ORBÁN VIKTOR (1963)
Irta: postaimre - Datum: 2012. October 11. 18:02:06
Politikus, jogász. 1988-ban a Fidesz egyik alapítója, 1993-2000 között, illetve 2003-
tól a párt elnöke. 1990-tõl országgyûlési képviselõ, 1994-ig frakcióvezetõ.
1998- 2002 között és 2010. május 29-tıl Magyarország miniszterelnöke. Azon
túlmenõen, hogy egy miniszterelnöknek mindenhez köze van, és minden, ami vele
történik közügy, Orbán személye a privatizációhoz két ügyön át kapcsolódott.
Teljes hir
Politikus, jogász. 1988-ban a Fidesz egyik alapítója, 1993-2000 között, illetve 2003-
tól a párt elnöke. 1990-tõl országgyûlési képviselõ, 1994-ig frakcióvezetõ.
1998- 2002 között és 2010. május 29-tıl Magyarország miniszterelnöke. Azon
túlmenõen, hogy egy miniszterelnöknek mindenhez köze van, és minden, ami vele
történik közügy, Orbán személye a privatizációhoz két ügyön át kapcsolódott.
1993. január 11-én írták alá azt a pártszékház elosztási megállapodást, melynek
alapján az ÁVÜ ingyenes juttatásként a MOGÜRT külkereskedelmi vállalattól
elvont,
Váci utcai, volt Tiszti kaszinót az MDF-nek és a Fidesznek adta át (4.2.3.3). A két
párt az épület tulajdonjogát még aznap továbbértékesítette 1,5 Mrd Ft-ért az MKB
banknak. Ez másfélszerese volt annak az összegnek, amit a két párt a
költségvetésbõl állami támogatásként kapott. Ez a tranzakció, és a pénz
felhasználása körüli tisztázatlan ügyek a Fideszben 10 hónappal késõbb kisebb
pártszakadást eredményeztek, s jórészt ide vezethetõ vissza a párt súlyos
kudarca az 1994. évi választásokon. Az a gyanú viszont csak 2002 õszén merült
fel, hogy
a székház eladásból származó pénzek egy ideig az Orbán-család
magánvagyonosodását segítették, méghozzá éppen egy, az Orbán Viktor apja által
privatizált kõbánya-vállalkozáson keresztül. 355
A második ügy az Orbán-család szõlõbirtokához, a felesége nevére 1997-2001
között bejegyzett Tokaj hegyaljai szõlõkhöz, illetve a Szárhegy Dûlõ – Sárazsadány
– Tokaj hegyalja Kft-hez kapcsolódik. 356
1999-ben, amikor Orbán miniszterelnök volt, közel 150 M Ft erejéig a Postabank
egyik leányvállalata hitelezte a családi és barátokat is összefogó vállalkozást. 357
Az ügyben szerepet játszott az állami tulajdonú Tokaj Kereskedõház Rt., amely
– a vádak szerint – tömegméretben, jóval a piaci ár felett vásárolta fel a környék
szõlõtermését, így az Orbán birtokokét is. Az ügyet – teljesen eredménytelenül
- 2005-ben egy országgyûlési bizottság is vizsgálta („Az Orbán család állami
forrásból történõ gazdagodása, különös tekintettel a szõlõbirtokokra358”).
Az eredménytelenségnek sok oka lehetett. Ezek közül az egyik, hogy a konkrét
személyekhez köthetõ magánvagyonok akár évekig, évtizedekig egy-egy
megbízható stróman nevén szerepelhetnek. 359
355 MaNcs, 2005. jún. 16.
356 Rajnai (2003-2007).
357 A Kt.-nek résztulajdonosa volt Kékessy Dezsõ és Madarász László is.
358 Mint a bizottság elnevezése is mutatja, az Orbán család vagyonosodásával
kapcsolatos vádak alapjában véve a különbözõ idõpontokban, magánszemélyektõl
vásárolt földekhez kapcsolódó, vissza nem térítendõ állami támogatásokra
vonatkoznak.
359 Ez Orbán V. bizottsági meghallgatásán – lehetõségként – konkrétan fel is
merült, de nem nyert bizonyítást
(http://index.hu/belfold/ovmeghalg070/, 2005. júl. 6.). A gyanú alapját azok a
dokumentumok szolgáltatták, amelyek Szász I. Attila ügyvéd, az Orbán-család
barátja és üzlettársa – nagy nyilvánosságot kapott – válóperes ügye nyomán
kerültek napvilágra. A feltételezések szerint ugyanis a válóper miatt szükséges
vagyonmegosztást a Szász családban azért nem lehetett elvégezni, mert a férj
nevén szereplõ vagyontárgyak egy része vélhetõen valójában Orbán és/vagy más
prominens Fidesz vezetõk tulajdonát képezték.