Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Detonatornak igaza volt!


Detonatornak igaza volt abban, hogy kár minden erõfeszítésért, hogy némi igazságot csöpögtessünk az eltompult agyakba. Kár a pénzért és idõért, amit az ember beleöl néhány tájékoztató jellegû újságba, amit aztán a kutya se olvas el rajtam kívül. Vagy ha el is olvassa és netán fel is tudja fogni ésszel az ott leírtakat, úgy sem adja tovább senkinek az így megtudott információkat. Nagyon siralmas a helyzet ami az emberek felfogó képességét illeti. Az emberek, nem csak az idõsebbek, de még a fiatalok is teljesen közömbösek, közönyösek, fásultan tekintenek a holnapra és nem érdekli õket semmiféle igazság. Valóban úgy van, ahogy Harold Rosenthal bennfentes zsidó mondta "A rejtett zsarnokság" címû interjúban. "Mint minden természetileg herélt lénynek, a gondolataik sem foglalkoznak a jövõvel és az utódaikkal, hanem csak a jelenlegi munkával és a következõ étkezéssel". És ez annyira igaz, hogy szinte már fáj. Mert mirõl szól egy mai rabszolga birka élete? Fizeti a közüzemi számlákat, banki tartozásokat, néhány luxus kiadást, mint például az internet vagy kábeltévé, mert a minimális luxus az fontos, kerül amibe kerül, aztán a maradékból próbál valahogy elevickélni a következõ fizetésig, nyugdíjig, vagy
vállal valami plusz munkákat és az egész élete másról sem szól, mint a munkáról és fizetésrõl. Fizetni mindenért. Lehet, hogy elõdeink közül sokan szegényen éltek és nem volt vezetékes víz,. csak köztéri, vagy ásott kút, nem volt villanyáram, csak petróleum lámpa vagy gyertya, de legalább nem fulladtak bele a közüzemi számlák fizetésébe és vidéken az élelmük nagy részét is megtudták maguknak termelni, elõtudták teremteni és az állataiknak való takarmány se volt még akkoriban az amerikai tõzsdén. Megfizethetõ és megtermelhetõ volt. És nem foglalkoztak olyasmikkel, hogy elsõ a karrier, minél több pénz összegyûjtése, hogy legyen autója és építkezhessen. Mert ugyan abban a több száz éves vályog vagy vert falú házba élte le sok-sok generáció az egész életét. Nem foglalkoztak azzal, hogy a gyerekeiknek jobb legyen, mint nekik volt, csak szaporodtak, mert tudták, hogy így maradhat csak fent egy nemzet. A cigányok se foglalkoznak ilyesmivel, csak szaporodnak, belakják õseink földjét és tudjuk jól, hogy azé az ország, aki teleszüli. Detonatornak igaza volt, mikor azt mondta ne foglalkozzunk senkivel, mert felesleges, inkább éljük az életünket, amíg még hagyják, akkor is, ha ez részünkrõl önzõ dolog. Nem lehet senkit erõszakkal vagy rábeszéléssel rávenni, hogy vegye már észre, fogja már fel a valóságot! Akit érdekel az igazság, az már magától is elindult a felébredés útján és olyan embereket találni, akik még menthetõek, olyan, mint tût keresni a szénakazalban, vagy kiválogatni a mákszemeket a
porcsinrózsa magvai közül. Azt veszem észre, hogy közülünk is sokan kezdenek belefásulni a reménytelennek látszó küzdelembe, a cikkekhez való hozzászólások is erõsen lecsökkentek. Talán
azért is, mert nekünk már nehéz újat mondani.
Én is belefáradtam már ebbe az értelmetlen,
veszett fejsze nyele küzdelembe, hogy fafejû, ostoba és közönyös emberekkel vagyok körülvéve. Akik csak azt hajtogatják egyfolytában, hogy engem nem érdekel a politika.
Egyáltalán tisztában vannak vele, mit jelent a politika, a politizálás? "Érdekek védelme és érvényesítése". Ennyire egyszerû! Nem egy ördögtõl való dolog! Épp olyan egyszerû, mint a pénzrendszer mûködése, csak úgy néz ki, mint ha bonyolult volna, de valójában egyszerû, mint a faék. Persze sokféle politika van, pártpolitika, egyházpolitika, kül és belpolitika, stb...De egyet mi már mindannyian tudunk és látunk. Hogy a vezetõ parlamenti pártok, csak a maguk, gazdáik, saját fajtájuk, a zsidóság érdekeit nézik, védik, képviselik és nekünk csak oda vetnek idõnként valami koncot, amin elmarakodhatunk.
Valamit, amivel elterelhetik magukról, a saját fajtájukról a jó nép amúgy is lagymatag figyelmét. Én magamnak továbbra is gyûjteni fogom az információkat, néha még beszélek is róluk, ha akad egy-két érdeklõdõ, de már nem hiszek abban, hogy vannak még felébreszthetõ emberek. A közeljövõ úgy is hamarosan eldönti a sorsukat, sõt, mindannyiunk sorsát. Persze akkor már késõ lesz ébredezni, hisz most még van lehetõség begyûjteni a tudást, alternatív forrásokból, de õk még azt sem fogják tudni valójában ki is az ellenségük, kiben bízhatnak és kiben nem. A háború úgy néz ki elkerülhetetlen,
de ha nem lesz mégsem valami csoda folytán, akkor is történnie kell már valaminek, vagy szép lassan, csendben elfogyogatunk ebbõl az országból, õseink földjérõl. Már most több mint egymillió háromszázezer magyar él és dolgozik külföldön sajnos most már Imrét is beleszámolva és van, aki az egész családját, de még a nagyszüleit is ki viszi magával, mert most már ott tartunk, hogy az idõsebb korosztály is feladja és odébb áll idegenbe, egy békésebb, nyugodtabb élet reményében. Pont tegnap olvastam egy ilyen családról, akiknek négy fia közül most megy külföldre dolgozni a harmadik gyermekük is és most a szülõk is már azt tervezik, hogy eladják házukat, mindenüket és mennek a gyerekeik után idegenbe. Hát valóra válik Wass Albert tanmeséje "A patkányok
honfoglalásáról?" Itt hagyjuk az országunkat sorban a patkányok martalékául! Már aki, mert én maradok! Én itt akarok meghalni, ez a hazám!
Üdv: Mormota.

Hozzaszolasok


#71 | Pitkin - 2015. May 08. 05:10:51
Kedves József!

Mi az irritáló ebben is mások számára? Az, hogy nem szolgálok ki egy olyan rendszert ami arra épít, hogy Én tartsam el a sok ingyenélõt.

Ebben a példában több eset is közrejátszik, amiért így teszek. (Miért van a jelenlegi rendszám az autón? A rendõr autó szerelõ végzettség nélküli. Biztosítási anomáliák. ...stb.)

Befejeztem a kirablásom tûrését.

Ez az, ami irritáló?

Ez annak a problémája akit, erõszakkal, mézes-mázas kéjelgéssel, belõlem akar megélni!

Hát NEM!

Én nem tudom elmondani, hogy ki hogy és mit csináljon! Nekem csak a saját Életemre van rálátásom. Ezért csak azt tudom elmondani, hogy én mit teszek. Akit meg érdekel, megkérdezi, hogy miért teszem.

... stb.
#72 | enid - 2015. May 08. 05:23:14
Pitkin! Tudod miert irritalo? Mert Egy-seg es egyeniseg vagy. Aki nem erti olvasson bissza. Batorsag, otletesseg stb. kell hozza, ami valljuk be sokunkbol meg mindig hianyzik reszben vagy teljesen. Ami viszont mindenkinek adatott az a lehetoseg.
#73 | enid - 2015. May 08. 06:08:19
Most azon gondolkodom, detonatornak igaza volt-e? Mi kulonbseg van azok kozott akik elkezdtek tanulni es masokat is ebreszteni, majd a cikkben emlitett okok miatt abbahagyjak es azok kozott akiket "nem erdekel a politika" es ok maguk is "alvas" kozben a rendszart eltetik.

Ha igy, tanulsag nelkul valaki csak beleun oszt kesz, akkor semmi kulonbseg nincs kozte es a hetalvok kozott.

"Nem válthatjuk meg a világot, mert minden ember önmagában hordozza a maga megváltását, és senki más nem végezheti el helyette. De azért megtehetjük
mi is a magunkét. Gyere.
- Hova? - nézett föl a tönkrõl döbbenten a gyerek.
- Ne törõdj te azzal, csak gyere.
Odakint mintha elállt volna az esõ. Csöpögtek a sziklák, meg a fák, s fellegek borították az eget, súlyos fellegek. De az esõ elállt.
Az öreg lassú, nehézkes léptekkel haladt lefelé a sziklacsapáson, hosszú botjára támaszkodva, s mögötte a gyerek, hosszú nyelû baltával a vállán. A csöpögõ szálerdõben félhomály volt, alig lehetett látni a keskeny, kanyargó ösvényt. Csöndben mentek keresztül a szálason. Aztán egy kis lefutó gerincnél véget ért az erdõ. Irtás volt elõttük, széles, kopasz irtás, le egészen a zúgó patakig.
A patak mentén az út kanyargott, s az úton emberek hosszú sora mozgott, lassan, fáradtan, fölfelé a távoli gerincnek. Rab magyarok ezreit terelték azon az úton,
muszka katonák, orosz föld felé. Terelték õket, mint birkanyájat, kurjongatva, káromkodva, pihenés nélkül. Puska tusával verve azokat, kik lemaradtak.
Az öregember kiállt egy elõrehajló sziklakõre s alámutatott.
- Félelem és gonoszság uralkodik odalent - mondta lassú szóval -, lássuk, gyerek, mit tud az Úr jósága kezdeni velök...
Elõre nyújtotta karját a völgy felé, s úgy állt ott mozdulatlanul, magosra emelt fõvel. S egyszerre csak kettéváltak a völgy fölött a fellegek, s a menetelõ
emberekkel szemközt fölragyogott a nyugvóra hajló nap a maga teljes fényességében. Az emberek megtorpantak odalent, s kezüket szemük elé emelték.
Megtorpantak a katonák is. Szájtátva bámészkodtak. A patak duzzadt medrébõl sûrû, fehér köd kezdett emelkedni, emelkedett gyorsan, s pillanatok alatt elérte a
rongyos, fáradt emberekkel megtömött utat. Fölébük gördült s bétakarta õket, mint egy jóságos, puha takaró.
- Jól figyelj most, gyerek - mondta az öregember ott fönt az irtás tetején -, most derül ki mindjárt, hogy kiben mi lakozik.
A gyerek bámult lefelé, de nem látott egyebet, csak a sûrû ködöt, ahol azelõtt az út volt. S a köd fölött a ragyogó szép, napsütötte égboltozatot.
- Kik a ködben vannak, aligha láthatják a napsütést - vélte a gyerek -, miként lehetne hasznukra?
- Hogy miként? - mordult vissza az öreg. - Hát úgy, hogy abban a sûrû ködben nem láthatják a muszkák, hogy ki mit csinál, s merre megy. Akiben a szabadságért való vágyakozás erõsebb, mint a félelem, az megszabadul. Figyelj csak jól!
S valóban, egyszerre csak itt is, amott is, emberek emelkedtek elõ a ködbõl.
Jöttek fölfelé lassan, óvatosan a kopaszra tarolt hegyoldalon, míg csak ki nem léptek a ködbõl a ragyogó napsütésbe. Ott egy pillanatra megálltak, aztán loholni
kezdtek fölfelé a meredeken, kit ahogy a lába bírt. Lehettek vagy harmincannegyvenen.
- Ezek ejszen megmentõdnek! - örvendezett a gyerek.
De alig mondta ki a szót, az egyik ember odalent a meredek aljában máris megállt s elébb visszanézett, amerre az utat tudta a ködben, majd fölpislogott a
gerincre, melynek peremén ott sûrûsödött a rejtekhelyet kínáló fenyves erdõ.
Odaszólt a mellette kapaszkodónak, s az is megállt. Néztek fölfelé, néztek lefelé, s csak álltak egy helyben, tanácstalanul.
- Mi bajuk ezeknek? - hökkent meg a gyerek -, kifogyott belõlük a szusz?
- Kifogyott belõlük a bizodalom - sóhajtott az öreg -, a félelem erõsebb bennök, mint az élet.
Egyre többen álltak meg a meredek hegyoldalon. Volt, aki csak állt tanácstalanul, volt, aki fáradtan leült, s kezébe temette arcát, s volt, aki megfordult, s csüggedt vállakkal visszaereszkedett a napsütésbõl a ködbe. Végül már csak
négyen maradtak, akik megállás nélkül kapaszkodtak tovább fölfelé a meredek irtáson. Lihegésüket hallani lehetett messzire. Jöttek, jöttek, bukdácsoltak feljebb
és feljebb, míg egy sûrû kis bokroshoz értek, amit valamiképpen meghagytak a baltások. Ott az elöl haladó megállt, s behúzódott egy sûrû ágú kis fenyõcske
mögé.
- Pihenhetünk itt egyet - mondta lihegve a kapaszkodástól -, messzire vagyunk már az úttól, nem lelnek meg többé.
Szép szál ember volt, talán ötvenéves, s a borostás szakáll, borzas haj, szakadt kabát és elszennyesedett ing ellenére is úriembernek látszott. Leült, s könyökére dõlve elhevert a sûrû kis fenyõbozótban.
Követte példáját a másik három is, egyik a másik után.
- Uramisten, szabadíts meg minket a gonosztól - roskadt le melléje elsõnek egy hosszú, sovány, fekete ruhás -, legyen meg a Te akaratod ...
- Ez pap lehet, ki Isten szolgájának vallja magát - morogta odafönt a kiugró szikla lábánál az öreg -, s még annyit se tud, hogy Isten akaratából nem történik gonoszság, csupán ember akaratából...
Utána egy kis köpcös, kopaszodó ember roskadt be a bozót védelmébe.
- Én nem tettem semmit - panaszolta kapkodó lélegzettel -, nem vettem részt a háborúban, nem politizáltam, egyszerû boltosember vagyok. Az utcán fogtak el a
katonák! Mért tették ezt velem? Mért?
- Mert nem volt elég esze ahhoz, hogy elbújjon vagy elmeneküljön! - esett neki ingerülten a negyedik, egy vékonypénzû fiatalember. - Mert azt hitte, hogy ha
nem vesz részt semmiben, nem áll helyt semmiért, nem tartozik sehova, csak hajlong mindenki elõtt, aki belép a boltjába, akkor békén hagyják! Azt hitte, ugye?
- zuppant le a kis boltosember mellé a földre. - Hát most megtanulta, hogy ez a világ nem a hajlongóké, hanem a verekedõké. S aki élni akar benne, az meg kell tanulja a verekedés mesterségét, mert máskülönben felfalják a vadállatok!
- Hát ha olyan jól megtanultál verekedni, öcsém - adta föl a kérdést szárazon az úriember, aki elsõnek ült le oda a bozótba -, hogy van az, hogy mégiscsak ide
kerültél közénk?
- Mert nem tanultam meg idejében, amit tudnom kellett volna - vicsorgott vissza a fiatalember -, a tanítóképzõben olyasmit tanítottak csak, aminek kevés hasznát láttam mindeddig! De most már megtanulok bombát gyártani, ha kell, mérget keverni, gyilkosokat ölni! Meg én!
- Az Úr törvénye békesség és szeretet - emelte föl szavát a pap -, ki kardot fog, kard útján vész el!
- Elvész az is, aki nem fog fegyvert - mordult vissza a tanító -, ha már pusztulnom kell, akkor legalább magammal viszek néhányat a pusztítók közül,
hogy azzal is kevesebb legyen...
- Üres beszéd - mondta lenézõen az úriember -, én ügyvéd vagyok, s ezért a kommunisták osztályellenséget látnak ma bennem. Pedig jogtanácsosra nekik is
szükségük lesz elõbb-utóbb. Mihelyt egyensúlyba szökken újra ez a háborús helyzet. Háborúból nem él meg senki.
- Nem hát - bólintott megértéssel a boltos -, enni kell, öltözködni kell, áru kell. - Felütötte hirtelen a fejét - mit csinálok én itt? Hova megyek? Egyéb sincs itt, csak hegyek és erdõk tele vadállattal! Mit keresek én itt? Lám a többieknek eszük volt, ott maradtak az úton. Én nem voltam katona, úriember se voltam, mindössze egy szegény boltosember, akit tévedésbõl fogtak el ezek a katonák az utcán. Elébb-utóbb rájönnek a tévedésre, s hazaeresztenek. Talán még kártérítést is fizetnek! Kinyithatom újra a boltomat... Micsoda bolond vagyok! - szökött talpra a kis kopasz -, ha észreveszik a katonák, hogy szökni akartam, még agyon is lõnek!
Azzal kiugrott a bokorból, s apró kis szökdécseléssel, esetlenül lóbálva karjait, szaladni kezdett lefelé a lejtõn, vissza a ködbe temetett út felé.
- Egyszerû ember, de nem buta - jegyezte meg az ügyvéd -, ha visszatérek Kolozsvárra, újra csak elfognak, s talán még rosszabbul is járok...
Feltápászkodott õ is és indult a boltos után, vissza, amerrõl jött. Lábra kelt a
pap is. Nagyot sóhajtott.
- Az Úr akarata ellen nem tehetünk semmit - motyogta esetten, s követte az ügyvédet.
A tanító ülve maradt, úgy szólt utánok halkan.
- Kívánom, hogy ne bánják meg.
- Itt maradsz? - fordult vissza elszörnyedve a pap. - Mit kezdesz itt egymagadban?
A fiatal tanító rántott egyet a vállán.
- A jó Isten alkalmat adott a szabadulásra. A többi aztán az õ gondja, nem az enyém.
- Bocsássa meg az Úr a szavaidat - morogta a pap, s ment tovább lefelé.
Hamarosan elnyelte a köd mindhármat odalent. Fönt a kiugró szikla lábánál fojtott hangon megszólalt a gyerek:
- Azt hittem, hogy megmentõdnek valamennyien, de még az a kevés is, aki nekikezdett a szabadulásnak, még az is visszatért. Kivéve egyet. Nem értem, Öregapó... mi történt velök?
- Nem hisznek az életben - felelte halk szóval az öreg -, elvesztették magukat. Mert bizony a megváltást ingyen kegyelembõl adja az Úr, de csak annak, aki maga erejébõl megdolgozik érte.
- S mi lesz velök? Azzal a sokkal odalent?
- Elhajtják õket, mint a vágóhidra való jószágot, mert hiányzik belõle a lélek ereje...
Ahogy ezeket a szavakat mondta, lassan kialudt a napfény, megszürkült az ég körös-körül, s esni kezdett újra az apró szemû, hideg novemberi esõ.
- Egy maradt csak idefönt - mondta halkan a gyerek, s állával alábökött a sûrû kis fenyõcskék felé, ahol a tanító lapult -, s vele mi lesz?
- Elválik az is - felelte lassan az öreg -, addig is gondját viseljük ennek az egynek, akit Isten kijelölt.
Lövés csattant odalent a patak völgyében, katonák kiáltoztak. Színe se volt többé a ködnek. Csak az esõ esett, s mélyen lent az úton embereket tereltek
muszkaföld felé."
#74 | kakas - 2015. May 08. 09:36:04
-hát igen,úgy tûnik Pitkin döntése nem nagy sikert aratott 'itt' sem.De tételezzük fel,hogy lesz 100 vagy esetleg 500 'követõje',én aztatmondom:D,hogy attól még a Kárpát medence 'parazitái' még nem fognak hanyatt-homlok távozni innét.Vagyis még mindig ....-érted? s_*_kukk s_*_rtata Na,jó.Megyek az asszonnyal a teszkóba mer' akcijó van...24.media.tumblr.com/10e34bf9343db150a33c59f071f6514d/tumblr_mjg2wo1f4j1ql4d0oo1_250.gif
#75 | 1 hazafele - 2015. May 08. 10:03:29
Enid Enid!
De eltaláltad ezzel az irással a szivemet.Mert én is az a
kántortanito vagyok aki egyedül menekült ,hátrahagyván a gyáva élhetetlen sunyin megalázkodo tömeget aki inkább elfogadta a börtön ör kenyeret mert félt az éhezéstöl.Ez van ma is.Az eltört gerinc nem fáj ugy ha nem mozgunk.Meghalt valaki?Se rokonom se ismerösöm...Csak hagyjanak békét és tovább nézhessem a valo világbol kifolyo szart..Nézem az arcát ennek a szerencsétlen megalkuvonak.Erös váll, fiatal évek idegenlégios mult.
Hát én ismerek egynéhány "idegenlégiost..Az nem adja fel.Az kilövi az utolso töltényt, összetöri a fegyvert annyi fejen amennyit elér, beletöri a szuronyt az ellenfél mellébe, téglát követ botot ragad, csak akkor csendesül amikor a kegyelemlövés éri.Az igazságért, szabadságért , hazáért becsületért,
és bünbocsánatért igy illik harcolni, meghalni.Nem
megvárni amig mindenki össze lesz terelve lenyirva kivéreztetve egymástol elveszejtve...
#76 | kukackac - 2015. May 08. 10:26:37
vagy akár dobbanthatott, leléphetett volna õ is mint sokan, mások.
Mellesleg hogy most globálisan, mindenütt kezd sz@r lenni, hová dobbantotok?! Van tervetek erre is? s_*_kukk
#77 | 1 hazafele - 2015. May 08. 10:50:12
Kukac
A nihilikus megoldások nem jok.(mindenött jo de legjobb sehol)De az a idea hogy kipuffantom magamat oszt a rablopandur jogszolgáltatás maj besz.arik ettöl, az gyermeteg álom.Mert ha minden öngyilkosjelölt elvisz magával egy birot, 1 ügyészt egy rendört egy bankárt egy végrehajtot, holnapután a legszebb ország megint mienk.Lehet
rákod, elárverezték a házad, otthagyott férjed/feleséged ,meghalt a családod, ne menj el ingyen.Mindig nagyra értékeld az életed, tehát drágán add!
#78 | 1 hazafele - 2015. May 08. 11:05:36
Néztem egy hazai videot a 15 ker 3 emeletes házábol
kilakoltatás miatt kiugrott a szerencsétlen a betonra.
Lenn alatta ott pofázott a végrehajto, meg a kivezényelt sünbrigád. Hát mé nem célozta meg üket
oszt boritott a hullakocsiba belölük?Mer nem gondol arra hogy ez segitség a törvényességi eljárásban...
#79 | Pitkin - 2015. May 08. 11:19:15
Kakas!

Ettõl nem fog kimenni, de nem is arra van ez a megoldásom. De ha nem érted mit mondok, teszek és miért, az nem baj. Nekem nem. De ha már ennyire feszegeted, hogy "mitõl menne ki a parazita" várom ötleteidet a végleges megoldásra.

Ha nincs, akkor mi hatalmaz fel a lekezelõ stílusra?

Mindenkitõl bocsánatot kérek, aki azt olvasta valahol a hozzászólásaimban, hogy öngyilkos megoldásokat célravezetõnek találom. (Bár ilyet életembe se tettem, de az olvasó rosszul értelmezése miatt én kérek, ... egy kávét!)

Továbbá:

Nem puffogok, hanem teszem, sõt nem gondolom amit tudok.

Én nem menekülök, Hazámba és teszem a dolgomat ami egy Embertõl elvárható. De soha többet nem támogatom Hazámban az áll-amis-ág-ot. Én már nem.

Valakinek az böki a szemét, szemét, hogy elmondom mit tettem, teszek, vagy mire készülök? Sok ember sejtetõen beszél, hogy ezt meg azt tett, de konkrétum semmi. Kérdéseket elutasítva ordibál, hogy õ valamikor csinált valamit. De, hogy mit, az már titok.

A tájékoztatásom csak annyi, amivel kezdtem és ez tény.

Lesz ennek még folytatása, mint a másoknak nem tetszõ Magyar Nemzeti Igazolásom kapcsán felmerült lelibincselésem esetén is megírtam, hogy folytatása következik. Vissza lehet keresni.
Akit érdekel utána jár. Körbe-körbe! s_*_aha
#80 | palinemszaz - 2015. May 08. 20:16:30
Gondolkodással nincs megoldás. Senki nem mondja meg kívül, mit tegyél, csak rabságba hajt a semmi. Csak magad tudsz, és magad látja meg a lehetõséget.
Az az egy, aki megmenekült, érdekes módon nem harcolt.
Egyszerûen ment, mert meglátta maga a lehetõséget, és volt kitartása. Nem számít, mivel magyarázza.
Olyan ez, mikor azt gondolod, hogy a fejben van a szíved.
Ezért találták ki a szentlelket. Vagy nem találták ki?

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték