A GLONASSZ a mûholdas navigáció élén
Irta: postaimre - Datum: 2012. May 09. 08:01:29
Turinban megnyílt a 2005-ben az ENSZ-közgyûlés határozata alapján létesített Globális Navigációs Mûholdas Rendszerek Ügyében Illetékes Nemzetközi Bizottság ötödik ülése. Szakvélemények szerint a napirendi pontok között a legnagyobb érdeklõdést az amerikai GPS és az orosz GLONASSZ kompatibilitásának és együttes használhatóságának megvitatása válthatja ki.
Teljes hir
Turinban megnyílt a 2005-ben az ENSZ-közgyûlés határozata alapján létesített Globális Navigációs Mûholdas Rendszerek Ügyében Illetékes Nemzetközi Bizottság ötödik ülése. Szakvélemények szerint a napirendi pontok között a legnagyobb érdeklõdést az amerikai GPS és az orosz GLONASSZ kompatibilitásának és együttes használhatóságának megvitatása válthatja ki.
A mûholdas navigáció, azaz a szárazföldi, tengeri és légi objektumok helymeghatározása rövidesen minden fejlett ország infrastruktúrájának szerves részévé válik. Azonban nem minden ország képes létrehozni saját navigációs rendszert. Oroszország és az USA mellett e csoportba tartozik Kína is, amely a közelmúltban 5. navigációs mûholdját lõtte fel, valamint Európa. Az európai szputnyik-rendszert, a Galileo-t 2014-ben helyezik üzembe. Egyelõre csupán 2 kísérleti mûhold alkotja.
A GLONASSZ mûhold-csoportja gyakorlatilag kialakult. Jelenleg 24 GLONASSZ-M szputnyik alkotja a rendszert - nyilatkozott az Oroszország Hangjának Igor Liszov, a Novosztyi Koszmonavtyiki folyóirat szerkesztõje.
„Azonkívül a közeljövõben tervezik az elsõ GLONASSZ-K kísérleti apparátus fellövését, amelyiknek kisebb lesz a tömege, nagyobb az aktív élettartama, pontosabbak a paraméterei. Aztán a mûhold-csoportot átalakítják és megtörténik a GLONASSZ-M és GLONASSZ-K generációváltása."
A pályán legalább 24-28 mûhold állandóan lesz, de a GLONASSZ szignálja már napjainkban is megbízhatóan fogható a Föld bármely pontján. Vagyis Oroszország ûrhatalom státusa megerõsítéseként megelõzõ lépéseket tesz. Azonkívül több elõnnyel rendelkezik a teljes egészében felállított amerikai navigációs rendszerhez képest. A GPS nem nagyon jól mûködik az északi szélességekben és egyáltalán nem mûködik az Északi-sarkon. Tekintetbe véve, hogy Oroszország területének 45% az északi sarkkörön túl fekszik, a GLONASSZ bizonyára képes lesz biztosítani a navigációt az északi sarkkörön túl is.
Napjainkban számos ország érdekelt a GLONASSZ-nak a GPS alternatívájakénti használatában, mivel nem kíván abszolút módon függeni az amerikai navigációs rendszertõl. A GLONASSZ használatáról máris egyezményt írtak alá Indiával, a rendszerben hajlandó részt venni Ukrajna és Fehéroroszország is. Nagy érdeklõdés észlelhetõ a latin-amerikai és az arab országok részérõl. A GPS és a GLONASSZ egyébként kiválóan kiegészíti egymást, ami a felhasználók érdekeit szolgálja.
Elõreláthatólag 2011 elsõ felében a világ legnagyobb gyártói tömegesen fogják elõállítani a kétrendszerû (GPS és GLONASSZ) portatív navigációs vevõkészülékeket.
Link