Súlyos számok: a magyar fiatalok fele külföldre menne
Irta: postaimre - Datum: 2012. December 08. 11:07:24
A fiatalok 49 százaléka szeretne külföldön dolgozni, de csak tizenkét százalékuk hagyná el végleg Magyarországot a jobb megélhetés reményében. Ma már kevesebben élnek házasságban, mint élettársi kapcsolatban. Ez két megállapítás abból a kutatásból, amelyet ma ismertettek az újságírókkal. Közben Vágó Gábor, az LMP képviselõje egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az ifjúságpolitika teljes hiánya miatt a fiataloknak nincs jövõképük.
Teljes hir
A fiatalok 49 százaléka szeretne külföldön dolgozni, de csak tizenkét százalékuk hagyná el végleg Magyarországot a jobb megélhetés reményében. Ma már kevesebben élnek házasságban, mint élettársi kapcsolatban. Ez két megállapítás abból a kutatásból, amelyet ma ismertettek az újságírókkal. Közben Vágó Gábor, az LMP képviselõje egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az ifjúságpolitika teljes hiánya miatt a fiataloknak nincs jövõképük.
Van egy generáció, amely másképp gondolkodik, mint mi. Egy ilyen kutatás – a jó diagnózis – hidat építhet két olyan nemzedék között, amelyik már nem érti egymást – mondta Balog Zoltán, miniszter, aki annak bizonyítására, hogy ez a jelenség létezik, egy blogból idézett: „Nincsenek hõseink, nincsenek nagy zenekaraink nincsenek generációs példaképeink. Emberek eszmék és termékek vannak csupán, akiket, és amiket észreveszünk és kiemelünk magunknak. Jelvények vannak, csupán amelyeket mellünkre tûzünk. Ha nem figyelsz, ránk magadra vess.”
Jó lenne, ha a döntéshozó politikusok is tudják ezt - mondta Balog Zoltán, az Emmi minisztere, a kutatás fõvédnöke. A kutatásból az is kiderült, hogy a 15 és 29 éves korosztály majdnem fele azt tervezi, hogy valamikor külföldön vállal munkát, egy részük pedig ott szeretne tanulni.
A fiatalok több mint 1/3-a csak Magyarországon tudja elképzelni az életét, viszont több mint 12 százalékuk a jobb élet reményében elhagyná az országot is. Talán meglepõ, de ennél a generációban is él a nosztalgia a Kádár-rendszer iránt.
Balog Zoltán szerint azért van ez így, mert a Kádár-rendszert nem ismerték. Ha csak a napi megélhetés a szociális biztonság, a munka, lehetõség és a lakáshoz jutást vesszük figyelembe akkor még riasztóbb az arány, Elõrelépést csak a szabadságjogok és a szórakozási lehetõségek és felsõoktatásban való részvétel esélye miatt éreznek a fiatalok, de közülük még így is 80 százalék a régi rendszert tartja jobbnak. A kutatás nyolcezer fõs mintán idén januárban kezdõdött, amikor még nem voltak ismertek az egyetemi költségtérítések.
Link