Lázadás? – Különös kiválás: új állam jöhet létre az Unióban
Irta: postaimre - Datum: 2012. August 15. 12:48:59
Bajorország kikiáltja az önállóságát? Önálló bajor államot szorgalmaz legújabb könyvében a CSU fõideológusa. A bajor keresztényszociálisok nem csak egy brüsszeli lehetséges szuperállam harcos kritikusai, de hasonló vehemenciával szokták a Bajor Szabadállam érdekeit is védelmezni a berlini kormánnyal szemben.
Teljes hir
Bajorország kikiáltja az önállóságát? Önálló bajor államot szorgalmaz legújabb könyvében a CSU fõideológusa. A bajor keresztényszociálisok nem csak egy brüsszeli lehetséges szuperállam harcos kritikusai, de hasonló vehemenciával szokták a Bajor Szabadállam érdekeit is védelmezni a berlini kormánnyal szemben.
Bajorország mindig is kilógott a német tartományok sorából. A helyi identitás meglehetõsen erõs, és a lakosság inkább érzi magát bajornak, mint németnek. Nem csak a meglévõ hagyományok, a történelmi önállóság - elvégre 1871-ig Bajorország önálló királyság volt -, de a tartomány kiváló gazdasági eredményei is fokozzák a különállás vágyát. A bajorok úgy érzik, hogy tizenkétmilliós országuk önállóan jobban boldogulna.
A vita júliusban jött újra elõ: Horst Seehofer miniszterelnök ugyanis sokallta a tartományok közötti pénzügyi segítséget. Németországban gyakorlatilag négy tartomány tartja el a többi tizenkettõt, és a bajorok fizetik a legtöbbet a közösbe. Seehofer - a szintén befizetõ baden-württembergiekkel közösen - támadná meg a jelenlegi németországi belsõ elosztási rendszert a Szövetségi Alkotmánybíróság elõtt. A testület elnöke, Andreas Voßkuhle amúgy is nagy híve a föderációnak, azaz a tartományok önállóságának: szerinte a német államiság legfontosabb feladatait helyi szinten, és nem Berlinbõl szabályozva kell megoldani. Bár az Alaptörvény a törvényhozást ma is a tartományok elsõdleges jogkörébe utalja, a valóságban egyre több kérdéskörben a szövetségi állam hozza a szabályokat.
Seehofer csak a pénzügyi függetlenséget, felelõsséget erõsítené, pártja fõideológusa, a CSU-pártlap, a Bayernkurier egykori fõszerkesztõje, Wilfrid Scharnagl azonban pár napja önálló könyvet jelentett meg „Bajorország egyedül is boldogul" címen. A konzervatív Focus hetilap elõzetesen közölt részleteket a mûbõl.
Scharnagl a bajor CSU egyik legfontosabb értelmiségije, házi ideológusa: a tartomány legendás miniszterelnöke, Franz-Josef Strauss mondta egykoron az idõs újságíróról, hogy „Scharnagl azt írja, ami én gondolok, és én azt gondolom, amit Scharnagl ír".
Scharnagl legújabb könyvében ismét keményen bajorul ír - de kérdéses, hogy Strauss mai utódja, Seehofer is így gondolkodik-e. Scharnagl legújabb könyvében gyakorlatilag ellenállásra szólítja fel a bajorokat Berlinnel szemben, és az önálló bajor állam kikiáltása mellett érvel.
Scharnagl szerint a bajor önállóság vágya ma is erõs, de nem szabad a pénzügyi elosztás kérdésénél megmaradni. Nem elfelejtendõ, hogy 1949-ben Bajorország volt az egyetlen tartomány, amely - amúgy mind a mai napig - nem szavazta meg a német Alaptörvényt. (Igaz, annak hatályát elfogadta magára nézve is.) Még a hatvanas évekig is erõs volt azonban a „Bayernpartei" nevû szeparatista mozgalom, amely azóta a parlamenten kívülrõl szorgalmazza a dél-német tartomány elszakadását. A CSU nyíltan sohasem állt ki az ötlet mellett, de mindig is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy Bajorországban München, s ne Berlin szava legyen a döntõ. A tartomány hivatalos elnevezése (Bajor Szabadállam) is ezt fejezi ki.
Scharnagl azonban most egyértelmûen azt javasolja, hogy Bajorország kiáltsa ki a függetlenségét. Szerinte egy Bajor Köztársaság önállóan jobban tudná képviselni érdekeit Brüsszellel szemben, mint Berlinen keresztül. Támogatja azonban, hogy az új bajor állam az EU tagja legyen.
Egy másik CSU-s politikus, a müncheni Peter Gauweiler is megállapította már júliusban, hogy a bajoroknak nem Brüsszellel van önmagában gondjuk, hanem azzal, hogy egyszerre akarják õket Brüsszelbõl és Berlinbõl irányítani. Egy független Bajorország esetében ez a probléma megoldódna: a bajor miniszterelnök saját jogán lehetne jelen az állam- és kormányfõ találkozóin, és nem kéne állandóan Berlinhez igazodnia.
Scharnagl kiemeli, hogy az önálló bajor állam teljesen életképes lenne a mai Európában. Az országnak tizenkét millió lakója van, azaz bõven a közepes méretû EU-tagállamok közé tartozna. Ráadásul az egész EU hetedik legnagyobb gazdasága lenne Németország, Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Spanyolország és Hollandia után. Az egy fõre jutó GDP alapján pedig az EU egyik leggazdagabb tagállama.
Scharnagl nem csak gazdasági mutatókkal, de történelmi érvekkel is igazolja az önállóságot. Szerinte a bajor „Európa egyik legrégebbi nemzete", mindenképp „õsibb, mint a német nemzet", amely csak a 19. század során alakult ki, míg a bajor államiság jóval régebbi. Úgy véli a CSU szürke eminenciása, hogy Bajorország, amióta 1871-ben csatlakozott a Német Birodalomhoz, „folyamatosan rossz úton halad". Megemlíti az elsõ világháborút, a weimari válságokat, a hitlerizmust és a második világháborút, amelyekbõl az idõs publicista szerint a bajorok, ha megõrizhették volna önálló államiságukat, kimaradhattak volna. (Tény, hogy a CSU elõdpártja, a Bajor Néppárt mind Weimarral, mind Hitlerrel szemben kritikus volt, s az NSDAP hiába tekintette Münchent az õshazájának, a náci gondolat a katolikus Délen kevéssé volt népszerû.) A jelenlegi német államiságot „a bajorok elleni rabló hadjáratként" írja le Scharnagl, amely ellen „lázadásra" szólít fel minden bajort.
Bár a bajor identitás továbbra is jelentõsen erõs, az önálló államiságot egyelõre csak a megkérdezettek valamivel több mint negyede támogatná egy felmérés szerint. Igaz, a lakosság több mint fele bajornak, s nem németnek érzi magát ugyanezen kutatás alapján.
Az önálló bajor államiság hívei fõleg délen, az alpesi részeken tömörülnek, ott a királyság eszméje, fõleg a tragikus körülmények között elhunyt II. Lajos legendájában szintén tovább él. Az északi, protestáns, frank vidékek azonban kevéssé azonosulnak a kék-fehér Bajorországgal, és inkább piros-fehér lobogó alatt önálló tartományt akarnának, München helyett nürnbergi központtal.
Link