Indul az Emberi Agy projekt
Irta: postaimre - Datum: 2013. February 08. 08:56:28
No ez se semmi zsidó "tudományos" mocsok. Mengele jól van? Freund Tamás? Be kell xarni! Freund Tamás akadémikus, Agy díjas neurobiológus vezetésével magyar kutatócsoport is részese lesz az Emberi Agy projekt (HBP – Human Brain Project) névre keresztelt, kiemelt támogatású uniós programnak, amely 87 európai intézet részvételével valósul meg 2013 és 2023 között.
Teljes hir
No ez se semmi zsidó "tudományos" mocsok. Mengele jól van? Freund Tamás? Be kell xarni! Freund Tamás akadémikus, Agy díjas neurobiológus vezetésével magyar kutatócsoport is részese lesz az Emberi Agy projekt (HBP – Human Brain Project) névre keresztelt, kiemelt támogatású uniós programnak, amely 87 európai intézet részvételével valósul meg 2013 és 2023 között.
Az Európai Bizottság hétfõn jelentette be a FET, azaz a jövõbeli és a már kialakulóban levõ technológiák (Future and Emerging Technologies) pályázatának nyerteseit: az Emberi Agy projekt és a Grafén projekt egyenként 1-1 milliárd eurós támogatásban részesül, hogy a résztvevõk 10 éven át a világ tudományos élvonalában kutathassanak.
A projektek teljes idõtartamára kiterjedõ tartós finanszírozást az EU 7. keretprogramja (2007-2013), valamint a 2014-2020 közötti idõszakra szóló Horizon 2020 program biztosítja – hangsúlyozza az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Magyar Tudományos Akadémia által hétfõn kiadott közlemény.
A HBP a világ legnagyobb kísérleti létesítményét kívánja létrehozni a modern tudomány egyik legizgalmasabb területének számító agykutatásban. A cél objektív módszerek kifejlesztése az idegrendszeri betegségek felismerésére, továbbá a kóros folyamatok hátterében meghúzódó mechanizmusok megértése és az új gyógymódok felfedezését célzó kutatások felgyorsítása.
A projekt keretében olyan neuroinformatikai, agyszimulációs és szuperszámítógépes rendszereket fejlesztenek ki, amelyek lehetõvé teszik, hogy a világ minden részérõl összegyûjtött kutatási adatok felhasználásával összetett modelleket alkossanak, ezek mûködését pedig biológiai adatokkal vessék össze. A végsõ cél, hogy a kutatók kapcsolatot találjanak az agymûködésért felelõs gének, molekulák és sejtek tulajdonságai, illetve az emberi gondolkodás és viselkedés között.
Az agy részletes megértésén keresztül a projekt keretében olyan, „neurorobotikát”
támogató rendszereket is létrehoznak, amelyek megoldhatják a jövõ számítástechnológiája elõtt álló kritikus problémákat, pl. az energiahatékonyságban, a megbízhatóságban és az egyre komplexebb számítási rendszerek programozásában rejlõ alapvetõ nehézségeket.
Magyarországról a projektben Freund Tamás akadémikus kutatócsoportja vesz részt az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetébõl. A magyar neurobiológusok a legmodernebb anatómiai és élettani módszerek alkalmazásával nyert adatokkal járulnak hozzá az idegsejtek, az ezek közötti hálózatok és az egyes agyterületek számítógépes modelljeinek létrehozásához, illetve a modellekbõl származó hipotézisek helytállóságának kísérletes értékelését végzik. A késõbbiekben más hazai laboratóriumoknak is lehetõségük lesz bekapcsolódni a programba.
A Grafén elnevezésû projekt célja az információs és kommunikációs technológiákban a szilíciumot felváltó, forradalmi jellegû, szénalapú anyag tulajdonságainak vizsgálata és hasznosítása. Ez az eddig ismert legvékonyabb formában használható anyag, sokkal jobban vezeti az áramot, mint a réz, ugyanakkor 100-szor vagy akár 300-szor is erõsebb lehet az acélnál, és páratlan optikai tulajdonságokkal rendelkezik. A kiemelt projekt több mint 100 kutatócsoportot tömörít, a vizsgálatokat pedig 136-an vezetik, közülük négyen Nobel-díjasok.
forrás: MTI
Link