Meghökkentõ lépés a háború árnyékában
Irta: postaimre - Datum: 2012. May 11. 05:30:42
Afganisztán akkor vált híressé kulturális barbarizmusáról, amikor a Talibán felrobbantotta az õsi Bamiyan Buddhákat. Érdekesség, hogy most viszont a buddhista örökségrõl nyílt kiállítás az országban.
Teljes hir
Afganisztán akkor vált híressé kulturális barbarizmusáról, amikor a Talibán felrobbantotta az õsi Bamiyan Buddhákat. Érdekesség, hogy most viszont a buddhista örökségrõl nyílt kiállítás az országban.
Páratlan történelem, különleges élõvilág az emberiség bölcsõjében - Utazás Etiópiába Ahol régen még a csempészek is megnézték, hova lépnek - Izgalmas túra a Pireneusokban Korallzátony, fûszertúra és óriásteknõsök - Tikfa illatú nyaralás Zanzibáron Hagymakupolák, tûzfal galériák és Lenin-szobrok - Középkori séta az északi fény fõvárosaiban
A 11 évvel ezelõtti szoborpusztítás hátterében álló vallási intolerancia meglehetõsen nagy kontrasztban áll a tárlattal, ami a Nemzeti Múzeumban várja a látogatókat. Abban a múzeumban, amit nemzetközi segítséggel építettek újjá, miután az is a polgárháború áldozatává vált.
Az erõszak földjén felhúzott múzeum csendes boltívekkel és márványpadlóval nyújt menedéket a betérõnek. A szomszédos hegyen áll maga az élõ történelem, a neoklasszikus stílusú Darulaman Palota romja, melyet ugyancsak maga alá gyûrt a háború.
A múzeum halljában az egyik bamiyani Buddha másolata áll. A két eredeti, hatalmas szobrot még a hatodik században faragták meg a bamiyani sziklákba. A poliurethán mû azonban csak szegényes kópia, nem úgy, mint azok a kincsek, melyek túlélték a borzalmakat, némelyikük i.e. 2. századból származik.
A gyûjteményben szerepel egy Buddha-torzó, ami az õsi görög mûvészetet mutatja be. Számos darab megsérült a talibán fanatikusok miatt, akik rengeteg mûalkotást tettek tönkre, mielõtt az amerikaiak bevonultak az országba.
Boldoggá tesz, hogy jó néhány mestermûvet még a legnehezebb idõkben is meg tudtunk õrizni - mondta el a múzeum igazgatója, Omarakhan Massoudi. A vezetõ felidézte, miként bújtattak el kincseket mindenféle titkos helyre még 1989-ben, amikor a szovjet haderõ kivonult, és már felderengett a polgárháború réme. Abban az idõszakban a mûalkotások hetven százalékát elrabolták, és a szomszédos országokba csempészték, hogy aztán a fekete piacon kössenek ki.
Több mint 300 szobrot állítottunk helyre, közülük néhányat most kiállítunk, és ez a folyamat a jövõben sem áll meg - hangsúlyozta Massoudi. A Bamiyan Buddhák elpusztítása hatalmas tragédia, hiszen azok a történelmünk, a kultúránk részei voltak - tette hozzá.
Afganisztánba, ami a híres Selyemúton fekszik, Indiából szivárgott be a buddhizmus, ami több száz évig virágzott, mielõtt az iszlám betört volna a térségbe a 8. században. Mára a buddhizmus gyakorlatilag eltûnt, a lakosság 99 százaléka muszlimnak vallja magát. A múzeum azonban nem szeretné, ha az ország elfelejtené történelmét.
Link