Egyenesen az agyukból lopták el a PIN kódot
Irta: postaimre - Datum: 2012. August 24. 19:08:14
Az agyhackelés ma már valóság: egy kísérletben úgy lopták el emberek bankkártyakódját, hogy agyhullámaikat pásztázták. A módszer nem hibátlan, de sokkal megbízhatóbb, mint a hazugságvizsgálat. Ráadásul ugyanez a technika számos más területen is bevethetõ: épülhet belõle aggyal vezérelt játékgép, lehet alkalmazni kínvallatásnál, de alkalmas a nikotinfüggõség megszüntetésére is.
Teljes hir
Az agyhackelés ma már valóság: egy kísérletben úgy lopták el emberek bankkártyakódját, hogy agyhullámaikat pásztázták. A módszer nem hibátlan, de sokkal megbízhatóbb, mint a hazugságvizsgálat. Ráadásul ugyanez a technika számos más területen is bevethetõ: épülhet belõle aggyal vezérelt játékgép, lehet alkalmazni kínvallatásnál, de alkalmas a nikotinfüggõség megszüntetésére is.
Néhány nappal ezelõtt mutatták be a Usenix Security nevû biztonsági konferencián azt a programot, amely egy agy-számítógép interfésszel (Brain Computer Interface - BCI) összekötve fontos információkat képes kihalászni az emberi agyból - olvasható az Extremetech nevû technológiai portálon. Az eszköz ráadásul úgy csinálja ezt, hogy az illetõ észre sem veszi, hogy megszerezték a bankkártyaadatait, a lakcímét vagy más, számára fontos információkat. Az eszköz egyébként a jövõ számítógépes játékainak agyhullámok által irányított vezérlõjeként is mûködhet, de számos más felhasználási módja lehet még.
Forrás: Emotiv
Két-háromszáz dollárért lehet agyi interfészt venni
Az agyhackeléshez nem kell más, csak egy bolti forgalomban is kapható BCI, amelyet negyven-ötvenezer forintos áron bárki megrendelhet, illetve egy olyan szoftver, amelyet az oxfordi, kaliforniai, genfi és a Berkeley egyetem kutatói fejlesztettek ki. Az agy jeleit egy fejre helyezhetõ elektroenkefalográf (EEG) berendezés méri, amelyet egy szenzorokkal ellátott headsetbe építettek bele. A módszert korábban az ára miatt csak az egészségügyben használták betegségek, mozgáskoordinációs zavarok és egyéb rendellenességek precízebb feltérképezésére. A tesztek során a kutatók programja olyan képeket mutatott a kísérletben részt vevõ személyeknek, amelyek között voltak ismerõs elemek is: például a felhasználó bankjának neve, PIN kódok, címek.
Akár negyven százalékban használható információkat lehet vele lopni
A kutatók programja az idegtudósok által P300-asnak nevezett agyhullámot kereste: ezt akkor produkálja az agy, ha valami ismerõset (például arcot) vagy az épp megoldandó problémához kapcsolódó ábrát, formát észlel. Az alanyoknak megmutatott képekbõl és a hozzájuk társuló agyhullámokból könnyen ki lehetett következtetni, mi lehetett a saját PIN kódjuk, vagy éppen hol laknak.
A kutatók huszonnyolc emberrel végezték el a tesztet, közülük senki sem tudta, hogy éppen adatokat szeretnének kihalászni a fejébõl. Az eredmények meglepõen jónak bizonyultak: az elsõ agy-számítógép interfészt használó kísérlet során az esetek tíz-negyven százalékában sikerült használható adatokhoz jutni.
szólj hozzá: A BCI orvosi használat közben
Egészségügyi agyvezérlés az Európai Unió támogatásával
Egyre népszerûbb a végtagok nélküli mozgatás az egészségügyben
Szemmel vezérelhetõ, kijelzõvel ellátott elektronikai eszközökkel már próbálkoznak egy ideje az egészségügyben. A svéd Tobii Technology nevû cég által idén piacra dobott IS-2 szériaszámú eszköznél két infravörös fény világítja meg a felhasználó pupilláit, az infrákhoz kapcsolt két kis kamera pedig követi a szem fókuszának mozgását, és rögzíti annak pozícióit - olvasható az [origo] korábbi cikkében. A gép a pupilla tágulásából - és összehúzódásából érzékeli és tudja, hogy a használója éppen lapozni szeretne a könyvben, rá akar kattintani egy linkre, gépeléskor melyik betûket nyomná le, vagy éppen melyik fegyvert venné elõ egy számítógépes szerepjátékban. Ilyen eszközöket elsõsorban valamilyen súlyos idegrendszeri betegségben szenvedõknél, például bezártság szindrómás emberekkel használnak jelenleg, fõleg kommunikációs célokra.
Háborús vallatásnál is bevethetõ
Egy frissen megjelent tanulmány rámutat arra, hogy bár a játékipar (konzolgyártók) mellett leginkább az egészségügyben alkalmaznak vagy alkalmaznának BCI-t, több más, aggályos felhasználási módja is lehet a gépnek. A pennsylvaniai egyetem két neuroetikusa szerint az említett területeken kívül legfõképp a marketingben lehet haszna a neurokísérleteknek.
A hatásos reklámok során a készítõik számára az a legfontosabb, hogy tisztában legyenek a célközönség érzelmi reakcióival és motivációival. Ezeket a marketingesek korábban fókuszcsoportos beszélgetésekkel, mélyinterjúkkal és kérdõívekkel térképezték el, azonban ezeknél a módszereknél jóval hatékonyabb, ha bizonyos képek felvillanásakor vagy például ízek kóstoltatásakor megfigyelik a tesztalanyok agyi aktivitását. Így viszonylag pontos tudást szerezhetnek arról, hogy érzelmi döntések meghozatalakor (például több hasonló termékbõl való választáskor) milyen agyi folyamatok játszódnak le az emberekben.
A kutatók szerint a BCI egy másik felhasználási területe a hadászat lehet, a harcra való szellemi felkészítés mellett vallatáskor jöhet még jól ez a konstrukció. Egyrészt, mert az agy manipulálásakor úgy lehet fájdalmat okozni valakinek, hogy közben nem történik fizikai bántalmazás, másrészt, mert a poligráfos hazugságvizsgáló túl nagy hibaszázalékkal mûködik, ráadásul többször kiderült már, hogy ki lehet játszani. Csak úgy, mint más területeken, a hadi jog sem alkalmazkodott még ehhez az újfajta technikai lehetõséghez.
Forrás: Europress/Getty/Sean Gallup
Flipperezés agyhullámokkal
A nikotinról is leszoktathat
A neurojogról és neuroetikáról írt korábbi cikkünkben részletesen elolvashatja, hogy az általános jogrendszer számára milyen anomáliát jelent a BCI megjelenése, illetve alkalmazása büntetõjogi eseteknél. Például a BCI-vel történõ kutatások rámutattak arra, hogy pszichés betegségben szenvedõ embereknél túlmûködik az agyi jutalmazási központ, amelyet bármi áron ki akarnak elégíteni. Feltételezhetõ, hogy bûnelkövetéskor tisztában vannak tettük következményeivel, a jutalmazási szükségletük azonban sokkal erõsebb annál, mint hogy ezekkel a jövõbeli problémákkal foglalkozzanak.
Felmerül a kérdés, hogy pszichiátriai betegségben szenvedõ embereket bármilyen mértékben is felment-e, ha kiderül, hogy agyuk rendellenes mûködése okozott egy gyilkosságot. A BCI segítségével az eddigi kutatások szerint hatásosan lehet majd kezelni a szenvedélybetegségeket, a nikotin- és alkoholfüggõséget is.
Link