Patthelyzet a német-brit tárgyaláson
Irta: postaimre - Datum: 2012. November 10. 09:11:09
A veszte felé rohan az Európai Unió?
Október 7-én Angela Merkel német kormányfõ Londonban találkozott brit kollégájával. A tárgyalás oka az októberi plenáris ülés után kialakult nézeteltérés volt, miszerint a britek nem kívánnak hozzájárulni az EU költségvetésének emeléséhez, Németország azonban szükségesnek tartja azt. Merkel szerdai látogatásán errõl igyekezett meggyõzni David Cameront, a jelek szerint azonban sikertelenül.
Teljes hir
A veszte felé rohan az Európai Unió?
Október 7-én Angela Merkel német kormányfõ Londonban találkozott brit kollégájával. A tárgyalás oka az októberi plenáris ülés után kialakult nézeteltérés volt, miszerint a britek nem kívánnak hozzájárulni az EU költségvetésének emeléséhez, Németország azonban szükségesnek tartja azt. Merkel szerdai látogatásán errõl igyekezett meggyõzni David Cameront, a jelek szerint azonban sikertelenül.
A kialakult vita oka
Az euroválság következményeirõl mindennap hallani a sajtóban: tüntetnek a görögök és a spanyolok, elégedetlenek az olaszok, Szlovénia pénzügyi segítséget kért. A "tüneteknek" se vége, se hossza. A megoldásnak egyelõre semmi jele, a csodát viszont mindenki Németországtól várja. Berlin azonban nem akar vezetõ lenni, sõt az is kérdés, hogy a most betöltött szerepét meddig hajlandó folytatni. Ahhoz kétség sem fér, hogy a németek nélkül a válságkezelési projekt halálra van ítélve, érthetõ azonban az õ álláspontjuk is, miszerint nem kívánnak az EU "fejõstehenei" lenni. Ami az ESM mûködését illeti, a német vezetés keze meg van kötve. A karlsruhei alkotmánybíróság szeptemberben egyértelmûen kimondta, hogy a német állam maximum 190 milliárd euróval járulhat hozzá a válságkezelési alaphoz, minden további pénzösszeget a Bundestagnak is jóvá kell hagynia, illetve a kormány köteles tájékoztatni a Bundestagot és a Bundesratot a fejleményekrõl.
Kattintson és tegyen virtuális sétát Londonban!
Ilyen körülmények között talán nem meglepõ, hogy az Unió vezetése egy B-tervvel állt elõ az októberi plenáris ülésen. Mivel a németek nem terhelhetõek a végletekig, minden országnak ki kell vennie a részét a megoldásban: meg kell növelni az EU költségvetését. A Bizottság szerint 9 milliárd euróra lenne szükség pluszban, ez a keret 6,8 százalékos emelését jelentené. Az ötletet az Európai Parlament is támogatta. A nettó befizetõ országok azonban sokallják az összeget, maximum 2,8 százalékkal hajlandóak megemelni a közös büdzsét. Az ülést követõen a Bizottság már úgy nyilatkozott, hogy egy öt százalékos emelés is jó lenne, igaz, így is pénzt kellene elvonni uniós területekrõl, mint például az Erasmus-programtól.
Bár novembert tûzték ki a költségvetési keret megállapításának idõpontjául, a britek miatt úgy tûnik, a döntésre várni kell. David Cameron azt mondta, hogy ha kell, megvétózza a növelés ötletét, mire Angela Merkel kijelentette, hogy akkor a szavazás elhalasztását kéri.
Hogyan gondolkodik Berlin és London az ügyben?
A szerdai út elõtt arról lehetett olvasni a külföldi sajtóban, hogy Merkel mindent be fog vetni Cameron meggyõzése érdekében. A németek maguk is nettó befizetõk, ezért egy kompromisszumos javaslattal fognak fordulni a britekhez: az uniós GDP egy százalékában határoznák meg a közösségi kiadások felsõ limitjét, amely közel áll az Európai Bizottság 1,1 százalékos tervéhez. A kecske is jóllakik, de a káposzta is megmarad.
Merkel egyértelmûen a megállapodásra törekszik, mivel szerinte a költségvetés körül kialakult felhajtás rossz hatással van az EU-t érintõ sokkal égetõbb ügyekre. Mint mondta: "December az euroövezet helyzetérõl kell, hogy szóljon. Nem kívánok a költségvetéssel tovább foglalkozni". Azt a kijelentését, hogy a döntés elhalasztását fogja kérni a londoni út sikertelensége esetén, továbbra is fenntartotta.
Kik támogatják az ötletet?
Német értesülések szerint Ausztria, Csehország, Dánia, Finnoszág, Hollandia és Svédország kiállnak a költségvetés növelése mellett.
A németek nincsenek egyedül azzal a gondolattal, hogy a büdzsé emelése szükségszerû, igaz, a megnevezett hat ország inkább a Bizottság tervét pártfogolja.
Cameron a vétóra utaló kijelentésével nem azt kívánta mindenki tudomására hozni, hogy teljesen elzárkózik az ügytõl, a kompromisszum megtalálására ugyanis nyitottságot mutat. Nagy-Britannia azonban nem járul hozzá ahhoz, hogy nettó befizetõ létére további kiadásokkal terheljék.
Kattintson és nézzen szét Berlinben is!
Mit hozott a megbeszélés?
Merkel bizakodva indult a brit fõvárosba: a tárgyalás elõtti utolsó nyilatkozataiban annak adott hangot, hogy London és Berlin egyaránt nettó befizetõk, így könnyû lesz a közös hang megtalálása. "A véleménykülönbségek ellenére nagyon fontos számomra, hogy Nagy-Britannia és Németország együttmûködjön" - mondta a kancellár.
A tárgyalás sikertelen volt, a vita folytatódik.
(a kép forrása: AFP)
A baráti hangulatú munkavacsorán több téma is elõkerült, mint például az iráni atomprogram, a szíriai helyzet vagy az EU-t sújtó gazdasági válság. Ahogyan azonban azt sejteni lehetett, a britek nem hajlottak a német költségvetési javaslat elfogadására. A toryk kitartanak álláspontjuk mellett, megvétózzák a büdzsé növelését. Még a találkozót megelõzõen Cameron úgy nyilatkozott, hogy az EU terve egyszerûen "esztelen", nem fogja áldását adni rá. Szerda esti találkozójukon kifejtette Merkelnek, hogy semmi esélyt nem lát a november 22-23-i megállapodásra, a 2014-2020-as költségvetés tervezetét újra kell tárgyalni. Cameron nem engedett abból a véleményébõl, miszerint egy olyan idõszakban, amikor a tagállamok maguk is kiadáscsökkentésre kényszerülnek, nem látja reálisnak a közös büdzsé emelését. A brit kormányfõ két megoldást tart elfogadhatónak országa számára: a kiadásokat reálértéken kell csökkenteni vagy ha minden kötél szakad, be kell fagyasztani a kiadásokat.
Link