Rendõrségi átszervezés: Azonnal letiltott számítógépek
Irta: postaimre - Datum: 2012. August 11. 07:07:49
Ez egy "szimpla" titkosszolgálati manõver. Varrják el a szálakat.
Az érdekképviselet a sajtóból értesült a történtekrõl
Két évig keményen dolgozott a fiatal nyomozó csak azért, hogy megfeleljen a feltételeknek, és „bekerülhessen az SZBO-ra” (a BRFK szervezett bûnözés elleni osztályára).
Teljes hir
Ez egy "szimpla" titkosszolgálati manõver. Varrják el a szálakat.
Az érdekképviselet a sajtóból értesült a történtekrõl
Két évig keményen dolgozott a fiatal nyomozó csak azért, hogy megfeleljen a feltételeknek, és „bekerülhessen az SZBO-ra” (a BRFK szervezett bûnözés elleni osztályára). Két hete teljesült az álma: SZBO-s lett. Csütörtökön vele is közölték, hogy miután az osztály jogutód nélkül megszûnt, mehet vissza, ahonnan jött, valamelyik kerületi vagy Pest megyei városi kapitányságra.
A rendõrség küszöbönálló átszervezése nem volt titok. Pintér Sándor belügyminiszter lapunknak adott interjújában is beszélt arról, hogy a rendõrség hatékonyságának javítása érdekében lesznek szervezeti és személyi változások. A BRFK szervezett bûnözés elleni osztályának megszüntetését utólag és nem hivatalosan a párhuzamosságok megszüntetésével indokolták; Budapesten mûködött a Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bûnözés elleni egysége és a BRFK SZBO. Ezek évekkel korábban megállapodtak abban, hogy az NNI a külföldi, a BRFK a hazai „maffiózók ellen nyomoz”.
Vizoviczki László ellen viszont végül egyik sem nyomozott, ami forrásunk szerint feltehetõleg nagy súllyal esett latba a felszámolásról szóló döntés meghozatalakor. (Az NNI egységeinek felszámolása már nem annyira egyszerû, mint a BRFK esetében. Utóbbinál elég a miniszter döntése, az NNI-nél ehhez a kormány áldása kell.) Mivel az NNI volt munkatársai alacsonyabb beosztásba kerülnek, az átszervezés többmilliós megtakarítást hoz a BM illetékesei szerint.
Bár Pintér Sándor a már hivatkozott interjúban elõre leszögezte: az átalakítások nem feltétlenül lesznek összefüggésben a rendõrségi korrupciós üggyel, a csütörtökön szinte puccsszerûen végrehajtott intézkedések – a BRFK szervezett bûnözés elleni osztályának megszüntetése, a teljes állománycsere a Nemzeti Nyomozó Iroda két szervezeténél – nem ezt sejteti. A „személyzeti döntések” gyorsasága, olykor már-már embertelensége s az a tény, hogy az érintett szervezeti egységek munkatársai öt napot kaptak, hogy eldöntsék, elfogadják-e a felajánlott új beosztást, vagy távoznak a testülettõl, inkább arra utal: az „átszervezések” mégiscsak összefüggésbe hozhatók a korrupciós üggyel.
Emlékeztetõül: az ügy két gyanúsítottja (Gulyás Imre, a szervezett bûnözés elleni fõosztály volt vezetõje és Hopka Lajos, a speciális bûnszervezeti csoportok elleni osztály korábbi vezetõje a BRFK-ról került az NNI-hez még 2008-ban. Ma már hétpecsétes titok, hogy annak idején az õ feladatuk volt-e (vagy lett volna-e) a szórakozóhelybirodalom-tulajdonos, Vizoviczki elleni titkos nyomozás. Egyes belügyi források szerint nem a most felszámolt egység volt „ráállítva Vizóra”. De ha nem az õ dolguk lett volna a budapesti éjszaka császárának leleplezése, akkor kié?
Az érintett rendõrök nem nyilatkoznak. Félnek. Néhányan elmondták, azt közölték velük, hogy aki konkrétumokról beszélni mer, repül. „Amint bejelentették az osztály jogutód nélküli megszüntetését, lekapcsolták a számítógépeket, mindennemû belépési jogosultságunk abban a pillanatban megszûnt. Ezek után inkább nem gondolunk bele, mi történik akkor, ha kinyitjuk a szánkat” – mondta egyikük. A rendõrség érintett (egykori) egységeit lényegében azonnal elzárták a külvilágtól. Nemcsak a számítógépes rendszerekbõl zárták ki õket. Többeknek még azt is megtiltották, hogy a családjukat értesítsék: ez a munkanap hosszabb lesz, mint várták.
Volt olyan nyomozó, akinek az óvodába kellett volna mennie a gyerekéért, de mivel nem ért volna oda, fel akarta hívni a feleségét, de nem tudott telefonálni a munkahelyérõl. Ma még nem tudni, pontosan hányan fogadják el a felkínált alacsonyabb beosztást – ami nyilván az eddiginél alacsonyabb fizetéssel jár –, és hányan intenek búcsút az egyenruhának. Információink szerint az érintettek több mint háromnegyede elfogadta az új „ajánlatot”, a többiek pedig úgy nyilatkoztak, a szakszervezetekkel való konzultáció után döntenek. Az érdekképviseletek már készültségbe helyezték jogsegélyszolgálataikat. Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete és Pongó Géza, a Független Rendõr Szakszervezet fõtitkára egyaránt megdöbbenésének adott hangot. Semmiféle egyeztetés nem folyt az érdekképviseletek és az ORFK vagy a BM között, a döntésekrõl mindketten a sajtóból értesültek.
A kollektív büntetés, ha arról van szó, elfogadhatatlan, mondták lapunknak, ígérve, hogy minden segítséget megadnak tagjaiknak. Bárdos jelezte: ami az NNI-nél és a BRFK-n történt, hétfõn téma lesz a Rendészeti Érdekegyeztetõ Fórum (RÉF) ülésén is. Reméli, a rendõrség vezetése magyarázatot ad arra, miért volt szükség az állítólag pontos menetrend szerint zajló átszervezés puccsszerû végrehajtására az érintett szervezeteknél. A testületben most sokan azt találgatják: kik lesznek a következõk? Szakértõk tartanak attól, hogy a jogutód nélkül felszámolt szervezett bûnözés elleni osztály (BRFK) tagjai közül többeket megkörnyékeznek majd a „túloldalról”.
Mások „csak” azt találgatják: kinek állt érdekében feladni azokat a hálózatokat, „operatív bázisokat”, információs csatornákat, amelyeket az SZBO munkatársai építettek ki és mûködtettek. „Pintér Sándor a rendõröknek parancsba adhatja, hogy mától villával kell enniük a levest, és stampedlis pohárból inniuk a kávét, akinek hitele van, családja, gyerekei, és nincs más szakmája, nem akar kivándorolni, az azt fogja tenni, akár van értelme a parancsnak, akár nincs. Azonban az ügynökök, segítõk – vagy besúgók, ha így jobban tetszik –, akik nélkül a titkos nyomozások elképzelhetetlenek, nem fognak parancsszóra igazodni az új szervezeti rendhez” – mondta egy a testülettõl a közelmúltban, mint fogalmazott, „hasonlóan logikus” átszervezéskor távozott rendõr, aki egykor maga is több hálózatot tartott fenn, és számos „ügynökkel” dolgozott.
Szerinte egy ügynök „csak azért, mert azt mondják neki”, nem fog mással ugyanúgy dolgozni, mint azzal, aki beszervezte. A rendõri vezetés ezzel szemben nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az együttmûködõket sikerül rábírni, új felelõseikkel tartsák a kapcsolatot. Ha nem sikerül, akkor még az is elképzelhetõ – állította egy forrásunk –, hogy a szervezett bûnözés elleni szolgálat valamelyik egykori munkatársát kéri fel, hogy új feladatai mellett (külön javadalmazásért) tartsa a kapcsolatot egykori hálózatával.
Összeül a rendészeti bizottság
Sajtótájékoztatón jelentette be tegnap Harangozó Tamás (MSZP), hogy pártja kezdeményezi a parlament nemzetbiztonsági, valamint honvédelmi és rendészeti bizottságának összehívását. A szocialista képviselõ így fogalmazott: „A korrupciós ügyrõl, az akkori állásnak megfelelõen, a bizottság korrekt tájékoztatást kapott a tárca illetékeseitõl, nem is csináltunk belõle ügyet, hiszen nyilvánvaló volt: egy konkrét bûnügy felderítése és azzal összefüggésben belsõ rendteremtés zajlik.” Harangozó szerint azonban elfogadhatatlan, hogy az embereket bábukként mozgatják, munkahelyeket azonnal, minden átmenet nélkül megszüntetnek, speciálisan képzett nyomozókat bármiféle indoklás nélkül más munkakörbe helyeznek.
Harangozó úgy véli, a mostani intézkedések évekkel vethetik vissza a szervezett bûnözés elleni küzdelmet. Kocsis Máté, a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke érdeklõdésünkre közölte: augusztus 20. után, de még az ülésszak kezdete elõtt összehívja a bizottságot. Mint mondta, a Belügyminisztérium és az ORFK már jelezte neki, hogy képviselteti magát az ülésen, s addigra a tárca írásos tájékoztatást ad a szervezeti változásokról. (F. Gy. A.)
Forrás: Link