Légszennyezettség: Európa-szerte Magyarországon a legrosszabb
Irta: postaimre - Datum: 2012. December 16. 12:16:37
Hát persze! A büdös zsidó qrva anyátokat!
A hazai levegõ szennyezettsége is hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarországon másfél-kétszer többen halnak meg kardiopulmonális megbetegedésekben és tüdõrákban, mint az egyébként hasonló történelmi-gazdasági adottságokkal bíró Szlovákiában vagy Csehországban –hívta fel a figyelmet Dr. Losonczy György, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika igazgatója
Teljes hir
Hát persze! A büdös zsidó qrva anyátokat!
A hazai levegõ szennyezettsége is hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarországon másfél-kétszer többen halnak meg kardiopulmonális megbetegedésekben és tüdõrákban, mint az egyébként hasonló történelmi-gazdasági adottságokkal bíró Szlovákiában vagy Csehországban –hívta fel a figyelmet Dr. Losonczy György, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika igazgatója
Az Egészségügyi Világszervezet és az Európa Tanács javaslatára folyamatosan mérik, illetve becsülik Európa légszennyezettségét, ezen belül a 10 és a 2,5 mikronnál kisebb szemcseméretû szállópor-koncentrációt. A 2,5 mikronnál kisebb szemcseméretû, különösen káros hatású szennyezettség kimagasló Közép- és Kelet-Európában, ezen belül fõként Magyarország középsõ és keleti területein. Ez egyértelmû összefüggést mutat a kardiopulmonális megbetegedések (szívinfarktus, hörghurut, asztma) és a tüdõrák gyakoriságával.
Dr. Losonczy György, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika igazgatója elmondta: A levegõ részecskeszennyezettségéhez sokféle anyag járul hozzá: ezek lehetnek szilárdak vagy folyékonyak, füst, gõz, korom, egyéb égéstermékek, vagy akár a szél által felkevert por, tengeri só, pollenek, spórák. A részecske szennyezettséget fokozzák a fa vagy széna elégetése nyomán képzõdõ füstök, a motorok kipufogógáza,de olyan másodlagos égéstermékek is, mint a szulfátok és nitrátok, amelyek porlasztott anyagok kondenzátumai vagy a légkörben oxidálódott gázok melléktermékei.
A levegõben lebegõ szennyezõ részecskéket aerodinamikai átmérõjük alapján osztályozzák, ez határozza meg, hogy a részecske milyen mélyen hatol be az emberi szervezetbe. A 10 mikronnál nagyobb részecskék nem kerülnek a felsõ légutaknál mélyebbre, az ennél kisebbek bejutnak a hörgõrendszerbe. Ma a legveszedelmesebbnek azonban a 2,5 mikronnál kisebb részecskéket (PM 2,5) tartják, mert igazolódott, hogy ez a méretû szennyezõdés lejut a léghólyagocskákba is, sõt bekerül a véráramba, ahol vérrögképzõ hatású. Ezek ezért nemcsak pulmonális, hanem – még inkább – szív- és érrendszeri kockázatot jelentenek.
A 90-es években több mint száz különbözõ vizsgálat erõsítette meg, hogy a légszennyezettség kapcsolatban van számos betegség, sõt a korai halálozás arányával. Ezután indultak el a több ezer, majd több százezer lakost bevonó tíz-tizenöt éves vizsgálatok, amelyek megerõsítették, hogy a lakosság átlagos várható élettartama és a légkör tartós szennyezettsége között szoros kapcsolat áll fenn. Sõt, a PM2,5-szennyezettség sikeres, tartós csökkentése után, a következõ 5–10 évben igazolták a halálozási kockázat csökkenését is.
Link