Már január közepén bukik a költségvetés
Irta: Timus - Datum: 2013. January 17. 16:00:40
Még alig kezdõdött el az év, a 2013-as költségvetést körüllengõ kockázatok máris beigazolódni látszanak. A jog megerõszakolása nélkül már aligha vihetõ keresztül az e-útdíj tender, a pénztárgépek bekötése és az online szerencsejáték megadóztatása is tolódik. Egyelõre nem tudni, hogy mikor számíthat a kormány ezeken a csatornákon bevételre. Idén mindenesetre már aligha. A fenti tételek összességében 180 milliárddal vágják meg a 2013-as büdzsé bevételi oldalát.
Az e-útdíjjal 75 milliárdnak mondtunk búcsút
Az e-útdíj tender sikertelenül zárult, a tendergyõztes az egyik alvállalkozójának a visszalépése miatt a szerzõdéskötést megelõzõen kapitulált. Bár a kormány a szerzõdéskötés határidejének meghosszabbításával reagált, ez a döntés a közbeszerzési törvény értelmében könnyen támadhatóvá teszi a megállapodást. Az újabb csúszás azt jelenti, hogy jogszerûen a jelenlegi eljárásban aligha tud felállni a rendszer, és már az is csoda lenne, ha esetleges jogsértés mellett is teljesíthetõ lenne. Ez azt jelenti, hogy július 1-tõl már nem áll fel a rendszer, vagyis a második félévre várt 75 milliárd forint bevétel kiesik a költségvetésbõl. Viszont megspórolja a költségvetés a rendszer kiépítésének a költségét, amit elõzetesen 40 milliárdra lõttek be. (Erre a célra a kormány egy december végi határozatban különített el 33 milliárdot, ami másfél milliárddal kevesebb a nyertes ajánlati árnál).
Az e-útdíj 75 milliárdra tervezett idei bevétele szinte biztosan kiesik
Bizakodásra kevés okot adva alakul a pénztárgépek bekötése a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Ez a rendszer is eredetileg április elsején startolt volna, de ebben már maga az NGM sem bízik. Bár idén beköthetik akár százeres nagyságrendben is az adóhatósághoz, de a rendszert be kell járatni, így optimális adóbeszedési hatékonysággal legfeljebb 2014-tõl számolhatunk. Nincs ez másként az online fogadójátékok területén: a nyerõautomatákat már tavaly õsszel betiltották, és akkor az volt az elképzelés, hogy a megszüntetésük miatt kiesõ bevételeket az online szerencsejáték-piac megadóztatásával pótolják. Csakhogy még nincs meg az összes szükséges jogszabály, hogy az engedélyeztetési eljárásokat meg lehessen indítani, illetve még azt sem látni, hogy mi a stratégia: a Szerencsejáték Zrt.-n kívül (amelynek az online fogadóoldala még csak készülõben van) piacra engednek-e más szereplõket. Ezen a vonalon 10 milliárd forint eshet ki.
Nem csak 180 milliárdról mondhatunk le
A fenti összeg nagy részérõl idén szinte biztos lemondhatunk. Ehhez ugyanakkor még hozzá kell venni az idei költségvetésbe betervezett olyan bevételi elemeket, melyek teljesülése igencsak bizonytalan. Ilyen például a bürokrácia csökkentésébõl eredõ 30 milliárd, a gazdaság kifehérítésébõl származó 60 milliárdos pluszbevétel. A kormány emellett még azzal is számolt idénre, hogy a két új kisadóból, a kivából és a katából 214 és 74 milliárd folyik be a büdzsébe, de az már most látszik, hogy alacsonyabb az érdeklõdés az új adófajták iránt, így kisebb lehet a bevétel (társasági adóból és az evából több folyhat be). Itt nehéz megbecsülni azt, hogy mennyi lesz az elmaradás, tekintve, hogy még nincsenek hosszabb idõsoros statisztikák a kivába és katába átlépettek befizetéseirõl.
Az Orbán-kormány az idei költségvetést 287-es euróárfolyamon tervezte, ez azonban igen kétséges, hogy tartható-e, fõleg annak tükrében, amilyen feladatokat Matolcsy szán a Magyar Nemzeti Banknak. Attól, hogy szóba került, hogy a kormány hadrendbe állítaná a jegybankot a gazdaság élénkítésére, és Matolcsy neve is felmerült új jegybankelnökként, megijedtek a piacok. A további monetáris lazítás, a devizatartalékok megcsapolása, melyeket egy új, a kormányhoz sokkal lojálisabb jegybankelnök vihetne végbe, nem tûnnek jó ajánlólevélnek árfolyam-stabilitási szempontból. Amint az látszott is, a kapcsolódó hírekre a forint gyengüléssel reagált, a kormány által várt 287-es árfolyam így elég optimista lehet. A 300 forintos szint körüli euró 100 milliárd forint körüli nagyságrenddel rontaná az egyenleget.
A bevételi oldalra még a kormány által betervezett magasabb, 5,2 százalékos idei infláció is komoly hatással lehet, a Magyar Nemzeti Bank ugyanis ennél alacsonyabb, 4,5 százalékos mértékû pénzromlással kalkulál. Ennek értelmében a kormányzat által várt magasabb infláció generálta magasabb költségvetési bevételek egy része is lemorzsolódhat, az áfánál például ez pár tízmilliárd forintnyi kevesebb bevételt jelenthet (ezzel párhuzamosan ugyanakkor egyes kormányzati kiadások is csökkenhetnek az alacsonyabb beszerzési árak miatt).
A sorba még tavasszal várhatóan bele kell venni a telekomcégekre kiszabott különadók miatti európai bírósági döntést is: ha elmarasztaló ítélet születik, akkor az államnak 200 milliárd forintot vissza kell fizetnie a telekomcégek részére. Erre szakértõk szerint igen nagy az esély.
Összesen legalább 400 milliárdos a kiesés
Ha a 180 milliárdos szinte biztos kieséshez hozzávesszük azt a nagyjából 200 milliárd forintra tehetõ összeget, aminek a beérkezése már most bizonytalan, akkor ez a pénzmennyiség már majdnem megközelíti a 2013-as költségvetésbe betervezett Országvédelmi Alapban elkülönített forrásokat, melyek az esetleges rosszabb makrogazdasági folyamatok következményeire nyújtanának fedezetet. Márpedig a kormány által tervezett makropálya túlzottan optimistának tûnik: a kabinet a költségvetést 0,9 százalékos növekedéssel tervezte, ami igencsak túllõ a legtöbb nemzetközi intézet, az Európai Bizottság és elemzõk elõrejelzésein, akik legjobb esetben is csak stagnálással, de inkább enyhe, 0,5 százalék körüli recesszióval számolnak idén.
A kormánynak valahonnan pótolnia kell a kiesõ százmilliárdokat
Ha a költségvetés kockázatos elemeit kivesszük, a kormány az új évnek lényegében csak a rendkívüli intézkedések fejezetben található mintegy 100 milliárd forintnyi tartalékkal vág neki, miközben még számtalan olyan elem van, amin zátonyra futhat a büdzsé. Ezek közé tartozik, ha az IMF-megállapodás hiányában magasan marad a magyar finanszírozási igény – ez éves szinten 1240 milliárdra rúg, a megállapodással kb. 130 milliárddal kisebb lehetne az összeg – és a folyamatosan átárazódó államadósság-finanszírozás kamatkiadásai pedig tovább nõnek. Még jelentõs problémákat okozhat, ha elapad a nemzetközi pénzbõség. Márpedig az amerikai államháztartást is nagyon sok kockázat lengi körül, és a eurózóna problémái is eszkalálódhatnak.
A negatív forgatókönyvek közül nem is kell mindegyiknek teljesülnie, hogy boruljon a magyar makropálya, és hogy a kiegyensúlyozni hivatott pénzösszegek ne legyenek elegendõek. Mindeközben arról hallani, hogy a választások közeledtével a kormány bõ 200 milliárdot dobna a nyugdíjasoknak valamiféle nyugdíj-kiegészítéséként, és hogy a német E.ON gázüzletágát is megvásárolja a magyar állam, állítólag 800 millió euróért (kb. 232 milliárd forint). Ennek fedezetét még nem tudni, hogy honnan teremtenék elõ. Bár nagyságrendekkel kisebb, de még így is milliárdos tételeket jelenthet, hogy az állam támogatna válságba került szektorokat is: elsõként csõd szélére került húsipari cégeket mentett meg az illetékes önkormányzatoknak juttatott költségvetési támogatással.
Újabb megszorítások jöhetnek?
Az esetleges megszorításokkal tulajdonképpen folytatódna a tavaly õsszel megkezdett bejelentéssorozat, amikor a kormány összesen három lépésben összesen 854 milliárdos kiigazítást jelentett be az idei költségvetésre vonatkoztatva, azzal az indokkal, hogy ki kell kerülnünk az uniós túlzottdeficit-eljárás (EDP) alól, mert ellenkezõ esetben elbukjuk a kohéziós pénzek egy részét. Az Európai Bizottság (EB) egyelõre azonban nem vette ki Magyarországot az EDP alól, mivel bár az idei költségvetést fenntarthatónak ítélik, 2014-ben már újra 3 százalék fölé kúszhat a hiány, vagyis nem fenntartható pályán mozog a magyar büdzsé.
Az EU szerint nem képzelhetõ el lazítás, a piacok ezt nem díjaznák. A romló bevételi oldal miatt azonban még kisebb mozgástere marad a kormánynak a választási évre, és csak abban az esetben lesznek tarthatóak a büdzsé mostani számai, ha az elbukott bevételeket a kormány valahogy kezeli és szinte semmilyen negatív világgazdasági esemény nem történik amire azonban az esély elég csekély. Egyelõre inkább úgy tûnik, hogy Magyarországnak komoly növekedési problémája van: ha stagnál a gazdaság, csökken a belsõ kereslet, csökkennek a beruházások, másfelõl pedig nem lesz elég adóbevétel, ami újabb megszorításokat eredményez. Menekülünk az ördögi körbõl.
Forrás:
http://hvg.hu/gaz...ltsegvetes
Nyílván nem lesz gond idén, ha már januárban dszihád van a költségvetéssel