Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Rabosításom története


Nem eresztem bõ lére a lírát, elég az hozzá, hogy megtörtént a "hitelesítés", amit oly rég óta "vártam". Immár negyedszer rabosítottak (ha jól számolom). Pontban éjfélkor jöttek, csöngettek, álmosan, kisebb agresszív szóváltás, igazoltatás után a négy ferihegyi kirendeltségrõl hozzám két járõrkocsival kilátogató megbízottak házkutakodtak, a számítógépem lepecsételték, lefoglalták, majd kihallgatásra bevittek a kirendeltségre. Az alábbi iratok errõl a procedúráról tanúskodnak. Verát megviselte, de hát így természetes. Várjuk mára is, csak egy másik csapatot. Beavatás megvolt, eztán gyakorlottabbak leszünk ezen a téren is.

Itt a kiváltónak megnevezett ok!
Link

















Itt van a "fogjul ejtett" rabosított PC-m is.

-> postaimre - 2012. December 08. 13:27 · 115 hozzaszolas · 40923 megnyitas ·Nyomtatas

Hozzaszolasok


Oldal: 8 / 12: 1...56789101112
#71 | talpi - 2012. December 10. 10:01:47
Imrém!
:D 
Klotild!
Jól mondod, nem is azoknak szól, akik "teszik" a dolgukat, azoknak, akik most, hirtelen"látónak" érzik magukat. Csak úgy mellesleg, hol a faxban csüggesztették eddig csipás szemeiket? Ne válaszolj, tudom. CSak tudod, igen erõsen sexuálja a csõrömet, hogy mennyi,-de mennyi hirtelen ébredõ lett manapság,(?) Igaz viszont, lehet vissza is alszanak, de vettem borsot, szórni fogom a csipák mögé, már csak a, prüszkölés és a takonyban úszó ábrazatuk okán is.
#72 | cico - 2012. December 10. 10:34:50
Hányinger.
Pedig ez fog jönni: a saját hazánkban nem mondhatod el a saját véleményedet, mert ha a zsinyának nem tetszik, kipateroltat, de elõbb félig véredet veszi.
CSAKAZÉRTIS.
Mondjuk, nekem az is bökte a szememet, hogy a szociális adatokhoz mi köze van a hatóságnak? Meg egyáltalán, már megint mit mértek fel ezzel???
#73 | Kore - 2012. December 10. 11:02:11
És vajon kiknek a polkorrekt tájékoztatására adat-oztat, (t@sztat) kötelezõen minket - hogy a költõvel szóljak: KARTOTÉKOZTAT - ész nélkül bármelyik korrupttá rothadt álmagyar hatóság, a mi ITT-HONUNKBAN?
Kiknek az abszolút JOGTALAN követelõzéseire?
Akik ugye tagadják körömszakadtáig magukról a ténynek az árnyékát is?
Méghogy nem jelentenek ránk nézve
alattomosan kúszó, nemzetbiztonsági VÉSZT !?
Mirõl ordítanak, mint a fába szorult?
Mi van, valakinek tán ÉG a HÁZA?
Akkor hogy is van ez?
A HAZUGSÁG duplacsavaros HAZUGSÁGA!
É r e z n i, t a p a s z t a l n i !!!
#74 | tillati - 2012. December 10. 11:25:59
A TEPO oldalról !

Frissítések :

9:17
A szólásszabadság az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata (1948) szerint elidegeníthetetlen jog. "Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket".

Az Európai Emberi Jogi Bíróság egy 1976-os határozata úgy fogalmaz, hogy "a szólás szabadsága nemcsak azokra az 'információkra' és 'eszmékre' vonatkozik, amelyeket az emberek jó néven vesznek [...], hanem azokra is, amelyek bántják, felháborítják vagy zavarják [...] a lakosság bármely részét".

Számos cikkünk és filmünk puszta elhallgatását is a törvény büntetni követeli! : Btk. 150. § (1), 155. § (1) c), (2). A tényfeltárások és a velük összefüggésben megvalósításra került speciális eljárások alapján a tényfeltáró(k) a Btk. 22. § f), 29. §, 30. § miatt nem büntethetõ(k), a megjelent anyagok nem törölhetõk, terjesztésük nem korlátozható! Az ilyen törekvésekkel szemben mindenkinek az Emberi Jogok Chartájában, a Magyar Köztársaság Alkotmányában és a Btk.-ban is meghatározott joga, és egyben kötelessége fellépni!
Az íróinak, szerkesztõinek és filmkészítõinek további tényfeltárásai megzavarását, megakadályozását, vagy a blokkolását a Btk. 139. § (1), 139/A. § (1), 142. § (1), (2), (3), 155. § (1) B), c), (2), 172. § (1), (2), (3) alapján a törvény bünteti! Figyelmeztetünk minden elkövetõt, hogy az Emberiség-ellenes bûnök soha nem évülnek el! Így aki a bûncselekmények egyikében-másikában vagy azok halmazatában részt vállal, az igazságszolgáltatás érvényesítéséig nem mentesülhet .
#75 | gabi - 2012. December 10. 11:57:09
tillati! Tipikus esete annak, amikor a hírhozót büntetik, vagyis a postást. A hírt nem büntethetik, ráadásul igaz, és ami igaz az tabu.

cicp. megejtették az éves APEH/NAV ellenõrzést is!
#76 | cico - 2012. December 10. 12:06:29
gabi..s_|  Ja, sejtettem. Turkálnának inkább a saját zsebükben OTTHON. Az embert meg hagynák már békén ITTHON.
#77 | kukackac - 2012. December 10. 15:08:34
És ma van a napja!

Emberi Jogok Napja

http://www.ohchr.org/EN/UDHR/Pages/La...LangID=hng
#78 | Alexandros - 2012. December 10. 16:22:59
Emberi jogok nyilatkozata!
"...nehogy az ember végsõ szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön,"....
#79 | Alexandros - 2012. December 10. 16:37:55
18. cikk

Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyõzõdés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyõzõdésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság elõtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.
#80 | kukackac - 2012. December 10. 16:44:44
Universal Declaration of Human Rights
PDF version for the language Hungarian
PDF Version

Hungarian

Source: United Nations Department of Public Information, NY



Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
Bevezetõ

Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlõ és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon,

Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember legfõbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyõzõdése szabad lesz,

Tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végsõ szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön,

Tekintettel arra, hogy igen lényeges a nemzetek közötti baráti kapcsolatok kifejezõdésének elõmozdítása,

Tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvetõ emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nõk egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elõsegítik a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett jobb életfeltételeket valósítanak meg,

Tekintettel arra, hogy a tagállamok kötelezték magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttmûködve biztosítják az emberi jogok és alapvetõ szabadságok általános és tényleges tiszteletbentartását,

Tekintettel arra, hogy a jogok és szabadságok mibenléte tekintetében közös felfogás kialakításának a legnagyobb jelentõsége van az említett kötelezettség maradéktalan teljesítésének szempontjából

a közgyûlés kinyilvánítja
az emberi jogok egyetemleges nyilatkozatát

mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell abból a célból, hogy minden személy és a társadalom minden szerve, állandóan szem elõtt tartva a jelen Nyilatkozatot, oktatás és nevelés útján elõmozdítsa e jogok és szabadságok tiszteletbentartásának kifejlesztését, valamint azoknak fokozatosan megvalósuló hazai és nemzetközi jogszabályok útján történõ általános és tényleges alkalmazását és elismerését mind a tagállamok népei között, mind pedig a joghatóságuk alatt álló területek népei között.
1. cikk

Minden. emberi lény szabadon születik és egyenlõ méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.
2. cikk

Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.

Ezenfelül nem lehet semmiféle megkülönböztetést tenni annak az országnak, vagy területnek politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem, amelynek a személy állampolgára, aszerint, hogy az illetõ ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem autonóm vagy szuverenitása bármely vonatkozásban korlátozott.
3. cikk

Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
4. cikk

Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolgakereskedés minden alakja tilos.
5. cikk

Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.
6. cikk

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék.
7. cikk

A törvény elõtt mindenki egyenlõ és minden megkülönböztetés nélkül joga van a törvény egyenlõ védelméhez. Mindenkinek joga van egyenlõ védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértõ minden megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben.
8. cikk

Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvetõ jogokat sértõ eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni.
9. cikk

Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, õrizetbe venni vagy számûzni.
10. cikk

Minden személynek teljesen egyenlõ joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kõtelezettségei felõl, másrészt minden ellene emelt bûnügyi vád megalapozottsága felõl.
11. cikk

Minden büntetendõ cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg bûnõsségét nyilvánosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett, törvényesen megállapítják.
Senkit sem szabad elítélni oly cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése pillanatában a hazai jog vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetendõ cselekmény. Ugyancsak nem szabad súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a büntetendõ cselekmény elkövetése pillanatában volt alkalmazható.

12. cikk

Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.
13. cikk

Az államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon megválasztani.
Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni.

14. cikk

Minden személynek joga van az üldözés elõl más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.
Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges bûncselekmény miatti. kellõképpen megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes tevékenység esetében.

15. cikk

Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz.
Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.

16. cikk

Mind a férfinak, mind a nõnek a házasságra érett kor elérésétõl kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasság tekintetében a férfinak és a nõnek mind a házasság tartama alatt, mind a házasság felbontása tekintetében egyenlõ jogai vannak.
Házasságot csak a jövendõ házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni.
A család a társadalom természetes és alapvetõ alkotó eleme és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére.

17. cikk

Minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz.
Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani.

18. cikk

Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyõzõdés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyõzõdésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság elõtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.
19. cikk

Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.
20. cikk

Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz.
Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kõtelezni.

21. cikk

Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselõi útján való részvételhez.
Minden személynek egyenlõ feltételek mellett joga van saját hazájában közszolgálati állásokra való alkalmazásához.
A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata; ez az akarat egyenlõ szavazati jog és titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenértékûen biztosító eljárás alapján idõszakonként tartandó tisztességes választáson kell hogy kifejezésre jusson.

22. cikk

Minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz; minden személynek ugyancsak igénye van arra, hogy -az államok erõfeszítései és a nemzetközi együttmûködés eredményeképpen és számot vetve az egyes országok szervezetével és gazdasági erõforrásaival- a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejlõdéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse.
23. cikk

Minden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítõ munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.
Az egyenlõ munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlõ bérhez van joga.
Mindenkinek, aki dolgozik, olyan méltányos és kielégítõ fizetéshez van joga, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelõ létet biztosít és amelyet megfelelõ esetben a szociális védelem összes egyéb eszközei egészítenek ki.
Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabad idõhöz, nevezetesen a munka idõtartamának ésszerû korlátozásához, valamint az idõszakonkénti fizetett szabadsághoz.

24. cikk

Minden személynek joga van a pihenésre és szabadidõre, beleértve a munkaidõ ésszerû korlátozását és az idõszakos fizetett szabadságot.
25. cikk

Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti.
Az anyaság és a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz adnak jogot. Minden gyermek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, ugyanabban a szociális védelemben részesül.

26. cikk

Minden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvetõ oktatást illetõen, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelezõ. A technikai és szakoktatást általánossá kell tenni; a felsõbb tanulmányokra való felvételnek mindenki elõtt -érdeméhez képest- egyenlõ feltételek mellett nyitva kell állnia.
A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvetõ szabadságok tiszteletbentartásának megerõsítésére kell irányulnia. A nevelésnek elõ kell segítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést, türelmet és barátságot, valamint az Egyesült Nemzetek által a béke fenntartásának érdekében kifejtett tevékenység kifejlõdését.
A szülõket elsõbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában.

27. cikk

Minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a mûvészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvételhez.
Mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és mûvészeti termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez.

28. cikk

Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhessenek.
29. cikk

A személynek kõtelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlõdése.
Jogainak gyakorlása és szabadságainak élvezete tekintetében senki sincs alávetve más korlátozásnak, mint amelyet a törvény kizárólag mások jogai és szabadságai elismerésének és tiszteletbentartásának biztosítása érdekében, valamint a demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos követelményeinek kielégítése érdekében megállapít.
Ezeket a jogokat és szabadságokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétesen gyakorolni.

30. cikk

A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhetõ úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen.
Oldal: 8 / 12: 1...56789101112

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.
Még nem értékelték