Az ellenségeskedés és a szövetség között: a NATO és Oroszország kapcsolatai
Irta: postaimre - Datum: 2012. November 14. 07:57:25
Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok ellentmondásait jól illusztrálja két, egyidejûleg kezdõdõ hadgyakorlat. Az egyik manõver közös, „Éber égbolt” címmel tartják meg. Moszkva és Brüsszel a légi terrorizmus elleni harcot dolgozza ki a hadgyakorlat során. A másik: a NATO Cyber Coalition-2012 fedõnevû manõvere, amelyben a kibertérségen Oroszországot tekintik az egyik fõ ellenfélnek.
Teljes hir
Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok ellentmondásait jól illusztrálja két, egyidejûleg kezdõdõ hadgyakorlat. Az egyik manõver közös, „Éber égbolt” címmel tartják meg.
Moszkva és Brüsszel a légi terrorizmus elleni harcot dolgozza ki a hadgyakorlat során. A másik: a NATO Cyber Coalition-2012 fedõnevû manõvere, amelyben a kibertérségen Oroszországot tekintik az egyik fõ ellenfélnek.

A november 13-án startolt „Éber égbolt” a 2013-nyarára tervezett tényleges manõverek elõkészítõ szakasza. Tanúsítja, hogy Moszkvának és Brüsszelnek sok közös témája van. és a légi terrorizmus ezek közé tartozik.

Ezzel egyidejûleg a NATO megkezdi a Cyber Coalition 2012 fedõnevû manõvereket. A forgatókönyv szerint hackertámadás érné egy ismeretlen afrikai ország részérõl Magyarországot és Észtországot.

A legenda alapján az afrikai kiber-agresszoroknak vírustámadással elrontják a NATO egyik katonai szállítógépének fedélzeti mûszereit. Ennek következtében a gép Magyarország területén lezuhan. A katasztrófa nagyszámú áldozatot követel. Ezzel egyidejûleg az afrikai hackerek támadást intéznek Észtország infrastruktúrájának legfontosabb létesítményei, erõmûvek, légikikötõk ellen. Az ország élete ezzel megbénul. A NATO célja lesz a támadás következményeinek felszámolása, a kiber-agreszor megtalálása, és a válaszcsapás, amely kiber és katonai jellegû is.

A forgatókönyv a NATO ellenfelét Afrikába helyezi, ugyanakkor a tömb fõ ellenfeleinek a kibertérségben Kínát, Oroszországot és Iránt tartják. Kevesen kételkednek abban, hogy a virtuális agresszorok alatt a három ország egyikét értik. Arról már nem is beszélve, hogy a NATO vezetõsége nemigen hiheti, hogy Irán és Kína túlzott érdeklõdést táplálna Közép-Európa iránt.

A terrorizmus elleni közös hadgyakorlat és a NATO-manõver utal arra, hogy milyen mély ellentmondások húzódnak a reális együttmûködés szükségessége és az olyan - fõleg a NATO új tagjainál meglevõ - ideológiai szükséglet között, amelyben Oroszország a fõ ellenség.
Az ilyenfajta kettõsség körülményei között nem lehetséges hosszú távú együttmûködés Oroszország és a NATO között a közös biztonság szavatolására. Ugyanakkor a realitás egyre inkább igényli a széleskörû közös akciókat: kezdve a kalózok elleni harctól a tömb csapatainak Afganisztánból való kivonásáig. Mindez újra és újra felveti a kérdést: mit is jelent manapság a NATO számára Oroszország? A választól egészében függ a tömb jövõje.
Link