Zsidó ezrei harcoltak Magyarország szabadságáért
Irta: postaimre - Datum: 2012. April 21. 07:29:49
Hát persze, azok a hamis adatok mindig elõkerülnek, tudjuk mi ezt régen, de örülünk neki, hogy végre kimondjátok. Mi tartott eddig? Titok volt? Salamon B, már megmondta, hogy a huszárok is zsidók voltak, nem? Kipás huszárok, pajesszal? Most is harcolhattok, csak a "magyar szabadság" ellenharcoló zsidajok ellen. Utána elszámolunk! A levéltári iratok szerint az 1848 - 49-es szabadságharcban, körülbelül 8-10 ezer zsidó katona harcolt a 160-170 ezres magyar hadseregben. 153 zsidó hadtiszt volt, közülük kilencen az õrnagyi rangig vitték.
Teljes hir
Hát persze, azok a hamis adatok mindig elõkerülnek, tudjuk mi ezt régen, de örülünk neki, hogy végre kimondjátok. Mi tartott eddig? Titok volt? Salamon B, már megmondta, hogy a huszárok is zsidók voltak, nem? Kipás huszárok, pajesszal?Most is harcolhattok, csak a "magyar szabadság" ellenharcoló zsidajok ellen. Utána elszámolunk! A levéltári iratok szerint az 1848 - 49-es szabadságharcban, körülbelül 8-10 ezer zsidó katona harcolt a 160-170 ezres magyar hadseregben. 153 zsidó hadtiszt volt, közülük kilencen az õrnagyi rangig vitték. A Hadtörténet Intézet pénteki konferenciáján arról is szó volt, hogy a szabadságharc idején vált elõször a magyarországi zsidóság a társadalom részévé, noha a törvényekben csak 10 évvel késõbb nyert polgárjogot.
Hatékony cége mûködése? Megtudhatja, ha kipróbálja a hatékonysági kalkulátort!
1848 márciusában Budapesten még nagy zsidóellenes tüntetések voltak. A gazdag polgárság elõjogait féltve az ellen tiltakozott, hogy a zsidók, a nemzetõrség tagjai lehessenek, amely egyébként csak egy önkéntes, parádézó alakulat volt. Azonban a fegyveres szolgálatban való részvétel már senkinek nem okozott gondot. A történészek ezt a korszakot a zsidó –magyar együttélés alapkövének tekintik.
„Az adja meg tulajdonképpen 1848-49 jelentõségét a magyarországi zsidók történetében, hogy ez az elsõ olyan idõpont, amikor a magyarországi zsidóság a szélesebb társadalomban megjelenik. Korábban a zsidókkal kapcsolatos kérdések – a zsidókérdés – ha szabad ezt a csúnya szót használni – az értelmiségnek, a politikacsinálóknak a liberális értelmiségnek a problémája. 1848-49 volt, amikor a zsidók a szélesebb társadalom számára, a társadalom elõtt megjelentek. Ne felejtsük el, ez az emancipációs küzdelmek csúcspontja, a bukás következtében csak közel tíz éves csúszással, 1867-ben történt meg a magyarországi zsidóság emancipációja” – vélekedett Haraszti György, a budapesti Holokauszt Központ igazgatója.
A konferencián elhangzott: az osztrákok a bukás után, megtorlásul 1600 volt zsidó honvédet soroztak be. Haraszti György szerint ezt a korszakot az irodalom és a kézikönyvek is szebb színben tüntetik fel, mint amilyen az a valóságban volt.
Link