A materializmus és a hit hiánya teszi tönkre a fiatalokat
Irta: postaimre - Datum: 2012. November 05. 07:22:13
Úgy látom, megy az egyházas zsidó teljes frontos ostobaság, s közben a keleti ortodox fordulat. Coimbra, Portugália egykori fõvárosának és egyházmegyéjének püspöke arról nyilatkozott a katolikus hírügynökségnek (ECCLÉSIA), milyen nehézségekkel néz szembe az új evangelizáció hazájában.
Teljes hir
Úgy látom, megy az egyházas zsidó teljes frontos ostobaság, s közben a keleti ortodox fordulat. Coimbra, Portugália egykori fõvárosának és egyházmegyéjének püspöke arról nyilatkozott a katolikus hírügynökségnek (ECCLÉSIA), milyen nehézségekkel néz szembe az új evangelizáció hazájában. Virgílio Antunes még a múlt héten pénteken hazája híres zarándokhelyén, Fátimában beszélt az ott rendezett országos fórum céljairól. A püspöki konferenciában az elhivatottság és a minisztériumok bizottságát is vezetõ Coimbra püspöke megnevezte hallgatóságának a feladat két nagy nehézségét. Hiányzik a hit kultúrája, melynek keretében kialakulhat az elhivatottság, de a fiatalok materialista életstílusa nagyon megnehezíti, hogy Isten hívó szava eljusson szívükig. Az Egyháznak ezért kell az elhivatottság szolgálatába állítania a technológiát – többek között -, miközben arra is ügyelnie kell, hogy ne vesszen el a keresztény üzenet és az Evangélium igazsága sem.
Spanyolországban szinte elölrõl kell kezdeni az ifjúság térítését
A spanyol katolikus Religión en libertad nevû portál hasonló célból, és részletesebben elemezte a szomszédos országban sem derûs körképet. Az összes spanyolországi egyházmegye mintegy 2000 vezetõjének részvételével csütörtöktõl, halottak napjától vasárnapig tanácskozik Valenciában az ifjúsági pasztoráció országos kongresszusa. Az eddigi szociológiai felmérések és a résztvevõk közvetett vagy közvetlen tapasztalatai révén az összes vezetõ tudatában van az új evangelizáció során rájuk váró misszió nehézségeinek és nagyságának. Az egyik elsõ mellbevágó tényt az európai statisztikák is alátámasztják az iskolai kudarcok terén: 35 százalékuk idõ elõtt felhagy iskolai tanulmányaival (fiúk 35, és a lányok 22). A szülõk nem tudnak nemet mondani gyermekeiknek, fõleg a lányaiknak, akik mindent elkövetnek azért, hogy iskolatársaik, ismerõseik elfogadják õket (évente 40 ezer valamilyen szépészeti mûtétet hajtanak végre 18 évesnél fiatalabb lányokon). De ijesztõen sok az öngyilkos, különösen az egyetemisták körében (30 százalék), és a Remény telefonvonala szerint a fiatalkorúak körében ez az elsõ számú halálok. 2005-ben, tehát nem sokkal a jelenlegi gazdasági válság kezdete elõtt maguk a fiatalok is elismerték, hogy a fogyasztói társadalom hívei. De közben csak 20 százalékuk dolgozott, és alig 13 százalékuk vallotta magát nagylelkûnek – pedig néhány évtizede még ez volt a spanyolok egyik fõ ismérve. Pedro Núnez Morgades, a kiskorúak volt ombudsmanja szerint most zûrzavaros értékrend irányítja a serdülõket, amely az élet habzsolását, a materializmust, és az önzést dicsõíti.
A szociológus Javier Elzo 2008-ban megállapította, hogy a családok 42 százalékában megengedõek a szülõk, vagyis egyáltalán nem szabnak korlátokat gyermekeiknek, és nem tartatnak be velük szabályokat sem. A polgári törvénykönyv 2007 decemberében – még a szocialista José Luis Rodríguez Zapatero elsõ mandátuma idején - még a maradék szülõi nevelést is gúzsba kötötte, amikor még a pofont is megtiltotta nekik, sõt a gyermekek akár fel is jelenthetik õket. Az Injuve legutóbbi, tavalyi felmérése megállapította, hogy 2010-ben csupán a fiatalok 10 százaléka mondta magát gyakorló katolikusnak. Az is kiderült, hogy pontosan mikor hagyják el vallásukat: a bérmálás után, 12-14 éves korban kerülnek válságba a fiatalok. A CIS, a központi társadalomkutató év eleji körkérdése már biztató jelekrõl is árulkodott, amelyek egyértelmûen a Madridban tavaly augusztusban rendezett katolikus világtalálkozónak köszönhetõk.
Portugáliában jövõre már dolgoznak Mindenszentek Napján
A legolvasottabb portugál hetilap, az Expresso is foglalkozott a tavalyi 78 – azóta már 79 – milliárd eurós mentõöv miatt kényszerhelyzetbe került ország egyik vitatott intézkedésével. A kormány két egyházi és két polgári pihenõnap eltörlését látta indokoltnak, hogy takarékoskodni tudjon. Csakhogy ez a nap nemcsak a második század óta tartott ünnepnap a kisebbik félszigetországban, hanem tragikus eseményt idéz a legtöbb portugál emlékezetébe. 1755-ben, a Mindenszentek utáni Halottak napján dõlt romba a portugál fõváros nagy része is a hatalmas – a Richter-skálán 9-es erõsségûre becsült - földrengés következtében. A megállapodás értelmében az érdekelt felek egyébként 2018-ban felülvizsgálják a két egyházi pihenõnap visszaállításának szükségességét.
Link