Budapest a híd szerepére készül romaügyben
Irta: postaimre - Datum: 2012. October 06. 18:39:58
Budapest önkormányzata arra törekszik, hogy a romák befogadását célzó erõfeszítések keretében a helyi hálózatok megerõsítésével hidat képezzen az európai uniós és a nemzeti ágazati politikák szereplõi és a helyi társadalmi szolgáltatásokat biztosító intézmények, szervezetek között - hangoztatta Csomós Miklós, a kisebbségi ügyekért is felelõs fõpolgármester-helyettes kedden Brüsszelben azon a konferencián, amely elsõsorban a régiók és önkormányzatok szempontjából vizsgálta a cigánykérdést.
Teljes hir
Budapest önkormányzata arra törekszik, hogy a romák befogadását célzó erõfeszítések keretében a helyi hálózatok megerõsítésével hidat képezzen az európai uniós és a nemzeti ágazati politikák szereplõi és a helyi társadalmi szolgáltatásokat biztosító intézmények, szervezetek között - hangoztatta Csomós Miklós, a kisebbségi ügyekért is felelõs fõpolgármester-helyettes kedden Brüsszelben azon a konferencián, amely elsõsorban a régiók és önkormányzatok szempontjából vizsgálta a cigánykérdést.
Az európai uniós intézményrendszerhez tartozó Régiók Bizottságában rendezett fórumon felszólalva a magyar illetékes úgy vélte: ez az önkormányzati hozzáállás biztosíthat "megfelelõ fejlõdési irányt a helyi tevékenységeknek, és elegendõ felhajtóerõt a közösségek önszervezõdésének".
Az alpolgármester hangoztatta: a romák helyzetének javítása, társadalmi befogadásuk segítése a többségi társadalom és a roma közösség közös feladata. Emlékeztetett arra, hogy Budapesten 500 évvel ezelõtti írásos emlékek említik elõször a romákat (muzsikus cigányokat) Csepel-szigeten. Jelenleg tudományos becslések szerint mintegy 100 ezer fõs roma közösség él a fõvárosban - mondta. Hozzátette: a kirekesztettség és a diszkrimináció meglétét jól érzékelteti, hogy a 2001-ben elvégzett népszámlálás adatai szerint ugyanakkor csak 19 ezer fõ vallotta magát romának.
Csomós Miklós emlékeztetett arra is, hogy Budapest nyolc várossal együttmûködve elindította a Roma-Net programot, amely egyebek között arra teremt lehetõséget, hogy a sok tekintetben hasonló problémákkal küzdõ városok betekintsenek egymás kezdeményezéseibe.
Jelen volt a tanácskozáson Makai István, a fõvárosi roma önkormányzat elnöke is, aki egyebek között reményét fejezte ki, hogy az uniós keretstratégia megteremtésével, a romakérdés középpontba kerülésével új korszak vette kezdetét a romapolitikában. Úgy vélte, a rendszerváltás a cigányság érdekvédelmét tekintve és kulturális érdekeit figyelembe véve nem történt meg, megújulásra van szükség.
"Hisszük, hogy hazánk felemelkedését az az út szolgálja, amely a romák XXI. századi polgárosodását segíti elõ" - fogalmazott a Roma Polgári Tömörülés elnöke. Beszámolt arról is, hogy Budapesten a valós gazdasági igényekre alapozott, hatékony, de többletforrás bevonását nem igénylõ modellt dolgoztak ki a romák felzárkóztatására. Ennek központi elemei a roma felzárkóztatási konzorcium létrehozása, a (részben az idényjellegû munkákra épülõ) munkaerõ-kölcsönzés, valamint a munka-mentor-társ állásközvetítõ és felzárkóztató program. Makai István leszögezte: reményeik szerint a modell az uniós tagállamoknak is modellként szolgálhat.
Link