Egy nem változik viszont: szeretjük és aggódunk ezért a szerencsétlen népért, amibe volt szerencsénk beleszületni.........
#60 | nyilas - 2015. June 29. 15:56:01

Egyáltalán nem Rózsiról szól itt semmi ! Arról az elképesztõen primitív, tenyésztett proli hordákról szól a "nóta", mint amit említettem volt szerencsém itt együtt látni. Az a 40, 60 éves seggagyú, minden kultúrát nélkülözõ, bio moslék ami ott volt, azt valóban terjeszteni kellene a youtube-on. Egyszerûen szavakat nem találok a jellemzésükre. Mérhetetlen fájdalom van bennem, hogy mind ezt le kell írnom, de hát ez az a rohadt valóság. És Ti, ezeket akarjátok felvilágosítani !? Közlöm az "okos tanítókkal", ezeken gyárilag nincs rajta a villanykapcsoló. Õk csak "úgy vannak". Ez a biomassza teszi ki Magyarország lakosságának kilencvenöt, kilencvenkilenc százalékát. Száraz állapotban alkalmasak TÜKER alágyújtósnak, egyébként meg semmire !


és...

"tilos olyan emberen könyörülni, aki esztelen". (Sanhedrin 68a.) Gerson rabbi is ezt mondja: "Nem illik a becsületeshez könyörülni a gonoszakon. (Ad. I. reg. 18., 14.) Abarbanel pedig így szól: "Nem helyes az, ha valaki ellenségei iránt irgalmasságot gyakorol." (Mark. ham. 77d.) Sõt az igazaknak meg is szabad õket csalni,...
Jesia rabbi mondja: "A világ csak az izraeliták végett teremtetett: õk a gyümölcs, a többi nép csak üres csésze. Következõleg mondhatjuk, hogy az izraelitákon kívül nincs más nép, azok csak üres csészék." (Sene luchoth hebberith 145c.) ...
"Az az elõnyük a zsidóknak minden más nép fölött, hogy a világ minden más nemzete között alig van egy ember, akik kiváló okossággal és. bölcsességgel lenne megáldva, míg a zsidók a legokosabb és legbölcsebb emberek." (Zeror hammor 131 b.) "


Ugyan az a kiválasztottság tudat mindkét idézetben!

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték