Nem nagyon marad más, mint a forint gyengítése - interjú Zsiday Viktorral
Irta: postaimre - Datum: 2012. November 05. 07:02:59
Ha a zsidaj mondja! Nagy esélyt lát forintgyengítõ gazdaságpolitikára Zsiday Viktor befektetésialap-kezelõ, szerinte más módszerrel rövid idõ alatt nem lehet gazdasági növekedést elõidézni. A befektetõk nagyon szeretik a kockázatot, amíg a hozamok pozitívak, de az elsõ öt százalékos veszteségnél visítva menekül a befektetõk fele. A Citadella alap ezért az árfolyam-ingadozások simítása mellett igyekszik meghaladni a kockázatmentes hozamot.
Teljes hir
Ha a zsidaj mondja! Nagy esélyt lát forintgyengítõ gazdaságpolitikára Zsiday Viktor befektetésialap-kezelõ, szerinte más módszerrel rövid idõ alatt nem lehet gazdasági növekedést elõidézni. A befektetõk nagyon szeretik a kockázatot, amíg a hozamok pozitívak, de az elsõ öt százalékos veszteségnél visítva menekül a befektetõk fele. A Citadella alap ezért az árfolyam-ingadozások simítása mellett igyekszik meghaladni a kockázatmentes hozamot.
Mindig népszerû téma, hogy mennyit is ér a forintunk, és merre fog menni. Errõl néhány hete blogjában többször is írt. Azóta változott a véleménye?
Ugyanaz a véleményem, mint akkor, hogy a forint több oldalról nézve is eléggé erõs. Olyan kormányzati gazdaságpolitikára szerintem nagy az esély, amely az alacsonyabb kamatok, illetve ezen keresztül a gyengébb forint irányába mutat. Ebben szerintem nincsen nagyobb változás.
Ha a kormány azt szeretné, hogy 2014-ben újra megválasszák, akkor eléggé gyors gazdasági növekedést kellene generálnia, és nem látom, hogyan lehetne Magyarországon ilyen rövid idõn belül más módszerrel gazdasági növekedést csinálni azon kívül, hogy a forintot gyengítjük és exportösztönzést csinálunk. Szerintem más esélyük nem nagyon van.
Gazdasági növekedés kell, akár a gyengébb forinton keresztül, akár a 2013 tavaszától lehetõvé váló unortodox gazdaságpolitikán keresztül, szerintem ez nagyon fontos. Szerintem ebben az irányban fognak elmozdulni, akár az alacsonyabb kamatokon, akár tavasztól kezdve unortodox jegybanki megoldásokon keresztül. Amikor majd elnök-, meg alelnökváltás lesz, fontos lesz majd megnézni, kit raknak be pozícióba.
A forintról alkotott véleménye például megjelenik az alapkezelésben is? Befolyásolja a portfóliót?
A Citadella alapban az euró/forint csak egy kereskedési eszköz a sok közül. Ez alapvetõen egy forintban denominált alap. Ez különösen az év elején volt nagy kérdés, amikor 300 forint felett volt az árfolyam, akkor felmerült, hogy áttegyük-e az alap likvid vagyonát euróba. De nem lehet egyszerre két lovat megülni, hogy forintcélra és eurócélra is lövünk.
Deklaráltuk, hogy forintban szeretnénk hozamot elérni, ettõl kezdve az euró/forint csak egy a forintban kereskedett eszközök közül, ugyanolyan, mint mondjuk az S&P Futures. Nincs kiemelt fontossága, sõt inkább háttérbe van szorulva, mert nem elég likvid, nem lehet például éjszakára stop loss-megbízásokat berakni.
Milyen akkor az alap összetétele? Lehetne bele nem határidõs devizabefektetéseket is vásárolni?
Az alap folyamatosan a vagyonának kilencven százalékát tartja diszkont kincstárjegyekben, ami biztonsági tartalékként szolgál, és csak mintegy tíz százalékát határidõs üzletekben. Szerintem aki vagyonkezeléssel foglalkozik, annak meg kell határoznia, hogy mi az, amiben jobb a többieknél, amiben tud versenyezni. Az én esetemben két ilyen dologról lehet szó, a kockázatkezelésrõl és a gazdaságtörténeti ismeretekrõl.
A kockázatkezelésben azért fontos, hogy a pénz nagy része készpénzben legyen, mert olyan határidõs pozíciókat nyitunk csak, amelyeknek nagyon jól kezelhetõ a kockázata. Csak nagyon likvid piacokon mûködünk, és amikor pozíciót nyitunk, akkor tudjuk, mekkora pénzt kockáztatunk, ez jellemzõen az alap vagyonának csak 1-2 ezreléke pozíciónként. Mindaddig, amíg a piacok mûködnek – persze elõfordul az is, hogy ezeket idõlegesen bezárják -, a kockázatunk limitált. Ha devizában is lennének befektetéseink, a kockázat teljesen más lenne.
Olyan befektetést kínálunk, amelyben nincsenek vad kilengések, mégis többet hoz, mint egy bankbetét. Ezt pedig úgy lehet csak elérni, ha a pénz nagy része készpénzjellegû befektetésekben van, a többivel pedig megpróbálunk viszonylag kis befektetéssel hozamot generálni.
Az alap trendkövetõ, ami azt jelenti, hogy ha van egy elképzelésünk, amely helyesnek tûnik, akkor nyitunk egy kisebb pozíciót abba az irányba. Ha ez bejön, akkor növeljük a pozíció méretét. Így még ha ellenünk is fordul a piac, akkor sem egyszerre veszítünk nagyobb összeget. Többféle módszerrel kezeljük a kockázatot, mind azt célozza, hogy egyszerre nagyobb összeget ne veszítsünk.
A kockázatkezelés legfontosabb eszköze általában a stop loss-megbízás szokott lenni, de mi történik akkor, ha jön a nagy „gap”, azaz akkorát mozdul el a piac hirtelen, hogy nem sikerül idõben lezárni a pozíciókat?
Igen, a stop loss-megbízásokat használjuk, ezen kívül lehetõleg olyan piacokon próbálunk meg mûködni, amelyek 24 órán keresztül nyitva tartanak, mert gap-ek jellemzõen hétvégén tudnak, szoktak kialakulni. (A gap – jelentése hézag, rés – olyan szituációt jelent, amikor a piac zárva tartása alatt esik nagyot az árfolyam, amire a befektetõ nem tud reagálni, így például veszteségcsökkentõ stop loss-megbízásokat sem tud alkalmazni ilyenkor – a szerk.)
Másrészt ezért is fontos a gazdaságtörténet ismerete, hogy elképzelhessük, mi az, ami bekövetkezhet. Az MNB például sokszor csak 0,25-0,50 százalékponttal változtatta a kamatszintet, de ha tudjuk, hogy Magyarország feltörekvõ piaci ország, ha láttuk, hogy egy válságban 3-5 százalékpontos változtatásra is volt példa, akkor erre is számítunk. Végig kell gondolni racionálisan, mi az, még ami bekövetkezhet.
Amivel még lehet kezelni a kockázatot, az a pozícióméret megválasztása, az alap csak akkora pozíciókat nyit, amit még egy nagyobb gap esetén is kezelni lehet. Vannak olyan kockázatok, amelyeket nem tudunk kezelni, például ha Los Angelest atomtámadás éri, de ezek valószínûleg a száz évente egyszer bekövetkezõ nagyobb kockázatok. Normális piaci mûködés közepette pozícióméretezéssel, stop lossal a racionálisan elképzelhetõ kockázatokat lehet kezelni.
Hogyan bírják a befektetõk a kockázatokat, a hektikus tõkepiacokat?
Mindenki szeretne 30-40-50 százalékos hozamot Magyarországon, de csak felfelé. Amikor ismertetik vele a kockázatokat, akkor kijelenti, hogy persze, õ bírja a rizikót. De aztán az elsõ öt százalékos veszteségnél visítva elmenekül az emberek fele. Erre a legjobb példa Soros György esete, aki a hetvenes években éves átlagban 40 százalékos hozamot ért el, ami hatalmas. Amikor azonban a nyolcvanas évek elején egyszer, az egyik évben 22 százalékos mínuszt hozott össze, hátat fordított neki is a befektetõi fele. Ráadásul ezek képzett intézményi vagy nagybefektetõk voltak, sok millió dolláros vagyonokkal. A biztos negyven százalékot imádják az emberek, de a veszteséget nagyon rosszul tûrik.
Fundamentális vagy technikai elemzés alapján kereskedik?
Van egy fundamentális világképem arról, merre kellene menni a piacoknak, és ha megindul egy mozgás az adott piacon abba az irányba, amit vártam, akkor technikai alapon megpróbálok belépni.
Akkor ez egy vegyes módszer?
Igen. Azt gondolom, hogy a piacra való belépést, kilépést, a kockázatkezelést nem lehet fundamentális alapon csinálni. De csak technikai alapon eldönteni, hogy melyik piacon kereskedjek, ez nekem nem megy, kell, hogy higgyek abban, miért is kell az adott piacra belépni, hogy ki tud ott alakulni egy nagyobb trend.
Mi a különbség a Citadella Alap és a szintén Ön által kezelt, tõzsdei Plotinus Nyrt. portfóliója között? Nyilván a társaság kevésbé merev, nincsenek olyan kötött befektetési szabályok...
Igen, ott az alapban levõ származékos befektetések mellett van még két másik láb, vannak hosszú távra, rendkívül alulértékelten vásárolt fundamentális befektetések és reálgazdasági portfólióelemek is. De ami a származtatott kereskedést illeti, nagyon hasonló a portfólió – nem longolhatom az egyik terméket az egyikben és shortolhatom a másikban. Ugyanaz a származtatott stratégia a kettõben, csak a részvénytársaságban nagyobb kockázatot vállalunk fel. (A long pozíció határidõs vétel, ami áremelkedés esetén lesz nyereséges. A short pozíció határidõs eladást jelent, ami árfolyamesésnél kifizetõdõ – a szerk.)
Érdemes a kisbefektetõknek idõnként átstrukturálni a befektetési jegyeiket, vagy rosszul csinálják, és csak rosszabbul járnak vele?
Régebben egy részvényalapot kezeltem. Amikor a befektetõk sok pénzt hoztak az alapba, akkor azt nem költöttük el, amikor pedig elvitték a tõkét, akkor ezt nem részvények eladásával fizettük ki. A befektetõk a tapasztalatok szerint nagyon rosszul idõzítenek, amikor valami nagyon felmegy, akkor szállnak be, amikor pedig nagyon esik, akkor elmenekülnek. Ezért is igyekszünk õket meggyõzni, hogy maradjanak hosszú távon. Minden alapkezelõnek vannak jobb és gyengébb idõszakai. Ezért is hoztuk létre a Concorde-nál a Hold alapot, amely több másik származtatott alapot tartalmaz.
A Concorde Alapkezelõnek van ráhatása arra, hogy mibe fektet a Citadella Alap, vagy teljesen önállóan mûködik?
NévjegyZsiday Viktor 1975-ben született, 1996-ban kezdett tõkepiacokkal foglalkozni, a tõzsde világa hamarosan beszippantotta, és 1998 januárjának legelejétõl egy mára megszûnt brókercégnél dolgozott.
2000-tõl az Aegon csoportnál dolgozott több pozícióban, de elsõsorban a részvényvagyonkezelési területen.
2003-ban elindította Magyarország elsõ abszolút hozamú befektetési alapját, 2006-ban pedig két abszolút hozamú származtatott befektetési alapot is.
2009-ben megállapodott a Concorde Alapkezelõvel, hogy együtt folytatják a korábban elkezdett munkát. 2009 nyarán a Concorde Alapkezelõ ennek megfelelõen elindította a Citadella Származtatott Befektetési Alapot.
2011 február 15-én a Budapesti Értéktõzsdén elkezdõdött a kereskedés a Plotinus Vagyonkezelõ Nyrt. törzsrészvényeivel, amely társaság Igazgatótanácsának elnöke.
A döntéshozatal alapvetõen nálam történik, de mivel az infrastruktúrát, felelõsséget, nevét is hozzáadja a Concorde, természetesen van egy másodlagos kontrollfunkciója. Ha valami nagy õrültséget csinálna az alap, biztosan beleszólnának. Ám ennek a lehetõségnek az érvényesítésére még nem volt szükség. A Concorde-nál még az is elõfordul, hogy egy-egy termékben különbözõ alapoknak ellenkezõ irányú a pozíciójuk, például én shortolom az ezüstöt, a kolléga meg longolja. Még az is lehet, hogy mindketten nyerünk, de az is, hogy mindketten veszítünk, sok mindentõl függ, például az idõzítéstõl. A fontos inkább az, hogy a portfóliómenedzserek értsék, mit csinálnak, kezeljék a kockázatokat, felelõsséggel tegyék a dolgukat.
Mi volt a legjobb és a legrosszabb befektetése életében?
A legrosszabb teljesen egyértelmû: amikor 1998-ban az orosz válság alatt tönkrementem. Vagyis elfogyott a pénzem, sõt még tartoztam is a brókercégnek. Szerencsére ugyanannál a brókercégnél dolgoztam részvényelemzõként, így apránként levonták a fizetésembõl, ha úgy tetszik, hát lemosogattam. Viszont nagyon jó tapasztalat volt, addig egyáltalán nem használtam kockázatkezelést, azóta mindig használok. Megtanultam, hogy a tõkeáttételes pozíció stop loss nélkül öngyilkosság.
A legjobb? 2003-ban már úgy gondoltam, a magyar részvénypiac nagyon le van maradva és emelkednie kell - ez volt durván 7000-8000 pontos BUX-nál. A világ kifelé tartott a recesszióból, nálunk is volt növekedés, nõttek a vállalati profitok. Így több részletben nyitva és zárva a tõkémhez képest elég jelentõs pozícióval sikerült megfogni a 8000 ponttól tartó mozgást gyakorlatilag 20000 pontig.
A Wikipedia szerint élt egy Zsiday nevû nemesi család az Alföldön. Ön a családban az elsõ pénzügyi szakember?
Nem egészen, édesanyám közgazdász, a Dunai Vasmûnél volt gyakornok, majd a Tisza Cipõgyárban dolgozott pénzügyi-gazdasági vezetõként. A távolabbi õsök között viszont mindkét ágon dzsentrikrõl tudok, inkább mindenüket elkártyázó, folyton rosszul gazdálkodó népek voltak, meg egy Ludovikáról kirúgott huszárkapitány – az említett nemesi családhoz tudomásom szerint nincs közöm.
Link