Német belügyminiszter: az antiszemitizmus ellen felvilágosítással kell küzdeni
Irta: postaimre - Datum: 2012. October 17. 18:55:55
Többet kell tenni az antiszemitizmus ellen, és mindenekelõtt neveléssel, felvilágosítással kell küzdeni a demokráciát is fenyegetõ zsidógyûlölet visszaszorításáért - mondta szerdán a német belügyminiszter a Bundestagban.
Teljes hir
Többet kell tenni az antiszemitizmus ellen, és mindenekelõtt neveléssel, felvilágosítással kell küzdeni a demokráciát is fenyegetõ zsidógyûlölet visszaszorításáért - mondta szerdán a német belügyminiszter a Bundestagban.
A német törvényhozás alsóházában azt a jelentést vitatták meg, amely szerint az ország lakosságának húsz százalékánál észlelhetõ lappangó antiszemitizmus.
Hans-Peter Friedrich hangsúlyozta: az antiszemitizmus nemcsak a zsidóságot, hanem a demokratikus államberendezkedést is veszélyezteti, ezért aktív állami szerepvállalásra van szükség. Elsõsorban szakoktatókat, trénereket kell kiképezni, akik felvilágosítással segíthetik a közösségeket az antiszemita gondolkodásmód terjedésének feltartóztatásában, az egész társadalmat fenyegetõ eszmék leküzdésében.
Az elsõ úgynevezett antiszemitizmus-jelentés tavaly év végén mutatták be. A legnagyobb ellenzéki erõ, a szociáldemokraták kifogásolták, hogy a jelentés csak majdnem egy évvel elkészülte után került a Bundestag plénuma elé. A "rémisztõ állapotokat" feltáró vizsgálat "jóval nagyobb figyelmet érdemelt volna" - mondta Wolfgang Thierse, a Bundestag alelnöke, a szociáldemokraták vezérszónoka. Az ugyancsak ellenzéki Zöldek azt emelték ki, hogy a kormány nem vonta le a jelentésbõl adódó következtetéseket.
A 210 oldalas dokumentumot egy független szakértõi testület készítette a kormányzat megbízásából. A szakértõk kutatási jelentésükben megállapították, hogy a zsidóellenesség szélsõjobboldali körökben jelentkezik a leginkább látható módon, és e szubkultúráknak az antiszemitizmus az egyik fõ összetartó eleme. Ugyanakkor a zsidóellenesség korántsem elszigetelt, csak a társadalom szélsõséges elemeire jellemzõ jelenség, hanem a középrétegekben is megmutatkozó nézet. Ezt mutatja például, hogy minden hatodik német egyetért azzal az állítással, hogy a zsidók túl nagy befolyással rendelkeznek Németországban, és a reprezentatív felmérésekben megkérdezettek csaknem 40 százaléka szerint a zsidók igyekeznek elõnyt kovácsolni az õket ért üldöztetésekbõl.
Mindent egybevetve a német lakosság ötödére jellemzõ a látens antiszemitizmus - állapította meg a jelentés. A kutatók hiányolták az antiszemitizmus visszaszorítását elõirányzó állami, kormányzati stratégiát, és kifogásolták, hogy nem biztosított az ilyen jellegû projektek hosszú távú finanszírozása.
Nemzetközi összehasonlításban Németország a maga húszszázalékos látens antiszemita arányával a középmezõnyben foglal helyet. E besorolás oka "nem utolsó sorban az, hogy Lengyelország, Magyarország és Portugália (...) szélsõségesen magas értékeket ér el" az antiszemitizmust vizsgáló felmérésekben - áll a Bundestag és a szövetségi belügyminisztérium honlapján publikált jelentésben.
A Bundestag 2008-ban - a kristályéjszaka néven elhíresült 1938. novemberi zsidóellenes erõszakhullám 70. évfordulóján - szólította fel a kormányzatot a független szakértõi testület felállítására, és az errõl szóló határozatot valamennyi frakció támogatta. A 2009-ben létrehozott, tíz tekintélyes kutatóból álló testület feladata, hogy rendszeres idõközönként megvizsgálja az antiszemitizmus elterjedtségét, és tegyen javaslatokat a jelenség visszaszorítását célzó erõfeszítésekre.
Link