Még az is lehet, hogy nem is hitel a devizahitele?
Irta: postaimre - Datum: 2013. February 09. 16:58:44
Még a végén kiköhögik, hogy befektetés? Mikor írtam ezt le? Aranyhal, segíts, keresd már elõ! Árpi is megkapta az infót és e is hülyézte a közlõt, most meg..., áh! De a cikk nem véletlen, miközben tömegek gyûlnek a Kossuth térre.
Róna Péter közgazdász szerint a devizahitel azért nem hitel, mert az adós a szerzõdés aláírásakor nem tudja, hogy mennyit kell majd visszafizetnie. Felcsúti Péter, a bankszövetség volt elnöke elmondta: az ügyfelek tisztában voltak azzal, hogy a hitelek változó kamatozásúak.
Teljes hir
Még a végén kiköhögik, hogy befektetés? Mikor írtam ezt le? Aranyhal, segíts, keresd már elõ! Árpi is megkapta az infót és e is hülyézte a közlõt, most meg..., áh! De a cikk nem véletlen, miközben tömegek gyûlnek a Kossuth térre.
Róna Péter közgazdász szerint a devizahitel azért nem hitel, mert az adós a szerzõdés aláírásakor nem tudja, hogy mennyit kell majd visszafizetnie. Felcsúti Péter, a bankszövetség volt elnöke elmondta: az ügyfelek tisztában voltak azzal, hogy a hitelek változó kamatozásúak.
A polgári törvénykönyv világosan meghatározza a hitel fogalmát. Mivel a hitelintézet svájci frank felvétele esetén is forintot bocsátott az ügyfelek rendelkezésére, és az adósnak a frank fölött semmiféle rendelkezése nincs, így forintot lenne köteles visszafizetni – vélte Róna Péter az M1 Az Este pénteki adásában.
Felcsúti Péter „sajátságos érvelésként” aposztrofálta Róna Péter szavait, azokra reagálva elmondta, hogy amikor az adós aláírta a szerzõdést, akkor abban egy svájcifrank-összeg szerepelt, a hitel folyósítása után pedig egy svájcifrank-számlát nyitottak számára, és a jóváírt összeget azonnal forintra váltották. „Ezt az ügyfél a szerzõdés aláírásának pillanatában tudta és el is fogadta” – hangsúlyozta, és hozzátette, hogy „az átváltástól függetlenül a felvett összeg svájci hitel marad”.
A közgazdász ezt cáfolva hangsúlyozta: amennyiben valóban svájci frankról lenne szó, akkor az adós abban a pénznemben is visszafizethetné a kölcsönt, ám erre nincs lehetõsége. Róna Péter ezenfelül kiemelte, hogy a hiteltermék mellett a bank a kamatot nem egy megállapítható referencia alapján, hanem „legjobb belátása szerint” számítja ki. A számítás a törvény által meghatározott definíciónak - csakúgy, mint a tõkeösszeg esetében - nem felel meg – állapította meg.
Felcsúti Péter ennek ellentmondva felhívta a figyelmet arra, hogy a szerzõdésekben a kereskedelmi bankok megállapítanak egy induló kamatot, amelyet bizonyos esetekben megváltoztathatnak. „Izgalmas vita”, hogy vajon a pénzintézetek e jogukat nem értelmezték-e túl tágan, ám „ez egy fogyasztóvédelmi kérdés” – mondta, és nyomatékosította, hogy a banki etikai kódex, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) korlátozta a körülmények eseteit, és amennyiben valamelyik bekövetkezik, akkor a bankok változtathatnak a kamaton. „Így nem szokatlan, hogy az adós a szerzõdéskötés pillanatában nem tudja, hogy a kamat milyen mértékben változik majd” – közölte.
„Ez szokatlan dolog és nem fogyasztóvédelmi kérdés” – reagált Róna Péter, majd nyomatékosította, hogy az eljárás ütközik a törvényben meghatározott kamat fogalmával. A szerzõdésekbe foglalt körülmények annyira széleskörûek, hogy kiszámíthatatlanná és bizonytalanná teszik , vagyis teljes mértékben a bank belátására bízzák a kamat megállapítását– magyarázta.
A bankszövetség korábbi elnöke a mûsor végén a bírósági esetekkel kapcsolatban határozottan kijelentette: „Egy dolgot még senki nem mondott, hogy a devizahitel nem hitel.” „Sor fog kerülni rá” – reflektált a közgazdász.
Link