Franciaország iszlamizálódása 2012-ben
Irta: GERRY - Datum: 2013. January 13. 18:53:40
A www.hungarians.ch-ról hoztam át ide, szerintem érdemes elolvasni ezt is. Valamint csókoltatom Morvai Hisztikét kendöben vagy börkipával a fején.
A közvélemény-kutatások alapján, 2012-ben a francia szavazók számára (Franciaország körülbelül 6,5 millió muzulmánnak ad otthont, itt a legnagyobb a muszlimok száma az Európai Unión belül) az iszlám és a muszlim bevándorlás a legfontosabb kérdések között szerepelt. A franciák, úgy tûnik, egyre jobban aggódnak egy párhuzamos muszlim társadalom létrejötte miatt.
2012-ben akadoztak és elég bátortalanok voltak a kormány azon erõfeszítései, hogy visszaszorítsa az iszlamizációt. Mindezt úgy lehetne leírni, hogy „egy lépés elõre, kettõ hátra.”
Most következzék 2012 – az iszlám franciaországi felemelkedésével kapcsolatos – fõbb történéseinek kronologikus áttekintése:
Januártól a muszlim bevándorlók nehezebben szerezhetnek francia állampolgárságot. Az új állampolgársági törvény, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba, az összes kérelmezõtõl megköveteli, hogy francia kultúrából és történelembõl levizsgázzon, valamint tegyen bizonyságot afelõl, hogy a francia nyelvtudása egyenértékû egy 15 éves francia anyanyelvi szintû tudásával. Továbbá azoknak a jelentkezõknek, akik szeretnék megkapni a francia állampolgárságot, fel kell esküdniük a „francia értékekre.”
Az évi 100000 honosított francia állampolgár többségét muzulmánok teszik ki, és az új állampolgársági követelmények annak a nagyszabású erõfeszítések részét képezik, melyek célja, hogy elõmozdítása a muszlimok integrációját a francia társadalomba.
Februárban, a Perzsa-öbölben található Katari Emirátus bejelentette, azt tervezi, hogy 50 millió Eurót (kb. 15 milliárd Ft) fektet be a francia külvárosokba, ahol több mint egymillió elégedetlen muszlim bevándorló él.
Katar azt mondta, hogy a befektetésnek célja az, hogy támogassa a kisvállalkozásokat a hátrányos helyzetû muzulmán környékeken. De mivel Katar, Szaúd-Arábiához hasonlóan, az ultra-konzervatív vahabita iszlám szektát követi, kritikusok szerint az emírség valódi célja az, hogy a vallási ideológiáját elterjessze a Franciaországban és Európa más részein élõ muszlimok között.
Röviddel Katar bejelentése elõtt, Hamad bin Kalifa ász-Száni sejk, katari emír, aki már régóta egy Nyugat-párti reformista és modernizátor képet mutatja magáról, megfogadta, hogy „erõfeszítést nem kímélve” terjeszti a vahabita iszlám fundamentalista tanításait „az egész világon.”
Az iszlám szélsõséges ideológiák terjesztése – különösen a vahabizmusé, amely nemcsak helyteleníti a muszlimok nyugati integrációját, hanem aktívan támogatja a nem-muszlimok elleni dzsihádot – azzal a veszéllyel fenyeget, hogy tovább radikalizálja a Franciaországban élõ muzulmánokat.
A katari befektetések célpontjai a hervadt francia külvárosi nyomornegyedek/gettók, amelyek Franciaországban banlieues néven ismertek, és ahol legalább egy millió, vagy még több, többnyire munkanélküli, Észak-Afrikából és a Közel-Keletrõl érkezett muszlim bevándorló próbál meg egy szegény környezetben boldogulni.
A banlieues-t a Marokkóból és Törökországból érkezett iszlám szónokok már jelenleg is kihasználják, arra használva a franciaországi muszlim bevándorlók szociális marginalizálódását, hogy egy olyan „különálló iszlám társadalmat” hozzanak létre, melyet az iszlám saría törvények irányítanak.
Szintén februárban, egy francia televízióban bemutatott dokumentumfilm feltárta, hogy Párizsban és annak környékén az összes vágóhíd a hústermékeit az iszlám saría jognak megfelelõen készíti el.
A France 2 televíziós csatorna által február 16-án sugárzott Exposé azt is állította, hogy a „halal” iszlám vallási rítus alapján levágott állatok húsán sokszor nem tüntetik fel, hogy így készült és így kerül be az általános élelmiszer-láncolatba, ahol a nem muszlim népesség, akarata ellenére fogyasztja.
A halal szó arabul törvényeset vagy legálisat jelent, és egy olyan fogalom, amelyet minden olyan tárgyra vagy tevékenységre használnak, amely a saría jog szerint megengedett. Az élelmiszerek összefüggésében, a halal hús olyan állatok húsa, amelyeket kézzel, az iszlám vallási szövegekben meghatározott eljárásmód szerint vágnak le.
A dokumentumfilm szerint, a francia vágóhidak sokkal több halal húst állítanak elõ, mint amennyire a 6,5 millió Franciaországban élõ muzulmánnak szüksége van. A dokumentumfilm arról számolt be, hogy Franciaországban az összes hús mintegy 30%-a halal, míg a franciaországi muszlim lakosság mintegy 7%-át teszi ki a teljes francia lakosságnak.
Hogy elkerüljék az exra költségeket, amelyek abból adódnának, hogy külön gyártósort kellene futtatni a halal és nem-halal fogyasztók számára, a francia vágóhidak a fennmaradó halal húst nem-halal húsként értékesítik. Ennek eredményeként, a franciaországi élelmiszerboltokban eladott hús jelentõs mennyisége nincs halalként felcímkézve és a France 2 televízió alapján a francia fogyasztókat becsapják azért, hogy olyan termékeket fogyasszanak, amelyeket normális körülmények között nem ennének meg.
Márciusban egy 23 éves, Mohamed Merah névre hallgató iszlám dzsihádista igazolta a belföldi terrorizmus fenyegetését Franciaországban. Március 11-én közelrõl leadott fejlövésekkel megölt három francia ejtõernyõst, három zsidó iskolás gyereket és egy rabbit. Az algériai származású, francia állampolgár Merah a támadások közben lefilmezte magát azért, hogy „igazolja” a haláleseteket. Késõbb, március 22-én a dél-francia Toulouse városában található lakásánál 32 órán át tartó patthelyzetnek a rendõrök és közte kialakult tûzharcban szerzett halálos lövés vetett véget.
A francia rendõrség szerint Merah a francia hadsereg embereit Franciaország afganisztáni háborús részvétele miatt támadta meg, a zsidó diákokat pedig azért, mert „a zsidók megölik a testvéreinknek Palesztinában.”
Szintén márciusban történt, hogy Narbonne dél-francia városában egy nõi labdarúgó-mérkõzés játékvezetõje megtagadta a játék levezénylését, mivel az egyik csapat játékosai muszlim fejkendõt viseltek. A március 18-án történt incidens a Petit-Bard Montpellier játékosaival történt, akik egy bemutató mérkõzést játszottak Narbonneban.
A labdarúgás nemzetközi irányító testülete, a FIFA, 2007-ben megtiltotta a játékosoknak az iszlám fejkendõ, más néven hidzsáb viselését, arra hivatkozva, hogy nem biztonságos. De március 3-án a FIFA elvben elfogadta, hogy a nõi labdarúgók hivatalos versenyeken viselhetnek fejkendõt. A július 2-án hatályba lépett szabályozás módosítása Ali bin al-Huszein, a FIFA alelnökének – aki mellesleg a Jordán király testvére – ösztönzésére történt.
Jerome Vacke, a FIFA fõtitkára azt mondta, hogy al-Huszein sikeresen meggyõzte a FIFA-t arról, hogy a hidzsáb inkább egy kulturális, mintsem vallási jelkép, és hogy a szabály módosítása lehetõvé teszi, hogy a nõk a világ minden részén futballozhassanak. A változás sok európait feldühített, köztük néhány feminista csoportot is, akik azt mondják, hogy a muszlim fejkendõ a „férfi uralom” jelképe
A Le Parisien francia újságnak március 19-én adott interjújában, Asma Guenifi a Putes Ni, Ni Soumises (Sem Prostituáltak, Sem Pedig Engedelmesek) elnevezésû nõjogi csoport igazgatója azt nyilatkozta, hogy a szabály módosítása „totális meghátrálás.” Hozzátette: „Úgy gondolom, hogy a FIFA-t olyan gazdag közel-keleti országok befolyásolják intenzív lobbitevékenységükkel, mint például Katar.”
Májusban a muszlimok eldöntötték a francia elnökválasztás eredményét. A szavazatok elemzése azt mutatja, hogy François Hollande május 6-ai gyõzelme, – aki1995 óta Franciaország elsõ szocialista miniszterelnöke- döntõen a rá szavazó nagyszámú muszlim szavazatoknak volt köszönhetõ.
A párizsi székhelyû Le Figaro újság megbízásából az OpinionWay közvélemény-kutató cég által végzett közvélemény-kutatatás szerint a muszlim szavazók rendkívül magas számban, 93%-ban Hollande-ra szavaztak. Ezzel szemben a közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy a francia muzulmánok csupán 7%-a szavazott a hatalmon levõ Nicolas Sarkozy-re.
A becslések szerint két millió muzulmán vett részt a 2012-es választásokon, ami azt jelenti, hogy durván 1,7 millió muszlim szavazattal kapott többet Hollande, mint Sarkozy. A választás egészét azonban Hollande csak 1,1 millió szavazattal többel nyerte meg. Ez a szám azt jelzi, hogy a muszlimok döntötték el a választás kimenetelét, aminek következtében Hollande az Élysée-palotába került.
A kampány során, Hollande amnesztiát ajánlott a jelenleg Franciaországban élõ összes, mintegy 400 000 illegális muszlim bevándorlónak. Azt is megígérte, hogy változtatni fognak a francia választási törvényeken úgy, hogy a francia állampolgársággal nem rendelkezõ muszlim lakosok is választhassanak a 2014 után sorra kerülõ helyhatósági választásokon. Ezek az intézkedések, végrehajtásuk esetén lehetõvé fogják tenni a szocialista párt számára, hogy megszilárdítsa politikai hatalmát, mind regionális, mind pedig nemzeti szinten.
Mivel a politikailag aktív muszlim népesség továbbra is növekszik Franciaországban, és mivel a legtöbb muzulmán a szocialistákra és baloldali pártokra szavaz, a konzervatív pártoknak egyre nehezebb lesz a jövõben megnyernie a francia elnökválasztást.
Júniusban a francia fellebbviteli bíróság engedély adott egy mega-mecset építésére, Marseille dél-franciaországi városban, amely város Franciaország legnépesebb muszlim közösségének ad otthont.
Az ítélet, amely hatályon kívül helyezte egy alacsonyabb szintû bíróság 2011 októberében hozott azon határozatát, amely megsemmisítse a mecset építési engedélyét, nagy gyõzelemnek számít a mecset támogatói számára. A mecsetre úgy tekintenek, mint Franciaországban az iszlám egyre növekvõ jelenlétének legnagyobb és leghatásosabb szimbólumára.
A 22 millió Eurós (6,5 milliárd Ft-os) projekt egy nagymecset lenne – 25 méter magas minarettel, és 7000 hívõ befogadására alkalmas imahelyiséggel,- és Marseille Saint-Louis kerületben épülne fel, egy etnikailag vegyes, szegénységtõl és magas munkanélküliségtõl súlytott kerületben.
Több évtizedes tervezés után a projekt 2009 novemberében megkapta az építési engedélyt. Abban az idõben a város vezetõi azt mondták, hogy az új mecset segítené a muszlim közösség jobb integrálódását a fõsodrásba és támogatná az iszlám mérsékeltebb formáját.
A 8300 négyzetméter nagyságú projekt egyik sarokkövét 2010 májusában rakták le. Az alapkõletétel ünnepségén muzulmán vallási vezetõk és helyi politikusok is részt vettek, valamint muszlim országok több tucat diplomatája.
A Nagymecset építését – amely Korán iskolát és könyvtárat, valamint éttermet és teaházat is magában foglal – a tervek szerint 2012 februárban kezdték volna el, de a projekt erõs szembenállással találkozott a helyi lakosok és vállalkozások részérõl. A Nagymecset ellenzõi azzal érveltek, hogy nem lenne összhangban a környék gazdasági és társadalmi szerkezetével. A fellebbviteli bíróság június 19-ei döntése azt jelenti, hogy a mecset építése most már akadálytalanul folytatódhat.
Forrás: dzsihadfigyelo.com / Soeren Kern, Gatestone Institute