Külön parlamentet javasolt az eurózónának Van Rompuy
Irta: postaimre - Datum: 2012. September 18. 06:00:12
Új reformelképzelésekkel rukkolt elõ a napokban az Európai Tanácsának elnöke, az Európai Bizottság, az Eurócsoport és az Európai Központi Bank elnökeivel egyetemben. A javaslatcsomag inkább tekinthetõ egy ötletgyûjteménynek, amely több kérdést hagy maga után, mint amennyit megválaszol.
Teljes hir
Új reformelképzelésekkel rukkolt elõ a napokban az Európai Tanácsának elnöke, az Európai Bizottság, az Eurócsoport és az Európai Központi Bank elnökeivel egyetemben. A javaslatcsomag inkább tekinthetõ egy ötletgyûjteménynek, amely több kérdést hagy maga után, mint amennyit megválaszol.
Herman Van Rompuy-nek nemzetközi sajtó ingerküszöbét leginkább meghaladó javaslata az eurózóna számára felállítandó külön parlament volt, amelyben Európai Parlament, valamint az egyes nemzeti parlamentek tagjai ülnének - értesült az EUobserver címû brüsszeli hírportál. Az õ feladatuk lenne az eurózóna tagállamok pénzügyi és gazdasági politikájának felügyelete. Az új intézmény létrehozása megkövetelné a Lisszaboni Szerzõdés módosítását, amelyet a tagállamok egy hosszadalmasra nyúló ratifikációs folyamattal számolva inkább elkerülnének. Továbbá tisztázni kell a valutaunióból önként kimaradt (pl. Nagy-Britannia, Svédország) és esetlegesen kilépõ tagállamok helyzetét is az új európai struktúrában.
Kattintson és nézegessen képeket is az Európai Parlamentrõl!
A dokumentum célja, hogy a tagállamokat a kényesebb ügyekben is állásfoglalásra késztesse – nyilatkozta az EUobservernek egy uniós tisztviselõ.
A terv az Európai Parlament részérõl egyáltalán nem kapott elsöprõ támogatást. Hannes Swoboda, a Szocialisták és Demokraták (Socialists & Democrats) elnöke így nyilatkozott: „Az euró a mi pénzünk, nincs szükség egy parlamentre a pénznem szintjén. Az Európai Parlament és közvetlenül mellette a nemzeti parlamentek foglalkoznak az ügyekkel.”
Hasonló véleményen volt Rebecca Harms is, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens/European Free Alliance) társelnöke. Szavai szerint az eurózóna parlamentjének létrehozása inkább akadályt jelentene, mintsem segítséget. Hozzátette: „Az eurózóna kérdéseiben hozott döntések az eurózónán kívüli tagállamok állampolgárait is érintik, miért hallgattatnák el ezeket az Európai Parlament által hallatott hangokat?”
A vita másik oldalán a liberális Andrew Duff, az Európai Föderalisták Uniójának (Union of European Federalists) elnöke szerint „eljöhet az az idõ, amikor a pénzügyi döntések (mint például az adóügyekkel kapcsolatok törvények) az eurózóna szintjére emelkednek, megkövetelve így a képviselõk és csoportra való osztását.” Mint mondta, „botrányos lenne egy brit képviselõnek – mint én – olyan adók kivetésérõl szavaznom, amelynek teherviselõit én közvetlenül nem képviselem, és akik nem képesek engem megbuktatni.”
Az unió vezetõi javaslatot tettek a valutaunió központi költségvetésének bevezetésére is, hogy „elkerüljék az aszimmetrikus sokkokat és segítsék megállítani a terjedését”.
A dokumentum szót ejt a „korlátozott közös adósság kibocsátásról” is, amely akkor történhet meg, ha a közös kockázatviselés együtt járna olyan lépésekkel is, amelyek a költségvetésekkel kapcsolatos közös döntéshozatalt alapozzák meg, és amelyek az erkölcsi kockázatokkal szemben jelenteken védelmet.
Korábban Németország hevesen ellenezte a közös adósságviselést, Franciaország számára pedig a hatalmi jogkörök Brüsszelnek való átengedése jelentett tabut. „Németország és Franciaország álláspontjai már nem annyira eltérõek” – nyilatkozta ezzel összefüggésben egy eurózónabeli tisztségviselõ.
A végleges jelentés és útiterv az EU állam- és kormányfõinek december 13-i találkozójukon kerülhet elfogadásra.
Link