Sorra zárják be agrárpiaci alapjaikat az európai bankok
Irta: postaimre - Datum: 2012. August 16. 11:32:26
A másfél hónap alatt közel 50 százalékkal dráguló kukorica, szójabab és búza árak komoly problémát okozhatnak egyes élelmiszerimportra szoruló feltörekvõ országoknak. Európában emiatt heves kampány indult az agrárpiaci befektetési alapok ellen, amelyek a vádak szerint maguk is nagyban hozzájárultak az árak felhajtásához.
Teljes hir
A másfél hónap alatt közel 50 százalékkal dráguló kukorica, szójabab és búza árak komoly problémát okozhatnak egyes élelmiszerimportra szoruló feltörekvõ országoknak. Európában emiatt heves kampány indult az agrárpiaci befektetési alapok ellen, amelyek a vádak szerint maguk is nagyban hozzájárultak az árak felhajtásához. A nyomásnak engedve már 5 nagybank is (Köztük a Deutsche Bank, a Commerzbank vagy a Volksbank) megszüntette agráralapjait, vagy legalábbis leállította az újak indítását - írja a Financial Times.
Meghátrálásra késztettek a tiltakozók egyes bankokat és alapkezelõket, amelyek mezõgazdasági terményekbe fektetõ befektetési alapokat és tõzsdén kereskedett alapokat (ETF-eket) értékesítettek. Fõként Németországban indult erõs kampány a mezõgazdasági befektetések ellen, amely a különbözõ társadalmi szervezetek, mint a Food Watch, az Oxfam, vagy a World Development Movement, illetve egyes politikusok szerint jelentõsen hozzájárultak a kukorica, szójabab és búza árának megugrásához. A legfontosabb élelmiszer- és takarmánynövények extrém drágulása ugyanis élelmiszerválságot okozhat egyes feltörekvõ országokban, ez pedig a kampányolók szerint részben a spekulánsok bûne.
Sorra zárják be agrárpiaci alapjaikat az európai bankok
A hírnevük megõrzése érdekében ötödikként az osztrák Volksbank jelentette be, hogy egyrészt bezárják jelenlegi élelmiszer alapjaikat, másrészt nem is indítanak több hasonló befektetési fókuszú alapot. Korábban hasonló bejelentést tett a nyersanyag alapok legnagyobb európai szolgáltatója, a Deutsche Bank, a Commerzbank, a DekaBank és a Landesbank Baden-Württemberg is. A bankok és alapkezelõk ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ahogy arra korábbi IMF és FAO tanulmányok is rámutattak, a spekulatív vásárlások nem befolyásolták érdemben az élelmiszer árakat, azokat fõként a kereslet-kínálati viszonyok alakították. A jelenlegi áremelkedés fõként a több mint 50 éve nem tapasztalt amerikai aszály okozta terméscsökkenés eredménye.
Korábban is volt már példa arra, hogy társadalmi, vagy politikai nyomásra agrártermékekre spekuláló befektetõk engedtek a nyomásnak. Két évvel ezelõtt a második legnagyobb amerikai nyugdíjalap, a Calstrs csökkentette 2,5 milliárd dollárról 150 millióra nyersanyag befektetéseit részben olyan csoportok nyomására, mint a Catholic Maryknoll.
Link