Kisebbik rossz, ha Athén visszalép a drachmakorszakba
Irta: postaimre - Datum: 2012. May 08. 10:12:50
Mégiscsak lesz Márka, Frank? Radikális periféria - bizonytalankodó centrum
Nõtt a valószínûsége olyan eseményeknek, amelyekre nincs forgatókönyv. A görög kampányretorika és Athén esetleges visszalépése a drachmakorszakba, még a kisebbik rossz. Az európai válságkezelés egyik pillérének számító Franciaország elbizonytalanodása azonban már az egész eurózóna szétzilálódásával fenyeget.
Teljes hir
Mégiscsak lesz Márka, Frank? Radikális periféria - bizonytalankodó centrum
Nõtt a valószínûsége olyan eseményeknek, amelyekre nincs forgatókönyv. A görög kampányretorika és Athén esetleges visszalépése a drachmakorszakba, még a kisebbik rossz. Az európai válságkezelés egyik pillérének számító Franciaország elbizonytalanodása azonban már az egész eurózóna szétzilálódásával fenyeget.
A Tõzsdefórum annak kapcsán kérdezte elemzõk véleményét, hogy képtelen koalíciós kormányt alakítani a vasárnapi görög választások legtöbb szavazatot szerzõ pártja, az Új Demokrácia. Ezért Antonisz Szamarasz pártvezetõ vissza is adta mandátumát, így a második helyen végzett Sirizia radikális baloldali párt alakíthat kormányt, amennyiben sikerül koalíciót kötve többséget szereznie. Amennyiben május 17-ig egyik pártnak sem sikerül kormányt alakítani, úgy második fordulóra kerül sor. A Sirizia vélhetõen nem tenne eleget a nemzetközi szervezetek által szabott költségvetési konszolidációnak, így Görögország nem tudná lehívni a mentõcsomag további részleteit, mely nélkül csõdöt jelentene az ország.
Török Zoltán: megnõtt az olyan események valószínûsége, melyekre nincs forgatókönyv
Amennyiben nem sikerül a kormányalakítás Athénban, nõ az esélye annak, hogy olyan politikai erõ kormányozza majd Görögországot, amelyik nem ért egyet a válságkezelés eddigi intézkedéseivel, s a már ismert tervekkel – vélekedett Török Zoltán, a Raiffeisen vezetõ elemzõje, hozzátéve: ennek a folyamatnak az lehet a vége, hogy a görögök kilépnek az eurózónából. Természetesen ez már korábban is felmerült, de eddig még nem készült forgatókönyv erre az esetre.
Nem csak a periférián, de az európai centrumban is változások érlelõdnek, az új francia elnök ugyanis nem ért egyet az eddigi válságkezeléssel. Ami igazából nem meglepõ, hiszen csak néhány országnak, így Németországnak és pár kisebb államnak jók a makro mutatói, míg a válságkezelés eddigi egyik pillére, Franciaország is pénzügyi bajokkal küzd. A pénzügyi piacok aggódva figyelik, hogy milyen alternatíva bontakozik ki, annál is inkább indokolt az aggodalom, mert nõtt az euró-zóna szétzilálódásának esélye, ami egyébként ad absurdum eseménynek számít.
Gabler Gergely: egy dolog a kampányretorika és egy másik dolog a kormányzati kommunikáció
A hír, hogy az Új Demokrácia nem tudott kormányt alakítani, bár nem meglepetés, de mindenképpen negatív a piacok számára – mondta Gabler Gergely, az Equilor senior elemzõje, hozzátéve: nem szabad azonban elfelejteni, hogy a legtöbb európai nagybank már leírta görög kitettségének jelentõs részét, így a csõd csak kismértékben rázná meg a piacokat. A fertõzési hatás jelentõsebb, hiszen a fizetésképtelenség konkrét bejelentése a nagyobb problémás országok, Spanyolország, Olaszország kamatszintjét tovább emelheti, így fenntarthatatlanná válhat adósságállományuk refinanszírozása.
Arról sem szabad azonban elfeledkezni – folytatta -, hogy egy dolog a kampányretorika és egészen más dolog a kormányzati kommunikáció. Észre kell venni, hogy bárki alakít is kormányt Athénban, a mozgástere meglehetõsen kötött lesz, vagyis valamilyen szinten idomulnia kell majd az Európai Unió elvárásaihoz. Miután egyelõre nagy az esélye az újabb választás kiírásának, ezért a görög pártok továbbra is „kampány üzemmódban” dolgoznak. Ezért nem látszik világosan, hogy milyen kompromisszumokra hajlandóak a kormányállásban.
Link