Kedves Imre!
Irta: postaimre - Datum: 2012. August 04. 06:13:51
Nem értem mit akarsz mondani és az igazság, az hogy már úton vagyok.
Felkészülésem utolsó fázisában, amitõl nem akarok eltérni, , talán azért nem hallom, ezért nem értlek. Hosszú évek óta olvaslak és sok mindent köszönhetek azoknak az infóknak, amiket közre adtál.
Teljes hir
Nem értem mit akarsz mondani és az igazság, az hogy már úton vagyok.
Felkészülésem utolsó fázisában, amitõl nem akarok eltérni, , talán azért nem hallom, ezért nem értlek. Hosszú évek óta olvaslak és sok mindent köszönhetek azoknak az infóknak, amiket közre adtál.
Talán kicsit paranoiás is lettem, mert ugye semmi nem az aminek látszik. Te tanítottál így.
Hosszú ideje igyekeztem felébreszteni az embereket, miközben készültem a családommal a nehezebb idõszakra.
Ajánlottalak, hivatkoztam rád és másokra is. Ezernyi intõ jel.
Nem igen hallgattak meg, voltak akik, sértegettek, kigúnyoltak.
Elegem volt, már nem akarok senkit megmenteni, mert megmenteni csak azt lehet, aki látja hogy bajban van.
A többieknek meg kell a pofon, majd akkor talán feleszmélnek.
Nem költözhetek oda közeletekbe, mert már idõ sincs és vannak itt barátaim, családtagjaim, akik felé kötelezettségeim vannak. Különben sem jó, ha egy kupacon vagyunk, az könnyû célpont.
Még egy utolsó segély kiáltást hallattam a segítségeddel, köszönöm.
Találtam pár embert még aki, tudja, hogy baj van és bajban van.
Nem fogunk háborúzni, elbújunk és megvárjuk amíg a vész csitul, aztán majd elõjövünk.
Lesznek tartalékaink, így nem gyengülünk le. Ha megtalálnak védekezünk, ha meg kell halni meghalunk.

Aztán majd elõjövünk. A harcban, csapásokban, éhezésben legyengült maradékkal már lehet új hazát építeni, õket már nem kell majd gyõzködni érteni fognak.
Úgy érzem ez most a legjobb stratégia.

Én nem hiszek benne, hogy mindenkit, sokakat meg lehet menteni és nem akarok mindenkit megmenteni.
A jó útra nem lehet hajánál fogra rárángatni az embereket. És mi van, ha csak én látom jó útnak?
Mennek õk maguk is, ha megtapasztalják a rögös út "elõnyeit". Csak annak, segítek, aki velem együtt érzi, hogy meg kel menteni magát, érzi a bajt, tenni akar, számomra az idõ betelt..

Köszönök mindent és kívánom az Isten legyen veletek abban a munkában, amit felvállaltatok.

Imádkozom értetek, áldás!