A britek ódzkodnak a szorosabb politikai uniótól
Irta: postaimre - Datum: 2012. September 30. 06:27:24
Külföldrõl akarják irányítani az országot? Barroso közelmúltbeli uniós beszéde heves reakciókat váltott ki a britekbõl. Enyhe zavarodottság érzékelhetõ az ezzel összefüggõ brit nyilatkozatokban. A gazdasági, kereskedelmi együttmûködést mindenképp fent szeretnék tartani a vezetõk. Mennyire lehet mindezt úgy véghez vinni, hogy a politikai döntéshozásban mégis megmaradhasson a szuveneritásuk?
Teljes hir
Külföldrõl akarják irányítani az országot?
Barroso közelmúltbeli uniós beszéde heves reakciókat váltott ki a britekbõl. Enyhe zavarodottság érzékelhetõ az ezzel összefüggõ brit nyilatkozatokban. A gazdasági, kereskedelmi együttmûködést mindenképp fent szeretnék tartani a vezetõk. Mennyire lehet mindezt úgy véghez vinni, hogy a politikai döntéshozásban mégis megmaradhasson a szuveneritásuk?
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnökének föderális elképzeléseit taglaló, teljes fiskális és politikai unióról szóló beszéde, amelyben nemzetállomok európai szövetségérõl beszélt lehet, heves és gyors reagálásra késztette a briteket.
A globalizáció és válság megköveteli a szorosabb egységet az Európai Unióban. A tagállamok maguk már nem képesek hatékonyan irányítani az eseményeket, ezért még a 2014-es EP választások elõtt vázolni fogják az új EU explicit tervét, és a vitára is szeretnének bõven idõt hagyni. A gazdasági és a monetáris unió sikeressége pedig nagyrészt attól függ, milyen politikai konstrukció áll mögötte, ezért szükséges azt is számításba venni.
Már Európa sem a régi
Liam Fox, korábbi brit védelmi miniszter úgy véli, a végtelen csúcstalálkozók sorozatával akarják elérni az "eurokraták", hogy a tagállamok minden áron közelebb kerüljenek egymáshoz. Ismét felhozta azt a lehetõséget is, hogy ha így folytatódik tovább és a bürokraták továbbra is ragaszkodnak az egyre szorosabb politikai unióhoz, a britek kénytelenek lesznek ténylegesen elgondolkodni a kilépésen. Beszédébe elmondta: "Nagy-Britanniában az emberek arról szavaztak a csatlakozáskor, hogy a közös piachoz kívánnak tartozni, nem pedig politikai unióról. Fel kell ismernünk, az az Európa, amely most kezd kialakulni, már nem ugyanaz, amivel egykor szerzõdést kötöttünk." (Az Egyesült Királyság 1973-tól tagja az Európai Közösségnek.)
Gazdasági pro és kontra
Kattintson és nézegessen képeket Londonról!
"Nagy gazdasági öngól ez Európának"- Fox ezzel a kifejezéssel írta le az eurózónában folyó tevékenységet. Elmondása szerint teljesen tisztában volt vele, hogy néhány nemzet válasza a gazdasági és euróválságra a szorosabb politikai együttmûködés lesz, hiszen ki akarják használni a meglévõ instabilitást. Ugyanakkor az Egyesült Királyság nem erre, hanem inkább a kereskedelemre fektetné a jövõben a hangsúlyt.
David Cameron kormányfõ és William Hague, brit külügyminiszter is minden nyilatkozatuk alkalmával hangsúlyozzák, hogy ezekben a válságos idõkben egy népszavazás a brit gazdasági bizalomban további károkat okozna, a londoni City pozíciója pedig jelentõsen meggyengülne. A piaci stabilitás helyreállítása és a bizalom megtartása jelenleg prioritást élvez, Cameron ezért teljes mértékben kizárta a közeljövõbeni kilépést, a referendummal pedig meg szeretné várni a következõ választások végét. Brazíliában tartott beszédében hangsúlyozta: Nagy-Britannia része a világ egyik legnagyobb egységes piacának, és a nemzetnek létfontosságú érdeke megmaradni ebben a pozícióban, hiszen a szabad kereskedelem, a nyílt piac és a gazdasági együttmûködés állások millióit szolgáltatja a brit népnek. Ha ezt a kapcsolatot hirtelen megrendítik, az zavart okozna a gazdasági növekedésben, ezen kívül turisztikailag is jelentõs bevétel származik abból, hogy az EU-n belül szabadon utazgatnak a polgárok. Figyelembe kell venniük továbbá, hogy egy békésebb Európa kevesebb védelmi kiadást igényel.
Ugyanakkor több közgazdász is úgy véli, hogy a felsoroltak csak nagyon kis százalékban lendítik ki a mérleg nyelvét, és a miniszterelnöknek nem lenne szabad szemet hunynia a felett, hogy az euróövezet megoldatlan problémái dermesztõ hatással vannak a megtorpant brit gazdaságra. Norvégiát és Svájcot sokszor szokták emlegetni ellenpéldaként, amelyek tagság nélkül is tudnak kielégítõ kereskedelmet bonyolítani az EU-val: Bern és Brüsszel 1999-ben egyezményt írtak alá a kereskedelem további liberalizálásáról. Szerintük ugyanígy igazíthatná a piaci gyakorlatát az EU-hoz akár az Egyesült Királyság is. Persze jogos a félelem, hogy egy esetleges kilépés után Brüsszel mennyire lenne hajlandó ilyen kompromisszumokra.
Ed Miliband, a brit Munkáspárt vezetõje az életszínvonal csökkenésére, a növekvõ élelmiszer- és üzemanyagárakra, valamint a magas munkanélküliségre hívta fel a figyelmet. Ezeknek az együttese hatalmas deficit az ország számára. A párt éves konferenciáján azt hangsúlyozta ugyanúgy kell most eljárni, ahogyan a második világháború után is tették, hogy restaurálják az országot. Ennek a legkézenfekvõbb megoldása egy radikális terv kidolgozása lenne az energiaipar felvirágoztatására, és a fiatalok munkanélküliségi ügyének kezelésére, mert ezekben rejlik a valódi erõ.
Az Egyesült Királyság kezében kell hogy legyen a brit nép sorsa
Bár a kormányfõ és a külügyminiszter is azt mondják, hogy még mindig nem érett meg az idõ egy népszavazásra, a referendum lehetõsége mégis újra és újra beszédtéma. Fox most is kijelentette, hogy van egy széles körû konszenzus az országban, amely azon az állasponton van, hogy változtatni kell. Tehát folyamatos az ellentmondás a nyilatkozatokban, mindig felröppen a híre egy-egy népszavazásnak, mégsem történik tényleges lépés az ügyben. Ha arra halad tovább az EU, amerre most, akkor 10 éven belül egy "euromag" alakulhat ki, amelyben minden érdek és cél szövetségi kell, hogy legyen. Az integráció további mélyítését és szövetségi struktúrát pedig egyértelmûen elutasítják Nagy-Britanniában. "A britek sorsa a saját kezükben kell, hogy maradjon, ez a helyes dolog"- hangoztatta Fox.
Link