'Rendkívüli állapot' vagy elveszítjük az EU-s ezermilliárdokat
Irta: postaimre - Datum: 2012. August 07. 10:14:31
Még jó, hogy nem arról van szó, amirõl szó van. El fogjuk veszíteni a még le nem hívott, több ezermilliárd forint uniós támogatás jó részét, ha a kormány nem vezet be „rendkívüli állapotot” a pénzek kiosztását és felhasználását irányító rendszerben.
Teljes hir
Még jó, hogy nem arról van szó, amirõl szó van. El fogjuk veszíteni a még le nem hívott, több ezermilliárd forint uniós támogatás jó részét, ha a kormány nem vezet be „rendkívüli állapotot” a pénzek kiosztását és felhasználását irányító rendszerben.
A következõ 3,5 évben 5500 milliárd forintot kellene még kifizetni abból a 8 ezermilliárd forintból, amit az Európai Unió elérhetõvé tett Magyarország számára a 2007-2013-as, uniós költségvetési ciklusban. A pályázati pénzekre jövõ év végéig kell megkötni az összes szerzõdést, és azt követõen még két évünk lesz, hogy ténylegesen felhasználjuk az összeget. Amit viszont nem tudunk felhasználni, az EU-nál marad.
Csakhogy a pályázatok kiírásával, a pénzek felhasználásának elbírálásával foglalkozó kormányzati apparátus rendkívül rossz hatékonysággal mûködik. A hvg.hu-nak korábban nyilatkozó pályázati szakemberek szerint az egész rendszer úgy, ahogy van, menthetetlen, és borítékolható, hogy pár ezermilliárd ottragad az EU-nál. Ez azért lenne hatalmas veszteség, mert a magyar gazdaság jelenleg elsõsorban ezekbõl az uniós forrásokból kaphat többlet hajtóerõt, a vállalati hitelezés ugyanis a válság 2008-as kitörése óta zsugorodik (ami a Balti államokat kivéve példátlan a régióban).
Rendkívüli állapot kell
Az intézményi mûködés alapvetõ átalakítására „üzemidõben” nem volt mód, illetve akarat, a korábban kialakított mechanizmusok további gyorsítása pedig fizikailag lehetetlen – írja legújabb blogbejegyzésében Essõsy Zsombor, a a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Adott egy gépezet, amit 3-4000 végsõkig leterhelt közszolga mozgat, akiknek se erejük, se lehetõségük tovább növelni az üzem hatékonyságát.
Lázár Jánosnak frissen kinevezett Miniszterelnökséget vezetõ államtitkárként többek között az uniós forrásfelhasználást kellene gyorsítania
Fotó: MTI / Beliczay László
A szakember szerint mivel a rendszer elérte teljesítõképessége korlátait, egyfajta „rendkívüli állapotot” kell bevezetni, a még le nem hívott 5500 milliárd kifizetése ugyanis össztársadalmi érdek. Mivel a rendszer radikális átalakítása 2014-tõl oldható csak meg, az idõ szorításában a gyorsítás külsõ beavatkozást, erõforrás-bevonást tesz szükségessé – írja a MAPI vezérigazgatója. Az elsõ intézkedések már megtörténtek: létrejött a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság, mint döntéshozatali központ, folyamatban van az önerõalap megteremtése, és egyre több jel mutat arra, hogy a döntéshozók tisztában vannak a kedvezményezettek aktivizálásának fontosságával is.
Essõsy Zsombor szerint azonban a lekötéseket, kifizetéseket nem lehet gyorsítani külsõ segítség nélkül. Szakértõi erõket kell bevonni az intézményi rendszer minden kritikus pontján, valamint a rosszul mûködõ kedvezményezetteknél is. Ez részben azt jelenti, hogy az egyes irányító hatóságok, közremûködõ szervezetek, projektgazdák mellé egy hatékonyságnövelõ, problémamegoldó árnyékszervezetet kell felépíteni, amely feladata a rendszer- és projektmenedzsment hibák összegyûjtése, a megoldási javaslatok elõterjesztése, és a haladéktalan korrekció támogatása. E szakértõk megbízása 1-2 évre szólna, kizárólagosan az eredményre fókuszálva. Nem felelõsöket, hanem megoldásokat kellene találniuk – íja a MAPI vezetõje.
Ez pénzbe kerül, de az NFÜ-nél uniós forrásból rendelkezésre áll ez az összeg, és ez a befektetés több ezer százalékos megtérülést eredményezhet. Nem érdemes spórolnunk, hacsak nem áll szándékunkban ezermilliárd forintokat otthagyni az Európai Uniónak.
A kormány már rég gyorsítana
A kormány egyébként megalakulása óta tisztában van az uniós források jelentõségével. Már a 2010-es kormányprogramban meghirdette, hogy az uniós források „gyors és egyszerû felhasználásával” pörgeti fel a gazdaságot, de azóta is csak ezt ismételgetik az uniós támogatások illetékesei, legfeljebb egyre többször találkozunk azzal, hogy gyorsítani kellene a pénzek lekötését és felhasználását.
Ha viszont a jelenlegi rendszer marad, nem valószínû, hogy el tudjuk érni Orbán Viktor célját, mely szerint a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusból a Magyarországnak lehetõvé tett támogatások legalább 95 százalékát el kell juttatni a magyar gazdaságba (esélyesebbnek látszik inkább a 70 százalékos lehívási arány).
Link