Magyarországot vissza kell hódítani
Irta: postaimre - Datum: 2012. December 07. 20:21:52
Az izraeli titkosszolgálat minden döntésnél jelen van Magyarországon
Az a szervezett erõ, amely parancsra van jelen a médiában, és most rendkívül hallgatag, az a Moszad állománya. Az izraeli titkosszolgálat keresztbe-kasul átszövi a magyar közigazgatást, a tömegtájékoztatást, a hatalmi szerveket, beleértve a titkosszolgálatokat is. Olyanok vagyunk, mint egy lyukaktól hemzsegõ ementáli sajt - mondta a Demokratának Kozenkay Jenõ egykori kémelhárító tiszt.
Teljes hir
Az izraeli titkosszolgálat minden döntésnél jelen van Magyarországon
Az a szervezett erõ, amely parancsra van jelen a médiában, és most rendkívül hallgatag, az a Moszad állománya. Az izraeli titkosszolgálat keresztbe-kasul átszövi a magyar közigazgatást, a tömegtájékoztatást, a hatalmi szerveket, beleértve a titkosszolgálatokat is. Olyanok vagyunk, mint egy lyukaktól hemzsegõ ementáli sajt - mondta a Demokratának Kozenkay Jenõ egykori kémelhárító tiszt.
- Ön a Kádár-rendszerben a III/II-es fõcsoportfõnökség hadnagya volt 1978 és 1985 között. Húsz éve leszerelt. Miért érezte szükségét most megszólalni?
- Nem akartam, hogy a fiam úgy nõjön fel, hogy azt vágják a fejéhez, az apád hazaáruló volt, gazember volt. Nem voltam az. A hazámat szolgáltam a magam lelkiismerete szerint. Az idegen kémtevékenység ellen dolgoztam. Az ügynökhisztéria sok tisztességes embert, köztük ma is a hazájukat szolgáló elhárítókat megalázott.
- Amikor az SZDSZ-hez köthetõ Political Capital nevû cég a honlapján közzétette a kommunista diktatúra állítólagos ügynökeinek nevét, illetve ezek egy részét, akkor ön feljelentést tett ismeretlen tettes ellen személyes adatokkal való visszaélés miatt. Azt is mondta, hogy az ügynökügy mögött az izraeli titkosszolgálat, a Moszad áll. A bejelentésére többen úgy reagáltak, hogy a diktatúra hálózatait védi.
- Akit a kádári belbiztonsági szervek üldöztek, az tegyen panaszt, szolgáltassanak személy szerint neki igazságot, konkrét ügyekben. 1990-ben gyakorlatilag a III/III-as fõcsoportfõnökség kivételével a szolgálatokat átvették jogfolytonosan. Ha pedig így történt, akkor mindaz, ami velük kapcsolatos, az államtitok. Ezért írtam Lamperth Mónikának egy nyílt levelet, amelyben kértem, hogy vagy mondja ki, hogy már nem kötelez bennünket a titoktartás, vagy mentsen föl minket e kötelezettség alól, és akkor jöjjön, aminek jönnie kell, szabaduljon el a pokol. Itt nem arról van szó, hogy ki mit tett korábban vagy hogyan mûködött a Kádár-rendszer, hanem arról, hogy a jogfolytonosan átvett szolgálatok meggyengítése veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát.
- Ez egybevág Kövér László véleményével, aki azt is mondta, hogy Gyurcsány Ferenc köreibõl robbantották ki az ügynökügyet.
- Elég szomorú, hogy Kövér Lászlónak kell megvédeni bennünket a saját egykori állítólagos elvtársaink ellen. Felelõsségteljes megnyilatkozás volt ez tõle. Gyurcsány egy olyan KISZ-vezér volt, akiért - és a hozzá hasonlókért – nekem, mint állambiztonsági tisztnek adott esetben az életemet kellett volna áldoznom. Ma olyan vagyonokon trónolnak, amit az apám, az anyám és a többi ember halmozott föl korábban. Nyugodtan megírhatja, hogy én ezt egyszerûen lopásnak tartom. Ebbõl a körbõl találták ki, hogy ezzel a kis játékkal lejáratják az öreg kommunistákat, lejáratják az ellenzéket, miközben elterelik a figyelmet a kétségbeejtõ gazdasági helyzetrõl, majd megnyerik a választásokat. Egy varázspálcával sem lehet ekkorát suhintani. Az, hogy egy kormányfõ esetleg nem tudja, mit csinálnak a beosztottai, nem menti õt. A büntetõjog szerint hazaárulásnak minõsül, ha valaki egy idegen állam kormányával szövetkezik azért, hogy Magyarország területi integritását vagy alkotmányos rendjét sértse. Meggyõzõdésem, hogy az alkotmányos rend megsértését ezzel maximálisan megvalósították.
- Azt állította, hogy a Moszad egyik ügynöke egy budapesti közhivatalban ülve irányította ezt az akciót. Mibõl gondolja ezt?
- Kaptam egy információt, és azt továbbítottam. Két dolgot tényként leszögezhetünk. Az ügynökmizéria hirtelen kezdõdött, és hirtelen lett vége. Ezt senki sem tagadhatja. Ez egy jól szervezett operatív akció keretében zajlott, amihez többféle támogatás kellett. Szükséges volt, hogy a hazai titkosszolgálatok - magyarul mondva - ne pofázzanak bele, és szükség volt médiatámogatásra. Az a szervezett erõ, amely parancsra van jele a médiában, és most rendkívül hallgatag, az a Moszad állománya. Az izraeli belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét honlapján toborzó felhívás olvasható, amely arra hívja a zsidó fiatalokat, hogy vállaljanak fizetett munkát a Moszadnál, a hírszerzéstõl a kiszolgáló tevékenységig mindenféle területen. Az izraeli titkosszolgálat keresztbe-kasul átszövi a magyar közigazgatást, a tömegtájékoztatást, a hatalmi szerveket, beleértve a titkosszolgálatokat is. Olyanok vagyunk, mint egy lyukaktól hemzsegõ ementáli sajt. Tény, hogy a magyar nemzetbiztonság aláásása nem magyar, hanem idegen érdek. A mélységes hallgatás bizonyítja, hogy telibe találtam. Legfõképp két ember hallgatott, akiknek meg kellett volna szólalni ebben az ügyben. Az egyik Lamperth Mónika belügyminiszter asszony, a titokgazda, a másik Gyurcsány Ferenc, aki amúgy mindenhez hozzászól. Ebben az ügyben azonban még véletlenül sem hallatta a hangját. Azok, akik ebben a szakmában, ebben a titkosszolgálati közegben dolgoztak vagy dolgoznak, tudják, hogy nem csak arra kell figyelni, hogy ki mit mond, hanem arra is, hogy ki mit nem mond, vagy ki az, aki hallgat. Gyakran kell a sorok között olvasni.
- A feljelentését elutasították, a Nemzeti Nyomozó Iroda múlt héten megtagadta a nyomozást.
- Tudja, mi az érdekes ebben? A Magyar Hírlap már március 30-án megszellõztette, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda nem fog ebben az ügyben nyomozni. Ez azt jelenti, hogy valakik valahol nagyon pontosan tudták, mi fog történni. Ez is titkosszolgálati akcióra utal. Magyarországon a Moszad jelenléte a legerõteljesebb, õket követi a KGB, majd lemaradva a CIA.
- Milyen erõt képvisel az izraeli titkosszolgálat hazánkban?
- Magyarországon hétezer és tizenháromezer fõ között van a Moszad ügynökeinek a száma. Ezek nem mind hírszerzõk és kémelhárítók. Vannak köztük az operatív találkozások helyszínéül szolgáló lakások tulajdonosai, futárok, olyan cégvezetõk, akik a rendszer mûködtetéséhez biztosítják a pénzt, és mások. A Moszad minden megyében, minden városban a döntés-elõkészítõ és döntéshozó helyen jelen van.
- A polgármesteri hivatalokban, a megyei közgyûlésekben is?
- Minden olyan szervnél, ahol bizalmas információk vannak. Egy ilyen szervezet olyan, mint a rákos daganat. Nem árt azon elgondolkodni, hogy a "nagy" Amerika, amely Izrael leghûségesebb szövetségese, felháborodottan tiltakozik az ellen, hogy a Moszad agresszív, a két ország bensõséges viszonyát figyelembe véve kifejezetten arcátlan módon lopja az Egyesült Államok titkait. Hogyan is gondolhatja bárki, hogy ez a titkosszolgálat nincs jelen meghatározó erõvel Magyarországon, ahol a hivatalos adatok szerint mintegy százezer zsidó él? Köztudott, hogy az izraeli tõke a befektetett pénz tekintetében jelenleg a területileg sokkal nagyobb és földrajzilag jóval közelebb esõ Németország után a második helyen áll Magyarországon, s az izraeli vállalkozók leginkább a telekommunikációs és ingatlanbefektetéseket kedvelik. Elképzelhetõ-e, hogy a Moszad nem követ el mindent a sajátjai megsegítésére, információkkal való ellátására? Erre persze azt szokták mondani, hogy a külföldi tõke milyen jó. Szerintem a fõ kérdés nem az, hogy mennyit fektetnek be, hanem hogy mennyi visznek ki. Az a kérdés, hogy mi a haszna ebbõl Magyarországnak, a magyar polgároknak. Jó, ha van befektetett tõke, de nem jó, ha cselédekké tesznek minket. Jó, ha a Moszad a maga hatékony eszközeivel segítséget nyújt az esetleges terrorcselekmények megelõzésében, de nem jó, ha közben ellopják minden üzleti titkunkat, és ezáltal lehetetlen helyzetbe taszítják a hazánkat.
- Tudna konkrét neveket említeni a hazai Moszad-ügynökök közül?
- Nézze, nem szeretnék neveket mondani. Az Interneten, a www.lakatospal.hu oldalon elég sok név szerepel, akiket a lap készítõi idegen szolgálatokkal való együttmûködéssel gyanúsítottak meg. Hogy ezek valóban idegen szolgálatok ügynökei vagy sem, arról nem kívánok beszélni. Tény, hogy ezzel az ügynökmizériával kinyitották Pandora szelencéjét, és sok mérges, dühös egykori állambiztonsági tiszt elkezdett beszélni. Annyi bizonyos, hogy a névsorban szereplõk egyike sem tett feljelentést.
- Kitõl kapta az információt?
- Az ügyészségnek címzett levelemben leírtam, hogy ha szükséges, megfelelõ garanciák mellett az informátorok is megszólalnak.
- Nem fél?
- Bármilyen abszurd, de a Moszad most nagyon vigyáz rám. Ezt kell tegye. Ha most bármi történne velem, az felérne egy beismerõ vallomással. Lehet, hogy másfél év múlva már nem fogom biztonságban érezni magam.
- Milyen következményei lehetnek ennek a bejelentésnek?
- A Moszad a titkosszolgálatok között a legnagyobb. Egy elefánt. De most betévedt a porcelánboltba, és legyünk õszinték, fenéken szúrtuk. Ebben szerepe volt az elbizakodottságnak is. A Moszad nevét sokáig ki sem volt szabad ejteni, nem szoktak hozzá, hogy valaki nyíltan beszél róluk, és nem kezeli õket valami különleges társaságként, hanem csupán egyként az ellenséges kémtevékenységet folytató szolgálatok közül. Ezt jelzi a mélységes hallgatás. Ha bárhol a világon vélt vagy valós sérelem éri a zsidó érdekeket, sírva szaladnak New York-ig panaszkodni, és mozgásba lendül az egész világot átfonó hálózat. Most azonban hallgatnak. Igaz, nem egy zsidó emberen esett sérelem, hanem egy idegen állam hírszerzõ-elhárító tevékenysége kapott egy pofont. Ha ennek az ügynek csak annyi hatása lesz, hogy a magyar titkosszolgálatok és azok vezetése felébred, és azt mondja, hogy azért mégse lopjanak szét minden fontos információt, akkor lehet lépéseket tenni. A moszados ügynökök ezt fékezik, de az elmúlt 40-50 évben Magyarországon kiépült ügynökség tagjai oly mértékben korrumpálódtak, belebonyolódtak saját kis ügyleteikbe, hogy a Moszad izraeli vezetése ezt nem nézi jó szemmel, így átszervezés várható. A mostani zavar után fõképpen. 2003-ban a Moszad vezetése felszámolt egy csomó kémelhárító-hírszerzõ rezidentúrát világszerte. Ennek hasonló okai voltak. Hogy mozgás van ezen a téren, azt az is jelzi, hogy szokatlanul sûrûn járnak mostanában Magyarországon izraeli delegációk. Ez nem volt jellemzõ a korábbi idõszakra. Lezsák Sándor egy nemrégi kijelentésével egyetértve én is azt mondom, hogy Magyarországot vissza kell hódítani.
Ágoston Balázs
(Magyar Demokrata, 2005. április 21.)
http://www.hufo.info/cgi-bin/main.cgi?szerv=agoston&action=view&message=110&location=messages
Link