Berlini emlékmû a holokauszt roma áldozatainak
Irta: postaimre - Datum: 2012. November 12. 12:48:23
Félmillióból százezer német
Hetven évvel a Holokauszt tragédiája után a közelmúltban emlékmûvet avattak Berlinben a hitleri vészkorszak mintegy ötszázezer európai roma áldozatának. Több, mint húsz évig húzódott az emlékmû felállítása, amelynek avatásánál arra figyelmeztettek a német politika vezetõi, hogy napjaink egyik közös feladata a romák segítése és befogadása a többségi társadalmakba.
Teljes hir
Félmillióból százezer német
Hetven évvel a Holokauszt tragédiája után a közelmúltban emlékmûvet avattak Berlinben a hitleri vészkorszak mintegy ötszázezer európai roma áldozatának. Több, mint húsz évig húzódott az emlékmû felállítása, amelynek avatásánál arra figyelmeztettek a német politika vezetõi, hogy napjaink egyik közös feladata a romák segítése és befogadása a többségi társadalmakba.
Helmut Schmidt szociáldemokrata kancellár volt az elsõ, aki 1982-ben nyilvánosan szólt arról, hogy a Holockauszt romák tömegeit is sújtotta, Európa-szerte. A német kutatások szerint a náci haláltáborokban összesen mintegy fél millió vesztette életét közülük a „Porrajmos”-ban, a földrész különbözõ országaiból (így Magyarországról is). A német áldozatok számát közülük százezerre teszik. Klaus Wowereit, Berlin fõpolgármestere az ünnepségen emlékeztetett: 1936-ban, éppen a berlini olimpiai játékok idején tartották fogva szabad területen, Marzahnban romák ezreit, akiket azután deportáltak.
2005-ben avatták fel Berlin szívében a Holocaust zsidó áldozatainak emlékmûvét, három évvel késõbb azokét, akiket a nácik homoszexualitásuk miatt hurcoltak haláltáborokba. A roma memento felállítása többek között a roma szervezetek miatti viták következtében is húzódott hosszú évekig. Az emlékmû tervezésével Dani Karavan izraeli szobrászmûvészt bízták meg. A mûvész a Brandenburgi kapu és a Reichstag épülete közötti területen tizenkét méter átmérõjû tavat alakított ki: az annak közepén lévõ kövön minden nap friss virág emlékeztet az áldozatokra. A tó körül Santino Spinelli olasz származású roma költõ „Auschwitz” címû verse olvasható, német és angol nyelven.
Az ünnepélyes átadáson beszédet mondott Joachim Gauck szövetségi elnök, Angela Merkel szövetségi kancellár, valamint Romani Rose, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke is. Az emlékmû kapcsán történészek és mások is nehezményezik, hogy több évtizedet váratott magára a múltfeldolgozásnak ez az aktusa. Kutatások szerint napjainkban a német lakosság 60 százalékának vannak elõítéletei a romákkal szemben, és kérdés, hogy az emlékmû mennyiben járulhat hozzá a romákkal kapcsolatos sztereotípiák lebontásához. Angela Merkel kancellár az avató-ünnepségen hangoztatta: a kirekesztésre, a más fajta emberek elutasítására ma is reagálni kell.
Romani Rose optimista: „Az emlékmû fontos jelzés a társadalomnak, hogy a cigányellenesség legalább annyira megvetendõ, mint a zsidóellenesség”- mondta. Rose bízik benne: a Reichstag épületébe igyekvõ képviselõket emlékezteti a mûalkotás arra, hogy a politikának fel kell emelnie a szavát mindenütt, ahol a roma kisebbséget érõ fajgyûlölet jelentkezik.
A múlt feldolgozásának keretében Berlin még egy emlékmû felállítását tervezi: azoknak a betegeknek, fogyatékosoknak adóznak majd, akiket a nácik ugyancsak tömegesen legyilkoltak. (Mészáros Szilárd)https://168ora.publishing.hu/general/rovatindex.php?rovat=0&cikk=105648&datum=2012-11-12%2023:59:59&general=0