Változóban a török-német viszony
Irta: postaimre - Datum: 2012. October 31. 09:38:32
Komoly nemzetközi bajt okozhat az új választási törvény
A gazdasági kapcsolatok egyre nagyobb lendülettel fejlõdnek Törökország és Németország között, szoros egybefonódást generálva a két ország viszonyában. Az új partnerség azonban úgy tûnik, hogy új problémákkal is együtt jár.
Teljes hir
Komoly nemzetközi bajt okozhat az új választási törvény
A gazdasági kapcsolatok egyre nagyobb lendülettel fejlõdnek Törökország és Németország között, szoros egybefonódást generálva a két ország viszonyában. Az új partnerség azonban úgy tûnik, hogy új problémákkal is együtt jár.
A török miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan berlini látogatása új fejezetet nyit a tagadhatatlanul szoros, de igencsak kényes török-német kapcsolatokban. Erdogan október 30-i útjának célja az új török nagykövetségi komplexum megnyitása, amely Ankara legnagyobb képviselete lesz a világon, ezzel is szimbolizálva Törökország növekvõ aktivitását a nemzetközi politikában, illetve érdeklõdését a török diaszpóra felé.
Erdogan látogatásai mindig nagy
port kavarnak Németországban
"Ez az épület a megtestesítõje a törökök által Németországnak tulajdonított fontosságnak; érték, amelyet az itt élõ törököknek ajánlunk. Egy dicsõ képviseletünk lesz, amelyre a török nép büszke lehet" - mondta Huseyin Avni Karslioglu, Törökország német nagykövete.
Törökország és Németország szoros és kiterjedt kapcsolatokkal bír évszázadokra visszamenõleg. A két NATO-tagállam Európában egyedülálló viszonyt épített ki, köszönhetõen elsõsorban a Németországban élõ közel 2,5 millió töröknek, akik közül a legtöbben a 60-as években érkezett vendégmunkások leszármazottai. Bár a török diaszpóra körüli viták és kérdések határozzák meg leginkább a két ország közti kapcsolatokat, mostanában nagyobb jelentõséggel bírnak a gazdasági és kereskedelmi témák, illetve a szorosabb együttmûködés a nemzetközi politikában.
Elõtérben a gazdaság
Németország ma a törökök legnagyobb kereskedelmi partnere. Jól mutatja ezt a 2011-es évben felállított "rekord" is: 31,4 milliárd euró cserélt gazdát a két ország között zajló adás-vétel során. Németország vezetõ szerepet játszik a külföldi beruházások terén is. A német és a német tõkével életre hívott török cégek száma meghaladja a 4800-at. És ha mindez nem lenne elég magyarázat a szoros kapcsolatokra, évente 4,8 millió német turista keresi fel Törökországot, jelentõs bevételt teremtve ezzel a török államnak.
Törökország robbanásszerû gazdasági növekedése, amely által az ország a világ 15. legnagyobb gazdaságává vált, jelentõsen megváltoztatta a Németországhoz fûzõdõ kapcsolatokat. A német állam idén bejelentette, megszünteti a már 50 éve folyósított fejlesztési segélyt, mivel a török gyarapodás nem teszi szükségessé annak további fizetését.
Kattintson és utazzon el Törökországba!
Az új külpolitika
Elemzõk szerint a török gazdaság növekedése, illetve a szomszédos államokkal folytatott kereskedelmének bõvülése azzal magyarázható, hogy a külpolitikában is egyre aktívabban vesz részt.
"A gazdasági adatok lenyûgözõek. Aligha tudnék megnevezni másik olyan országot, amely 10 év alatt képes volt megnégyszerezni külkereskedelmét" - mondta Nikolaus Graf Lambsdorff, a német külügyminisztérium Délkelet-Európával és Törökországgal foglalkozó különmegbízottja egy berlini konferencián. "Az arab tavasz országaiban élõ sok ember számára Törökország a példakép, az inspiráció forrása. Bámulatos változásokon ment át. Regionális szereplõ létére a nemzetközi színtér meghatározó aktora lett" - folytatta a szakértõ.
Megoldatlan különbségek
Bár a török kapcsolatok jelentõsége egyre nagyobb mind a németek, mind az EU számára, számos európai vezetõ nincs meggyõzõdve arról, hogy Törökországnak helye van az EU-ban. A német kancellár, Angela Merkel és pártja, a CDU egyike azoknak, akik ellenzik a török teljesjogú tagságot, s helyette csak egy kiemelt partnerségi státust tartanak elfogadhatónak. Köszönhetõen az évszázados ciprusi problémának és az EU elutasító hozzáállásának, a törökök csatlakozási folyamata jóformán megállt, az EU pedig mindeközben megkérdõjelezi a törökök demokratizálódását.
A német külügyminisztérium legutóbbi emberjogi jelentésében sok hiányosságot és tökéletlenséget állapított meg a török demokratikus jogok és szabadságok terén.
A kurdok a függetlenségükért harcolnak
a török állammal szemben
Ami a kurd kérdést illeti, a helyzet fokozódik. A Kurd Munkáspárt (PKK) elleni "harcban" a török hatóságok több mint 2000 embert vettek õrizetbe azzal a gyanúval, hogy annak a Kurd Közösségek Szövetségének (KCK) tagjai, amely egy a PKK által teremtett "párhuzamos állam" státuszával bír. Közel 600 kurd fogvatartott éhségsztrájkol országszerte, amely tovább fokozza kételyeket Erdogan kurd-politikájával kapcsolatban . "Németország nem segít. Franciaország nem segít. Senki nem segít nekünk, a terrorista vezetõk pedig szabadon élhetnek" - nyilatkozta a török elnök egy televíziós interjúban. Erdogan tavaly azzal vádolt meg több német politikai szervezetet, hogy támogatja a PKK tevékenységét, majd ellehetetlenítette azok törökországi mûködését.
Kattintson és nézzen szét Berlinben is!
Erdogan nem könnyû partner
Az új kapcsolatok új problémákat is generáltak a török-német viszonyban annak ellenére is, hogy a törökök hozzáállása a szír konfliktushoz kiváltotta a németek megbecsülését. Állandó nézeteltérést jelent a két ország között a Németországban élõ törökök integrációjának kérdése. Abban mindketten egyetértenek, hogy a bevándorlóknak be kell illeszkedniük a társadalomba, a módszerekben azonban megoszlanak a vélemények. Nem ritka, hogy Erdogan hevesen kirohan Merkel politikája ellen, németországi útjai során pedig arra buzdítja a török diaszpórát, hogy elõször törökül tanuljanak meg, és csak aztán németül.
"Igen, integrálódjanak a német társadalomba, de ne asszimilálódjanak. Senkinek nincs joga ahhoz, hogy megfossza õket a kultúrájuktól és az identitásuktól. Az asszimiláció emberiség elleni bûntett" - mondta Erdogan.
A török diaszpóra is miniszterelnökeként
tekint Erdoganra
Török választási kampány Németországban
Erdogan október 30-i látogatása valószínûleg újabb botrányoktól lesz hangos, ráadásul ezúttal nemcsak német kritikái miatt. A Németországban élõ törökök elsõ alkalommal kapnak lehetõséget arra, hogy leadják szavazatukat a közelgõ török választáson. Ahhoz, hogy Erdogant újraválasszák, szüksége lesz a németországi törökök szavazataira is. A német hatóságok szerint várható tehát, hogy mostani látogatását kampányolásra fogja felhasználni. Hogy a diaszpóra is választójoghoz jutott, egy török jogszabály módosítása tette lehetõvé. Ezáltal közel 1,3 millióan adhatják le voksukat Németországban, amely a negyedik legnagyobb török választási körzetté vált Isztambul, Ankara és Izmir után.
Erdogan mostani látogatásának ismét nagy a jelentõsége az integráció szempontjából. Szakértõk szerint egy újabb felbujtó beszéd a török elnök részérõl igencsak visszavetheti a törökök integrációs folyamatát, hiszen nem a német, hanem a hazai politikában fognak aktívan szerepet vállalni.
Egyelõre az sem tisztázott, hogy Erdogan és pártja hogyan kívánja majd kivitelezni a tényleges választási kampányt Németországban. Az azonban bizonyos, hogy ha a kormányfõ politizálni kíván keddi és szerdai látogatása során, akkor nemcsak a támogatóival, de az ellenzõivel is szembe kell majd néznie. Egyes németországi török szervezetek már jelezték Berlinben, hogy demonstrálni kívánnak az elnök személye és politikája ellen.
Link